Ha meg fogok halni, akkor szeretnék élni egy kicsit előtte. Végül úgyis meghalok, de csak utána. (Lippincott: Két lépés távolság)

(...) a zsarnokság elől menekülni nem rossz, harcolni ellene még jobb, de mindent összevetve az ideális az, ha létre sem jöhet. (Rufin: Vad tengereken)

A szerelem ingyenes élvezet, ha működik, de ha elromlik, uzsorakamatot fizetsz a kellemes órákért. (Mitchell: Csontórák)

• Nem félsz, hogy meglógok?

Egy álmos kacaj volt a válasz.

• Sok sikert a sivatagban. (Chakraborty: Bronzváros)

Az otthon nem az a hely, amit sose hagysz el, kapitány, hanem ahova mindig visszatérhetsz. (DeConnick: Marvel kapitány)

Sir Arthur Conan Doyle-tól is kiéedemelte a címet, amire mindig is vágyott: Amerika Sherlock Holmesa.

Az viszont már kevésbé vallott Sherlock Holmesra, hogy Burns gyakran megvesztegette az esküdteket, állítólag egy gyanúsítottat is elrabolt, és rutinszerűen alkalmazta az orosz kémek piszkos technikáit. (Grann: Megfojtott virágok)

Hallottam mostanában háborús sokk szindrómaként is emlegetni - a megnevezés megfelelő, bár nem túl erőteljes figyelmeztetés azok számára, akik kezelni akarják. Biztosan akad számos, többé-kevésbé hatékony terápiás módszer, de ahhoz a végső orvosi bölcsességhez, miszerint jobb megelőzni, mint meggyógyítani, még nem sikerült felnőnie az emberiségnek. (Morgan: Törött angyalok)

A szex talán tényleg a halál ellenszere, de csak a fajnak kínál örök életet, nem az egyednek. (Mitchell: Csontórák)

Végtelen világok közt badarság végzetről beszélni, mégis reménykedem, hogy van olyan verzió, ahol boldogan élhetnek, amíg meg nem halnak. Még akkor is, ha az nem az én verzióm. (Gallay-Nagy: Poison of Love)

Csak a legritkább esetben folyamodtunk őszinteséghez, márpedig anélkül nincs barátság. (Rufin: Vad tengereken)

Harcos, titkos akciós, illegális üzletes.

Takeshi Kovacs nem pihenhet, újra háborúba kell vonulnia. A Sanction IV egy polgárháborúba sodródott bele, és a férfinak itt kellene hadba vonulnia. Se az ügy, se a harc lehetősége nem hozza lázba, amin az sem segít, hogy egy olyan burokban kell tengődnie, ami elég súlyosan megsérült. Így kap a lehetőségen, amikor felkérést kap egy titkos akcióra. A régi marsiak egy találmánya rejtőzik itt, ami jó pénzt érne meg sokaknak. Csak le kell menni érte egy régészcsapattal, begyűjteni a tárgyat és felvenni a fizetést. Ám arra nem készítették fel előre, hogy a tárgy sokkal értékesebb, mint valaha is képzelte volna. Ölni is képesek érte a Cégek, és a világ sorsára is hatással lesz, ki szerzi meg magának.

A gyorsan levonható tanulságok: ennek a regénynek semmi köze az előzőhöz. Oké, ugyanabban a világban játszódik, változatlan a főhős személye – ha a teste/burka nem is – és ez is sci-fi. De ha meg kellene mondanom, hogy az események a Valós halál előtt vagy után játszódnak, bajban lennék. Egy ideig komolyan agyaltam is, hogy ez előzmény.

Másodszor, a cselekmény egészen más, mint az előző részben. Itt már nincs nyomozás, és halvány nyomai sincsenek kriminek. Sokkal erőteljesebb a sci-fi vonal, mint a világban, mint a cselekményben. Eleve az, hogy egy más civilizációval, csillagközi utazással foglalkoznak. Kevésbé szórakoztató, erősebb a mögöttes tartalom.

Komplexebb a társadalmi üzenete is. Az előző kötetben azt láthattuk, hogy a gazdagok mindent megengedhetnek maguknak. Most azt láthatjuk, hogy a nagy cégek még rosszabbak lehetnek. Káosz, háborúk mindenfelé, őket meg a nyerészkedés érdekli, de az nagyon. Annyival több a kép, hogy nincsenek jó oldalak. Kit tudnánk a cégek ellen oppozícióként, jobb választásként megnevezni? Senkit.

Itt Takeshi sem egy hős, sokkal inkább egy nyereségre hajtó kalandor, harcos. Hiszen nem azért akarja a leletet, hogy azt az emberiség javára használják fel, hanem a saját hasznát nézni. Zsoldosként van jelen itt, ha azért a történetben a külső behatásokra ez-az változik is.

Nem sikerült megkedvelnem a szereplőket. Olyannyira nem, hogy nagyon meg se jegyeztem, ki-kicsoda. Igazából csak a végén tartottam fontosnak, amikor már tudni lehetett, hogy van egy áruló, majd le is leplezték. De bárki lett volna, az se hatott volna meg különösebben. A hősök vagy a gonosztevők, a szélsőséges karakterek, akik hatást váltanak ki belőlem. Itt nem volt egyik kategória sem. Nincsenek hősök, igazából gonoszok sem. Vagy mindenki az, hiszen ebben a történetben ember embernek farkasa.

Akció és sci-fi keveréke, erőteljes sci-fi hatásokkal végig. Talán ezért nem is kötött le annyira, a komoly sci-fikkel még mindig nem sikerült megbarátkoznom. Az előző kötetben ott volt a nyomozás, amit követhettem. Most nincs.

Az érezhető, hogy mennyire komplex a szerző megálmodta univerzum. Tele van népekkel, történetekkel, hitekkel és háborúkkal. Térben is időben is tág: ahogy már említettem, annyira, hogy a cselekmény idejének meghatározásával bajba is vagyok.

A borító megint ütős, de azért kár, hogy nekem ez a legerőteljesebb benyomásom.

Ez már egy másféle sztori, vajon a 3. kötet is ennyire más lesz, mint az előzményei?

Morgan: Törött angyalok – Mint sci-fi: 85% kalandos, bővíti a történetet, új színeket mutat a világból és a hősből is.

Szubjektíven: 35% a krimi szálas első rész hiányzott, ez kezd nekem nagyon sci-fi lenni.

5: Tvrtko kötetek - riportkötetek, így a világ elképesztő vagy érdekes történetei mellett a szerző személyét is közelebb hozzák. Nem csak krimi van bennük, de az is. Szita Bence története ugyanúgy bennük van, mint annak a kísérlete, hogyan vezetnek részegen az emberek.

4: Patterson: Gyilkos hazafi - a dél-amerikai származású srácon már korán látszott, hogy egyszer nagy sportsztár lehet belőle. Szárnyalt a pályán. Ám az apja halála elég volt hozzá, hogy valami végleg eltörjön benne. A bandáknál talált vigaszt, és amikor valóban sztársportoló lett, sem szabadulhatott. Hernandez története a legnagyobb stadionokból vezet a börtön felé.

3: von Schirach: Bűnös? - egy osztrák ügyvéd, aki elmond pár történetet a praxisából. Olvasmányos, mellette valódi történetek valódi emberekről.

2: Dr. Magyar: A védő - a Bűnös magyar változata. Az egyik legismertebb magyar védőügyvéd mesél az eseteiről, de a neveket elhallgatva. Azért a szemfüles olvasók rá fognak ismerni erre-arra. Pláne, hogy van benne olyan sztori is, amit a másik fél is megírt memoárjában.

1: P. Gál: Gyilkosokkal szemtől szemben - újabb riportkötet a listán, de ez sokkal szélesebb spektrumot vállal fel. Megszólaltatja az ismert bűnesetek több szereplőjét. Van benne interjú gyilkosokkal, rendőrökkel, ügyészekkel és védőkkel, bírókkal, az áldozatok rokonaival. Emberi, ugyanakkor témánál fogva borzalmas. Iszonyatos, egy kis pénzért is mire képesek az emberek egymással.

Kalandos, szerelmes, történelmi, utazós.

Benjamin Franklin nehezen viseli, hogy az összes jó állami állásban más ül, pedig ő is tett annyit a hazáért, mint államatya társai. Éppen fogadódélutánt tart, amikor két különös vendége érkezik. Gróf Benyovszky Móric és neje, Afanázia. Kérni jöttek: Móric Madagaszkár királya lett, de a franciák most vissza akarják silányítani a szigetet puszta anyagforrássá. Franklint érdekli e kettős története, így elmesélik neki az életüket. Móricot hogyan semmizték ki a sógorai, amíg katonai szolgálaton volt. Hogyan került orosz fogságba, ahonnan már Afanáziával (a börtön vezetőjének lányával) szökött meg, és vágott bele egy egzotikus hajóútba. Hogyan kerültek Párizsba, kaptak megbízatást és alapítottak családot. Most pedig itt vannak, és rajta is múlik, hogyan alakul a további életük.

Van egy tucat híres magyar, akikről mégis alig tudunk valamit. Valahol szomorúnak is érzem, hogy Benyovszky gróf életéről egy francia regényéből okosodom. (Lehet, hogy meg kellene keresnem az életrajzot, amit a mi Jókai Mórunk írt.) De ne legyek ennyire lokálpatrióta, attól, hogy Rufin a szerző, ez egy korrekt, romantikus és történelmi kalandregény lett.

A narráció a történelmi regények egyik kedvelt formáját követi: a szereplők maguk mesélik el az életüket, így a jelenből nyílik a múlt, és hozzá tudják tenni a reflexióikat is utólag. Bernard Cornwell is gyakran ezt alkalmazza, de tucatnyi szerzőt lehetne említeni rajta kívül is, aki olyan keretbe helyezi a történetét, hogy egy kéziratot készít/dolgoz fel, vagy elbeszélést mond el a narrátor. Működik is, hitelesebb tőle a történet – ami a módszer lényege is.

A cselekmény pedig variálja a romantika és a kalandregények jellegzetes eseményeit. Ahogy a megnyerő, fogoly grófba beleszeret a rabtartó lánya, és együtt veszik nyakukba a világot. Ahogy a nő Párizsban csábítani kényszerül, hogy a férfi ne hagyja hátra egy feleség címkével, de egyedül. De hajóznak egzotikus helyszínek tucatjain, bennszülöttekkel értenek szót, királyságot építenek. Változatos, színes a cselekmény, unatkozni nem lehet rajta, egyik nemnek sem.

Nyerő ötlet, hogy Afanázia és Móric felváltva beszélik el az események. Érezni, hogy a szerző törekedett arra, hogy valóban női és férfi nézőpontokat ragadjon meg. A nő részeiben mindig sokkal több az érzelem, színesebb az elbeszélés. A férfi tárgyilagosabb, és a történelmi tények, a realitások sokkal hangsúlyosabbak az ő részében.

Szimpatikusak a szereplők, és tetszett bennük, hogy nem lettek hőssé alakítva. Viaskodnak, kísértésbe esnek, a maguk módján ármányokat szőnek. Nem hibátlanok, de követik a maguk erkölcsi iránytűjét. Ami akkor is tiszteletre méltó, ha egy-egy helyzetből így nem kerülhetnek ki győztesen, vagy ha veszítenek is végül.

Ami miatt csalódott vagyok kissé, hogy hiába vannak nagyon kalandos és/vagy romantikus események benne, nem lettek elég mesélősen, beleélősen elbeszélve. Végig úgy éreztem, hogy nagyon sok jó sztori van az elmondottak mögött, de azokat nem ismerhetem meg, mert viszonylag gyorsan végig kell érni az életrajzon, aminek elég sok pontja van.

Maga a kiadás nagyon korrekt, a kötet fizikai formája tetszett. Most lányos leszek, a borító azért lehetett volna frappánsabb is. De a regény jó.

Rufin: Vad tengereken - Mint történelmi kaland/romantikus: 80% változatos cselekmény, kedvelhető hősökkel.

Szubjektíven: 70% kellemes, tanultam belőle Benyovszky életéről, de többet vártam.

Igazságszolgáltatós, népeket mentős, szuperképességes.

Carol Danvers egykor vadászpilóta volt, de egy idegen technológia emberfeletti képességekkel ruházta fel. Marvel kapitányként, a Bosszúállók tagjaként küzd az igazságért és rendért, de a Földön már nem talál elég kihívást. Egy évre az űrbe indul, bár hátra kell hagynia a szerelmét. Pillanatok alatt egy bolygóközi incidens közepén találja magát: egy egész népet akarnak elköltöztetni, mert valami mérgezi őket a bolygón. Ők azonban maradnának, és a gyógymódot keresnék. Carol próbálkozik politikával, de végül a nyers erő lesz az, amely majd segíti a rendrakásban. A Galaxis őrzőivel is összefut – akik közül Mordály meg van győződve róla, hogy Carol macskája egy flerken, akit először meg akar gyilkolni, majd inkább kereskedne vele, hogy a kaland végére átértékelje a véleményét.

Marvel kapitány nálunk nem a népszerű képregényhősök között foglalt helyet. Ha saját magamból indulok ki, simán Shazam az, akit Marvel kapitánynak hittem. Jól le is döbbentem, amikor a Marvel filmekben nő lett. Közben már rendeztem magamban a karaktereket – eredetileg Shazam volt Marvel, csak nem védették le a nevét, és a Marvel elhappolta – de még így is barátkozom a karakterrel és a képességeivel.

Mivel a Bosszúállók nem sok mindent tett hozzá az eddigi tudásomhoz, más forráshoz nyúltam. A Marvel kapitány képregényhez, mely Carol pár kalandját tartalmazza. Talán bután hangzik, de leginkább annak örültem, hogy belekerültek a Galaxis őrzői is. Mordály simán az egyik legjobb karakter ebben a történetben is.

Alapvetően igaz a kötetre, hogy a kapitány küldetéseit meséli el, általában 3-4 lapszámban egyet-egyet. Ezek között is vannak laza kapcsolódási pontok, visszatérő szereplők, de az egész köteten átívelő nagyobb történet nincs.

A kalandok változatosak. Van, amikor egy egész bolygót kell megmenteni a vérszomjas uralkodótól, aki a bányászatért akár egy fajt is letörölne a térképről. Háborúznak, taktikáznak. Lesz olyan, amikor egy esküvőt kell összehozni, ráadásul rímekben, hogy a méltó örökös király lehessen és uralkodhasson. De olyan sztori is van, amiben Carol macskáját és kölykeit kell megvédelmezni a gonosz bérencektől és csempészektől.

Az a macska! Ha Mordály az egyik kedvencem, a flerken macska a másik. Már azt is nagyon bírtam, amikor a kapitány és Mordály egymásnak mennek miatta, de amikor ő is aktivizálja magát, az kész. A filmben is szerepelt, ezek szerint a képregényeknek is állandó szereplője, de jópofa is. Állandó humorforrás, hogy nem macska, hanem flerken.

Ahogy az ilyen történetekben, ebben is az igazság, a bajtársiasság és a hűség a kulcsfogalmak. Kalandos, vicces, de azért vannak mögötte pozitív értékek.

Ha Carol múltjáról többet nem is tudtam meg belőle, a karakter jól megismerhető. A képességei, a nő jelleme is kidomborodik a különféle kalandok során. Nem hibátlan, nagyon heves és makacs is, de ezektől csak emberibb és szerethetőbb.

Képregény, vagyis felmerül az a kérdés is, milyen a grafika. Röviden: szép. Ha nem is Disney mese szinten, de esztétikus, és nem bántotta a szemem. (Carol maszkja rémes, de kibírható.)

Nem leszek a kedvéért Marvel képregény gyűjtő, de egyszer érdekes volt elolvasni.

DeConnich & López: Marvel kapitány – Mint képregény: 75% humoros és akciódús, remekül bemutatja Carol Danvers karakterét.

Szubjektíven: 70% egyes történetek nagyon bejöttek, a humora is. A rajzok is szépek.

Felkészültetek? Könyvhét!!! Hosszú lista jön!

- A 13. emelet - 21. Század Kiadó thrillere.

- Égető titkok - a General Press új Linda Castillo-kötete.

- Gyönyörű bestiák - a Jelenkor kortársa, kicsit thrilleresnek tűnik a fülszöveg alapján. Női kötet.

- Halálos sötét - a Gold Book új Eve Dallas története.

- 1947 - történelmi a Park Kiadótól.

- A látó - Lettero thriller.

- Survival 1-2 - gyerekkönyv a Babilon Kiadótól.

- Találj ki! - Betűtészta ifjúsági kötete.

- A pontlövész - a Szenzár folytatja La Fayette márki kalandjait.

- F mint - Athenaeum kiadványa, kortárs.

- Törött emlékek - a Tükörikrek 3. kötete IPC-től.

- Álarc nélkül - IPC thriller.

Könyvmolyképző:

• Sparrow - erotikus
• Kucó és más életszilánkok - novellás, memoáros
• A randiguru szárnysegédje - New Adult
• Violet, Luke és a sors - New Adult
• Vakmerő és végzetes - erotikus
• Lány a vízből - YA
• Royce tarol - YA
• Találkozás Góbival - dokumentumregény, memoár kutyával
• Éjszakai madár - thriller
• A lélekdoki - YA
• A tölgyek alatt - az Arany János életrajzi regény 2. kötete
• Hableány mindörökké - YA
• Lányok a Holdban - YA
• A kígyókirály - YA
• Az anyák - dráma

Fumax:

• A rózsa és tövise - fantasy
• Kotnyeles kölykök - krimis, természetfelettis
• Mélybe ránt a Lápvilág - fantasy
• Propheta - YA fantasy
• Kulcs a zárját 2. - képregény
• Sandman 1. kötet - képregény

Agave:

• Hamis emlékek - sci-fi és thriller határán
• A halálmegvető - fantasy
• Elbűvölő feleségem - thriller
• Elátkozott kígyók - urban fantasy sok erotikával
• Elektronikus állam - grafikus sci-fi

Gabo:

• Farkasország - disztópia
• Öröknyár - fantasy
• Tündöklő - fantasy

Ciceró:

• Mesteralvók hajnala - fantasy
• A táltos - meseregény, fantasy.
• Kata  Álommeló - krimis strandkönyv.

Maxim Kiadó:

• A jövő reménye - ifjúsági disztópia
• Holdvíz - thrillernek tűnik, kicsit YA elemekkel
• A századik királyné - ifjúsági fantasy
• Néma tanú - thriller
• Minden, csak nem oké - YA

Június

3. Jones: A másik nő - női thriller 5/4

4. Morgan: Valós halál - sci-fi 5/4

5. Bowen: Bob szerint a világ - memoár 5/4

6. Chakraborty: Bornzváros - fantasy 5/5

7. Grann: Megfojtott virágok - dokumentumregény 5/5

8. Townsend: Nevermoor 1. - gyerekkönyv 5/3,5

   Lippincott: Két lépés távolság - YA 5/3

9. Mitchell: Csontórák - kortárs 5/3

    Gallay-Nagy: Poison of Love - YA 5/3

Ezzel a hétnek vége, jövő héten Könyvhét!!!

Időutazós, szerelmes, zenélős, középiskolás, rajongós.

Natalie Bat 16 éves kamasz, akinek a Poison of Love a rajongása tárgya. Mindent tud a tagokról, a zenéjükről, és megszállott rajongója az énekesnek, Adriannek. Amikor tudós apja bejelenti, hogy a maffia a nyomukban van, csak úgy menekülhetnek meg, ha az általa feltalált időgéppel a múltba távoznak, Natalie rá is vágja, hova akar menni. Vissza oda, amikor Adrian a világhírnév előtt csak egy 16 éves kamasz volt a középiskolában. A lányt sokként is éri, hogy bálványa túlsúlyos, egyáltalán nem népszerű srác, aki sokkal jobban szeret rajzolni, mint énekelni. Natalie elhatározza, hogy összehozza a bandát, Adrian barátja lesz. Csak azzal nem számolt, hogy Adrian beleszeret. Hogy ezzel átírja a történelmet, és más élményekkel Adrian nem írja meg a dalaikat, amivel befutna. Szerencsére valaki más is tud időutazni, és segít rendbe tenni a dolgokat, hogy legalább egyvalakinek legyen happy end a története vége.

Legszívesebben két részre szedném szét a történetet. Egyrészt, van benne egy nagyon tipikus, és nem is kicsit nyálas tini románc. Másodrészt, sokkal kisebb mértékben egy sci-fi is van a háttérben. Nekem a kisebb rész tetszett jobban, de akkor nézzük részletesebben, miért is!

Az elbeszélő Natalie, mindkét esetben. A 16 éves énje naiv, rajongó. Aki rá volt kattanva már ennyire színészre/zenészre, kinek mi jön be, szerintem át tudja érezni, amin keresztülmegy. Már attól elájulna, hogy rajongásának tárgyai közelében lehet. Éli az álmát, felelőtlenül, nagyon kamaszosan. Semmi következménnyel nem számol, csak élvezi, amit átélhet. Ezért fordulhat elő olyan helyzet is, hogy megmutatja Adriannek a saját későbbi albumát, ha nem is árulja el neki, hogy ő írta és énekelte ezt évekkel később. Mániásan szerelmes, amivel nekem abszolút az agyamra ment.

Hiszen Natalie a 30 éves Adrian rajongója! A 16 éves teljesen más karakter, külsejében és természetében is. Hogy elhiggyem a sztorit, szeressem, velem el kellett volna hitetni, hogy Natalie ezt a fiút szereti meg igazán. Hogy már nem rajongó lesz, hanem szerelmes. De nem jött össze, mert még a legszebb pillanataik közepette/utána is, Natalie a jövőbeli énnel mér össze és álmodozik róla. A regény leírása szerint ez a nagy, igaz szerelem a lány számára, de nem éreztem azt, hogy tényleg az lenne. Csak rajongás.

Ott kezdett ez a szál érdekesebb lenni, amikor Natalie rádöbbent, mit okozott. Akkor változik a viselkedése is, és keveredik ezért rémes-vicces helyzetekbe. Akkor sem lesz egy komédia, de Natalie legalább nem lesz olyan felelőtlen.

A háttérben ott van egy másik Natalie is, aki pár évvel idősebben, több világgal a háta mögött már tökéletesen tudja használni az apja készülékét. Ő lesz a lány védőangyala, és az átéltek megváltoztatták a stílusát. Sokkal nyersebb, cinikusabb, de a lelke mélyén még ott van a romantikus kamasz is. Ő az, akit bírtam. Akinek bejött a narrációja. Az ő története sokkal érdekesebb, mint a kis rajongó 16 évesé. De ebből csak töredékeket kapunk. Egy olyan történetben, amelyben az idősebb ÉN a fő narrátor, jobban éreztem volna magam.

Tanulságot nem akarok kihozni belőle, ez egy szórakoztató regény, ami egy rajongói álomra épül. Kamaszoknak készült, érezni is belőle. Ez az elvakult rajongás tőlem már távol áll.

Egyszer el lehetett olvasni, de többet nem kérek belőle, köszönöm!

Gallay-Nagy: Poison of Love - Mint ifjúsági: 60% a tini rész nagyon lányregényes és rajongó, a sci-fi fanyarabb, érdekesebb.

Szubjektíven: 40% ami tetszett volna, az volt kevés benne. A rajongó, tini Natalie idegesített.

Családtörténetes, rejtett világos, hétköznapi.

Holly kamasz, aki nagyon komolyan összeveszett az anyjával. Otthon azt várnák, hogy legyen jó kislány, szerezzen jó jegyeket és ne fiúkon járjon az agya. De Holly szerelmes, és a fiúval akar lenni. Kész hozzá is költözni: ahol nagy csalódás éri. A barátját ágyban találja a legjobb barátnőjével. Kínjában egy gyümölcsösbe szegődik el szüretelni. Később egy nyaraló találkozik és kezd viszonyt a már idősebb, külföldön dolgozó Hollyval. Akinek ott van az életében a gyerekkori barát, Ed is, akiből újságíró lett. Évekkel később Holly már Ed felesége, akivel van egy lányuk is. Ed folyton őrlődik a munkája és a családja között: kényszere van, hogy elmesélje a többiek történeteit, ha veszélyes helyekre is kell mennie érte. Holly hamarosan meg is özvegyül egy ilyen eset miatt. Majd rá kell jönnie arra, mi okozta az öccse vesztét, még gyerekkorukban. Az élete második felében egy új valóság kapui tárulnak ki.

Még egy regény, aminek nem lehet normálisan összefoglalni a tartalmát. Sem a cselekmény, sem a szerkezete nem engedi ezt meg. A fenti sorok se valami érthetőek, de igyekszem megvilágítani őket.

Sokat segít, ha először a regény szerkezetét vizsgáljuk meg. Mitchell nem lineárisan, folyamatosan mesél el egy összefüggő történetet. Hanem kiragad részeket az események sorából. Mintha lenne egy eseménysor, maga a szereplők élete, de annak nem láthatnánk minden részét. Közbe, egy-egy jelenetsort, egy nap, vagy pár nap történetét. Így valamiféle balladai homályt is teremt, hiszen az utalásokból és a jelen viszonyokból kell kitalálni, mi történt azokban az években, amelyekről Mitchell nem beszél nekünk. Ez játéknak nem rossz, de pihent elme kell hozzá. Vizsgák után olvastam hazafelé, fáradtan, nekem most inkább volt ez így szenvedés, mint élvezet.

Ha már szenvedés: az nagyon nem tetszett, hogy nem a fontos pillanatok vannak megragadva. Egy-egy életképet kapunk, de mintha mindig az a pont előttünk lennénk, ami számít. Mintha folyamatosan az előjátékát néznénk a nagy eseményeknek. Pl. Ed fejezete. Újabb útra készül, de még részt vesz egy családi összejövetelen. Ahol semmi lényeges nem történik. Ellenben a következő útjával, ahol felrobban a kocsijával és özvegyen hagyja a feleségét. De ezt nem látjuk, csak a későbbiekből találtam ki. Mert a családi összejövetel volt kiemelve.

Különben minden fejezet más szereplőt emel ki, akik valahogyan Holly közelében vannak. Aki majd a keretet adja: ő kezd, és övé a zárás is.

A regény sokáig nem fedi fel, miről is akar szólni. A cím sem tűnik érthetőnek. Egyetlen nő, még csak izgalmasnak sem mondható élete, töredékesen. A végére azonban jön egy csavar, amikor kiderül, miért kellett meghalnia az öccsének. Az átrendezi a regény történetét, és fantasy felé hajlítja.

Érzem, hogy ennek kapcsán rá kellene jönni valami nagy bölcsességre, valami többet akar mondani a szerző, de még emésztem, mi lehetett az. Transzcendenst nem akarok beleemelni, lélek halhatatlansága, meg hasonlók, de lehet, hogy kellene. Fejlődés – mindenki fejlődhet. Az is, akinek több idő jut, az is, akinek egy életbe kell mindent belesűrítenie.

Egyszer érdekes volt, de most nagyon nem talált megfelelő idegállapotban.

Mitchell: Csontórák - Mint kortárs: 75% az emberen túlmutató igazságot akar megmutatni. Tudatosan szerkesztett.

Szubjektíven: 30% kell, hogy legyen mélysége, de nem találom. Untam, nem tetszett, kár.