Újabb kettő váratlanul feltűnt kötet a polcokon:

- Hendricks & Pekkanen: ... és én téged el nem hagylak. Két nő története. Az egyik sikeres, huszonéves, aki házasodni készül. A másik harmincas, elvált, elvesztett már mindent, ami számított neki. Már csak a bosszú gondolata élteti. És kettejüket valami összeköti. Thriller, remélhetőleg inkább pszicho és krimis beütéssel, nem csajosan.

- És boldogan éltek? Mesegyűjtemény. Amelyben ott kezdődnek a sztorik, ahol a klasszikus mesék véget értek. Kiderül, mi történt a happy end után.

Barátnős, szerelmes, betegséges, középiskolás.

Evie csak normális szeretne lenni. Már elege van abból, hogy mindig ő a beteg és különös lány. Kényszerességét már kikezelték, Evie már azon dolgozik, hogy a gyógyszereket is elhagyhassa és visszamegy a középiskolába is. Barátnőket szerez, és szeretne egy barátot is – szerelmesnek lenni, ahogy egy normális lány. Ethan azonban már az első randevún berúg, és más lánnyal megy szobára. Oli szimpatikus, de róla kiderül, hogy agora fóbiában szenved. Evie maga is meglepődik rajta, hogy Jane (egy barátnője) barátjának egy haverja tetszik meg neki. Guy lenne az igazi? És miért tér vissza a betegsége? Szerencsére a baráti társasága mellette áll, és szembenézhet mindazzal, ami jön.

Az ifjúsági regényeknek, főleg a lányos témájúaknak biztos piaca van nálunk is. Próbálkoznak is a kiadók sorozatok indításával, aztán vannak sikertörténetek, és félbehagyott sorozatok is akadnak szép számmal. Hamarosan kiderül, a Spinster Club melyik kategóriába fog tartozni. Ha jön a teljes sorozat, a klubtagok alapján 2-3 regény még simán benne van.

De milyen ez a kezdet? Nagyon kamaszos, éreztem is, hogy ebből azért már kinőttem, ha szeretem is az ifjúsági irodalmat. Ez a kamasz vonal, a nagyon kamasz vonal, ami hangnemében és komolytalanságában is már távolabb van tőlem. 15-16 évesen tetszett volna.

Komolytalansága: igazából elég sok drámai dolog akad benne. Főleg a lány betegsége, és ennek hatása a családjára. De nincs rajta igazi súly. Azzal se tudott megütni, amikor Evie újra az OCD rabságába zuhan, és fehérítővel akarja lemosni magáról Guy kéznyomát. Pedig nagyon drasztikus jelenet, de nem drámai mégsem.

Talán fakad ez a regény stílusából is, amit különben az erősségei közé sorolnék. Vidám, hangulatos, igazán cserfes csajos. Ha nagyobbaknak szólna, erre mondanám, hogy strandkönyv. De kamaszkönyv. Nem szoktam, de most kiemelem a fordítót is. Kalapos Éva ültette át magyarba, és kiéreztem belőle az írónő hangját is. Amit különben szeretek, és a regényt is ez olvastatta velem. Csak saját munkáiba megvan a kamaszos fájdalmas hangulat is, ebben nem volt.

Azért témáiban szépen jönnek a kamaszos, lányos témák. Önmagunk elfogadása, és a mostani divatnak megfelelően a girl power mozgalom. Ahogy megismertük Guy-t, és Evie helyesnek látta, de ellenszenvesnek, már Ethan idején is arra tippeltem, kétfelé mehet a történet. Lányos happy end és szerelem Guy oldalán, vagy ő is csalódás lesz, és Evie a saját erejére kell, hogy rátaláljon, fiúk nélkül. Eltaláltam, az erősebb tippem nyert, de nem árulom el, melyik volt az. Akkor miért olvasnátok el?

Igen, ez is a bajom, most rájöttem: hiába lehetne jó kamaszos fájdalmas, nagyobbrészt kamaszos szerelmes regény. Evie annyira a fiúkba próbál kapaszkodni, hogy az már beteges. Ez a rajongó, teljes lényét beleadó, elvakult kis kamaszszerelem mai agyammal már nagyon mesének látszik, pedig kamaszként tényleg tud így szeretni az ember. Nosztalgikus is lehetett volna, de most inkább csak idegesít.

A karakterek között Evie a kidolgozott, a többiek csak vázlatos figurák.

Egyszer el lehetett olvasni, de pl. a DAC sorozat (Kalapos sorozata, mellesleg) jobb.

Bourne: Normális vagyok? - Mint ifjúsági: 70% a stílusa könnyed, szórakoztató. Érint komolyabb témákat is, de love story.

Szubjektíven: 50% a szövege olvastatta, de maga a cselekmény nem kötött le. Tipikus csajos.

Csúszó megjelenésként érkezett Toon regénye, Akit mind szerettünk címmel. Csajos, szerelmes, talán kicsit tragikus is. A sztori szerint van 3 nagyon különböző nő, akiknek meg kell hozniuk életük egyik legnehezebb döntését. Nincs bennük közös, csak egy. Volt egy férfi, akit egykor mind szerettek.

Csak akkor használj pengét, ha készen állsz arra is, hogy megöl. (Roth: Elválaszt a sors)

• … álmomban sem jutott volna eszünkbe, hogy ekkorára nője ki magát az üzlet, és te is kivehetted volna belőle a részed. Elképzelni sem tudod, mennyi pénzről van szó. De nem. Neked el kellett venned egy kékvérű szélhámost, aztán elrohanni a vadonba valami szektával. Remélem, beválik ez az új őrültség.
• Apa, azt hiszem, ez a legkedvesebb dolog, amit valaha is mondtál nekem. (Mead: A Ragyogó Udvar)

Meglepően könnyű elrejteni a valódi érzéseidet egy mosollyal és egy kedves szóval. (Slater: Bízz bennem!)

Hidd el, egyedül álló szülőként igen alacsonyak az önmagammal szembeni elvárásaim. Nem adtak vele használati utasítást, de ha létezik ilyesmi, akkor tutira van benne olyan kitétel, hogy ne hagyd magára a gyerekedet egy másik bolygón, ne halj meg kínkeservesen a szeme láttára, hogy utána ne neki kelljen a hulládról gondoskodni. (Neuvel: Védtelen halandók)

A világvége eljövetele időbe telik, és az idő, tűnődött Susannah, olyan ráérősen végezte ezt a feladatot, akár egy kínzómester, aki képes megadni a halált gyorsan is, de mindig gyötrelmes fájdalommal. Nincs előle menekvés. (Nagata: A marsi obeliszk; In: Az év legjobb sci-fi és fantasynovellái, 2018.)

• Te… te vagy az utolsó megmaradt vérrokonom – mondta Akos.
• Ez volna az ok? Elég ostoba – jegyezte meg Lazmet. – Mégis micsoda a vér? Csak anyag, mint a víz vagy a csillagpor. (Roth: Elválaszt a sors)

Megtudtuk, hogy a Föld nem zárt terület, s egyáltalán nem biztos tartózkodási helye az embernek. Sejtelmünk sem lehet róla soha, micsoda láthatatlan jó vagy rossz ront ránk a térből váratlanul. (Wells: Világok harca)

Egyik oldalon az összeszorított fogak türelme van, a másik oldalon a félelem attól, ami a sötétben ólálkodik. De ha óvatosak és vigyáznak, az emberek életben maradhatnak. Többnyire életben maradnak. (Bishop: Holló a hollónak)

Kalandos, túlélős, varázsos, áldozatos, harcos.

A felhúzható babák tevékenyen élik mindennapjaikat, mert be kell osztaniuk az aznapra kapott húzásaikat. Zee rugója erős, sokkal több fordulata van másoknál. Szerelmes lesz, kalandokra vágyik, de egy nagyon gyenge gyermek átértékelteti vele a világot. (Kilences karnevál) Világvége a küszöbön, az utolsó jelentős építész egy milliárdos segítségével emlékművet emel a Marson az emberiségnek. De elég egy túlélő, hogy a remény és az emberiség jövője megint hihető legyen. (A marsi obeliszk) Az inas már a mestermunkáját készíti, de húga betegsége miatt csalnia kell és manókkal alkudni. Nem sejti, milyen szörnyű árat kell majd fizetnie a testvére egészségéért. (A kesztyűkészítők tiszteletre méltó társasága)

Kifejezetten hálás vagyok, hogy már harmadik éve a Gabo nálunk is megjelenteti ezt a novellagyűjteményt. Mert ez tényleg ütős, és láthatjuk belőle azt is, milyen az aktuális trend a fantasy és sci-fi világban, amely aztán majd regényekben is észrevehető lesz.

Ami a 2018-as kötetből nekem nagyon hamar nyilvánvaló lett: a szerzők valami rosszat éreznek a világban, és ez nagyon rányomja a történeteikre is a bélyegét. Rengeteg végződik tragikusan, sokat foglalkoznak a világ végével, és még a líraian szép történeteket is áthagyja a feloldhatatlan tragédia.

Talán ezek is fogtak meg jobban, mert volt benne happy end is, de azok a sztorik gondolkodtattak el legjobban, melyeknek keserédes a vége. A tehetséges kesztyűkészítő inas a húgának egészséget tud alkudni, de ezért minden saját álmát és jövőjét kell feladnia. Az építész megint reménykedik a jövőben, kész az emlékmű lebontására is, de racionálisan nézve csak pár évet nyernek az elkerülhetetlen végig. A felhúzható baba felelősségteljes életet élt másokért, jó volt, és az álmait teljesen fel kellett, hogy adja ezért.

Mindegyik tudott fájni, még akkor is, ha az erények diadalmaskodtak. Miért kell, hogy a jó győzelme tragédiával járjon? Tulajdonképpen azok jártak jól, akik rugalmasan kezelték a szabályokat, és az elveket ravaszságra cserélték. Nem is tudom, mi rosszabb: hogy ezekről olvasok, vagy, hogy tudom, a világunk is ilyen, ezek csak ennek a leképezése.

A történetek különben tele vannak kreativitással és ötletekkel. Nekem a fantasy történetek jobban tetszenek, a kedvencem is közülük került ki, de vannak benne jó sci-fik is. Olyan, ami majdnem a mi világunkban játszódik, de komoly űropera is akad a kínálatban.

A sokszínűség különben most is kipipálható, minden történet más és másképpen színes, érdekes. Talán nincs is benne olyan, amiben ne találtam volna valamit, amiért érdemes volt elolvasnom.

A stílusokban is megvan ez a sok szín, a szinte tudományostól kezdve a mesésen színesen át a lírai fájdalomig terjed a paletta. Kinek mi tetszik, itt rábukkanhat a neki való történetre.

A válogatásba bekerült szerzők között most elég sok a nálunk még ismeretlen szerző, érdeklődve várom is, hogy fognak-e kiadni tőlük önálló regényt a közeljövőben nálunk. De akad egy-egy ismerős szerző is, mint Gladstone vagy Lynch. Ami nincs, az általuk teremtett világokba illeszkedő novella. Ez mind önálló sztori.

Örülök, hogy kijött, már várom 2019 legjobbjait is!

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018. - Mint antológia: 90% széles merítésű, izgalmas kötet, amibe aktuális trendek is követhetőek.

Szubjektíven: 75% egy-egy nagyon megfogott, de néhány sci-fi nem az én világom.

5: Harry Bosch - háborús veterán, a Los Angeles-i rendőrség igazságért harcoló gyilkossági nyomozója. Anyja meggyilkolása óta neki csak az igazság számít, amit ki is szolgáltat, ha ehhez néha meg is kell kerülnie a szabályokat. A nőkkel nincs szerencséje, a természete is nehéz. Viszont jó apa, amint megtudta, hogy van egy lánya, Maddie mindig számíthatott rá. Michael Connelly rengeteg regényben szerepeltette már, amelyekben nyomozott korrupt politikus után, rendőrségi visszaélésben, sorozatgyilkosságban, a kínai maffia nyomában is járt már. Érdemes megjegyezni Connelly univerzum építését is, egyéb hőseit is beleszőtte már Harry világába.

4: Luther nyomozó - eredetileg tévében debütált az okos, kemény londoni nyomozó, aki kénytelen szembenézni saját természetének sötét oldalával is. Luther nyomozó ugyanis hajlamos az önpusztulásba rohanni, amikor rákattan egy ügyre. Sokat veszít ezért, de soha nem adja fel. Neil Cross teremtménye, regényben a sorozat előzményei jelentek meg.

3: Robert Hunter - a fiatal Robert Hunter csodagyereknek indult, akiből bármi lehetett volna. Ám egy családi tragédia a bűnüldözés világába sodorta, és nagyon fiatalon letett pszichológiai doktorija után a különleges ügyosztály zsenije lett. Ha egy szadista, elképzelhetetlenül gonosz gyilkos feltűnik, Hunter lesz, aki a nyomába ered és levadássza. Rendőrként ő a példakép, magánemberként azonban tele van problémákkal és fájdalmakkal. Az előző nyomozókhoz hasonlóan képtelen normális családi életre - a nők ugyan buknak rá, de senki nem bírja mellette huzamosabban és máig kísérti a múltja is.

Chris Carter már egész sorozatot írt alakja köré, magyarul négy jelent meg. Egyikben brutálisabb gyilkossal, mint a másikban. Pörgős, izgalmas regények.

2: Lincoln Rhyme - a helyszínelők főnöke volt, egy zseniális fickó, aki a nyomokból minden gyilkost képes volt elkapi. De elég volt egyetlen baleset, hogy minden véget érjen: gerincsérülés, lebénult. Az öngyilkosság kezdte foglalkoztatni, és mindenkit elüldözött maga mellől. A feleségét is. De egy ügy miatt, egy brutális gyilkos miatt újra dolgoznia kell. Egy újoncot kap szemnek és fülnek, aki helyszínel az utasításai szerint, míg Rhyme elemez és gondolkozik. A társulás annyira bejön, hogy Rhyme újra a legcsavarosabb gyilkosok nyomába járhat Amelia segítségével. Deaver csavaros, okos, izgalmas regényeinek visszatérő hőse e páros, és sajnálatosnak is tartom, hogy a magyar kiadás mennyire le van maradva.

1: Aloysius Pendergast - FBI nyomozónk alaphangon is zseni. Tökéletes memória, több doktorátus, és vonzalom a különös ügyek iránt. Ha olyan bűneset történik, melyben mintha természetfeletti elem is közrejátszani, Pendergast biztosan felbukkan a helyszínen és az igazság nyomába ered. Rendkívül művelt, gazdag, a végletekig udvarias - de távolságtartó ember. Túl sok tragédia érte már. Elvesztette a feleségét, a családja zsenik és gyilkos őrültek gyülekezete. Mestere az álcázásnak, megállja a helyét közel harcban is, de az igazi fegyvere az elméje. Child - Preston szerzőpáros már 10 fölötti kötetben szerepeltette, csavaros és okos történetekben, melyekben izgalom is bőven jutott. Alakjában nem is titkoltan egy modern Sherlock Holmes ölt testet.

Űrlényes, hatalmi harcos, családos.

9 év telt el, hogy az űrlények magukkal vitték a Themisz robotot, nem is sejtve, hogy négy embert is magukkal ragadtak. Eva az ektek között nő fel, de igazán soha nem illeszkedhetnek be közéjük. Vincent és Rose a tábornok halála után fogadalmat tesznek, hogy hazajuttatják a lányt mindenképpen. 9 év kellett, hogy megtörténhessen a hazaút, amiért Eva nagyon megharagszik rájuk. Ő úgy érzi, megint mindenét elvették tőle. Ráadásul a Föld is rengeteget változott: a Rose által tönkretett robotot az amerikaiak üzemképessé tették, és segítségével a világ urai lettek, míg az oroszok is egyeduralkodók a maguk világfelén. Állandó háborús készültségben élnek, és táborokba gyűjtik, likvidálják azokat az embereket, akikben sok az idegen DNS. Hármukat is politikai bábként használnák, de ehhez nekik is lesz pár szavuk.

A Themisz akták az előző két kötet alapján nagy kedvencem volt. Szórakoztató, de elgondolkoztató is, nagyon jól megírva, egészen egyedi formátumba. Most, hogy kivégeztem Wells Világok harcát is, még jobban tudom értékelni, amit Neuvel kitalált. Nagy reményekkel álltam neki a trilógia zárlatának is, de most csalódottan tettem le a kötetet.

Jó könyv, még az okos jelzőt is használhatom, de egész máshol vannak benne a hangsúlyok. Sokkal kevesebb benne a kaland és akció, helyette sokkal elméleti, filozófiai és hatalmi kérdést tárgyalnak meg. Tulajdonképpen mozgalmas jelent, amikor valóban zajlanak az események, kettő került a cselekménybe. A végére azért Neuvel megpörgette az eseményeket, hogy ne csak elmélet legyen ez a rész…

Talán azért is vagyok csalódott, mert az előző részekben hősöket láttam, olyan embereket, akik hittek és küzdöttek. Magáról az emberiségről volt pozitívabb kép benne, miközben rejtélyt kellett megoldani, akció és kalandos epizódok voltak a kötetben. Most meg az emberiség nagyon tévúton jár, olyan zsarnoki és megszálló rendszer van mindenütt, hogy a hazatérő Vincent és Rose nem is hisznek a szemüknek. És ezt nem volt jó olvasni, mert minden, amiért eddig küzdöttek a főszereplők, mintha ezzel értelmét vesztette volna. Ha ilyen az emberiség, minek megmenteni? Jobb lenne mindenkinek, ha az ektek letarolnák őket.

Ugyan a végére Vincent és Rose elkezdik helyreállítani a rendet, reménnyel zár a szerző, hogy lesz ez még jobb is, rálépnek erre az útra, de akkor is, már lenyomta addigra a hangulatom alaposan.

A dokumentumregényes, interjúkból és naplókból összeálló szerkezet még mindig ütős, de most sokkal több a napló – hiányzik a korábbi narrátor (igen, szegényem meghalt a 2. rész végén) stílusa és az irányított beszélgetések.

Amivel ezt igyekszik pótolni, az időszerkezettel való játék. 9 évvel később vagyunk a jelenben, amikor a hazatérő hármasnak kezdenie kell valamit magával a megváltozott Földön. Közben egy-egy visszaemlékezés, naplórészlet tárja fel, mi történt velük az ektek között ebben a 9 évben. Jól összeérnek a szálak, kellően olvasmányos is.

A karakterek hűek magukhoz, most mégsem ütnek annyira, mert az a hősiesség, ami eddig volt, már nincs a történetben. Nincs eposzi csata az életért, csak a mocskos emberi játszmák.

Sok tekintetben jó könyv, egy érett sci-fi, de visszasírom az előző két részt.

Neuvel: Védtelen halandók – Mint sci-fi: 85% felnőttesebb, komolyabb, bonyolultabb időszerkezettel, ismerős szerkezettel.

Szubjektíven: 70% nehezebben olvastam, már nem olyan szórakoztató, ez elég komor kötet.

- Ui.: Rohadj meg - és most komolyan is gondolom - new adult a Libritől.

- Ha addig élek is - thriller a 21. századtól.

- Engedetlenség - a 21. századtól, kortárs drámának sorolnám be leginkább.

- Meghasadt valóság - thriller az Álomgyártól.

- Melmoth - 21. század, kortárs női regény, talán egy kis krimis beütéssel.

- Száll a kakukk fészkére - ebből készült a híres film, de a regény is elég híres. Pszicho dráma, szatíra, dráma az Európától.

- Rémteremtő - kicsit sci-fi, kicsit horror, a Metropolis Médiától.

- A múmia - orvosi thriller a Letterótól.

- Én, a gyilkos - thriller a Művelt Néptől.

- Wild Cards 3. - Libri, de az eddigi trendből kiindulva a Wild Cards kötetek mindig csúsznak pár hetet.

- Végső fázis - az új Baldacci kötet a General Press jóvoltából. Akciós krimi.

Megkezdi a Könyvmolyképző is az őszi megjelentéseket:

- A kegyetlen herceg - YA fantasy

- Élni akarok! YA

- A kalózkirály lánya - YA fantasy

- Semmi súlya - YA, kamaszos fájdalmas

- Gyanú - thriller

Az Agave is hoz újdonságokat:

- Void Star - sci-fi

- Dracul - kosztümös horror

Természetesen előrehozott megjelenésekkel, és meglepetésekkel, ha lesznek, hét közbe jelentkezem!

Házasságszerzős, új életet kezdős, küzdelmes, szerelembe esős.

Osfrid országában az egyik legnemesebb vérvonallal lady Elisabeth rendelkezik, akinek grófnői címe, de siralmas anyagi lehetőségei vannak. A 17 éves lányt nagyanyja egy gazdag, de nem szimpatikus távoli rokonnal házasítaná össze a vagyonért. De akkor a lány találkozik egy fiatalemberrel: az egyik cselédükért jött. Cedric a Ragyogó Udvar alapítójának a fia, akik azzal foglalkoznak, hogy csinos, de közrendű lányokat tanítanak nemesi viselkedésre, és az új földön, Adoria fővárosában gazdag férjet találnak nekik. Elisabeth helyet cserél a cselédjével, és Adelaide nevén a Ragyogó Udvarral tart. Cedric, akinek pénz kell, hogy új életet kezdhessen a saját vallásában odaát, falaz neki. Egyikük sem számít arra, hogy egymásba szeretnek, és mennyi nehézséget kell leküzdeniük egymásért és a szabadságukért.

Richelle Mead nálunk sem elsőkönyves szerző. Az Agave gondozta a Vámpírakadémia sorozatát, ami az egyik kedvencem volt akkoriban. Sajnálom is, hogy a Vérvonalak nem talált elég olvasóra, és csak az első kötete jelenhetett meg az írónő abban a világban játszódó másik sorozatának. Most viszont színre lépett a Könyvmolyképző, és belekezdtek egy új sorozatba.

A Ragyogó Udvar trilógia lesz, és már ebből a részből is látszik, mennyire okosan építette fel Mead ezt a világát is. Három lány van a középpontban, minden kötetben másik lesz a központi szereplő. Annyira a saját útjuk járják, hogy szerepelnek egymás történeteiben, de eléggé más úton járnak, hogy teljesen más sztorik lehessenek egy-egy csatlakozási ponttal.

Az első rész Adelaide története, aki tulajdonképpen azért küzd, hogy a saját életét élhesse, ne a neve és a családja döntse el, ki lehet, és mit kell tennie. Ezzel nagyon mai lányregényes, abszolút benne van a most nagyon menő girl power. Adelaide mindent hátrahagy egy más élet lehetőségéért, és mindenért meg is küzd. Azt sugallja ezzel a lányoknak, hogy tegyenek azért, amit akarnak. Küzdjenek, harcoljanak, és akkor megírhatják a saját happy endjük.

Adelaide történetében van egy helyes szerelmi szál is, de ez nem a régi Disney mesék hercege, aki majd megmenti a lányt. Adelaide és Cedric egyenlő felek lesznek egymás mellett, és váltakozik, mikor melyikük menti meg a másikat. Küzdenek egymásért, és bizony magukkal is, mire képesek egyáltalán elfogadni, hogy szeretik egymást, és a boldogságukhoz nem csak a maguk által megálmodott élet kell, hanem a másik is.

Mead nem nyálas, hanem szerethető és hiteles szerelmi szálat írt, amit szívesen olvastam.

A világa is kellően komplex. Az alapjaiban ráismerhetünk a történelmi múltra, de Mead ezt kombinálta egy fantasy világgal. A divat, az etikett, Osfrid és Adoria könnyen megfeleltethetőek a viktoriánus Angliával és az Államok történetének kezdeteivel. Adoria őslakosai például nagyon emlékeztetnek az indiánokra, és az is ismerős szál lehet, ahogy egyesek azért mennek az Újvilágba, hogy szabadon gyakorolhassák a vallásukat. Nekem ez is tetszett benne, tudtam hiteles alapú mesének olvasni.

A szereplői összetettek, a kor ellenére is modern figurák. Sokakat megkedveltem benne.

Mead stílusa is jó. Olvasmányos, érzékletesek a leírásai, és van humora is. Nagyon élveztem a Cedric és Adelaide közti csörtéket, de Cedric apjának stílusán is jókat mosolyogtam.

Nekem nagyon tetszett, jót szórakoztam rajta. Romantikus mese kalandokkal, szerelemmel.

Mead: A Ragyogó Udvar - Mint YA: 85% női, pozitív üzenetekkel, de mellette kalandos és érdekes is, érzelmekkel.

Szubjektíven: 90% a sorozat szerkesztése már az első részből is jónak tűnik, jó a sztori is.