Fülszöveg: 

Mira Wright egy fiatal nyomozó, aki a múltban elszenvedett fájdalmait, a munkájában szerzett sikereivel szeretné felülírni.
Társai körében elismert és határozott nő, de ez mind csak a felszín.
Az egyik nyomozás során a sors összehozza egy titokzatos férfival, akivel együtt tölt egy szenvedélyes éjszakát.
Jay Davis az elkövetett hibáit nem tudja maga mögött hagyni, hiába az eltelt évek… a bűntudat nem engedi.
Mira az évekig gyakorolt önkontroll ellenére sem képes parancsolni magának. Úgy érzi meg kell ismernie a férfit és meg kell fejtenie a férfi testét beborító tetoválások jelentését.
Boldogságra lelhetnek ennyi titokkal a hátuk mögött?
Mindent megpróbálnak, hogy ez sikerüljön, kivéve az őszinteséget.
Aztán egy nap el kezd felszínre törni a múlt…

Szerintem: 

Próbáljam azt értékelni, hogy a románc mellett van benne más zsánerelem? Mert kicsi van, de nagyon kicsi.

Mert ragozhatom, ahogy akarom, attól még a Féktelen hajsza egy

szerelmi/romantikus történet. A kemény, munkájának élő rendőrnő és a zűrös múlttal bíró kemény férfi egymásnak csattanása. Mert pont olyan románcuk van, amit nem szeretek szerelemnek nevezni, legfeljebb viszonynak és egymásra kattanásnak.
Mira és Jay egy bárban egymásba botlanak, kezdettől megvan a kémia és a kapcsolatuk nagy része abból áll, hogy alaposan megbántják egymást, de mégsem tudnak távol maradni egymástól, annyira szexelni akarnak egymással.

Különben is bajom van azzal, hogy mindketten mennyire passzív – agresszívak az egész kapcsolat alatt. Főleg Mira. Mondják azt, hogy a férfiak nem értik a nőket. Mira a jó példája annak, hogy nem csak a férfiak, de bárki, miért nem ért meg egy ilyen embert. Vannak dolgok, amiket Mira szeretne és amiket magában tud is. Meg vannak azok a dolgok, amiket ezzel ellentétesen mond. Amikor meg valaki, általában Jay, nem képes a sorok között olvasni, akkor Mira halálra sértődik. Pl. Mira azt akarja, hogy Jay vele maradjon, megölelje és vigasztalja, de mit csinál? Üvölt vele, hogy takarodjon és hagyja békén. Amikor meg Jay tényleg otthagyja, Mira van összetörve és sértett. Végig így játszmázik, és nekem nagyon az agyamra ment ezzel. Nem is csodálom, hogy nem jutnak dűlőre egymással, mert képtelenek őszintén beszélni egymással.

Problémásnak érzem azt is, ahogy Jay egy jó darabig gyötrődik azon, hogy 'mennyire szemet módon' viselkedett a nővel. Azért a védelmében megjegyezném, hogy Mira kiprovokálja a beszólásokat. Jay próbál nyitni felé, mélyíteni a dolgaikat, hogy ne csak szex legyen, és Mira zavarja mindig el, löki el. Miért is kellene akkor meglepődni, ha Jay néha visszaszúr? Mondjuk, emlékezteti arra Mirát, hogy a lábát könnyen szétteszi neki, de beszélni már nem akar vele. Tényleg azt csinálta.

Azt meg hagyjuk is, hogy mennyire buta konfliktusok tudnak lenni kettejük között. A regény végére betett viszi a prímet – Mira megtalálja Jay papírjai között, hogy a gyerekelhelyezéshez mire lenne szüksége. Pl. tartós kapcsolatra. És már kombinál is, hogy nem is ő kell Jaynek, csak egy nő, akivel visszakapja a kislányát. Könyörgöm, komolyan azt hiszi, hogy nem talált volna Jay ehhez könnyebb esetet? Jay volt az, aki megdolgozott egy komoly esélyért Miránál, és érezhető volt, hogy az egésznek semmi köze a gyerekhez. De persze Mira már meg is kapta az indokot, hogy meneküljön.

Nem akarom túlragozni, talán érezni, hogy mi a történettel a kb. legnagyobb bajom. Mira. Egyszerre egy szexi, dögös nő, aki erősnak és magabiztosnak tűnik, meg egy érzelmi romhalmaz. Annyira nagy a szakadék a két személyisége között, annyira erősen védi magát mindenkitől, hogy azzal nekem komolyan ellenszenves lett. Főleg akkor, amikor magában folytat párbeszédeket, hogy már megint miért mondott ilyen szemétséget, amikor éppen ellenkezőleg gondolja. Rendszeresen ráébred, hogy mennyire magának köszönheti minden kapcsolati gondját, de folytatja ugyanúgy tovább.

A történet a krimis elemekkel igyekszik több lenni, de ezek iszonyatosan elvesznek. Az elején legalább látjuk munka közben Mirát. Igaz, Fable: Halkirálynő stílusban gyorsan le van zongorázva némi akcióval egy-egy esete, de az legalább más volt. Nem románc, hanem rendőri munka miniben. Azt értékeltem, és az húzta fel nekem kicsit a könyvet, ha utána bele is fulladtam Mira – Jay szexen alapuló, egymást maró kapcsolatába.

Ha már rendőri munka – még egy megjegyzés. A történet az Államokban játszódik. Annyit meg már láttam filmen, hogy nem úgy lesz valaki rendőr, hogy jelentkezik és már fel is veszik nyomozónak. Iskolát kell végezni, először járőrnek kell lenni és csak utána veszik ki őket, kerülnek részlegbe és hasonlók. Itt meg kb. Jay jelentkezik rendőrnek, behívják, tesztelik és Mark halála után már ő Mira új társa. Egy meg nem írt előző életében már rendőr volt, vagy mi van?

Tipikus románc azzal is, hogy alapvetően két karaktert mozgat. Mira és Jay töltik meg az egész könyvet, alig jelenik meg mellettük más. Mark és Evelyn, vagyis Mira társa és annak húga, de ők is inkább csak hátteret jelentenek, akik biztatják Mirát, hogy engedje le a pajzsát és adjon esélyt Jaynek.

Steel nyelvezete továbbra sem csúszik nekem eléggé. Trágárabb, mint amit olvasnék. Azt már jobban elnézem, hogy erotikus regényesen mocskos részek vannak benne, az megy a zsánerhez.

Olvastam a szerzőtől már olyat, ami kevésbé tetszett, de még mindig messze vagyunk attól, hogy szeressem Steel-történeteit. Most sem lett kedvem, hogy olvassam tovább a Hajszát.

Idézet: 

Muszáj egy nőnek többrétűnek lennie, ha el akar érni valamit az életben. Senkiben sem lehet megbízni, csakis saját magadban.