Fülszöveg: 

Nora ​Pennington, a Csodakönyvek tulajdonosa hisz abban, hogy egy jól kiválasztott könyv bármilyen bajra gyógyír lehet. De barátnőivel – a Titkok Könyvklubja tagjaival – azt is tudják, hogy van, amikor inkább némi praktikus segítségre van szükség. Például annak a nádszálvékony, kék-zöld foltos, kórházi karszalagot viselő lánynak az esetében, aki Nora boltjában bujkál. A jövevény Abilene néven mutatkozik be, de még azután is titkolja, ki is ő valójában, hogy szállást és munkát szereznek neki. Ám amikor a bolt egyik állandó vevőjét holtan találják, Nora felfedez valamit, ami a halálesethez köti Abilene-t…
Mindeközben a városban megnyílik egy bizományi üzlet, a Virtuális Dzsinn, és gyorsan népszerű lesz, ugyanis a tulajdonosa, Griffin Kingsley látványosan kedves mindenkivel. Azonban Norának, aki „nem a borító alapján ítéli meg a könyveket”, a férfi hamarosan gyanússá válik.
Kisvártatva egy második rejtélyes tragédia is történik Miracle Springsben, a könyvklub nyomozásra termett tagjai pedig az új seriff segítségére sietnek, mert ekkor már biztos, hogy a városban egy gyilkos szedi áldozatait…

Szerintem: 

Bár azt írhatnám, hogy annyira megfogott, mint a Titkok Könyvklubjának alapító kötete. Nem rossz azért ez a rész sem, talán az a baj, hogy

Fülszöveg: 

Amikor Breen Kelly egy nyári írországi utazással az ismeretlenbe ugrik, hogy megkeresse az apját, nem is sejti, hogy egy másik világba – Talamh-be – vezető kapura bukkan, ahol varázslatot, családot és egy olyan sorsot talál, amely minden álmát felülmúlja…
Breent a családja és a barátai többsége szeretettel fogadja, de van egy, aki korántsem szívélyes. Odran, a nagyapja, a számkivetett isten Talamh elpusztítására készül, és ezért mindenkinek össze kell fognia, hogy legyőzze a sötétség erőit. Lesz veszteség és gyász, árulás és vérontás. De mindezeken keresztül Breen Siobhan Kelly megteszi a következő lépést azon az úton, hogy azzá váljon, akinek született.

Szerintem: 

Az a fajta középső rész, ami csak azért született meg, hogy a nyitány és a zárás között is legyen valami. Ettől kicsit feleslegesnek is érzem, és

Fülszöveg: 

Az ​élet és a halál fogalma megtalálható kimerítően leírva az értelmező kéziszótárban, mégis minden embernek önállóan alkotott képe van ezeket a szavakat illetően, ahogyan főszereplőnknek, Kovács doktornak is, aki egy megyei kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Testközelből ismerhetjük meg életének huszonnégy óráját, miként hoz döntést nehéz helyzetekben, hogyan éli meg múltbeli traumáit és milyen módon használja fel azokat a mindennapjaiban, ahol a születés és az elmúlás olyan hétköznapi, mint Marika néninek húsz dekagramm párizsit kérni a közértben.
Hű útitársa egy régi napló, ami emlékeket őriz szerelemről, barátságról, örömről és bánatról egyaránt. A történet végig a múlt időt használja, mégis a jövő az, ami kristálytisztán rajzolódik meg szemünk előtt centiméterre kimérve. Hogy hogy lehet ez? HOGYAN LEHET A MÉG MEG NEM TÖRTÉNTET IRÁNYÍTANI ÉS KIHATÁSSAL LENNI MINDENKI ÉLETÉRE, AKI KÖRÜLVESZ?
Egyszerű.
Sokféle ember él a földön, vannak elégedettek és elégedetlenek, vannak szegények és gazdagok, de keveseknek jut hatalom a kezébe. Feri az, akinek megadatott, de vajon tud-e jól dönteni, ha kell, ÉS MI VAN AKKOR, HA MEGREMEG A KÉZ?

Szerintem: 

A helyzet az, hogy elég nagy rajongója vagyok a kórházi sorozatoknak. A Vészhelyzet talán már múlt idő, de bőven volt/van kínálat a témában a Grey's Anatomy szappanoperás vonulatától kezdve Chicago Meden és The Good Doctoron át a The Pitt-ig. Vagyis, egy orvosokról szóló, komolyan vehető könyvet nekem könnyű eladni.

Ha már feldobtam, elárulom azt is, ez a regény mit juttatott eszembe. Már csak azért is, mert az is létezik regényként/memoárként:

Fülszöveg: 

Hemingway 1950-ben megjelent regényének címe az amerikai polgárháború tábornokának, Stonewall Jacksonnak utolsó szavait idézi – és ez a furcsa, kései könyv maga is búcsú, leltár, végső összegzés. Hőse, Richard Cantwell ezredes Hemingway korábbi hőseinek öregedő mása. Emlékek, álmok, a jelenvaló, két háború hadszínterei keverednek a párbeszédekben és belső monológokban, miközben az ezredes autón Velencébe utazik, hogy találkozzék szerelmével, aztán csónakon, vadvizeken, kacsavadászatra indul. Mi változott a világban, mi maradt meg az embernek – erre keres választ a főhős, aki még egyszer végigtekint élete tájain, mígnem szimbolikus útjai végén fölmagasodik a halál.

Szerintem: 

Ez biztosan nem lesz a kedvenc Hemingway-regényem. Igen, ebben is sok ismerős motívumot és gondolatot felfedezhettem, de…

Fülszöveg: 

A New York-i felső tízezer meg nem értett üdvöskéje és a cinikus válóperes ügyvéd között valami váratlan éled.

Georgiana Watkinsnak, az elkényeztetett úrilánynak fenn kell tartania bulikirálynő imidzsét, azonban a sok vásárlás és bulizás kezd kissé üressé válni számára – ő pedig nagyon magányossá. Bár Georgie sosem ismerné be, a hét fénypontjai azok a reggelek, amikor pont ugyanakkor ér haza, amikor a karót nyelt, munkamániás szomszédja elindul otthonról. Georgie évek óta nem szórakozott olyan jól, mint akkor, amikor civódhat vele és ez táplálja a legpajkosabb álmait.

Andrew Mulroney-nak, a celebek híres válóperes ügyvédjének nincs sok ideje a nőkre. Főleg nem a pletykalapok elkényeztetett hercegnőire, akik többet szerepelnek a bulvároldalakon, mint amennyit valódi munkával töltenek. Bár Georgie észveszejtően dögös, minden megvan benne, amit Andrew megvet: az a fajta lány, aki megörökölt egy lakást egy felhőkarcolóban, nem pedig megdolgozott érte. Azonban miután Andrew az egyik kora hajnali szócsatájukat meglepő csókkal zárja – amit ráadásul lencsevégre kapnak –, egész Manhattanben arról sugdolóznak, hogy vajon tényleg együtt vannak-e. És Andrew-nál senkit sem lep meg jobban, amikor rájön, hogy a kérdésre talán igen a válasz.

Szerintem: 

Ezzel a regénnyel kapcsolatban nem mindegy, melyik lábbal keltem fel reggel. Tudom szeretni és

Fülszöveg: 

Blair ​Beaufort nem is nagyon lehetne rosszabb passzban, amikor elsőbálozó ruhájában és tiarájában tönkrevágja autóját a Bellamy Creek nevű városkában. A lány földönfutóvá vált, miután apja néhány kreatív könyvelői húzásnak köszönhetően elbukta a családi vagyont, az anyja pedig faképnél hagyta őket. Szerencséjére katasztrofális megérkezésének tanúja Griffin Dempsey is, aki azon kívül, hogy autószerelő, James Dean-hasonmásnak is elmenne.
Griffinnek bőven akadna jobb dolga, mint egy összezavarodott Disney-hercegnő istápolása. Apjától megörökölt autószerelő műhelye stabilan a csőd szélén billeg, az anyja nem hagy neki nyugtot, ráadásul korábbi kapcsolata totálkárral végződött. Griffinnek nagy gyengéje azonban védelmező természete… és ez a lány kétségkívül védelemre szorul. Nem beszélve arról, hogy szép, vicces és kedves.
Blair ugyan ön- és közveszélyes a volán mögött, és semmit sem tud a világról, de ez egyre kevésbé érdekli Griffint. Lehet, hogy totálkárosra törik egymás életét, de az odavezető utazás igen élvezetes lesz.

Szerintem: 

Igazság szerint nem emelkedik ki az átlagból. Amit a 'kisvárosi románc', 'napfényes és mogorva' típusú

Fülszöveg: 

Angela Wood, az ügyes zsebtolvaj csak meg akart leckéztetni egy udvariatlan alakot. Észrevétlenül elemelte a férfi táskáját, de amikor átkutatta, mindössze egy fekete bőrkötéses naplót talált benne, a lapjain pedig a legrosszabb rémálmai elevenedtek meg.
A sötét titkokat rejtő könyv Robert Hunter asztalán köt ki. A nyomozó hamar rájön, hogy egy tébolyult sorozatgyilkossal van dolga, aki különös hangok parancsára cselekszik, és választja ki az áldozatait. A rejtélyes tettes szabadon garázdálkodik, és nem örül, amiért a legféltettebb kincse a rendőrség kezére került: valakinek meg kell fizetnie érte. Hunter nyomozó váratlanul egy őrült gyilkológép önkényes játékában találja magát, amelyben minden eddiginél nagyobb a tét: nemcsak az ő élete forog kockán, de a város biztonsága is.

Szerintem: 

Annyira profin össze van rakva, csak az ötlet… Ilyet már láttam filmen, olvastam regényben. Nagyon nem tudott meglepni ahogy a gyilkos

Fülszöveg: 

A ​második világháború végén Cyril Conroy különös szerencsével egyetlen befektetésből fel tud építeni egy komplett ingatlanbirodalmat – családja a szegénységből egy pillanat leforgása alatt hihetetlen vagyon gazdája lesz. Első dolga, hogy megvegye a Holland Házat, a Philadelphia külvárosában álló fényűző villát. Meglepetésnek szánja a feleségének, de a ház megszerzése végül oda vezet, hogy Cyrilnek mindentől meg kell válnia, akit és amit szeret.
A Holland Ház történetét Cyril fia mondja el. Cyril két gyermekének testvéri kötelékét megerősíti, ahogy a vagyon elvész, ahogy ráébrednek, hogy csak egymásra számíthatnak.
Öt évtized krónikáját tartjuk a kezünkben, a paradicsom elvesztésének történetét, egy sötét, mégis valóságos tündérmesét – ezen keresztül Ann Patchett szülői szerepről, házasságról, a helyek szelleméről, a kapitalizmus természetéről és még egy sor dologról tesz fel bölcs kérdéseket, hogy az olvasó maga adhassa meg válaszait.

Szerintem: 

Ez egy csendes és

Fülszöveg: 

A döbbenetesen intelligens gyilkos bálna – kardszárnyú delfin – az állatvilágban egyedülálló módon ismeri a bosszúvágy érzését. Csakúgy, mint az ember. Jack Campbell halászhajóján egy japán cápa-show számára keresi zsákmányát, mikor félelmetes ellenfelével összetalálkozik. Miután hálóval fogságba ejti a vemhes nőstényt, a kínlódó anyaállat holtan hozza világra kicsinyét. A hatalmas hímcet – a családi tragédia miatti bánatában – „bosszút fogad”. Jack Campbellre és kísérőire, sőt a kis cetvadász falu lakóira is ráköszönt a rettenet…
A kiközösített Campbell elhatározza, hogy magányosan, a hideg óceán jéghegyei között végre szembenéz a sorssal, megvívja kikerülhetetlen ütközetét a Végzettel.

Szerintem: 

A helyzet az, én alapvetően bírom az ilyen könyveket. Az ostoba ember belegázol a természet rendjébe, ami aztán keményen

Fülszöveg: 

Harminc szerző várja rémséges kalandokra vágyó olvasóját ebben az izgalmakat rejtő panoptikumban. Megtalálhatók köztük a rémtörténetek patinás nevű klasszikusai (Gustav Meyrink, Georg Heym, Jacob Elias Poritzky), a hátborzongatás veretes mesterei (A. de Nora, Leopold Günther-Schwerin, Karl Hans Strobl, Hans Watzlik, Bodo Wildberg), a hideglelés szorgos kisiparosai (Hans Bethge, Paul Busson, Heinrich Noeren) és más, még felfedezésre váró kiválóságok. Valamennyien a német romantika hálás örökösei, az előző századfordulón szárba szökkent fantasztikus-misztikus irodalom új hajtásai. Meghökkentő, ijesztő, csúfondáros vagy komor történeteikben hol metsző elmeél, hol a pengevékony holdsarló villan.

Szerintem: 

Ez egy horror antológia, de van pár pláne benne. Amelyek miatt tudom is