Nyári kalandos, szerelmes, elkerülhetetlennel szembenéző.

Heather diploma után két barátnőjével hátizsákot vesz, és nekivágnak Európának a nyáron, mielőtt dolgozni kezdenek és nagybetűs felnőttek lesznek. Heather ősztől már a menő New York-i állásában kezd, és az apja sürgeti is, hogy minden simán menjen, még a nyaralás alatt is töltse a papírokat stb. Párizsból Amszterdamba tartanak a lányokkal, amikor a vonaton éjjel melléjük keveredik a szintén Európát járó Jack. Heatherrel megvan a szikra, és hamarosan szétválik a csapat. Heather Jackkel tart, aki a nagyapja naplóját követve járja be Európát. A férfi a világháború után nehezen ért haza, Lengyelország, Németország, Svájc, Olaszország és Franciaország is a listáján volt előtte. Élmények, szerelem vár a két fiatalra – de a végén…

Ez a kötet valami olyasmiről szól, amit amerikai filmekben már láttam nem egyszer: a diploma után a fiatal fogja magát, hátizsák a hátra és irány Európa! Irigylem is, ez egy annyira jó szokásnak tűnik. Egyszerre pihenés és nagyon addiktív is, megismerni annyi más kultúrát és ízeket, országokat.

Szerettem is a könyvben, hogy sokfelé elutaznak. Párizsi nyitány, Amszterdam, Berlin, Krakkó, Svájc, Olaszország… szép helyekre mennek, és ha nem is turistaregény olyan értelemben, hogy megidézze a városokat útikönyvként, némelyiket hangulatosan sikerült az írónak megfognia. A lengyel sóbánya egyediségét és érdekességét úgy adja át, hogy nem is igazán írja le magát a bányát, vagy az ottani látnivalókat. Inkább azt próbálja megfogni, hogy milyen élmény volt ott lenni és mit adott a lánynak. De ez igaz a többi helyszínre is: nem a külső valóságot írta le, hanem a belső utat és élményt.

Romantikus regény is, és sok tekintetben tipikus. Fiú – lány találkozik, azonnali vonzalom, majd hamarosan már párként andalognak. Még csak konfliktus sincs köztük, Monninger egy idilli kapcsolatot fest le, ami pillanatok alatt válik nagyon komollyá.
Amiért mégis több tud lenni ez a könyv, hogy nincs szokványos vége. Jack titka nem engedi, hogy happy end legyen. A fiú súlyos beteg, eltitkolja és eltűnik, és mire Heather rájön, már idejük sem marad. Így tartom értékesebbnek, és Monninger a kötet végével még meg is tudott lepni. Annyira befejezetlen és mégis kerek. Még nincs itt az abszolút tragédia, de már előtte vannak. Így fájdalmas is, nem is. Kicsit olyan, mint az Egy év veled vége és betegség szála.

Közben életvezetésből is próbál leckét adni, ez tetszett benne legkevésbé. Jack és Heather életfelfogása nagyon más. Az egyik tervez, a másik a mának él. Az egyik a klasszikus életcélokat hajtja, a másik megél dolgokat. Heather tanul a fiútól, és vele az olvasó is afelé van terelgetve, hogy merjen szabadabb lenni és megélni dolgokat.

A szereplők nagyon egyszerűek, és szinte papírfigurák. Heather a tipikus szomszéd lány, egy irányító apával, akinek a lány nagyon meg akar felelni. A barátnői egy-egy vonást kapnak, és Jack sem egy mély figura. A hatalmas életszeretete, a humora és a nyitottsága szimpatikussá teszi, de pont azt a részét, amit a titka miatt nem ismerünk meg, azért lehetne több egy sima regénybeli álom pasinál. De az pont nem tárul fel itt.

Sok a párbeszéd, dinamikus és húzza előre a történetet, ahogy végigbeszélnek mindent. Nincs túl sok lelkizés, tól sok leírás sem, de azért egy belső utazás története is marad. Igényesnek nem mondanám, de a new adult szórakoztató szintbe belefér.

A kedvencem nem lett, de a jobb new adult regények közé sorolom. Több a sztori egy tipikus szerelmesnél, és az utazós alapcselekmény is tetszett.

Monninger: A térkép, amely elvezet hozzád - Mint New Adult: 65% komolyabb témákat rejt el egy nagyon könnyed nyári történetben.

Szubjektíven: 55% Heather nem lett a szívem csücske. A könyv hangulatát, végét értékeltem.