Fülszöveg: 

Biológiai gépek és vízi tündérek, élmunkás táltosok és underground vámpírkolóniák, hullámok fehérítése és játék a halállal: a 2018-ban indult antológiasorozat idei kötetében tizenöt különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.

Szerintem: 

A szokott minőségben és kivitelben jelent meg a 2021. évi best of válogatás is. Az alapjai változatlanok, ahogy már megszoktam.

Vagyis, pályáztatnak a

kötetbe kerülésért, és a legjobbakat megjelentetik. Így aztán már nevet szerzett szerzők és akár pályakezdők is bekerülhetnek. Az eddigi tapasztalatok alapján a zsűri komoly, odafigyelnek, hogy valóban érdemes novellák kerüljenek be. Így volt ez most is. Azzal együtt is, hogy talán most volt benne a legtöbb úgymond pályakezdő.
A felépítésére jellemző, most is így volt – a novella előtt 2-3 mondatban összefoglalják a szerző szakmai múltját. Most kiugró volt, hányuknál olvastam, hogy ez az első megjelenésük. Mivel én szeretem a híresebb – kezdő szerzők keverését egy köteten belül, nincs is ezzel semmi baj.

Szintén jellemző, és most is igaz, hogy nem nagyon lehet témában vagy zsánerben szabályosságot találni. A változatosság gyönyörködtet. A sci-fi, a horror, cli-fi és disztópia, a fantasy területéről is vannak novellák benne. Hagyományosan a fantasy több, de nézzükl az idei arányokat!
Sci-fi: 6
Fantasy: 9
Hozzátéve, hogy a 9 fantasy-nak számolt történetben van 4 olyan elemű is, hogy akár sci-fiként is tudnám értelmezni.

Egyértelmű elmozdulás van a sci-fi felé, és egyre több történetben ott a cli-fi elem is. A durva, hogy nem csak sci-fi történetekben foglalkoznak a környezet tönkretételével, de már fantasy történetekben is feldolgozzák, hogy teszi az emberiség tönkre a bolygót. Ha valamit ki kellene jelölnöm a kötetben leggyakrabban előforduló, de azért nem a kötet témáját, ez lenne az. A klímakatasztrófa.

15 novella van a kötetben, sokféle zsánert és típust megidézve. Ha mindet nem is akarom végigvenni, egy-egy kedvencet kiemelnék belőle.
László Zoltán Hullámsodrok története egy a cli-fi történetek közül. Hőse egy olyan férfi, aki 5 évre leszerződött egy tengeri hajóra, hogy magányos munkájával visszafogja a felmelegedést. A szerző dupla okkal pakolta ide: a magánéleti válsága vezette erre a magányos helyre. Hozzátéve, hogy abban a döntésében is a megváltozott világ volt a konfliktus alapvető oka. A szeretett nő elhagyta, miután a férfi rábeszélte az abortuszra. Hiszen ebbe a világba ki mer gyereket szülni? Lassan megint döntenie kell, lejár az 5 év. De akkor valaki a fedélzetre jön, és van egy terve. Mit tesz a főszereplő? A személyes és a világ problémájának összehangolása adta el nekem, azzal kiegészülve, amit majd a potyautas elmond. Mélyen egyet tudok érteni azzal, amit az emberiségről elmond. Képtelen nagyobb távlatra tervezni, és ebből rendszeresen katasztrófa is van.

Kispál Márton: Én és a fájdalom. Olyan disztópia, ami egy Black Mirror epizód is lehetne. Már kész a technika, amivel a tudatot új testbe töltik, így a halál nem végleges. Ezt ki is használja egy tévéshow készítő, aki meg is találja az ideális hőst, aki kész újra és újra meghalni, amíg be nem telik nála a pohár. A slussz poén pedig az, hogy miként kell a show-nak mennie tovább. Elég morbid, eléggé tükröt tart az emberiségre és ebben is megvan az emberre jellemző kegyetlenséggel párosult kreativitás, amit a show készítőit jellemzi. Az én személyes fájdalma, egy torz társadalom képe és a Kenyeret és Cirkuszt – jövőbeli nemzedékének meséje.

Körmendi Ágnes: Tükör. Egy horrorba hajló, sötét rémmese. A népmesék egy-egy elemét keveri saját ötlettel. Van benne gonosz banya, az erdei szépségbe beleszerető király, a Hófehérke több eleme – mint a címbeli tükör – és hozzá zombi állatok és az ártatlanság elvesztése. Nagy ötlet, hogy az elbeszélő a halottak felett hatalommal bíró leány egy állata, pontosan a varja. Végignézi a történetet, és a társaival közbelépnek, mielőtt eljönne a vér és rettegés. Több emberség van benne és állattársaiban, mint az emberekben. Ők hoznak áldozatot. Ők teszik helyre a hibákat. Szerettem benne, ahogy a hatalom/bűverő önmagában nem rossz vagy jó. Egy az egyben a használótól függ. Mesélős, gördülékeny sötét rémmese.

Nagy László Dávid: Ex Libris – egy könyves horror. Adott egy kritikus, akit felkérnek recenzióra egy új kiadású horrorhoz. Hat novella van a kötetben, de mindennap csak egy olvashat el. Az észrevételeit majd olvashatjuk mi is az egyes darabokról. De az igazi történet, hogy mit indítanak el ezek a horrormesék a főszereplőben. Saját tragédiája hogyan kezd megelevenedni, és jön el a horror hozzá személyesen is. Szerettem a rajongói faktort is benne – tele van utalással, mi mire emlékezteti és olyan tárgyak beidézésével, amit az ért, aki ismeri az eredetit. Pl. Necronomicon. Szerettem annak az ötletességét, hogy miképpen meséli el az olvasott novellákat, teszi őket a cselekmény részévé, miközben azok a történetek nincsenek is benne a novellában. Ahogy a külső ijedtség, kitalált történetek elvezetnek a belülről érkező rettenethez.

De ezeken túl a többiben is vannak nagyon jó ötletek. A Csallóban történelmi magyar környezetben jelennek meg a tündérek és testcserés játékaik elég kusza helyzeteket eredményezve. Van vámpíros történet is benne, és a biomérnökök és ténykedésük is többször előkerül.

Az ötletessés és sokféleség mellett most így visszanézve még valami feltűnt, ami több történet sajátja. Ahogy egy nagyon személyes traumát emelnek át fantasy vagy sci-fi környezetbe és próbálnak a szereplők feldolgozni. Lehet az egy anya tragikus elvesztése, egy abortusz, vagy éppen a magány. Több történet nagyívű, egész világok sorsa múlik a szereplőkön, aztán mindent visszafejtve nagyon is személyes, emberi fájdalomra és szükségletre lehet visszavezetni.

Mondanom se kell, talán látszik, hogy a 2021-es gyűjteményt is szerettem. Már teszem is a polcra a többi mellé.

Idézet: 

A világ nem lett jobb hely, amióta eljöttél. Mindenki a másik rovására próbál elvenni a maradékból, mert még mindig azt képzeli, hogy neki jár valami abból a státuszból, amelyben gyerekkorában élt.
Igen, az emberek folyton elrontják.