Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Garamvölgyi: Bérgyilkos Budapesten

2021. június 26. - BBerni86

Nyomozós, bűntény megakadályozó, családi konfliktust rendező, rendőrös.

Brezan alezredes elfoglalt ember, duplán is. A szakmája, a rendőri munka a hivatása is, megszállottan képes dolgozni. Ugyanakkor a gyerekeiért bármire kész apa is, aki előteremti a pénzt, ami külön órákra, nyaralásra, stb. kell. Egy egri konferencián egy csinos özvegy találja meg egy rejtélyes esettel: valami nem stimmel a férje halála bergyilkos_budapesten.jpgkörül. Hazatérve egy régi barát kéri a segítségét, aki érzi, hogy a bankjában valami történni fog. A felvételeken ott az özvegy meg a férje, aki elvileg 3 éve halott. Ha mindez nem lenne elég zavaros, képbe kerül egy bérgyilkos is. Brezan osztagának lehetősége nyílik, hogy most még azelőtt tegyenek valamit, mielőtt a bűn megtörténne. A csapat összeáll: már csak ki kell találni, mire készül a büdösbogár meg a fekete özvegy, míg Brezan a családi békét is újjá kell, hogy építse.

Ezzel a kötettel Garamvölgyi László Réti László nyomdokaiba lép, mi pedig köszönthetünk egy újabb magyar krimi szerzőt, akinek saját tapasztalatai vannak a rendvédelmi erők belső működéséről. Van, amit még emésztek a kötetből, de a benyomásaim összessége pozitív.

Ami elsőre szinte megütött, a szerző stílusa. Nehéz megfogalmazni, mert igazából nincs gond vele. Egyedi, egy más hang. Nem olyan, mint a tucat krimi, amiből nem lehet rájönni, kit olvasol, mert annyira egyforma minden. Nem szépeleg, de itt a nyelvhasználat megy a cselekményhez, így ezzel is meg vagyok békében. Mégis, közel a regény feléig tartott, amíg ráállt az agyam és nem éreztem furcsának.

Viszont, a magyar helyesírás egyes szabályai írásban megjelenve fájnak. A keresztnevekben például a kiejtés elve érvényesül. Ha elvetemült módon a gyerekednek angolszász nevet adsz, nálunk nem Catherine lesz, hanem Ketrín. Vagy nézzünk ismertebbet? Samantha nálunk Szamanta. Ugye, milyen rossz nézni is? Erről nem Garamvölgyi tehet, de akkor is utáltam látni az olyan neveket leírva, mint a Májki.

Ha már nevek, ezekkel különben is szenvedtem. Mondjuk az, hogy a Szilveszter nevű informatikus beceneve Stallone, rendben. A Kocsistibi ebben a formában már nem annyira. Azon meg töröm a fejem, hogy Brezan neve vezetéknév, becenév, vagy micsoda?

Szerencsére ez a regénnyel a legnagyobb bajom, birkózom a nevekkel. A cselekmény viszont pörög, vannak fordulatok és érdekes a megközelítés is. Nem a bűnesetet nyomozzák ki, hanem megelőzni igyekeznek azt. Ugyanúgy nyomozó munkával és rendőri eszközökkel. Több szálon haladnak az események, és ezek fokozatosan érnek össze. A végére nagyon kikerekedik, hogy a látszólag összefüggéstelen események is hogyan tartoznak össze.

Azért külön jár a pont, hogy a bankügyi csalás is el lett magyarázva úgy, hogy még én is megértettem, noha ez messze esik az érdeklődésemtől.

Megkedveltem a szereplőket, a rendőrségen és a családban is. Garamvölgyi nem viszi túlzásba a jellemzéseket, inkább a tetteik jellemzik a szereplőit. Alapvetően a rendőrei tiszteletre méltó emberek, akik ezzel-azzal küszködnek.

Mert van egy közös pont, ami a végére fájóan nyilvánvaló lett. Aki komolyan veszi a rendőri munkát, annak a magánélete komolyan sérül. Ez okozza Brezan házassági gondjait – amelynek a megoldása különben röhejes. Elmennek a paphoz, aki megállapítja, hogy amíg szeretik egymást, nem lehet nagy gond és meg kell fogniuk egymás kezét. Komolyan? A többi rendőr szereplő, legyen nő vagy férfi, fiatalabb vagy idősebb, szintén szóba fogja hozni, hogy a párjaik mennyire nehezen viselik, vagy elmennek az időbeosztásuk miatt.

Az nálam különben érdem, hogy a nyomozás és a magánéleti szál is lekötött.

Ha jól láttam, Garamvölgyi megírta a folytatást is, vagyis össze lesz még rántva a csapat, és lesz más ügyük is. Örülök neki, ez kezdetnek korrekt volt!

 

Garamvölgyi: Bérgyilkos Budapesten - Mint krimi: 75% a nyelvhasználata egyedi. A történet bonyolódik. A szereplői emlékezetesek.

Szubjektíven: 70% nehezen állt rá az agyam a stílusára, a nevekre, de a történet tetszett.

Sparks: Szerelmünk lapjai

Első szerelmet felélesztő, egymásért küzdő, romantikus.

Az idősek otthonában él egy 80 év körüli férfi. A kezét már nehezen tartja a reumától, de a tudata még nagyon is tiszta. Egy naplót oszt meg egy másik itt ápolttal. Egy asszonynak olvassa a fiatal Noah Calhoun történetét. Noah 30 évesen tért vissza a II. világháborúból, a pénzén megvette a házat, amit már kamaszként is kinézett magának és megkezdte a felújítást. A költészetet szerető, érzékeny férfi a szívében még mindig őrizte az első szerelmét,szerelmunk_lapjai.jpg hiába tűnt el az életéből Allie több mint 10 éve. Allie 29 évesen menyasszony, de az esküvő előtt még egy történetet le kell zárnia magában. 16 évesen egy nyáron át övé volt a nagy és igaz szerelem, de a kapcsolat megszakadt. Most visszatér, szembenézni egykori nagy szerelmével. Nem sejti, hogy a viszontlátás több érzelmet szabadít fel, mint gondolta volna és egy nehéz döntést kell meghoznia miatta.

Vajon melyik a legismertebb Nicholas Sparks regény? Arra fogadnék, hogy az egyik azok közül, amelyikből film is készült. Jó eséllyel a Szerelmünk lapjai Top3-ban lenne, ha nem egyenesen a dobogó tetején. A filmet láttam többször is, és rendszeresen eszembe is jutott olvasás közben – hála a filmes borítónak.

Meglepőnek is találtam, hogy mennyire egyszerű ez a sztori, és mennyire kevés a cselekménye. Pedig még idősík váltások is vannak benne, mégis: ha csak a konkrét eseményeket nézem, szerintem 4-5 mondatba össze tudom foglalni az egész regényt.

A történet két idősíkon játszódik. Az öregek otthonában tart a felolvasás – a könyv első felében keretként működik ez a rész. Nagyon ritkán megszakad a múltbeli történet, hogy a jelenből kapjon egy kis narrációt. Majd a regény második fele itt játszódik: egy látszólagos csavarral megtudjuk, hogy a múltbeli szereplők hogyan kapcsolódnak az itteni karakterekhez, és példáját látjuk annak, mit jelent az igaz szerelem.

Talán ezért is lett ennyire sikeres ez a regény. Egy annyira tökéletes és áldozatokat is könnyeden meghozó szerelmet mutat be, amelyről jó képzelegni. Annyira messze nem ment el a szerző, hogy a szerelem csodát is tegyen, de nem sok kellett volna hozzá. A könnyzacskókat vette célba, és mivel a regény sikere töretlen, el is találja őket máig.

Nem is igazán a jelen idősíkkal voltak gondjaim. A múlt sokkal szimplább, mint vártam. Egyrészt, a kamaszkor csak pár mondat erejéig jelenik meg, utalva arra, hogy mi választotta el egymástól a fiatalokat (gazdag és túlféltett, anya által vezérelni akart lány és szegény fiú - klasszikus) és mennyire egymásra kattantak már akkor. Másrészt, nagyon könnyen lépnek vissza oda, ahol tizenvalahány évvel korábban tartottak érzelmileg. Túl könnyen megoldódnak a hatalmasnak gondolt konfliktusok.

Annyira hiányzott valami cselekmény, miközben mégsem. Csak beszélgetnek és nagyon sokat éreznek. Ha valaki kellően romantikus lelkülettel olvassa, az a nagy szerelem kipótolja azt, ami a cselekményben nincs benne. Nem is kell neki, hiszen annyiról akar csak szólni, hogy a szerelem örök, végtelen és majdnem csodát is tesz.

A szereplők is nagyon szimplák: a nagy szerelmük a legnagyobb jellemzőjük. Ártatlanok.

Az egyszerűsége ott van a nyelvezetében és az egésznek a stílusában is. Érzelmes, szinte pátosszal. Sparks annyira korai szakasza ez még, hogy nem kevés verssel akarta növelni a nívót. Egy ponton a sok beidézés már zavart is.

Az egyszerűsége meglepő, de egy érzelmi csavart nagyon eltalált. Az eladja, akkor és ma is.

 

Sparks: Szerelmünk lapjai - Mint romantikus: 70% egyszerű, de érzéseiben nagyon tiszta történet szerethető hősökkel.

Szubjektíven: 55% meglepődtem, mennyire egyszerű a sztori. Idilli, nem éreztem át a végét.

Farkas: Szerelem az étlapon

Smaragd Wellness Klinika 2.

Hazatérő, régi érzésekkel szembesülő, új esélyért dolgozó.

Hanna 18 éves volt, amikor egy nyár erejéig abba a fiatalemberbe bolondultan létezett, aki rég tetszett neki, és aki végre fel is figyelt a lányra. Bolond módon még hozzá is ment Olivérhez, ám mindössze egy hét után érvénytelenítették a frigyet, haragban váltak el és messze kerültek egymástól. Hanna egy családi vészhelyzettel szerelem_az_etlapon.jpgszembesült, és fel kellett adnia az álmait. Olivér volt az egyik, a remek szakácsiskola a másik. Ám 7 év alatt lettek támogató barátai, és ha nem is lett belőle séf, étteremben dolgozhatott. A gond akkor lép az életébe, amikor a barátnője, Lia férjének az üzlettársát bemutatják neki. Olivér az, aki hosszabb külföldi tartózkodás után most tért haza. A régi érzelmek felcsapnak: a vágy, de a harag is. Hanna menekülőre fogná, de Olivér akar még egy esélyt adni maguknak.

A második kötet után már egyértelműen látszik, milyen sorozat lesz a Smaragd Wellness Klinika. Amikor egy baráti társaság minden tagja sorra megtalálja az igazit, és egymás történeteiben mellékszereplőként jelen vannak végig. Sok ilyen van, most egy magyar szerzőtől is érkezett.

Ahogy az első kötet, a második is romantika és komédia határán mozog. Azonban ez a kötet sokkal sikerültebb romantikus komédiaként, mint Lia és Iván története volt. Annak ellenére, hogy ez is egy nagy klisét tett meg alapnak. Az egykori szerelmesek újra találkoznak, és a lángok felcsapnak.

Az alap hangulatot az adja, hogy reagál egymásra ez a két ember. Hanna elég heves, és neki bizony belefér, hogy a rendelését a volt férje nyakába öntse az egész étterem előtt. Olivér azonban állja a sarat, meg a menüt is. Limonádés huzavona ez, aminek pontosan tudjuk, mi lesz a vége, de az út odáig kellően szórakoztató. Ehhez a már emlegetett mellékalakok is hozzájárulnak. Ugyan ez nagyon Hanna – Olivér regénye, de emlékezetesek maradnak Gergő furcsaságai vagy éppen Lia kívánóssága is, ami miatt Iván hajnali kettőkor kénytelen mentás fagylaltot levadászni…

Némi pluszt ad az is a kötetnek, hogy beékelt, úgymond múltbeli levelek formájában a páros eredettörténetét is megismerjük. Farkas Andrea nem vitte túlzásba, nem írt hozzá egy tini romantikus regényt is, de a lényeget átadja. Így tud több tanulságot levonni, amivel ki is voltam békülve. Hogy fel kellett nőni, kellett pár pofont kapni az élettől, hogy tudják értékelni, ami az övék lehet. Nekem az is nagyon benne volt, mennyire fontos az időzítés.

Maga a szerelmi történet, a románc, ami kevésbé fogott meg. Részben azért is, mert a cselekmény, a szereplők is romantikus limonádéba illenek. Mindketten a múltbeli tragédiák miatt érzékenyített alakok, de különben nagyon egyszínűek. Olivér az apját gyászolja, Hanna az anyjáért küzdene, de van, amikor a szeretet nem elég. Hasonló a tragédia, hasonló jellemfejlődést vált ki, és ez is összeköti majd a kettőst. Mindketten keményen dolgozó, pozitív jellemek. Itt még csak olyan látványos egyedi vonás sincs, mint Iván cinikus, piszkálódó természete az előző részben.

Nem éreztem úgy, hogy lett volna igazi konfliktus és igazi tét. Mondjuk, mivel működött a humor és olyan nyári, csajos, gyorsan emészthető szórakoztató regény, nem is hiányoltam. Inkább örültem annak, hogy nincs beleerőszakolva a jelen idősíkban is egy nagy összeveszés, nagy gesztusos békülés – azt már eleve hozta az, hogy a házasságuknak úgy lett vége, ahogy.

Stílusában különben nagyon illik a másik után, ez is egy csajos, pillanatok alatt darálható könnyedség. Szórakoztatni akar, tudott is.

Különben van még szingli lány a csapatban, meg feltűnt a fiúk közt is egy mérnök. Jöhet az ellentétek vonzzák egymást kliséje is Kingáékkal?

 

Farkas: Szerelem az étlapon – Mint romantikus: 70% szórakoztató, könnyed. Humora elviszi végig, mellékalakokkal együtt.

Szubjektíven: 65% bár a történet maga kiszámítható, a sztori kellemes és nagyon csajos.

Mire várunk?

Cím: Szörnyeteg

Szerző: Frank Tallis – ezzel a sorozattal debütált magyarul is, és mivel már sorozatot is forgattak belőle, jönnek szépen sorban a részek is.mire_114.jpg

Műfaj: történelmi krimi, thriller

Cselekmény: gyilkosságsorozat rázza meg Bécset. Mivel az áldozatok fejét emberfeletti erővel tépték ki, ráadásul mind egy antiszemita társaság tagja volt, pletyka indul, hogy a zsidók egy gólemet keltettek életre és levadászták őket. Az ügyet kapó nyomozó barátjától, az ifjú pszichológustól kér újfent segítséget.

Várható megjelenés: idén őszre van tervben magyarul

Miért várós?

  • Szerettem a sorozatot, az előző kötetet is, amit olvastam.
  • Nekem bejönnek az ilyen pszichológus nyomoz történetek.
  • Ez a rész már nem volt benne a sorozatban, ezért pláne várom.
  • Érdekel, milyen megoldása lesz az emberfeletti erőnek. Mert biztos, hogy nem egy gólem fog garázdálkodni.

On Sai: A két herceg

Vágymágusok 2.

Szerepcserés, tiltott szerelmes, varázslós.

Rianna kénytelen a fivére szerepében maradni, hiszen Roan nem volt hajlandó a mágusok közé állni a kiképzésre. A lány igyekszik hasznosan tölteni az idejét: egyre többet megtudni arról, hogy miért is van igazából háború, bejutni a könyvtárba és megismerni az erejét. A nagy álma, hogy gyógyító legyen belőle, sem tűnik elképzelhetetlennek. Azonban azt sem tagadhatja már le maga előtt, hogy beleszeretett a hercegbe, Kartalba, akia_ket_herceg.jpg egyelőre még őrzi inkognitóját, és mindenki csak Lidércet látja benne. Pedig az ifjúban ősmágia szunnyad, amit nagyon fel akarnak kelteni az udvari emberek… Rianna szíve veszélyben, hiszen nem remélheti, hogy Lidérc elfogadná akkor is, ha tudná, hogy ő igazából egy szipoly. Rianna élete veszélyben: a táborba érkezik Erdon herceg is, és a lány nyílása is közeleg. A lebukás pedig egyet jelentene a halállal.

A történet ott folytatódik, ahol korábban abbamaradt. Közvetlen folytatás, minden téren. A cselekménynek, a szereplők jellemének. Vagyis, ez nem egy olyan sorozat, amit variálhatunk, vagy akár ki is hagyhatunk részeket. Hogy megértsük, ki Rianna és Roan, miért cseréltek, milyen erejük van, és mi van ebben a fantasy világban, sorban kell előre haladni a kötetekkel.

Ami nagy változás, hogy megjött a romantikus szál. Rianna és Lidérc között korábban is volt vonzalom, de szorosan a mágiához kötve, és csak a mágia milyensége miatt volt erotikus töltete. Itt viszont a lány már beismeri magának, a testvérének is, hogy szerelmes lett. Arról álmodik, hogy Lidérc elfogadná annak, ami. Valahol nem is tudom eldönteni, hogy mit szóljak ahhoz, hogy miközben fiúnak gondolva őt, mindenki rá van gerjedve, lányként meg észre sem veszik.

De különben is, minél jobban belegondolok, annál inkább disztópiába hajlik, amit itt a nőkkel művelnek. A Kés a zajban megvan? Ott majdnem ugyanez a felállás volt. Az alapképesség ugyanaz, férfiaknál és nőknél. Itt a varázslat, ott a mások gondolatainak hallása. Csak itt a nők képesek elszívni a férfiak mágiáját, ahogy abban a másik történetben a férfiak képtelenek voltak a nők gondolatait meghallani. Az eredmény ugyanaz: a nőket elnyomják, elűzik, szinte kiirtják. Az egyik legfájóbb képe a kötetnek, amikor elmesélik, hogy milyen sorsa van a szipoly nőknek, már akinek volt esélye megszületni. Egyetlen ok minden mögött: a férfiak hatalmának biztosítása. Nagyon feminista olvasata is lehetne, de arra nincs fülem.

Azt éreztem fájó pontnak, hogy még mindig nem érzem úgy, hogy a jelen helyzetet érteném. Miért háborúznak, mit akarnak a hercegtől? Milyen népekkel, lényekkel küzdenek és miért? Rianna mindig kicsit közelebb kerül pár válaszhoz, csak sajnos a YA történetszál mindig erősebb lesz.

Viaskodom is a szereplők megítélésével. Értem, miért hősnő Rianna. Bátor, eszes, tehetséges, szabad. Csak éppen nem bírom, amikor következetlen. Mennyire vissza akart kerülni a nemeslány szerepbe – Roan belemegy, megcsinálják. Erre Rianna rohanna vissza a seregbe. Viszont, az öccse nőtt a szememben. Ahogy bántják, mégis helytáll, és majdnem az ikrét is meggyőzi, hogy minden ok. Plusz, ahogy a szerelmét készíti fel arra, mi a testvére. Roan okosabb, mint tűnik. Lidérc – Kartal: cseppet vele is bajban vagyok. Bár azt hiszem, a beléjük nevelt alapok a férfiak és nők helyéről, az előítéletek, amikor zavarnak.

Erre a kötetre is igaz, hogy az aktuális kis cselekményszálakon van a fókusz. Kalandos, Rianna sokféle dologban benne van, csak éppen hiányzik a nagyobb látkép nekem. Egyre több a romantika is – még nem vészes, de félek tőle, mi lesz, ha Rianna titka kiderül.

Egy rész még simán van a történetben és a szerzőben – remélem, arra megkapom a világot érintő kérdéseimre is a választ, nem csak a karakterek sorsára.

 

On Sai: A két herceg – Mint YA fantasy: 70% humoros, kalandos, abszolút lányoknak célzott olvasmány.

Szubjektívan: 60% nő az érzelmek száma és heve, de a világ képe nem bővült eléggé.

Taylor: Nem semmi lány

Frogmorton Farm 2.

Családos, vidéki életes, veszélyes helyzetet kezelő.

Jenny boldog az új életében, a szeretett férje mellett. Russell nem változott semmit, mindig van legalább egy bolond ötlete, amely a feje tetejére állítja a farmot. Most éppen baromfikat akar tartani, meg is veszi az állatokat. Ám amíg a csirkeól nincs készen, beköltözteti őket a ház fürdőszobájába. A szerelem még tart, és a család is nem_semmi_lany.jpgbővült egy kislánnyal, akinek a Joy nevet adták. Jenny magára talált, anya és feleség, már nem a teljes önbizalomhiányban szenvedő semmi lány. A dadogása is már csak ritkán jelentkezik. Ám egy nap feltűnik Jonathan a színen, és Jenny érzi, hogy rosszban sántikál. Maga próbálja kezelni a helyzetet, bár tudja, hogy a férjét is be kellene vonnia. Szerencsére kis időre Thomas is visszatér, és Jenny esélyt kap megvédeni a családját és a kiharcolt boldogságát – magától is.

A cím megtetszett, főleg az előzmények ismeretében. Jenny volt a semmi lány, akit a családja bezárt egy kalitkába és végletekig kihasznált. De jött Russell, kiszabadította, és mellette a lány felfedezhette a saját értékeit, boldog lehetett. Ennek a története volt a Semmi lány, amit érdemes elolvasni, és csak folytatásként ismerkedni a Nem semmi lánnyal.

Hiszen a cím is összekapcsol, a kettő szorosan egymásra épül. Jenny élete, a dadogása, a félelmei és a szereplők is akkor az igaziak, ha megvan az előismeret. Természetesen a farm mókás eseményei, a regény végére betett vészhelyzet érthető az előző kötet nélkül is. De pl. Thomas jelenségéhez nagyon kell a Semmi lány is…

A cselekmény könnyed és a regény teljes első fele mosolygós, életvidám és egy bolondos család mindennapjaiba enged betekintést. Russell nagyon angol figura, ahogy elképzelem, miként telepíti be a tyúkokat a fürdőkádba. De nem csak a humora miatt napfényes. Bár Russell és Jenny között hagyományos értelemben nagyon kevés a romantikus jelenet, mégis süt az egész történetből, hogy mennyire fontosak egymásnak és összetartoznak.

Ami azért nekem fura volt, hogy a kis Joy mennyire nem része az eseményeknek. Ok, kisgyerek még, de alig tűnik fel. Azt gondoltam, sokkal többet cipelik magukkal, vagy jobban kifejezik, hogy ő a kis hercegnőjük. Ahhoz képest gyakran olyan a cselekmény, mintha nem is szülők lennének és Joy se lenne.

Ha már az, ami furcsa és nem tetszett. Jenny visszaesése. Ahogy már utaltam rá, a cím megfogja, hogy Jenny már nem semmi lány. Bátrabb, erősebb, önálló személyiség. Mégis nagyon könnyen hagyja, hogy a kétségek visszalökjék egy korábbi állapotába. Már annyi oka van, hogy magabiztosabb legyen, érezheti, hogy szeretik és a kétségek mégis hosszan nyerni tudnak. Én nem akartam még egyszer azt olvasni, hogy Thomas és Russell igyekeznek összekapni és meggyőzni, hogy ő is értékes és szerethető ember. De volt ez is, sajnos.

A másik csalódás, hogy sokkal nagyobb durranást vártam a végére. Jenny az elbeszélő, de mindentudóként, már a jövőből visszanézve a jelenre. Vannak is folyamatosak utalások, hogy micsoda helyzet lesz a végére, és bár máshogy csinált volna dolgokat. Aztán, ami lett, a rákészülés után alig tűnt valaminek.

De itt nem is az a lényeg, hanem a karakterek és a humor. Azok a legtöbb esetben rendben vannak. Színes alakok vannak az egész regényben, és még ellenszenvesebb figuráknak is lehet egy-egy szerethető vagy éppen mosolygós megjelenése. Francesca erre a tipikus példa, akit nagyon lehetett a dolgaiért utálni, de azért ő nem egy mesebeli gonosz mostohatestvér.

Jodi Taylor stílusa felismerhető a köteten. A cselekményben, a humorában, a hangulatában is. Korrekt folytatás lett, de azért az első rész szintjét – ötletben, mondanivalóban – nem érte el.

Viszont, a vége megint ad egy kiskaput. Lehet, nem is bánnám, ha trilógiává bővülne a sorozat, és látnánk még Jennyt és Russellt a nagyobb lányukkal és a kisfiukkal.

 

Taylor: Nem semmi lány - Mint humoros: 70% angol humor, sok különc figura és élethelyzet. A szereplők eladják.

Szubjektíven: 55% nem az én humorom, és se a nagy boldogság, se a kétség nem tetszett.

Idézzünk!

Azt hiszem, az élet túlságosan rövid és túlságosan hosszú egyszerre. Túl rövid ahhoz, hogy megtanuljuk, hogyan kell élni. Túl hosszú, mert a hanyatlás minden egyes nappal egyre láthatóbbá válik. (Bomann: Agathe)

 

A halál nem fog kedves képeslapot küldeni számunkra, hogy mikor várhatjuk a jöttét. Ő csak jön, tarol, és elviszi, amit akar. (Farkas: A Főnök ajánlata)

 

A lakás olyan volt, mint egy doboz, mellette, alatta és fölötte pedig további dobozok helyezkedtek el, egymásra rakodva. Ez nem otthon, hanem egy börtöncella, ahová a társadalom zárta be az embereket. (Barker: Szíve helyén sötétség)

 

– Nagyon szeretheti a nevét, hogy ilyen jelentőségteljesen ejti ki, Gabriel Oak.
– Tudja, nekem sohasem lesz másik, hát ki kell hoznom belőle, amit csak lehet. (Hardy: Távol a világ zajától)

 

A világ tele van szamárral, és mind ordít, és mind hazugság, amit ordít. (Hodgson Burnett: A titkos kert)

 

Mielőtt megismertem Natalie-t, azt hittem, a szerelem minden akadályt leküzd. Mostanra megértettem, a szerelem nem mindig elég. (Sparks: Visszatérés)

 

Szerintem az élet egy sor választásból áll. És csak akkor veszti értelmét minden, ha nem vagyunk hajlandóak felelősséget vállalni magunkért. (Bomann: Agathe)

 

A vér még nem szeretet, de felkínálja a szeretet lehetőségét. (Clare: Az árnypiac kísértetei)

 

Egy részem gyűlölni akarta apát, és valószínűleg kevesen nehezteltek volna rám ezért, de a bolygón eltöltött harminc évem során megtanultam: az élet túl rövid és törékeny ahhoz, hogy az ember gyűlöletet tápláljon a szívében, mert felzabálja a lelkét. (Barker: Szíve helyén sötétség)

Barker: Szíve helyén sötétség

Titkos szervezetes, kísérletes, egymásért küzdő, gyilkosos.

Jack még kisfiú, amikor a szüleit elveszti egy autóbalesetben. Nagynénje veszi magához, és neveli fel. Minden évben, a tragédia napján kimennek a temetőbe, és Jacknek fel kell olvasnia az anyja sírkövén szereplőket, miközben hallgathatja, ahogy Jo néni az apját becsmérli. Egy alkalommal a temetőben sétálgat, ésszive_helyen_sotetseg.jpg összeismerkedik Stellával. A lány vele egykorú, igézően szép és koraérett. A fiút már ekkor megragadja, és évente visszajárnak a temetőbe. A lányt mindig fehér ruhások kísérik, és semmit nem tudhat meg róla. Még figyelmeztetik is, hogy ő túl kevés Stellához. Jack azonban meg akarja fejteni a titkot, miközben a saját életében is jönnek a rejtélyek: pénzes borítékok feladó nélkül, gyilkossági kísérlet. Hosszú évek kellenek, mire megtudhatják, kik ők és mit tettek velük, a szüleikkel.

Ha egy szerző túl sok jó könyvet tesz le az asztalra, egy idő után sajnos nagyon magas lesz a léc, amit az újabb köteteknek meg kell ugrani. De nem is sajnos! Írjanak csak jó könyveket, és tartsák is a színvonalat!

Mennyire sikerült ez J.D. Barkernek? Ahogy láttam, megoszlanak a vélemények. Volt, aki nagyon szerette a Szíve helyén sötétséget, más szerint a 4MGY nyomában sem ér. Én a két tábor között helyezkedem el.

Egyrészt, nagyon bírtam a 4MGY-t és én is szerettem volna, ha Barker ugyanazt a feszültséget, ötletességet és stílust hozza, mint abban. Nem így van, ám azonnal van mellette egy DE. De ez a kötet teljesen más történet is. Nem egy sorozatgyilkosos thriller, nincs is benne nyomozás. Ez inkább egy összeesküvés-elméletes, gonosz titkos szervezetes, orvosi kísérletes történet. Annyira más – ami jó, örülök is neki – hogy egyszerűen nem szabad mellé tenni azt a trilógiát. A maga zsánerében nagyon korrekt lett ez a regény.

Barker nagyon messziről, mégis in medias res kezd. Azonnal az események közepében vagyunk Jack oldalán megismerjük Stellát, a fehér ruhásokat és a rejtélyeket. Ám a tényleges felfedezések és a válaszok nagyon sokára érkeznek meg. Éveket fog át a regény, és néha bizony éreztem azt, hogy gyorsabban is történhetnének az események. Az eleje, a vége megmozgatott, a középmezőnyben azért tudtam volna húzkodni.

Mivel Dickens közel áll hozzám, én tudtam értékelni a sok-sok utalást a Szép reményekre. Ezek egy része direkt és elmagyarázott, de bőven akad olyan is, amit az fog megérteni, aki ismeri azt a történetet is. Ha már 1-2 ember e regény után kedvet kap ahhoz, megérte Barkernek megírnia. Bírom a klasszikusok népszerűsítést és átdolgozását!

Jack karakterét nagyon megszerettem, annak ellenére, hogy nem tagadom le, mennyire meseszerű nem egyszer. 8 évesen olyan felnőttes a viselkedése, hogy a huszonéves Jack se sokkal érettebb nála. De jó barát, hűséges és valahol még az is tetszett, mennyire nem esett le neki, ő maga is mivel rendelkezik.

Ha már itt tartunk. Barker helyez el csavarokat, de nem mindenen lepődtem meg. David és Jack kapcsán is volt, amit előbb tudtam. De kellően izgalmas a regény ezzel együtt is.

Stella az, akin még vívódom. Voltak szimpatikus vonásai is, de ő tudott legjobban irritálni is.

Végül, nem bírom megállni. Azért felmerült bennem, hogy mennyire fogadom el azt, hogy túl sok mindenre emlékeztet ez a regény. King megkerülhetetlen Az Intézettel és a Tűzgyújtóval, de a Stranger Things örökségét is érzem benne. Mivel jól szórakoztam olvasás közben, nekem ezzel nincs bajom. Szerettem így.

 

Barker: Szíve helyén sötétség - Mint thriller: 75% fordulatos, néhol kiszámítható – összességében izgalmas, zsánerben ok.

Szubjektíven: 80% Jack szimpatikus hős, szeretem Barker stílusát és cselekményvezetését is.

süti beállítások módosítása