Fülszöveg:

Két évtizeddel a nővére brutális meggyilkolása után Meg Brogan rátalált a boldogságra… Vagy legalábbis úgy tűnik.

Megtörtént bűnesetekről szóló könyvei sikeresek, híres lett, van pénze és gazdag vőlegénye. Amikor azonban egy tévés műsorvezető rákérdez, mi a helyzet az egyetlen történettel – a saját családja elvesztésével –, amiről azt állítja, hogy nem tudja megírni, Meg tökéletes élete darabjaira hullik.

Elhatározza hát, hogy szembenéz a múlttal, és hazatér Shelter Baybe. A komor ködbe burkolódzó tengerparti kisvárosban sötét titkokkal és gyanakvó helybéliekkel találja szemben magát.

A diákkori szerelme és a marina új tulajdonosa, Blake Sutton azon kevesek közé tartozik, akik szívesen látják. A nyomok után kutató Meg elmerül a korabeli aktákban, és miközben odakint tombol a vihar, újra fellobban köztük a szenvedély Blake-kel.

Valaki azonban bármire képes lenne, hogy ne derüljön ki a szörnyű igazság.

Szerintem: 

Határozottan kellemes meglepetés volt ez a krimi. A bűnügy, a kisvárosi titkok annyira

jól vannak beleépítve, hogy egészen a végéig lekötött, mi is történt 20 évvel korábban.

Hiszen, a megoldandó bűnügy alapból nem egyszerű eset. Meg nővérét megerőszakolták és megfújtották. A gyanúsítottat a lányok apja összeverte és lelőtte. Az apa börtönben halt meg, az anya öngyilkos lett, Meg pedig elmenekült. Vagyis, látszólag minden szál el van varrva. De Meg most kénytelen szembenézni azzal, hogy mindent nem tudnak. Aznap őt is megtámadták, és olyan fejsérülése volt, hogy emlékei nem maradtak. A karrierje, a vőlegénye is löki afelé, hogy dolgozza fel az esetet. Hiszen Meg bűnügyi író, aki megtörtént eseteket dolgoz fel dokumentumregényként.

A történet meg az, hogy tényleg hazamegy Shelter Bay-be és elkezd kérdezősködni. A kamaszkori szerelme már özvegy, és még mindig sokat jelentenek egymásnak. A helyiek meg összezárnak, ellenségesek, és Meg kénytelen rájönni, hogy mennyi minden maradt titokban. Meg kell kérdőjeleznie mindent, amit addig tudni vélt. Egyre biztosabb abban, hogy más történt 20 éve, mint amivel lezárták az eseményeket.

White nagyon jól halmozza a meglepő, és kegyetlen fordulatokat – mint azt, hogy Meg anyja egyáltalán nem az a gyenge nő volt, aki összetört. Kiderül, hogy nyomozott a nagylánya gyilkosa és a férje tönkretevője ellen, túl közel jutott és ezért kellett meghalnia. Az sem öngyilkosság, ahogy eddig gondolták. De tele van ilyenekkel – folyamatosan megcáfolja azt, hogy mit hisznek a szereplők és mi történt valójában. Mire emlékeznek, és mit hitettek el magukkal.

Szinte minden szereplő szembesül azzal, hogy amire emlékszik, amit magában hitt, mennyire csak kis része a történetnek, vagy teljesen rosszul értelmezte, amit tudott. És így könnyen ki is siklott a nyomozás, és jutottak oda, hogy három ártatlan is meghalt, míg az igazi bűnös köztiszteletben és szépen élte tovább az életét.

Majd a feszültséget növeli azzal, hogy Meg nyomozása ellen szervezkedni kezdenek, és veszélybe kerül a nő élete is. Nem csak a múltban van veszély és nyomás, egyre több aktív cselekményszál kerül a jelenbe is. Meg nem csak az életét és az abban szereplő embereket gondolja újra, miközben a múlt titkai sorra derülnek ki, de az életéért és a szeretteiért is harcolnia kell.

Kifejezetten szerettem, hogy nem találtam ki előre a végét. A valódi bűneset – mi történt a 18 éves lánnyal, ki és hogyan ölte meg – is része annak a körnek, ami meglepően kegyetlen történet a regényen belül. Volt olyan eleme, amire ráhibáztam, de a teljes kép annyira döbbenetes, hogy erre aztán nem gondoltam volna.

Jó kriminek, sötét az eset és a titkok dominója is olvastatja. Ehhez jön hozzá, hogy női regénynek sem rossz. Szépen feldolgozza a Meg – Blake kapcsolatot. Pedig nekem a második esély történetek nem szoktak tetszeni, de itt el tudtam hinni, hogy újra egymásba szeretnek, és nem egy régi érzelmen nosztalgiáznak.

Szépen össze lettek rakva a szereplők is. A titkaik ebben meghatározók, és nagyon látni, kivel mit tettek a tragédiák, amin keresztülmentek. Szereplőnként meg lehet mutatni, hogy a neveltetésükből, a szenvedéseikből miképp jön, hogyan viselkednek.

Olvasmányos, tempós és több zsánerből jól hoz elemeket. Thrillerként, krimiként és románcként is kaptam annyit, hogy nincs hiányérzetem. Vagyis, nekem tetszett a könyv, majd rá is keresek, mit írt még White.

Idézet: 

[…] a szeretet alapja az elfogadás. A különbségek teszik olyan csodálatos hellyé a világot.

Sosem könnyű elveszíteni valakit, Noah. De ha van szeretet, akkor idővel kicsit jobban kezeljük a dolgokat, és többet észreveszünk az élet szépségéből.