Fülszöveg: 

Matteo Gravano nyomozó, aki szeret az irányítása alatt tartani mindent, és a munkába menekülni a problémái elől. Mégis hagyja, hogy a barátai rábeszéljék egy rövid pihenésre. Ám a nyaralás az olasz kisvárosban másképp alakul, mint ahogy eltervezte.

Már a legelső este egy ájult nőt talál a tengerparton.
Ráadásul a nőn egyetlen ruhadarab sincsen.

A partra vetett hableányt Anának hívják, és nagyjából ennyi, amit hajlandó elárulni magáról. Matteo hamar rájön, hogy Ana titkai rendkívül veszélyesek, és ő maga sem olyan ártatlan, mint amilyennek látszik, mégsem bír ellenállni a merész, bosszantóan pimasz nőnek.

Forró olasz nyár
Egyre sokasodó hullák
És egy érzéki párviadal

Vajon lehet jó vége annak a halálos játszmának, amibe Matteo és Ana úgy sodródnak bele, hogy még a szabályait sem ismerik? Vagy egyenesen a szakadék széle felé robognak?

Szerintem: 

Az első, hogy nagyon lazán kapcsolódik csak az Itália rejtélyek korábbi részeihez. Annyira lazán, hogy

önállóan is olvasható. Egy mellékszereplő kapott saját történetet, a korábbi szereplők egy jelenetre tűnnek fel. Minden, ami korábbra utalás, annyira el van magyarázva, hogy nem lesz hiányérzete annak, aki azokat nem olvasta.

De, a történet. A Szökevény hableány krimi és románc keveréke. Túlsúlyban a szerelmi téma van: Matteo éppen nyaral, amikor meztelen és ájult fiatal nőt talál a tengerparton. Megmenti, segíteni akar neki és piszkosul vonzódik hozzá. A helyzet nem egyszerű: Ana láthatóan menekül, titkolózik és egy olyan ember felesége, akit minden olasz rendőr szívesen lecsukna.
Matteo nem is igazán rendőrként van jelen a történetben, nem kell nyomoznia, a baj megtalálja anélkül is. Az ő szerepe az, hogy beszélget a nővel, egyre jobban beleszeret és védelmezi, amikor rájuk törnek.

A cselekmény nem hagyományosan pörgő. Inkább azt mondanám, jó érzékkel feldobja egy-egy rajtaütés vagy rendőrségi szál, amikor a románcba már kezd belefulladni. Sokkal szívesebben olvastam a maffiás vagy a bosszú szálat, a meneküléseket, mint azt, ahogy Ana és Matteo igyekeznek a közöttük szinte azonnal feltámadó vágyaknak.
Megjegyzem, nem állnak nagyon ellen. A flört kezdettől megvan, pár nap után már szeretők és Meyrin az erotikát is beépítette a cselekménybe. Még olyan is van, amikor életveszélyben vannak, más menekülne, ők megy egymásra másznak még egyszer, míg szó szerint rájuk gyújtják a házat.

Az ilyen történetekben nekem mindig inkább a vonzalom és viszony van aláhúzva, nem egy olyan kapcsolat, amit hosszabb távon is elhiszek működőképesnek. Itt legalább a törekvést éreztem arra, hogy ne csak az kösse össze a szereplőket, milyen szexik és gerjednek egymásra. Mindketten kaptak egy-egy súlyos traumát a múltból, amibe a másikat be tudják avatni és segítenek egymásnak. Ha nem is azonnal továbblépni, de gyógyulni és jobban lenni.

Nem is bonyolult, se Ana, se Matteo. Jó emberek, akiknek meghatározza az életét a múlt traumája. Legyen az egy fogyatékos gyermekét elhagyó anya, aki aztán pénzért és szexért visszajár a volt férjéhez vagy egy olyan tűzeset emléke, amiben ketten meghaltak és amiért magát hibáztatja a szereplő. A baráti körük segítő, pozitív emberekből áll. Nem mindenki makulátlanul fehér, Ana pl. nagyon jóban van a férje biztonsági cégének embereivel, akik nagyja háborús veterán és megvannak a maguk terhei. Leo különben az egyik kedvenc szereplőm lett, kifejezetten élveztem, ahogy Matteóval csörtéznek szinte minden közös jelentükben. Még akkor is, amikor éppen megmentik egymás életét egy lövöldözésben vagy rajtaütésben.

Egy van, aki összetettebb és izgalmasabb, mint a többiek. Ana férje. Ok, igazából csak névleg a férje, üzleti megállapodás volt, amiben sem érzelmi, sem fizikai kapcsolat nem volt a felek között. Dante múltja talán az egyik legsötétebb és felépítette onnan magát, ha meg is vannak a sötét foltjai. Még a cégét sem tudnám rossznak látni, hiába van ténylegesen kiírva, hogy Dante a biztonsági céggel igazságosztót is játszik. Pedofil és erőszakoló egyéneket tüntet el. Igen, törvényileg bűn. De nem tudom utálni azért, amiért ilyen embereket öl. Dante sérült és meg lehet nézni, ez milyenné tette a kapcsolatait. Pl. rég szerelmes Anába, de soha nem mert közeledni felé. A lány tényleg el is hitte neki, hogy csak érdekházasságot kötnek a cég védelmében, nem tűnt fel neki, hogy Dante mindig is szerette.

A végére szépen összefutnak a szálak és különösebb nyomozás nélkül megtudunk mindent. Az azért segít, hogy más nézőpontok is vannak a főszereplőkön túl – pl. Dante is saját fejezeteket kapott.

Stílusában is inkább a női regények, mint a krimik világát idézi. A nyelvezet néhol durvább, de itt a cselekmény indokolja. Nem irodalmi szöveg, csajos és szórakoztató. Sok az érzelem, egyes részei túl is vannak írva. Már írtam, hogy most volt, amit humorban értékeltem. Leo üde színfolt volt benne.

Nem egy nagy krimi, de női romantikusnak krimi szállal korrekt. Érdeklődve várom, hogy lesz-e még lazán kapcsolódó itáliai rejtély. Akár Leo, de Dante is simán kaphatna saját történetet. Leo esetében már a nő is feltűnt, és Ana meg is jegyzi, vicces lesz nézni, mit kezdenek egymással.