Fülszöveg:
Százötven esztendővel ezelőtt, Magyarország szívében, a Duna két partján álló, egymással régóta kacérkodó települések végleg összekötötték a sorsukat. Így született meg Európa egyik legszebb, legkülönlegesebb fővárosa: Budapest.
De a történet nem ekkor kezdődött! Sokkal régebben…
A regény, amit a Kedves Olvasó a kezében tart nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy bemutassa Buda és Pest nyolcszáz éves történetét, két család generációinak – sokszor egymással összefonódó – sorsán keresztül. Kalandos, romantikus, rejtélyekkel átszőtt történet ez, ahol virágzás és hanyatlás, pompa és nyomor, megszállás és forradalmak, ostromok és hősies helytállás képei villannak fel a tatárjárástól a török hódoltságon át a nyüzsgő világvárosi létig. Közben pedig ármány és viszályok, bűnök és erények, bosszú és megbocsátás, balsors és szerencse, gyűlölet és szerelem kuszálják a szálakat.
Vajon mit nyit a Farkas család egyik őse által a leszármazottakra hagyott, különös kulcs, amelynek a feje egy álló griffet mintáz? Mi köze van mindehhez a Révész famíliának? Hogyan boldogulnak a pesti és a budai polgárok a történelem forgatagában?
Szerintem:
Biztos nagy munka volt, de
remekül sikerült egy kötetté szerkeszteni a történeteiket. Nem olyan, mintha novellák és kisregények követnék egymást, valóban egy történetet kapunk. Összekötik őket a családok, a kulcs és a kincs rejtélye, és egységesnek is hat.
Pedig sokan írták, és mindenki egy korszakot, egy generációt a családból mutat be. Mégis, van egy egyensúlyi pont, ahol elfér, hogy mindenki kicsit jobban megmutassa a saját hangját, stílusát – még akár azt is, hogy melyik korszakról ír szívesen. Ugyanakkor a részek és a stílus összesimul úgy, hogy a Buda&Pest regény és nem novellafüzér. Van egy olyan közös alap, ami összehozza a történeteket.
A cselekmény nagyon sokszínű ahhoz, hogy megpróbáljam átfogni. Ami általánosan igaz, hogy az adott korszak meghatározza a családok életét, akiket követünk. Ők maguk nem a történelem elsődleges alakítói, de szemtanúk és társak. Nem egy szereplő van ott jelentős eseményeknél, vagy ismer olyanokat, akiket a történelemkönyvek lapjain láthatunk majd viszont. A legtöbbször van családi, egyéni történet is, és mellette halad a történelem is. Rengeteg történet fért bele a keretbe: olvashatunk török – magyar összecsapásokról és cselvetésekről, koronázásról, elrabolt iker megmentéséről, a szomszédok gyerekeinek titkos szerelméről és még sorolhatnám. Változatos, szórakoztató, engem sikeresen a könyvhöz kötöttek jó időre.
A szereplőkkel már inkább bajban vagyok. Megvannak azok a pozitív, példaképként is működő alakok, akiknek nagyon tudtam drukkolni. Máté, aki mindent elveszít, de újjáépíti a családot, romantikus és mosolygós a szerelmi története, és aki jó ember maradt minden nehézség ellenére. A fejlődő jellemek, mint a Félixről Bódognak átkeresztelt fiatalember, akinek a züllésből sikerül majd eljutnia egy tisztes pontra. Talpraesett asszonyok és lányok, becsületes és keményen dolgozó férfiak.
Ahogy most belegondolok, nem tudom véletlen volt-e vagy sem, azért a két szereplő család közül a Farkas/Farkaslaky család, akik között több a szimpatikus alak. A Révészek között több volt a mások kárán élősködő, akiknek több a nem dicső tette. Persze, vannak kivételek mindkét oldalon, de azért meg lehet figyelni, hogy a családoknak van egy alap jellege, és az sok mindent eldönt, hogy a szereplő Farkas vagy Révész.
De, vissza a szereplőkre. Azért igazán sötét, megátalkodott lélek nem nagyon akad közöttük. Ha a Révészek között akad is olyan, aki sötétebb, mint a többiek átlagban, azért fel lett építve, miért és hogyan olyanok.
Vagyis, nem húznék itt olyan vonalat, hogy jók és rosszak. Pláne, hogy közös ága is lesz majd a családfának.
Tetszett, ahogy működnek az utalások a történetben. Ahogy az idő az egykori tényeket mesékké és családi mítoszokká formálja. Ahogy a Révészek és a Farkasok egy ponton már nem is tudják, pontosan hogyan is indult az ellenségeskedés. Mi a kulcs körüli igazság. SPOILER
Igényes a kiadvány a mellékletek felől is közelítve. Van egy nagyon hasznos családfa benne, amihez én pl. könyvjelzőt is tettem, és olvasás közben szívesen néztem belőle, hol tartunk, hogyan alakulnak a családi kapcsolatok. A korszakok Budapestjeinek is megtaláljuk a térképét, segítve elképzelni, hol játszódik a cselekmény, miképpen változott a város is. A szerzők is megkapták a bemutató részeiket, egészen arányosan. 2 mondatnál több, de nem életrajzok. Még akár arra is használható az a rész, ha valakinek megtetszett a fejezete, elindulhassunk, mit érdemes keresni még tőle.
Szeretem a könyvjelzőt is, amit adtak hozzá. (Azt viszont nem tudom, hogy a könyvesbolti példányokba is volt-e, vagy az Könyvfesztivál-ajándék.) Ami biztos, az enyémen az a bizonyos kulcs van, ami összeköti a generációkat.
Hogy a végére azért annak is adja egy kis szót, ami kevésbé tetszett. A modern kor történetei már nehezebben kötöttek le. De az alapból is igaz, hogy régebbi korszakok történelméről szívesebben olvasok.
A nagy sokk viszont az volt, hogy mi lesz a kincs sorsa, amit kb. 800 éven át keresnek, rejtenek, ami a családi legenda. Azt el se akartam hinni, hogy Tűzben odaveszik, csak a kulcs marad meg.
Összességében egy tartalmas, sokszínű, izgalmas kötetet kaptam, ami jól is néz ki. Boldogan megy a Saylor Róma-trilógia - igen, nekem is feltűnt, hogy a Pinariusok családi ereklyéje és a kulcs mennyire hasonló motívum - és Rutherfurd könyveim mellé a polcra.
Idézet:
Erősebb érzés a szívben a gyűlölet, mint a szeretet vagy a barátság. Ha elfoglalja az ember lelkét, nem ereszti. Barátságok múlnak, a szeretet elhal… ugyanakkor a gyűlölet örök, legfeljebb tompul, de megmarad mindhalálig – és néha még azon túl is.
Senki nem tudhat róla, mert az emberek köpönyegforgatóak, és csak a saját boldogulásuk érdekli őket. Kihasználnak, ha ezáltal előnyre tesznek szert, vagy ha egyszerűen csak a javaidat akarják, s téged módjukban áll sírba tenni.
Be kellett látnia, hogy minden ország, minden város egy-egy önálló individuum, csakis rá jellemző személyiségjegyekkel.
