Fülszöveg: 

A Naprendszeren átzakatoló vonat, rendhagyó kísértetház, furcsa emberkísérlet, népi boszorkányság, nyomozás egy űrállomáson, félbehagyott teremtés és a világ helyreállítása: a tavalyelőtt indult antológiasorozat idei kötetében tizennyolc különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.

Szerintem: 

A sorozatnak van egy megszokott szerkezete, és már otthonosnak is érzem, hogy a 2020-as kiadványban is ezzel találkoztam.

A nyitány egy jól megfogott, évre

visszatekintő bevezető Takács Gábortól. Ez már csak azért is érdekes, mert 2020 volt a COVID év, és mi is megéltük valamiképp, az írók is, és itt van szó erről is. De különben is van értelme annak, hogy számba vegyék, az adott évben milyen trendek voltak megfigyelhetők, és hol jelennek meg a hazai sci-fi és fantasy szerzők.

Majd jöttek a novellák. Ebben a kötetben 18 darab. Bár nem számoltam le szám szerint, de most érzésre sokkal több volt benne a fantasy és annak zsánerei, mint a sci-fi. Talán 2 olyan is akadt benne, amiről nem is igen tudnám eldönteni, hogy melyik típusba tenném.
Jellemző továbbra is, hogy a konkrét novella előtt pár sort találunk a szerzőről. Eddigi munkái, hol jelennek meg az írásai – van, akinél jövőbéli tervek is említve vannak. Mivel már 2024 van, ennek olyan érdekessége is volt, hogy mi valósult meg, és mi maradt csak terv.

Ezek az antológiák mindig jó anyagokat hoznak, és a 2020-as kötet sem kivétel. Nem egy olyan történet van benne, ami felzaklatott. Mert talán ez a közös bennük. Némelyik egy jó ötlet, még szinte poént is találtam bennük, de a többség fájdalmas és szomorú képekkel van tele. A Kicevice hősnője kénytelen sajátkezűleg meggyilkolni a szerelmét, hogy eljöhessen a tavasz. A Piros folt a végtelen fehéren elbeszélője egy olyan anya, aki a halálán van és a gyerekei elindulnak egy olyan világba, amiről csak remélni meri, hogy valódi, és nem csak a fia képzeletének szüleménye. A Cunciróka főszereplője azzal az elhatározással zárja a történetét, hogy gyilkossá válik, hogy darált hússal kenegethesse a szerelme maradványait. De még lehetne sorolni, ez most nem egy boldog kötet.

Ettől még megvan a maga szépsége. A Kicevice népi hagyományoktól táplálkozik, még a szövegében is van líra és az áldozatnak megvan a megtisztító ereje. A Jónás egészen más oldalról közelít a Bibliához és emlékezetes képekkel van tele, amelyekkel a lényege sértetlen marad, mégis más köntösbe kerülnek a történetek.

Szerettem, hogy mennyire változatos sci-fin és főleg fantasyn belül is. Weird, horror, népi hagyományok, adaptáció, történelmi színezet, disztópia és sok más is akad benne. A címek talán vezetnek kicsit, de soha nem lehetett tudni, hogy mire bukkanunk egy-egy novellában.

Bár mindig megfogadom, hogy nem jelölök ki kedvencet, azért egy van, amit annyira ötletesnek találtam, olyan jót vigyorogtam rajta, hogy teszek egy kivételt. A másik című fantasy történetének egy hőse egy pszichológus, akit átvittek a fantasy világba. Ott kezel gonosz halhatatlan varázslót, gyerekevő boszorkányt és a legújabb betege egy sárkány, aki már nem bírja hallgatni az elrabolt hercegnő sírását. Teszem hozzá, ebben is van brutális kép – amikor a kicsi sárkány rájön, hogy az anyja megette a még ki sem kelt testvérét, akit egészen addig védelmezett -, de az egésznek a hangulata és maga az ötlet friss, és jópofa.

18 történet, így sejthető, hogy volt olyan is, ami kevésbé tetszett. Ha a jókat nem emelem ki külön, ezeket sem válogatom ki. Nincs semmi meglepő ebben, ennyiféle történetben akadnia kellett olyannak is, ami távolabb állt tőlem.

Összességében azonban ötletes, változatos és jó történetek gyűjteménye. COVID évben az sem olyan meglepő, hogy annyi a tragikus elem bennük, amennyi.