Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Várható heti megjelenések

2019. november 11. - BBerni86
  • Asperger gyermekei - dokumentumregény az Európa Kiadótól.
  • A Vörös Özvegy - Alexandra krimije.
  • Álljon meg egy novellára - gyűjtemény a JCDecaux Hungarytől.
  • Róma vére - egy újabb Scarrow történelmi regény az ókori Rómából.
  • Huszonhárom - General Press krimi.
  • A Rosie-következmény - a Libri a trilógia végét is elhozza, avagy gyereknevelésre fel, Don!
  • Bábel - az új Frei-regény az Alexandra kiadásában érkezik.
  • Mert szülni karácsonykor kell - orvosi memoár az Athenaeumtól.
  • Így kaptuk el Pablo Escobart - dokumentumregény a Művelt Néptől.
  • Oxen - skandináv krimi a Kossuth Kiadótól.
  • Aki utoljára nevet - thriller a 21. Század Kiadótól.
  • A Bee Larkham gyilkosság színe - thriller a Művelt Néptől.
  • A Vörös Kobra -II-
  • Öld meg az Atyát -II-
  • A vétkes -II- (Érdekes is lesz, hány jelenik meg valóban a 4-ből.)
  • Angyalok pokla - sci-fi az Agavétól.
  • Monstress 2. - Fumax képregény érkezik!
  • Kora február - romantikus a Maximtól.
  • A védelem - Könyvmolyképző jogi thriller.
  • Pusztulás és felemelkedés - a Könyvmolyképzőtől megkapjuk a Grisha-trilógia zárlatát is :)

Visszanéz7ő

45. hét

November

4. Towles: Egy úr Moszkvában - történelmi 5/2

5. Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja - női 5/2

6, Zentner: A kígyókirály - ifjúsági 5/5

7. Urbánszki: Sápadtak - disztópia 5/5

8. Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek - női 5/4

9. Glynn: Hercegnő bevetésen - gyerekkönyv 5/1,5

    Sanderson: A királyok útja - fantasy 5/5

10. Genki: Ha a macskák eltűnnének a világból - fantasy 5/4

      27 képtelen történet - novellagyűjtemény 5/5

Jövő héten már november közepe...

Tovább

27 képtelen történet

Természetfelettis, gyilkosságos, emberi, borzongató.

Kellemes életet élt: kertváros, szerető feleség és két helyes gyerek. Mégis, azon kapta magát, hogy szomjas. Vérre. Igyekszik elnyomni, de egyre reménytelenebb. Sokáig a nyers hús sem segít a hűtőben. Valamit tenni kell. 11_10_27_keptelen_tortenet.jpg(Vér) Az istenek halála lassú folyamat. A világuk vége után még évszázadokig elvegetálnak, fogyó erővel. A túlélő viking istenekre azonban vadásznak – Thor és a tűz istene a napistennő megmentésével próbálkozik napjainkban, de végül a nő lesz, aki meglepi őket. (Futótűz Manhattanben) Sorozatgyilkos volt, de aztán váltott. Mint a horgászatban: elkapja a nőket, figyelmeztetésként sugallja, hogy baj is lehetett volna, aztán elengedi őket. Ám néha még kiújul a vadászösztön. (Fogd meg, ereszd el) Egy tengerparti városban él egy legenda az ördög lépcsőjéről. Egy bajba került fiú lesétál rajta, nem sejtve, mit hoz onnan majd vissza. (Az ördög a lépcsőn)

Ritka az olyan novellás kötet, amelyben szinte 100%-ban csak olyan történetek vannak, amelyek a fogamra valók. A 27 képtelen történet ilyen, még mindig a hatása alatt is vagyok, mennyire jól sikerült összeválogatni a kötetbe került novellákat. Igaz, a szerkesztők és egyben bekerült szerzők között ott van Neil Gaiman is…

Ha csak a szerzők listáját megnézzük, már kedvet lehet kapni az olvasáshoz. Több zsánerből igazi sikerszerzők találhatók itt: Joe Hill, Jodi Picoult, Lawrence Block, Jeffrey Deaver, Joanne Harris, Peter Straub, és még gyűjthetném őket. Külön díjaztam azt is, hogy nem ismert szereplőknek hozták el egy-egy novellányi történetét. Ezek önálló, kerek és izgalmas történetek. Van, aki egészen új színeket mutat meg így magából.

A cím alapján a képtelen lenne a gyűjtő elv, de ezt most nem érzem elég kifejezőnek. Valóban, sokban van valami természetfeletti elem, de ennél több a hasonlóság. Jelen van bennük a halál és valami sötét, baljós aura is. Van, hogy egy gyilkos gondolatai közé lépünk be, van, hogy a fenevadtól menekülünk a szereplőkkel, az egyik humorosabb, a másik vérfagyasztó. Thrillerszerűek, erős atmoszférával, sűrűn horror elemekkel. Az egyikben pl. leharapja a hős egy tyúk fejét. Forgott is a gyomrom, míg olvastam…

A változatosság, sok szín is jellemzője a kötetnek. Minden szerző szabad kezet kapott, nagyon sokféle történetet és cselekményt válogattak ide be. Így minden történet meglepetés, nem lehetett kiszámolni, melyikben mi vár az olvasóra. Még akkor sem, ha a szerző miatt lenne elgondolásunk.

Izgalmas, kalandos történetek – kifejezetten olvasóbarát. Némelyiknek annyira eredeti világa van, hogy nem csak egy novella erejéig, de akár regény szinten is elmerülnék bennük. De ez nem azt jelenti, hogy ne lennének a történetek zártak! Egész történetek, mindig elvarrják a szerzők a szálakat, ha nem is mindig megnyugtatóan.

Akadnak olyan tanulságok is, amelyeket érdemes megjegyezni. Az egyik kedvencem a hazugságokról és a társadalmunk vezetőinek, a politikusoknak álnokságáról is szóló Joe Hill novella volt. Az különben külsejében is bravúros: a sorokkal megjeleníti a szerző a címbeli lépcsőket.

Kivételesen jó gyűjtemény, tele volt élményt nyújtó történetekkel.

 

27 képtelen történet - Mint novellagyűjtemény: 100% thriller és horror elemek, neves szerzők, változatos.

Szubjektíven:100% szinte minden történet tetszett, ráadásul nagyon bejött a hangulata.

Genki: Ha a macskák eltűnnének a világból

Halállal szembenézős, alkudozós, lemondós.

A 30-as éveiben jár, szeret filmeket nézni és a macskája a legjobb barátja, Káposzta. Az anyjától örökölte, akit a betegsége idején a kedvencei tartottak életben. Most a 30-as fiatalember szeretetgombóca a cica. A feje újabban sokat fáj, rászánja magát, hogy elmenjen orvoshoz. A rák már annyira elterjedt és előrehaladott, nincs mit tenni. 11_10ha_a_macskak_eltunnenek_a_vilagbol.jpgHamarosan meg kell halnia. Mielőtt teljesen nekikeseredne, személyesen az ördög jön el hozzá. Alkut ajánl: ha valamit eltűntetnek a világból, minden elveszett dologért egy napot ad neki. Ő pedig élni akar, mindenáron. Azzal nem számol, hogy nem ő, az ördög választja ki, mit akar elvinni. Így kénytelen az emberiség nagyjával együtt lemondani olyan dolgokról, mint a filmek és a mobilok. De eljön az a pont, amikor már nemet mond és kész szembenézni a véggel.

Az ördögi alkuknak régi hagyománya van a szórakoztató, de a klasszikus kultúrában is. Faust eladta a lelkét, és az Odaátban is rendszeresen alkut kötnek a démonok – amíg a vadászok nem végeznek velük. A modern irodalomban is köttetnek még ördögi alkuk. Ilyen Genki Kawamura kisregénye is.

Két fontos szereplője van a történetnek: a 30-as férfi és az ördög. A hősnek nincs neve, csak egy kiüresedett élete. Könnyen bele tudom látni a modern kor emberét: aki elbarikádozza magát a technikai eszközök közé, aki nem tartja a kapcsolatot a családjával, akinek barátai se nagyon vannak. Abszolút megtestesíti mindazt, ami a modern kor emberének betegsége. Ahogy vágyik arra, hogy nyomot hagyjon a világban, de mivel kényelmesebb filmeket nézni és otthon lenni, minden tette jelentéktelen.

Az ördög sokkal tevékenyebb, élettel telibb, még azt is merem állítani, hogy pajkosabb. Ami pedig érdekes még benne: hogy a férfi alakját veszi fel. Jobban nem is lehetne sejtetni, hogy a pokol és a végzet is bennünk rejlik. Magunknak teremtjük meg.

Ahogy így belegondolok, elég pesszimista ez a könyv, ha mélyebben átgondolom. Nem elég, hogy a főszereplő jellegtelen és szánalmas senki, ítéletet mondanak benne az egész életvitelünkről és civilizációnkról.

Ahogy eltűnik valami, egyszerre ébred rá arra a hős, mennyire nem volt rá szükség, miközben megtapasztalja azt is, miért volt mégis jó. Vegyük csak a telefont! Feleslegesen is nyomkodjuk, nézegetjük, stresszesek vagyunk miatta. De amikor valaki késik, a hiányában nem lehet megkérdezni, jól van-e vagy valami történt. Nélküle nehéz kapcsolatot tartani a fizikailag messze levőkkel. De érdekes volt az ötlet is, amikor átnézte a telefonkönyvet: hány olyan ember van benne, akit tényleg felhív és kapcsolatban vannak, mennyi csak használatlan szám a memóriában?

A férfi sorsa nem is tudott érdekelni. Az ördögöt sokkal jobban megkedveltem. Azt viszont izgalmasnak találtam, ami eltűnt, és ami változott miatta a mindennapokban. A telefont már ellőttem, de egy hétig tart a történet, vagyis, lehet még meglepetést várni a lapokon.

A keleti szerző a stílusban is meglátszik, máshogy mesél, mint a nyugatiak. Ez lehet irritáló, én igyekeztem egzotikumként olvasni.

Nálam pozitív élmény volt, az ilyen mi lenne, ha játékokat szeretem.

 

Genki: Ha a macskák eltűnnének a világból - Mint fantasy: 80% ördögi alku napjainkban, ötletes alternatívákkal. Társadalmi súlyú is.

Szubjektíven: 85% az ötletét és az ördögöt nagyon szerettem benne. Tanulságos is, tetszett.

SpoilerZóna

Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Kya még csak páréves kislány, amikor az anyja összepakol és elhagyja a családját. Az iszákos apa lassan a többi gyermekét is elüldözi maga mellől, csak a legkisebb lány, Kya marad mellette. Ő gondoskodik már 7 évesen a r1_19.jpgháztartásról és él szabadon vele a lápon. Iskolába ugyan megpróbálja a tanfelügyelet beíratni, de az osztálytársak annyit gúnyolódnak a kislányon, hogy kimarad és inkább a lápon fedezi fel a világot. Még írni-olvasni sem tanul meg. Az apjával soha nem tudja, mire számíthat. Hol kedves vele és tanítgatja, hol részegen hever és erőszakos. Gyakran haza is alig tér. Egyszer nem is jön haza.

Kya 9 évesen ki kell, hogy találja, hogyan maradjon életben. Halat füstöl, rákot és tengeri állatokat fog be, amiket elad a helyi boltban. Magára főz, és pár környékbelivel megbeszélte, hogy falazzanak neki a gyámügy előtt. Senki nem tudhatja, hogy egyedül maradt, mert árvaházba kerülne.

13 évesen, amikor a láp iránt érdeklődő, biológusnak készülő kicsivel idősebb Tate felfigyel a lányra. Ajándékokat hagy neki, majd szóba is elegyednek. Legjobb barátok lesznek, a fiú sokat jár ki a lányhoz, aki a környéken már gúnynevet is kapott: Lápi lány. Tate tanítja meg írni és olvasni, fedezteti fel vele az irodalmat és a biológiai kutatómunkát. Közben egymásba is beleszeretnek, de Tate ígéreteknél többet nem vesz el és ad. Tudja, ő egyetemre megy, kutató biológus lesz, oda Kya nem tarthat vele.

A lány sokáig várja vissza. Belebetegszik a fiú hiányába – aki egyszer titkon visszajött, de elmenekült, köszönni r2_21.jpgsem köszönt neki. Akkor ébredt rá, mennyire más a lány, mint a többség. Különc.

Kya felépülve, évekkel később egy környékbeli fiatalemberre figyel fel. Chase jóképű, de megbízhatatlan. Kya szép lett, így benne van a kalandban. Ő gyorsan le is feküdne a lánnyal, de Kya előbb érezni akarja, hogy szeretik és bízhat benne. Idővel azonban szeretők lesznek. A lápon élik meg a kapcsolatuk, bár Kya arról ábrándozik, hogy Chase bevezeti a családjába és a társadalomba. A hazatérő Tate töri meg a buborékját: elmondja, Chase a városban másokkal is randevúzik. Kya nem akar hinni neki, de egyszer maga is szemtanúja lesz, és az újságban olvas a férfi eljegyzéséről, mással. Szakít vele.

Tate itt telepszik, tanulmányozza a lápot. Kya közben a saját megfigyeléseiből az ő sugallatára állít össze egy könyvet, aminek kiadója is akad. Tate már bánja a bűnét, szeretné visszakapni a szerelmét is, de Kya még túlzottan sebzett.

Visszatér Kya legfiatalabb bátyja, akit a megjelenő könyv vezet haza a húgához. Kya tőle ismeri meg a család r3_23.jpgtörténetét. A fivére biztatja, bocsásson meg Tate-nek, aki láthatóan nagyon szerelmes belé még most is.

A rendőrség megy ki a lápra, és tartóztatják le a nőt. A vád: Chase meggyilkolása. A barátai kiállnak mellette, és van alibije is. A könyvéről tárgyalt a városban, amikor a férfi meghalt. Szűkösen ugyan hazaérhetett volna, de kevés a bizonyíték és Kya nem gyilkos alkat. Még akkor sem, ha a házassága mellett Chase nőfaló maradt, és amikor Kya elutasította, meg akarta erőszakolni a nőt.

A felmentés után Kya megbocsát Tate-nek, aki kiköltözik a lápra, ott építik fel a közös házuk/életük. Hivatalosan nem házasodnak össze, próbálkozás ellenére gyermekük sem lesz, de leélnek szeretetben együtt egy életet. Kya halála után Tate a pakolás közben rájön, hogy egy helyi költőnő valójában Kya volt, csak álnéven. Talál egy verset, amelyből egyértelmű, hogy Kya volt Chase gyilkosa és ott van a férfi eltűnt nyaklánca is. Megsemmisíti a bizonyítékot.

Sanderson: A királyok útja

Viharfény krónika 1.

Hősies, túlélésért küzdős, háborús, régi legendákat újra életre hívó.

Egykor Tündöklő Lovagok védelmezték az emberiséget, de sokuk elfáradt és a lovagok eltűntek. Az emberek örökös harcban találták maguk a fennsíkon, ahol az egykori Tündöklők páncéljaival és fegyvereivel vezérekké és 11_9a_kiralyok_utja1.jpgnagy harcosokká lett férfiak háborúznak az erőforrásokért, mágiáért. Kaladin álma a katonaság volt, de apja tanítása hatott rá, letett erről, hogy seborvosnak tanulhasson. Ám amikor kapzsi földesuruk bosszúból az öccse életére tör, Kaladin önkéntesként vele tart a seregbe. Ösztönösen remek lándzsás, szerencse kíséri lépteit és balsors: akit meg akar védeni, elveszik. Egy újabb nagyúr árulása miatt a rabszolgák között találja magát, mint hídász. Halálra szánják, de ő kész még egy próbát tenni, hogy megmentse az embereit. Nem sejti, hogy sokan egy legenda nyomában járnak, melynek ő is része.

Brandon Sanderson az egyik kedvenc fantasy szerzőm. Ez a kötete sem véletlenül Gemmell – díjas. Ahogy a Ködszerzet-regények, ez is monumentális, hősies, kalandos és tartalmas. Ilyennek kell lennie az epic fantasy regényeknek!

A cselekmény több szálon és idősíkon játszódik. Mindnek megvan a maga jelentősége, ha nem is tetszettek egyformán. A király öccse látomásoktól szenved, és lassan ráébred, mennyire rosszul próbálkoztak eddig a hercegek. Közös ellenségük van: össze kellene fogniuk! Egy fiatal lány lopni érkezett egy mesterhez, de olyan tudás nyomára bukkan ott, mely átírja az eredeti szándékait. A múlt szilánkjai, ahol az egykori Tündöklők jelennek meg. Végül, a kedvencem. Kaladin kalandjai, két idősíkban. Egyszerre látjuk, ahogy a négyes osztagot igyekszik életben tartani az örök háború közepette, és megelevenedik az út is, amely odáig vezetett, hogy rabszolga lett belőle.

A történetszálak úgy sodródnak, hogy a kalandos és a misztikus, inkább varázslós és filozofikusabb részek keveredjenek. Így több igényt is ki tud a szerző elégíteni: akinek fontos a világépítés? Szeretni fogja. Aki sodró cselekményre, kalandokra vágyik? Szeretni fogja.11_9a_kiralyok_utja2.jpg

Sanderson képes olyan témákat is izgalmasan megírni, hogy miért kell szabadidejükben is gyakorolni a halálra szánt hidászoknak a híd hordását. Át tudja láttatni a nagyobb csatákat is, nem veszünk bele a részletekbe, noha megmutatja egyes emberek küzdelmeit is, de a csata egészét is átfogja szinte panorámában.

A karakterei sokszínűek, a mellékalakok között nagyon színes és egyedi alakok is találhatóak. A kiemelt szereplők, Kaladin és Dalinar kifejezetten hősiesek. Ám ez nem azt jelenti, hogy tökéletes emberek. Attól olyan szerethetőek, hogy kétségeik vannak. Ahogy Kaladin a személyisége rusnyább felével küzd, roppant hatásos lett. Mégis, annyira kiemelkednek – főleg Kaladin – a szereplők közül, hogy példaképek lehetnek. Olyanok, akik hatással vannak a világ alakulására.

Akik képviselik azokat az értékeket, melyek a mai világban is szükségesek lennének. Nem lenne szebb egy olyan világ, ahol a gyengét védi az erősebb, és igazság van? Ha nagyon akarom, még korunkat is bele tudom látni az örök háború világába.

Ha valamibe bele akarnék kötni, hogy magyarul még csak az első könyv elérhető. Van még két folytatása, szeretném azokat is elolvasni!

 

Sanderson: A királyok útja – Mint fantasy: 95% ötletes, hősies, tág világgal, sok és változatos szereplőkkel. Izgalmas.

Szubjektíven: 90% Kaladin nagy kedvencem lett, imádtam a kalandjait. Folytatást várok!

Glynn: Hercegnő bevetésen

Rosewood Krónikák 2.

Álcázós, titkos szervezettel harcolós, iskolás, barátnős.

Lottie élete egyik legszebb nyarán van túl. Vendégségben volt Ellie szüleinél, egy igazi kastélyban lakhatott, és teljes hercegnő élményt kapott. Még egy történetbe is belebotlott egy eltűnt hercegnőről, amely felcsigázta a képzeletét. Az iskolaév kezdetével esélyt kap, hogy kiszálljon a dublőr szerepből, de esze ágában sincs élni vele. Imádja, hogy hercegnőt játszhat, ha ezzel közben veszélyek is járnak. Ellie apja fel is hívja a lányok és Jamie 11_9hercegno_bevetesen.jpgfigyelmét, hogy tudomására jutott, idén különösen legyenek óvatosak. Valóban, egy új titkos szervezet van felemelkedőben, aki a lányokra feni a fogát. Miközben belekeverednek a játszmába, Lottie az eltűnt hercegnő rejtélyét is megoldja, egyben választ kap pár kérdésre a saját családjáról is.

Túl nagy kérés lenne egy gyerekkönyvtől, hogy ne legyen teljesen mese? Nem is a cselekményre értem, mert a meseregényeket szeretem. Amit várok, hogy értelmes története legyen és logikája legyen az eseményeknek. Még akkor is, ha kisgyerekeknek szánták a kötetet. Ez pedig olyasmi, amin a Hercegnő bevetésen kínosan elvérzik.

Már az első résznél is zavart, most még jobban, hogy ennek a történetnek napjainkban nem lehet realitása. Egy olyan korban, amikor mindenki telefonján ott a kamera, adatokat és fotókat osztunk meg a neten, ahol már szinte titkok sincsenek, hogy lehetne így helyettest szerezni egy hercegnőnek? Már az hiteltelen, hogy egy trónörököst nem sikerült még senkinek lencsevégre kapnia. Ok, ha hivatalosan nem is készülnek fotók, ott vannak a lesifotósok. Kislányként meg úgysem mondhatná, hogy ne fényképezzék, fel se fogja még akkor. Vagyis, lehetetlen, hogy senki nem tudja, hogy néz ki Ellie. Lottie külsőben más, nem is hasonmás, csak helyettes. Hogy magyarázzák majd meg pár év múlva a világnak, hogy az igazi hercegnő nem az, akit eddig eladtak nekik? Ellie egyszer trónra kerül – még nevelésben is problémás, hogy engedik neki, ennyire elrejtőzzön a felelősség és nyilvánosság elől.

Irritált, ami Lottie családi múltjáról kiderül. Annyi itt a hercegnő és titkos történet, hogy egy szappanoperában is sok lenne. Azt már fel sem vetem, mennyire egyszerű az úgynevezett nyomozás.

Utáltam a háttérben megjelenő szerelmi szálat. Jamie annyira megszállottja annak, hogy ő Ellie védelmezője, hogy direkt elnyomja, tetszik neki Lottie. Persze helyenként a szikra lángra kap közöttük, és roppant kínos jeleneteket eredményez. Néha egészen nevetőgörcsöt kaptam, ahogy ezek ketten szenvelegnek.

A cselekmény gerincét alkotó titkos szervezetek közti viszályok és összeesküvések is röhejesek. Egyszerűen nem lehet komolyan venni, még úgy sem, hogy tudatosítottam magamban, ez gyerekkönyv. Ráadásul lányoknak. Annyira gyerekes és fárasztó volt az egész, hogy nem tudom elképzelni, hány évesen lenne ez szórakoztató.

Pedig a cselekmény pörög, mozgalmas regény. Csak éppen annyira nem tudott érdekelni egyik cselekményszál sem, hogy nekem kész szenvedés volt ezt olvasni.

Talán kereshetném benne a pozitív értékeket: a bátorságot, a barátokért kiállást, de annyira közhelyes ilyen téren is…

Nagyon nem az én könyvem, de a célközönségnek is túl buta. Van ennél sokkal jobb is!

 

Glynn: Hercegnő bevetésen – Mint gyerekkönyv: 30% rendkívül meseszerű cselekmény, szereplők. Kalandos, de kislányos.

Szubjektíven: 10% konkrétan utálom az egészet: a cselekményt, a szereplőket, a mesét.

süti beállítások módosítása