Háborús, halálból visszatérős, titkos célért küzdős.

Kel Cheris kapitány, aki az eretnekek elleni háborúban teljesít szolgálatot. Az emberei nehéz helyzetbe kerülnek, és a saját fejével is gondolkodó nő olyan manővert hajt végre, mely nem tartozik a jóváhagyott módszerek közé. A karrierje végét jelenthetné mindez, de kap még egy esélyt. Vissza kell foglalnia egy erődöt. A küldetés azonban lehetetlen, hacsak nagy segítség nem jár mellé. A flotta megszavazza, hogy életre keltik történetük egyik legzseniálisabb, de egyben legőrültebb admirálisát. Shuos Jedao soha nem vesztett csatát, akár nyolcszoros túlerővel szemben sem. Ám az utolsó csatájában két hadsereget is megsemmisített: az ellenséget, és a sajátját is. Vele kell együtt dolgoznia a nőnek, akinek a háború közepette azon is járnia kell az agyának, Jedao nem-e forral egy saját tervet titkon.

Díjnyertes regény. A szerző első könyve, amivel a Locus legjobb első könyvének elismerését begyűjtötte. De jelölték Hugo és Nebula – díjra is. Bár nem olvastam konkrétan utána, de a cselekmény és a regény végének ismeretében azt is elmondhatom, hogy a folytatás sem lenne nehéz. Eléggé nyitott ahhoz, hogy akár egy egész regényciklus bevezető kötete legyen.

A cselekmény sok tekintetben a klasszikus hadászati sci-fi vonalon halad. Van egy háború, amit meg kell nyerni. Flották csatáznak egymással, hadi stratégiákat alkalmaznak, és igyekeznek a másik felet becsapni. És ez pont az, amivel nem tudok mit kezdeni. Elképzelni még csak el tudnám az űrcsatát, láttam elég Star Wars filmet hozzá, de hogy mennyire hidegen hagy ez engem…

Van azonban egy másik rétege a könyvnek, ami nekem is érdekesebb volt. A halálból visszahozott tábornok, akinek most, 400 évvel később együtt kell dolgoznia egy mai kapitánnyal. Nem tudjuk pontosan, mi történt régen. Egy nagy titok az egész, rejtély. Ahogy a főszereplő Cheris igyekszik megfejteni a férfit, úgy próbálkozhat vele együtt az olvasó is. Ez a fele tetszett a könyvnek, ha nem is kaptam elég választ, hogy elégedett legyek.

Bevezető kötet, így a világépítést itt alapozza meg a szerző. Ami egyszerre tetszett is, meg nem is. Egy nagyon széles univerzumról van szó, benne sokféle néppel és szokással. Érezni, mennyire hatalmas ez az egész regényvilág, de nem ismertet meg vele igazán. Olyan népeket, szokásokat használ folyamatosan, amiket magyarázat hiányában az olvasó akkor ismer meg. A cselekménnyel haladva kell ezeket a háttér-információkat is kiszúrni a szövegből, amiért nem voltam oda. Mintha egyből bedobtak volna a medencébe, aztán ússzak benne azonnal.

A karaktereket is alapozza. Tudunk meg róluk dolgokat, de egyelőre több a titkuk, mint amit ismerünk belőlük. Nagyon kevés emberi kapcsolatuk van, nagyon katonák. Ezzel nehezen azonosultam. Érzelmi életük szinte nulla, stratégiában, háborúban és számokban gondolkoznak. Tőlem ez is messze áll.

A kötet matematikai oldala különben sem volt a szívem csücske. Egyéni stílust ad neki, de számomra folyamatosan megnehezítette a szöveg befogadását. A világnézetben, a háborúban is meghatározóak a számok és rendszerek, néha nem is értettem, hogyan. De ilyen szempontból találó a cím, sok minden miatt a sakk jutott eszembe olvasás közben.

Úr sci-fi kedvelők adhatnak neki egy esélyt, de ez nagyon nem az én világom volt.

Lee: Vezércsel - Mint sci-fi: 65% széles világa van, háborús cselekménye, de minden alap nélkül kell érteni.

Szubjektíven: 30% túl idegen a benne szereplő népek és célok is, nincs kivel azonosulni.

- A Fumax kihozta az Orgyilkos osztály képregényt, amit akár a sorozattal párhuzamosan is olvashattok.

- Homokból és hamuból - háborús, szerelmes, megható a Libritől. Én nagyon szemezek vele.

- Örök ébredés - a Libritől jön, ifjúsági thriller és talán horror elemekkel.

- A bankár felesége - thriller a 21. századtól.

- Hogyan ne érezd magad sz×rul - az Agave életmódos könyve, elsősorban nőknek.

Hirtelenjében ennyit találtam, de hét közben hátha lesz még meglepetés is...

Február

11. Moore: Kurszk - dokumentumregény 5/4

12. Clayton: A szépség ára - YA fantasy 5/5

13. Molloy: A mintaanya - krimi 5/3,5

14. Lovegrove: A háború istenei - krimi 5/3

15. DiMartino: Korra legendája - képregény 5/4

16. Bybee: Szingli szombatra - romantikus 5/2,5

      Polgár: Emberi tényező - akció krimi: 5/5

17. Ciccarelli: Az utolsó Namsara - YA fantasy 5/5

      Lee: Pacsinkó - történelmi 5/5

Ez volt 2019/7.

Családos, bevándorlós, boldogulós.

Egy kis koreai kikötőben él egy dolgos parasztcsalád. Egy fiuk maradt csak életben, de torz lábbal és nyúlszájjal. Már le is mondtak az utódokról, amikor a nagy éhezések közepette a házasságszerző képes egy lányt találni a fiúnak. Megszeretik egymást, és a kislányukat nagy szeretetben nevelik fel. A férfi halála után a két nő panzióvá alakítja a házat, és megélnek. Szundzsa beleszeret az egyik kereskedőbe, akitől teherbe esik. Ekkor tudja meg, hogy a férfinak családja van Tokióban. Kitartott nem akar lenni, így amikor egy pap náluk betegeskedik, és a gondoskodásáért feleségül venné, igent mond. A férfival tart Japánba, ahol fiát a férfi sajátjaként neveli, majd közös fiuk is születik. Ám a bevándorlók élete nehéz, a kitörő háború nehezíti a terheiket. Hanszu távolról igyekszik vigyázni rájuk, de hiába válnak sikeressé, egyes terhektől sohasem lehet szabadulni.

Elég megosztónak érzem most ezt a kötetet. Egyrészt, nagyon tetszett a sztori. Izgalmas, fordulatos, és nagyon érdekelt végig, mi lesz a szereplők sorsa. Nehezen is tettem le, szinte ültömben végigolvastam. Ugyanakkor a végére alaposan el is keseredtem. Maradjunk annyiban, hogy az amerikai álom nem véletlenül lett amerikai álom, és nem japán álom.

A regény történelmi családregény. Bár a szereplők nincsenek jelen a nagy történelmi pillanatoknál, a történelem nagyon is hatással van az életükre. Képet kapunk a világháború alatti életről Japánban, a kommunizmus betöréséről Ázsiában, Korea sorsáról, vagy éppen az amerikai hatásokról. Mindezt egy bevándorló család sorsán keresztül, ami már eleve egy érdekes és nem könnyű helyzet.

Igazából a regényben nincsenek nagy események, de ami van, így is nagyon le tudott kötni. A legnagyobb nyomor közepette, hogyan ügyeskednek, hogy életben tudjanak maradni. A karrier regények különben is le tudnak kötni, és itt többféle felemelkedés történet is helyet kap. A szegény parasztlány, aki úgy fog főzni, hogy arra üzletet tud építeni. A szorgalmas és okos kölyök, aki lenézett társadalmi státusza ellenére beverekszi magát a legjobb egyetemre.

Van abban valami inspiráló, ahogy folyamatosan jönnek az akadályok, de ez a család nem hajlandó megadni magát. Keresik a megoldásokat, és törnek előre.

Az már más kérdés, hogy a végére oly igazságtalannak és borzalmasnak érzem, amin keresztülmennek, hogy az már idegesített. Noa, Hanszu és Szundzsa fiának a sorsa még mindig borzolja az idegeimet. Ami vele történik, az a regény tragédiája szerintem.

A bevándorló életről egész más képet kapunk, mint a Brooklyn címűben. Ott azt láttuk, legyél szorgalmas és ügyes, és tied lehet az amerikai álom. Itt viszont a koreai család csinálhat akármit, akkor is csak mocskos koreaiak maradnak a japánok szemében, ha a gyerekek már itt is születtek és nem is tartják magukat koreainak. Mindenki megpróbál kitörni a skatulyából, de sem a megszerzett gazdagság, az amerikai egyetemen szerzett elit diploma, semmi nem elég jó, mert egyszer az ősök Koreában éltek. Aki pedig hazudik magának egy múltat, még annak sem jár béke. Élhetnek, akár jó körülmények között, de örökre átkozottak maradnak.

Tele van a kötet jó karakterekkel, drámai csúcspontokkal. Európai stílusú az elbeszélés is, könnyű befogadni. Csak a vége… én elkeseredtem a végkövetkeztetéseimtől.

Lee: Pacsinkó - Mint történelmi: 90% a stílusa nyugati, de a történet és szereplők más világba visznek.

Szubjektíven: 85% remény helyett engem elkeserített, de érdekes és izgalmas is, letehetetlen.

Sárkányos, összeesküvős, lázadós, magára lelős.

Asha abban a tudatban nőtt fel, hogy megrontott lélek, akinek csak a baj jár a nyomában. Az anyja az életét adta, hogy az ősi mesékkel életben tartsa. Majd a kislány hatalmas tűzvészt szabadított a városra, amikor a meséivel idecsalta az Őssárkányt. Ő maga is komolyan megsérült, de túlélte. Felnőve apja harcosa lett, a legsikeresebb sárkányvadász, egy iskari. De szabadságát veszély fenyegeti: apja hozzáadná kedvenc hadvezéréhez, hacsak Asha addig le nem vadássza Kozut, az Őssárkányt. Ahogy a lány ezen dolgozik, rá kell jönnie, mennyi mindent nem tudott eddig, vagy félrevezették. A sárkány története más, mint az apjáé. A bátyja elkezdi bevonni a dolgaiba, amik között nem egy felségárulás is akad. Mi több, Asha kezd beleszeretni egy rabszolgába. Lehet, hogy az iskari lázadásának is eljött az ideje?

Tudom, elsőre ezek teljesen idegenek. Mit jelent az iskari, a namsara? Miért írom egyszer kis, máskor nagybetűvel? De mint minden jó fantasy, ez a sztori is saját világot teremt, mitológiával, így ennek megismeréséhez el kell olvasni a regényt. A nazgúl is csak annak mond valamit, aki ismeri a Gyűrűk urát…

A világépítése ennek a kötetnek is kiváló. Ok, nem olyan mélységig, mint Tolkien, de egy YA fantasyhoz képest alapos munka volt. Történelmet kapnak a királyságok, és egy egyedi mitológia bontakozik ki, ha azért ismerős elemekre akadhatunk is benne. Nekem pl. a sárkánylovasokról és bukásukról beugrott nem csak a Trónok harca és Daeny, de az Eragon is. Ennek ellenére van olyan körítés, hogy merem az eredeti jelzőt rátenni. Ahogy a mesevilág és a valóság összekapcsolódik, azért.

Ahogy a Sivatag lázadójában is látjuk, hogy születnek a legendák, itt is valami hasonló van. Hogy a valóság hogyan alakul mesévé, a történelem miként lesz az Ezeregyéjszaka meséihez hasonló. Mert van valami arabos beütése is a történetnek, ha a fantasy világ miatt ez nem is mondható így ki. De azért, hogy sivatagos területen élnek, kaftánban járnak, az nagyon arabos. Csak éppen nem mohamedánok, hanem egy egészen más vallás követői, amelyben ott vannak, naná, hogy a sárkányok. És a Namsara és az Iskari.

A cselekmény jól ötvözi a kalandos, fantasy elemeket és az ifjúsági zsánert. Asha egy nagyon önálló, harcos leány, modern női hős. De neki is meg kell küzdenie olyan kérdésekkel, mint, hogy ki ő és hol a helye a világban. Szerelmes lesz, el kell döntenie, kihez lesz hű. Ha a világmegváltást levesszük a cselekményből, olyan konfliktusokat kell megoldania, mint akármelyik másik kamasznak.

Vannak jó mellékszereplők. Általában irritálnak a túl tökéletes szerelmei a hősnőknek az ilyen történetekben, de itt nem Torwin lesz a másik fókusz. Hanem Asha bátyja, Dax. Nekem kifejezetten tetszett az a szál, ahogy az apjánál nemesebb fiú hogyan akarja helyretenni a világukat. Vele is egy hős születik meg, és neki ehhez nincsenek is olyan mitikus, mágikus eszközei, mint a húgának.

Kellően zárt is a sztori, ha nem lesz folytatás, akkor is minden a helyén van benne.

Alapvetően szerettem, jól el is szórakoztam rajta, legfeljebb egy kicsit mélyebb tanulság jöhetett volna még bele. Nyomozom, lesz-e a második kötet.

Ciccarelli: Az utolsó Namsara - Mint YA fantasy: 90% ötletes világ, kalandos, a mindennapi életre is átvetíthető konfliktusok.

Szubjektíven: 85% nagy kedvencem, ahogy a valóság mesévé válik, itt kaptam ezt is bőven.

A regény szerkezete elég összetett, azt meg sem próbálom visszaadni. Röviden vázolom a jelen eseményeit, aztán elmesélem a szereplők múltjának titkait.

A jelenben a mama klub tagjainak gyerekei 2 hónapos kor körül járnak. Mindenki agya a kicsik körül forog, így beterveznek egy csajos estét. Elsősorban Winnie az, akit ki akarnak ugrasztani a lakása falai közül. Winnie különben is más, mint ők. Nekik férjük van, míg Winnie maga vállalt gyermeket spermadonor igénybe vételével.

Winnie kölcsönkapja Almát, az egyikük bébiszitterét is, így velük tart a bárba. Sokat isznak, és a lányokat zavarni kezdi, hogy Winnie sokat lóg a telefonon. Amikor a nő eltűnik a szemük elől, azt hiszik valami pasi felszedte és elmentek együtt, rábukkannak a telefonjára és a kulcsaira. Egy program van rajta, amivel Winnie folyamatosan figyelheti a kisfiát. Heccből letörlik, és magukhoz veszik a nő dolgait.

Másnap robban a bomba: a kis Midas eltűnt. Egyszerre van bűntudatuk, de nem is akarnak előtérbe kerülni. Mert mindenkinek van egy sötét titka a múltból. De kimaradni sem tudnak teljesen, maguk kezdenek el nyomozni és kombinálni.

Nagyot robban, hogy Winnie kamaszként egy menő sorozat főszereplője volt. Csak meghalt az anyja, szétesett, és az óta nem lehetett hallani róla. Ők sem tudták, hogy ki volt a nő korábban. Volt egy zaklatója, elkezdik őt lenyomozni.

Colette a munkája révén hozzáfér a polgármester aktáihoz, ő így hoz egy gyanúsítottat képbe. Az eltűnt férfi kezdett ki a bárban a nővel, de nyoma veszett. Lehet, hogy ő vitte el a kisfiút?

Alma is gyanúba keveredik. Illegálisan van az Államokban, most ki is fogják toloncolni. Lehet, hogy ő akart így pénzhez jutni?

Magukat is védeniük kell, mert a rendőrség az ő szennyesük is előássa, és lassan gyanúsítottként kezdik kezelni őket.

De a végére az is felmerül bennük, hogy Winnie nem is akart gyereket, és neki volt teher a saját fia, akit eltüntetett az útból. Ahogy erről beszélgetnek, Francie rájön arra, kire és hogyan illenek, amiket tudnak a gyerekrablóról.

A mama klub tagjai között van Scarlett is. Ő az, akinek eddig soha nem látták a kicsinyét. Mi van, ha ő vitte el Midast? Elmennek hozzá, és valóban. Az asszony babája holtan született, nem bírt belenyugodni. Közel lakott Winnie házához, rálátott. Ő is ott volt a bárban, és miután a részeg anyák magukhoz vették Winnie kulcsait, könnyű volt megszerezni őket és bemenni a babáért. Akit szinte őrülten a magáénak hisz. Tragédia nélkül visszakerül a baba az anyjához.

Egy évvel később összeülnek. Francie családanya, már van Will mellett egy újabb babája is, egy kislány. Most fognak kiköltözni a kis családjával Connie Island-re. Winnie boldog a kisfiával, akiben imádott anyja vonásait látja viszont. Colette elkészült a saját könyvével, míg Nell egy nők jogaival foglalkozó cégnél helyezkedett el. Mind boldogok és elégedettek.

Scarlett pedig börtönben ül, és még mindig hiányzik neki a baba.

A regényben különben Scarlett fejezetei úgy vannak megírva, hogy ne lehessen tudni, ki ő. Arra van terelés, hogy ezek Winnie fejezetei, aki egy nős férfi kedvéért szabadult meg a babától. Aztán persze a végére kiderül, hogy ez Scarlett hangja, és aki szeretőnek tűnt, az átnevezett Midas baba volt.

A múltbeli titkok:

Francie: kamaszként viszonya volt az egyik tanárával, aki teherbe ejtette. Amikor a lány ezt bevallotta, a férfi nyom nélkül felszívódott. A lánynak az anyja nem engedte megtartani a babát, abortusza volt. Később ezt okolta azért, hogy nem sikerül teherbe esnie magától, ha mégis, elvetél. Még adósságba is verte magát a család, hogy lombik programmal megszülethessen a kis Will.

Colette: szellemíró, most éppen a polgármester nevében ír önéletrajzot. Véletlenül esett teherbe, és nem képes bevallani, hogy a gyerek mellett nem megy a munka. Nagyon lemarad, és a minősége is rossz. A férje sem képes többet segíteni neki, ő dada felvételét javasolja. Colette azonban a munkát és a lánya nevelését is saját kezében akarja tudni, de lassan eljut a töréspontig.

Nell: egyetemista ösztöndíjasként az egyik elnökjelölt mellett volt gyakornok. A férfi jóval idősebb volt nála, a legnagyobb lánya csak egy évvel volt fiatalabb, mint a lány. Ajándékokat kezdett hagyni a lánynak, beszélgetett vele és nyomult. Egyszer felhívatta magát Nell lakására is, ahol lefeküdtek. Nell nem akarta, de hogy mondhatott volna nemet egy annyival feljebb álló férfinak? A botrány kipattant, és a politikus mindent a lányra hárított. Hogy Nell volt az, aki elcsábította. A lánynak ráment az ösztöndíja, az állása, a kapcsolata a vőlegényével. A férfi az elnökségről le kellett, hogy mondjon, de a családja is kiállt mellette, és miniszter még lehetett. Most éppen Nobel-díjra jelölték. Nell nevet váltott, és jó 15 éve feledni akarja a múltját. Most viszont kipattan, és igyekeznek a munkahelyéről finoman kirúgni. Ő karakán lesz, képes lesz más irányba folytatni.

Bankrablós, hackeres, átverős, magyar.

Váradi Gábor rendőrségi tanácsadó hosszú ideje, és eredménytelenül küzd azért, hogy Magyarország is kezdjen védekezni az informatikai fenyegetések ellen. Nem is sejti, hogy van egy férfi, aki nagyon egyetért a szavaival. Egy öregedő hacker, aki a rendszer hiányosságaira építve kitalálta a tökéletes bankrablást. Épít egy robotot, amit az Oktogon egy bankjába táv irányít. Zárás előtt vannak, mindössze két pénztáros, egy vagyonőr és egy számlát nyitni akaró kamaszlány volt bent. Túszul ejti őket, a robot hasában bomba van, és ha nem maradnak nyugton, ha nem kapja meg a széf tartalmát, amikor nyílik az időzár, robbant. Tóth Sándor, a megszállott és konzervatív kommandós, a pályakezdő túsztárgyaló, dr. Katona Szilvia és Váradi igyekszik úrrá lenni a helyzeten. A játék indul!

Az utóbbi években jelentősen fejlődött a magyar filmipar, de a regényvilág is. Ma már nem ciki, ha beülsz egy magyar filmre a moziba, vagy olyan könyvet olvasol nyilvánosan, aminek magyar a szerzője, esetleg a története is nálunk játszódik. Jól mutatja ezt az is, hogy a szerzők már felvállalják a neveiket: Montcassen helyett már Cselenyák, Meadow helyett Réti László áll a borítón.

Polgár Tamás regénye is itt és most játszódik, a helyszíne legnagyobb részt az Oktogon. Még azt is külön díjaztam, ahogy felvezette, hogy egy olyan sztorit ír majd, amire egy amerikai filmbe nem lepődnék meg, magyar környezetben viszont nem tudjuk komolyan venni. Milyen lett volna a Terminátor, ha Budapestre érkezik meg, és Konnor Sárát üldözi? A legtöbben nem vennék komolyan, de miért nem? Itt is ugyanúgy működne a sztori.

Ahogy a robot segítségével történő bankrablás is teljesen működik a budapesti környezetben. Akciófilmbe illő jelenetek sora követi egymást. Nincs túlírva a kötet, nem is lett vastag, de nem is kell neki. Ami van, az teljesen a helyén van, a szerkesztés csillagos. Folyamatosan követik egymást a hacker és a rendőrök húzásai, igazi feszült macska-egér játék bontakozik ki. Közben még arra is van keret, hogy mélyítse a karaktereket a múltjuk egy-egy részével.

Így az időkezelése is izgalmasabb: a jelenben haladunk előre lineárisan, miközben egy-egy flashback elem visszavezet a szereplők előéletébe. Ez a Lost módszer, az a sorozat tette divatossá ezt a szerkesztést, de regényben is jó színesítő eszköz. Itt is.

A szereplők jellegzetesek, és nagyon jópofa módszerekkel vannak ábrázolva. Váradi kifejezetten szimpatikus figura lett, a hacker pártját is könnyű fogni. De a csúcs, ahogy levetíti nekünk, hogy lett Tóth Sándor az a kommandós, akinek látjuk. Az a gyerekkori, óvodai jelenet, ami aztán meghatározta a személyisége fejlődését, nagyon kész.

Könnyen olvasható, szórakoztató a szöveg, ahogy a cselekmény is. Még csavar is jutott bele, nem is egy. Meglepett a vége, pedig logikus. Ezért is jár a piros pont.

Ahogy azért is, mert minden szórakoztató vonása ellenére üzenete is van. A rendszer kritikája, amiben létezni kényszerülünk. Nem fogom a végét elmesélni, de az esetet követően Váradi és dr. Katona is nagyon meglepődhet azon, hogy amíg ők a terepen dolgoztak és küzdöttek, mit zongorázott le a kormány. Na, az nagyobb stikli, mint a hacker és a robot.

Messze az elvárásaim feletti a kötet, az akció krimik kedvelői bátran olvashatják! Jó lett.

Polgár: Emberi tényező - Mint akció krimi: 95% szórakoztató, jó a csavar, a cselekmény pörög, a karakterek érdekesek.

Szubjektíven: 100% a szereplőit és a humorát is bírtam, dolgoztatta az agyam is, tetszett.

Szerelmes, kamasz mentős, látszatházasságos.

Karen beleegyezett, hogy segít Michael Wolfe-nak, a nagymenő színésznek. Michael meleg, de a karrierjébe nem fér bele, hogy felvállalja. Kell mellé egy szép nő, és Karen lesz az a nő. Másfél év, amíg játszanak, majd elválnak csendesen. De felbukkan Zach, Michael bátyja, és meghívja magukhoz öccsét és nejét. A kisvárosban aztán Karen nem győz a fejéhez kapni: a család semmit nem tud Michael nemi identitásáról, játszania kell a feleséget. Miközben Zach annyira vonzza, hogy az már fáj. Menekülne el innen, de egy bajba jutott kamasz pár miatt marad, míg Michael Kanadában forgat. Becky apja terrorizálja a családját, a lány ráadásul ez kívülálló, nem mormon fiúba szeretett bele. Karen és Zach Becky és Nolan segítségére sietnek, és a közös munka alatt szembe kell nézniük egymás iránti érzelmeikkel is.

Most találtam rá, milyen remek sorozatcímet kapott Bybee regénysorozata! Hétköznapi feleségek, komolyan? Az egyikből hercegné lesz, a másikból szenátor felesége, a harmadik maga egy hercegnő, aki a testőrébe zúg bele, a jelen kötet hősnője meg egy Hollywood-i szívtipró látszatfelesége. Mégis, hol hétköznapi feleségek ők? De lendüljünk túl a címadás okozta sokkon, mert szerencsére a sorozat maga jobb, mint a szerencsétlen címe. (Mert a Szingli szombatra is simán ellentmond a cselekménynek, a Menyasszony szombatra jobban passzolna. De tényleg elég a címből!)

A jelen kötet kicsit más, mint az előző három, miközben mégis ugyanolyan. Itt nem egy látszatházasság válik valódivá, hanem a frigy alatt találja meg a hősnő az igazit, ráadásul a férjére nagyon hasonlító bátyban. A cselekmény kicsi váltásán túl a lépcsők ugyanúgy megvannak: az elejétől a meglevő vonzalom, amit elmélyít egymás megismerése, szex és a happy end. Itt még konfliktus sincs, ami miatt az összejövés után problémája lenne a párosnak. Itt előbb le kell rendezni, a színész testvér szerepét, utána jöhetnek össze.

Nem is véletlenül került bele a regénybe Becky és Nolan szála, az viszi előre a cselekményt, az érdekesebb, mert Zach és Karen sztorija teljesen kiszámítható. A fiatalok esetében vannak veszélyforrások, feszültség. Értük lehet izgulni is, a fő párosnak nagyon elrendeltetett a sorsa.

Nem is tetszett, mennyire végzetszerű, hogy Karen és Zach első látásra kattannak. Mintha nem is egy felnőtt regényben lennénk, hanem egy YA-ban. De felnőtt, szerelmes mese, nyeljük le.

A szereplők is nagyon mesebeliek. A jók hibátlanok, a negatív szereplők meg nagyon elvetemültek. Bajba lennék, ha jellemeznem kellene a főszereplőket, mert nagyon egysíkú itt mindenki. A férfiak nemesek, bátrak, kiállnak a szerelmükért és még helyesek is. Ha belegondolok, Nolan és Zach csak annyiban különböznek, hogy az egyik idősebb, a másik meg éppen csak nem kamasz, 19 évesen. De a nőknél ugyanez a helyzet: szépek, kedvesek, sikeresek, kicsit sebzettek, de ettől csak még erősebbek lettek.

Komoly drámákat érintenek, de nem kaptak ezek súlyt. Családon belüli erőszak, többszörösen. Karen is kapott belőle, most Becky szenved ettől. De egy thrillerhez képest nagyon felületes ez a vonal, mert a szerelmi szálon van a súly.

Legalább Bybee stílusa olvasmányos, ha a sorozat már nem is olyan strandkönyves.

Bybee: Szingli szombatra – Mint romantikus: 50% kevesebb ötlet, tipikus a fő szál, elmegy, de erőltetett folytatás csak.

Szubjektíven: 35% hiányzott a humor, a szerelmek túl végzetszerűek, de Bybee stílusa a régi.