Fülszöveg: 

Pletykák terjednek egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, amelynek talán saját nyelve és kultúrája is kifejlődött. A tengerbiológus dr. Ha Nguyen, aki egész életében a puhatestűek intelligenciáját kutatta, bármit megtenne, hogy tanulmányozhassa őket.

A DIANIMA nevű, nemzetek felett álló techvállalat elszigetelte a külvilágtól a félreeső Con Dao-szigetvilágot, ahol a polipokat felfedezték. Dr. Nguyen csatlakozik a cég csapatához a szigeten: egy háborús veterán biztonsági ügynökhöz és a világ első androidjához.

A polipok jelenthetik a kulcsot a példátlan áttöréshez az emberen kívüli intelligencia kutatásában. Magasak a tétek: óriási vagyont kereshet, aki képes előnyére fordítani a polipok fejlettségét, és miközben dr. Nguyen kommunikálni próbál az újonnan felfedezett fajjal, a DIANIMA-nál is nagyobb hatalmak lépnek színre, hogy megszerezzék maguknak az állatokat.

Ám a polipok véleményét senki nem kérdezte. És azt sem, hogyan szándékoznak reagálni a kialakult helyzetre.

Szerintem: 

Elgondolkodtató a kötet és le is kötött, de az már nehezebb, hogy megfogjam, miről is olvastam. Már azzal bajban vagyok, hogy mi a fontos benne: világkép, szereplők vagy a cselekmény?

Ami biztos, hogy

egy nem túl távoli jövőben játszódó sci-fit olvastam. Még a cli-fi is beleférne. A tengerek már szinte szárazra vannak halászva, de a vállalatok a profitért a maradék és kevés halat is kifognák. Mesterséges intelligencia vezérelte, rabszolgákkal teli hajókkal járják az óceánt és irtják a maradék élővilágot. Eközben egy természetvédelmi területen, egy korall- és teknősrezervátum szigetén egy különös kis csapat polipokat szeretne tanulmányozni. Van egy elméletük, hogy itt intelligens polipok fejlődhettek ki. Van, aki csak simán egy másik intelligens fajjal kapcsolatba lépni, mások pedig megértenék a másféle intelligenciát, hogy jobb MI-t építsenek a segítségével.

Ezen túl azonban el vagyok veszve.
Cselekménynek tűnik az, hogy a halászhajón az emberek szervezkedni kezdenek. Ki akarnak szabadulni, el akarják pusztítani a hajót. De nem olyan, mint egy kalandregény. Sokat beszélgetnek, lassan haladnak a cél felé.
Karakterépítő, ahogy a szigeten a tudósok és a már létező MI, Evrim története és személyisége felfedik magukat. Honnan jöttek, mit és miért akarnak? Milyen döntéseket hoznak most? Ők is rengeteget beszélgetnek.
Közben pedig megismerjük ezt a kicsit más világot, és a számunkra is fontos kérdések merülnek fel. Miért ilyenek az emberek? Mit teszünk más fajokkal, mi lesz mindennek a vége? Sok az elmélet benne.

Nem tudnám megfogni, mit olvastam. A fentieket mind. Járatta végig az agyam és tele van nagyon jó megállapítással az emberekről, a bolygóhoz való viszonyunkról. Alapvetően a természetvédelem felé lök, de sokkal finomabban, nem szemellenzőt viselve. Kifejezetten tetszett az alapelv, amit a végére meg is erősítenek: a közönyt fel kell számolni. Nem szabad veszni hagyni egy életet sem, csak mert szembejött velünk és rosszkor volt rossz helyen. Ezt emberrel is mutatja a gyakorlatban, de van egy nagyon szemléletes példája is hozzá: a halászhálóba akadt és ott elpusztult delfin.

Nagyon erős a hangulatisága, ami a történetben tudott tartani végig.
Szépen van megírva. Igényes, kifejező. Kell is, mert nagyobb kérdéseket tárgyalnak ki, van benne tudomány is memóriáról, nyelvről, kultúráról. Érthetőnek kellett lennie, miközben félig tudományos is. Szerintem sikerült megvalósítani. Eszembe is juttatta Chiang Érkezés című novelláját, itt is van egy ahhoz nagyon hasonló művelet, hogy egy más nyelvet megértsenek, mint az emberi.

Talán annyi hiányérzetet megfogalmazok még, hogy annyira a nagyobb képet néztem végig, hogy az egyes szereplők nem tudtak érdekelni vagy megmozgatni. Vannak kisebb személyes történetek, de ezek elvesztek a nagyobb ügyeket nézve. Mivel én szeretek legalább egy karaktert kedvelni vagy nagyon utálni, így azért hiányzott nekem egy meghatározó figura, akit szerethetek/utálhatok.

Még gondolkodom, hogy a Raj mellé tegyem-e a polcomon. Látok hasonlóságot a kettő között, de ez elméletibb és tulajdonképpen mélyebb. Lehet, inkább a Chiang-kötetek mellé pakolom.