A Mozart in the Jungle (a dzsungel itt a nagyvárosi, New York-i dzsungel) alapja egy memoár volt, egy zenészé, aki a New York-i szimfonikusoknál játszott.
Egyedi, színes sorozat lett belőle, Rodrigót nagyon bírom! :)
A könyv magyarul nincs kiadva, de szerintem ez annyira más, annyira történetet írtak hozzá, hogy nincs veszteségérzetem. Nézem a sorozatot!
Családi, gyermekért küzdő, boldogságért harcoló.
Maggie mindig is arra vágyott, hogy az apja szeresse és átvehesse a családi magboltot. Igyekvő, okos lány volt, aki csak egy ponton volt képtelen megfelelni az apjának. Az angol származású férfi annak ellenére lenézte a francia származásúakat, hogy maga is francia nőt vett el. Maggie szívét pedig egy francia fiú ragadja el, Gabriel. 
Őt nem akarja és nem tudja megtagadni a lány. Az apja igyekszik elválasztani őket, és amikor Maggie teherbe esik, ráparancsol, hogy szakítson, és a kislányt is elveszi tőle. Maggie enged, az apja kérésére megy férjhez, de nem tudja túltenni magát a gyerekével történteken. Kanada ezekben az években a gyerekotthonokat elmegyógyintézetté alakítja, és az árvák hirtelen elmebetegek között találják maguk, gyógyszeres kezeléssel. Amikor Maggie újra találkozik Gabriellel és meghoznak egy életet megváltoztató döntést, a kislány nyomába erednek.
Megrázó olyan csoportokról olvasni, melyek veszélyeztetettek. A Böszörményi novelláskötet nem is olyan régen, a sérültekről. A lányanyák, akikkel a katolikus egyház miket művelt Írországban… Az árvák, akiket az egyház és az állam is bántott, nem egyszer. Valahol ide tudom sorolni az üldözött népcsoportok szenvedéseiről szóló köteteket is, mint a holokauszt regényeket. Zsidó – vesszen.
Az Elveszett lelkek otthona is egy ilyen csoport nyomába ered. Az árvák, akiket elmebetegnek minősítettek, gyógyszerrel kezeltek, valóban bolonddá tettek. Amikor a kisgyerekek szenvednek, az különösen fájdalmas. Itt is az. Megtörtént eset az alapja, így pláne brutális, amikor az egészséges gyerek a közveszélyes őrültek között próbál túlélni.
A regény trükkje azonban az, hogy nem a gyerek, ebben a kötetben Elodie, a főszereplő. Az is benne van, vele mi történik és milyen élet jutott neki. Még sokaltam is a részeit, gyakran csak nyújtottak és ugyanazokat a borzalmakat ismétli. A főszerep az anyjáé, akivel több minden történik, nincsen bezárva és küzd azért, hogy a maga ura legyen.
Maggie története egyszerre feminista és romantikus regényes is. Valahol mesének érzem, ahogy Gabriellel visszatalálnak egymáshoz, és új életet kezdenek, de van benne valami tragikusan szép is. A sors helyrehozza azt, amit a család tönkretett. Ha nem lenne a kislányuk szála benne, akkor egy nem nyálasra megírt romantikus, női regény lenne.
A feminizmus már kevésbé van benne, mert Maggie alapvetően hajlik arra, hogy feleség és a családnak megfelelő nő legyen. Az ambícióit nagyon sokáig elfojtja, és csak a végére jut el addig, hogy harcoljon azért, amit ő akar. A gyerekéért, a szerelméért, az üzletért. De azért írom ide, mert eljut addig, hogy ezekért küzdenie kell, és szerepet tud váltani. Nem teljesen, mert feleség és anya is lesz, de mellette üzletasszony is, és a második házassága nem azon alapszik, hogy mindig ő ad fel mindent, az már egyenlő felek között köttetik.
Cseppet nehezményezem, hogy túlírtnak éreztem a kötetet összességében. Sok olyan betét van benne, ami ismétlésnek hat, és nem viszi előre a cselekményt. Ezek egy része legalább a szereplők lelki bemutatását erősíti, karaktert ad nekik. De, elsősorban Elodie történetei, túl vannak nyújtva. Meg akar siratni az író? Kevesebb, de drámaibb eseménnyel jobban ment volna, mint ugyanazon borzalmas helyzet ragozásával.
Különben könnyen olvasható, érthető és magával húzó szövege van, amit nehézség nélkül és gyorsan lehet olvasni. Nem szépirodalom, de nem is olcsó szórakoztatás, amit a nyálregények nyújtanak oly nagy sikerrel.
Most úgy érzem, túl sok ilyen történetet olvastam már, és sok már nekem ebből. Hogy szenvednek az árva gyerekek, miket tesz az egyház nem éppen emberbarát módon. Ez is egy ilyen sztori, jól is van megírva összességében, csak a témát már kezdem unni.
Goodman: Elveszett lelkek otthona - Mint családregény: 75% érzékeny, több oldalról megfogott, és valóságában borzalmas sztori.
Szubjektíven: 55% szerettem, lekötött, de annyi ilyesmit olvastam, hogy folyton déjá vu volt.
Önismereti, tanácsadó, életmódot váltós.
A mai világban az embernek már több módja is van a napi betevő megkeresésére. A tér és idő korlátait a technika sorra dönti meg – egyre több a lehetőség. Már azt is megválaszthatja az ember, hogy valakinek akar dolgozni, 
vagy maga igyekszik egy vállalkozást felépíteni és abból megélni. Dallos Zoltán alkalmazottként kezdte, több mindenben kipróbálta magát lentebb és vezető pozíciókban is. Az egészségügyi állapota döbbentette rá, hogy nem a megfelelő módon él, és mert váltani. Vállalkozó lett, és a tapasztalatait, a programjának az alapjait ebben a könyvben is megírta. Személyes történetekkel, saját tapasztalatokkal segít döntést hozni, és tájékoztat. Mi kell ahhoz, lélekben és fizikaikban is, hogy valaki vállalkozó lehessen, és lehetőleg sikeres?
Fontosnak tartom kiemelni, hogy Dallos kötete csak egy a programjai közül. Ez nem egy olyan megmondó könyv, amit elolvasol, és holnap már mész is a cégbíróságra, mert már annyira indítanád is utána a vállalkozásod, felvértezve minden tudnivalóval. Ez az esszenciája annak a munkának, amit tanácsadóként és rendezvényszervezőként, szakemberként végez. Saját honlapja, rendezvényei, programjai, hírlevele és személyes márkája van.
Link a személyes oldalra: https://dalloszoltan.hu/
Link a könyv oldalára: https://alkalmazottbolvallalkozo.hu/
Ez a kötet arra alkalmas, hogy az első lépéseket meg lehessen tenni, ha valakiben felötlik, hogy vállalkozást szeretne indítani. Rávesz, hogy mérd fel a forrásaid és a céljaid, az erősségeid és a gyengéid. Segít keretbe helyezni az álmot, és viszi a realitás felé. Nem olyan végrehajtási utasítás, aminek a betartása után ott van egy működőképes vállalkozás, hanem a lelki mankó, hogy érdemes-e belevágni, mire lehet számítani, milyen munkát kell elvégezni, milyen terhelést kell bírni lélekben és anyagiakban.
Helyenként munkafüzetre emlékeztet, amit kifejezetten szerettem benne. Feladatokat ad, melyeknél el is magyarázza, miért kell elvégezni, mit tanulunk/látunk belőle. Azért az kikívánkozik belőlem, hogy valóban a kezdőkhöz szól. Pl. a SWOT analízis részletes bemutatása is benne van, noha ezt már annyi területen nyomják nekünk, hogy én már unom is. Most utána számoltam, 11 éve ez jön velem szemben a szakmai képzéseken, de az egyetemen is tanultam, pedig nem gazdasági szakon végeztem.
Szimpatikus, hogy nagyon olvasmányos és erőteljesen saját tapasztalatokból építkezik. Ettől hitelesebb, személyesebb, és nincs tudományos vagy ismeretterjesztő jellege. Még amiket evidenciaként kezelek, és unom hallani is, pl. a világ kinyílt, nomádabb életmód, a számítástechnikában rejlő lehetőségek, is szórakoztatóan vannak megírva, vitt rajtuk végig a szöveg, és találtam itt hozzájuk olyan pluszt, ami nem volt a fejemben.
Gondosan szerkesztett és felépített kötet, könnyű kezelni és akár visszakeresni is benne dolgokat. Ezért is jár piros pont.
Amit még szerettem benne, hogy nem csak a vállalkozóvá válásra olvasható. Nekem ilyen terveim nincsenek, de így is voltak olyan önismereti, vagy életmódbeli részei, amelyek nagyon lekötöttek. A márkaépítés mindenkinek fontos, egy munkahelyen ugyanúgy el kell adnod magad, mint vállalkozóként. Ami engem jobban érdekelt volna, és több gyakorlati tippnek is örültem volna: a csapat- és vállalati kultúraépítés. A saját életemben tartok ott, hogy vezetői munkakörben négy munkacsoportot kell összefognom, és ebben találtam ötletet, mit és hogyan lehetne, hogy ne csak 80 együtt dolgozó emberem legyen, hanem négy csapatom. De sokszor éreztem úgy, hogy általános megállapítás helyett konkrét ötletet akartam volna.
Igen, ez máskor is felmerült bennem. Itt az általános megállapítás, de hol a recept hozzá?
Látom a hasznát, aki bele akar vágni, innen kap segítséget, és tippeket a továbbiakra. Az meg természetes, hogy a szerző a saját programjai felé invitál… márkaépítés, tudjátok!
Dallos: Alkalmazottból Vállalkozó - Mint segédkönyv/ism.terj.: 70% feladatokkal bővített, személyes, jól forgatható és érthető kötet.
Szubjektíven: 75% tetszett, hogy olvasmányos és átfogó, de ez csak a bevezetés a témába.
Ezt már csak külön jegyzem ide meg, mert nem a kötetre vagy a tartalmára vonatkozik, de a szerzőségre érzékeny lényem nem tud elmenni mellette szó nélkül. Tiszteletre méltó, hogy Dallos Zoltán korrekten leírja, hogy ez a könyv az övé, de nem maga írta. Szellemírót alkalmazott. A gondolatok, a tapasztalatok, a módszer a sajátja, de más öntötte írásba. Így a könyv olvashatóságára, érthetőségére vonatkozó dicséretem a szellemírónak címezném, akit nem ismerünk meg név szerint. (Tudom, hogy az a gyakorlat, hogy a szellemírókat fel sem tüntetik, de általa lett ez a könyv az, ami, és szerintem jár neki érte kredit.)
Az alapja megtörtént eset.
A regény: Egy kém az iraki háború ellen címmel jött ki.
Egy nő története, aki nem bírta nézni, hogy az amerikaiak hogyan akarják háború lökni a világot. Szivárogtatott, és perbe fogták érte.
Parádés szereposztással filmen is, de nem egy kasszasiker.
Igaz volna a mondás, hogy a boldogságot „meg lehet venni”? Persze hogy nem. De azt sem lehet mondani, hogy ingyen adnák. (Moore: Az éjszaka fénye)
Jobb a szemétben élni, mint a szeméttel. (Ragan: Holtsúly)
Rajtad áll, hogy mit veszel észre a környezetedből, és mi mellett mész el vakon, akár többször is az életed során. (Tóth: Édesvízi mediterrán)
Mi a pokol az az igazság? Megszületünk, élünk, meghalunk. Minden más csak vélemények különböző árnyalata. (Gemmell: Vérkő)
Ám van valami, amit a csodálatos kutyákról szóló könyvem írása során megtanultam: a kutyák akkor is megmentenek minket, amikor észre sem vesszük azt.
Minden kutya egy megmentő. (Greaves: Megmentők)
Ha elbukunk, az legalább nem a mi tétlenségünk miatt lesz. Harcban esünk el. Megpróbáltunk mindenkit megmenteni. (Scalzi: Az utolsó emperátor)
– A gonosz örökké burjánzik, hacsak nem állítják meg az emberek.
– A gonosz így is, úgy is, burjánzik. A kapzsiság, a vágy, a féltékenység. Magunkban hordozzuk a gonoszság csíráját. (Gemmell: Vérkő)
Világtól elzártan élő, családi titkos, erdei.
Jens egy erdő mellett nőtt fel, famunkákkal foglalkozott, míg vállalkozó szellemű testvére másra sem tudott gondolni, mint minél messzebb kerülni innen. Jens maradt, a testvére elment, a kapcsolat megszakadt. A szótlan, jóképű fiatalember azonban megismerkedett egy lánnyal. A szülők ellenérzése ellenére nagyon fiatalon 
megházasodtak, családot alapítottak, és ott maradtak az erdei házban. A tragédiák azonban sorra jöttek: az ikrek közül a kisfiú rejtélyes módon meghal. A fiatalasszony olyannyira elhízik, hogy már felkelni sem tud. Liv, a kislányuk halottnak lesz nyilváníttatva, hogy ne kelljen iskolába mennie. Jens retteg, hogy még valamit elveszíthet, így óvni próbálja szeretteit mindenkitől és mindentől. Egy kíváncsi helyi viszont a nyomukra akad, és a világuknak változnia kell.
Elsőnek érdemes elgondolkodni azon, hogy ez krimi vagy thriller, vagy valami más. Nem vegytiszta a műfaj, és elég sok mindent bele lehet látni. Hibrid! Egyrészt, a helyi igyekszik kilesni az erdei család titkait, és bizony bűntény nyomára is akad. Nem úgy nyomoz, mint egy hivatásos, de általa mégiscsak van egy krimi ág is.
A thriller pedig abban van jelen, ahogy Liv folytonos fenyegetettségben él. Ő még túl kicsi, hogy felfogja és megértse, de nagyon nem egészséges a családi közege. Az apjának nagyon komoly téveszméi és baljós tevékenységei vannak. Lehetne választani, melyik a leginkább elmebeteg dolog, amit csinál. A cím miatt sokan a gyantára szavaznának, szerintem, de azért az élete sem kerek. Nekem már ott megakadt a történet, miért hagyta, hogy a csinos felesége egy emberi gombóccá váljon. Azt meg elképzelni se akarom, hogy még ebben a formájában is teherbe ejtette még egyszer.
A horror pedig ott van, amit nem látunk. Abban, hogy mindezbe felnő egy gyerek, akinek ez lesz a norma. Liv számára az, hogy a holtan született kishúgát sóban aszalják, majd tartósítják a tetemét, ugyanolyan természetes, mint a korabeli kislányoknak a babázás. Ez a regény borzalma, ahogy megmutatja, mennyire alkalmazkodóképes az ember. Senki nem erkölccsel születik, azt tanuljuk a környezetünktől, ahogy a normákat is. Ha valaki egy ilyen torz családba születik bele, és még ennyire el is van zárva más ingerektől, esélye sincs. Ugyan a történet nyitva hagyja, mi lesz Liv sorsa, nekem erős a gyanúm, hogy belőle a hagyományos értelemben vett normális ember soha nem lesz.
Vékonynak éreztem a kötetet, pedig annyira nem az. Gyorsan lehetett olvasni – az atmoszférájában van valami olyan nyugtalanító, hogy csak túl akar esni rajta az ember, hogy minél előbb befejezze, félretehesse és szabaduljon a hangulatából. Nyomasztó egy könyv – nem igazán a tényleges cselekmény miatt. A hangnem miatt. Mert Liv, az ártatlan gyermek számára teljesen közömbös esemény, hogy a nagyit meg kell szabadítani a szenvedéseitől.
Nincs benne szimpatikus szereplő sem. Még a nagyanya, akiben valamit meg lehet látni, de ő is gyenge. Későn akar közbeavatkozni, mire már mindenki végérvényesen sérült. Ez lesz a tragédiája is, bár ő legalább elmondhatta, hogy megpróbálta. A fia erre már képtelen.
Liv sem keltett bennem szimpátiát. Hiába tudom, hogy a neveltetése eredménye, ahogy viselkedik és amilyen a temperamentuma, de akkor is… Számomra ő tipikusan az a gyerek, akire azt mondják, hogy hátborzongató.
Mivel skandináv krimi, vártam társadalmi üzenetet is. Hiszen a nyomorult szereplők és a cselekmény sötétsége megvolt. De ez nem szociális esetet mutat be, ez egy család tragédiájának rajza, így ezt a pontot hiányosnak érzem.
Valahol érdekes, de nagyon nem esett jól elolvasni. Mert nem igazán horror, de ahhoz viszont nyomasztó, hogy szórakoztató regény legyen.
Riel: Fenyőgyanta - Mint skandináv krimi: 55% a krimi annyira minimális, hogy már szinte családi dráma.
Szubjektíven: 65% hatásos, de borzolta az idegeim a történet. Több horror jöhetett volna.
5: Azincourt: a középkor végét jelentő csata, amit a szerző belülről mutat meg. Hőse egy remek íjász, Nicholas, aki egy pappal keveredik összetűzésbe, és csak úgy menekülhet meg a haláltól, ha katonának áll. Lát sok veszteséget, beleszeret egy francia kisasszonyba, akit fattyú származása miatt zárdába adtak, de a férfi mellett lel otthonra, és együtt igyekeznek életben maradni, haladva a történelemmel Azincourt csatamezeje felé.
4: Angolszász históriák: Uhtred nemesnek született, de egy cselvetés miatt mindent elveszít, és a vikingek között nő fel. Az öröksége utáni vágy és a sors azonban hazafelé vezeti, és az utolsó keresztény király, Alfréd embere lesz. Ha személyesen nem is értenek mindig egyet, Uhtred lesz az a harcos, aki majd 
segít megvalósítani a király álmát az angol királyságok egyesítéséről és Anglia megszületéséről.
3: Stonehenge: három fivér története, akik a hatalomért való vetélkedés közben, egy élet munkája révén végül létrehozzák a kőkört. Saban volt az apjuk kiszemeltje, amit a bátyja nem tűrhetett. Puccsot hajtott végre, a fiúnak menekülni kellett. Idegenben alapított családot, szerzett szaktudást és lett jelentős építész. Közben a bátyja gonosz király lett, akit Saban egykori, tönkretett kedvese igyekszik megfosztani a hatalmától.
2: A Grál küldetés: Thomas a 100 éves háború idején él, tehetséges íjász. Egy nőügy miatt kénytelen a seregbe állni, de egy családi örökség is nyomja a vállát. 
Az elveszett Grál az öröksége, és miközben igyekszik túlélni a háborút, megismeri a kor koronás főit és látja a csaták minden mocskát, szerelmen és áruláson keresztül jut egyre közelebb a családi titkok megfejtéséhez is.
1: Excalibur – trilógia: Derfel félkezű, megfáradt szerzetesként írja a naplóit. Egy olyan kor tanúja, ami mára már legendává lett. Ő ismerte a király törvénytelen, de tisztességes és tehetséges fiát, Arthurt, aki igyekezett megvédeni féltestvérének az országot, bármilyen alkalmatlan is volt az a fiú. Vele volt a nagy csatákban, kalandozott Merlinnel, a szíve szakadt meg királya feleségének árulásakor. Tisztességgel nevelte fel a lányait, akik közül az egyik még be is házasodott Arthur családjába. Mára azonban csak a történetek maradtak.
Világokat mentő, múltat kereső, démonnal küzdő, dimenzióváltós.
Évek teltek el, miután Jon az utolsó kövek erejével megfiatalította magát, és csatlakozott szerelméhez, hogy együtt alkossanak családot. Jon a végletek embere, így a megváltozott élete gyökeresen átformálta őt is. A fegyvert letette, jámbor lett és prédikátor. Magára is maradt, mert az asszonya a harcost szerette benne, aki már 
nem volt. Magára maradt, mert a gyűlölködők, akiknek nem tetszett, hogy befogadta a farkasnépet is, elpusztították őket. Jon túlélte, bosszút esküdött, de közben egy sérülés miatt elvesztette az emlékeit. Még csak darabkák tértek vissza egykori önmagából, amikor a világnak újra szüksége lesz rá. Ahogy a világok egymás mellett léteznek, egy tudós egy másik világból akarja visszaszerezni a férfit, akit itt elvesztett. Jon lesz a segítője. Ám abban a világban egy Vérkő nevű szörny pusztít, aki nagyon éhes. Akinek Jon világa igazi csemege lenne…
Gemmell is elég nagy sorozatépítő volt. Szinte nincs is olyan története, amely szóló lenne. Minimum ugyanabban az univerzumban elhelyezett más karaktereket és történeteket, de szeretett egy történelmi folyamot is megjeleníteni. Akár évszázadokat is átfogott, egy család vagy uralkodók, vagy nemzet sorsát követve.
A Vérkő sem egyedülálló, és kérdéses is, mennyit érdemes olvasni az univerzumból, hogy ezt a részt meg lehessen érteni. A jelen kaland, Vérkő megállítása, értelmezhető csak ebből a részből. Jon története, a világ felépítése azonban szervesen táplálkozik az előzményekből. A két előző kötet mindenképpen hasznos előismeret: abból megismerhetőek a követők, az időn és dimenzión át utazások, az egész rendszer, benne Jon kalandjaival, amire elég sok visszautalás és visszatérő szereplők vannak.
A hatalom kövei két kötete is pluszt ad hozzá, ami nélkül jól érthető a sztori, de az ismeretében lesz egy plusz dimenziója, szélesebb kép.
Ami most is nagyon megfogott a regényben, az a világ, amit Gemmell megelevenített a lapokon. Posztapokaliptikus, némi mágiával és nem is kevés western elemmel. Ha pár dolgot kiveszünk, és a magányos hős, a megszállott szerzetes, a helyt álló farmerek, még akár a támadó szörnyek is tipikus elemei a western történeteknek. (Pláne, ha a szörnyek helyett indiánokat képzelünk, már teljes is az analógia. A démonimádóak a gonoszok, a farkaslények a szelídek, akikkel együtt kellene tudni élni – de tudjuk, az ember nem jóságos lény.)
Shannow világokon át képviseli azt, ami ő. A kérlelhetetlen hit embere, aki emiatt tud nagyon izgalmas karakter lenni. Most szimpatizálhatunk vele, mert olyan dolgok mellett áll ki, a hite pozitív értékekhez köti. Ha azonban másban hinne ennyire, ő lenne a regény legnagyobb szörnyetege. Neki nincsenek határok, hidegvérű gyilkos. Csak éppen nem mindegy, kit öl így meg. A nemzeteket felfaló gyilkos lényt, vagy egy csoportot, akiknek annyi a bűnük, hogy más vallásúak. Jon a szörnyek ellenfele, olyan hittel, amely egy más oldalra állva egészen más fényben tüntetné fel az alakját.
Talán egy fokkal összetettebb a regény világának egésze, mint szeretném. Sok világgal, időbeli ugrásokkal kell kibékülni, miközben már a múlt nagy ugrásai is emésztésre szorulnak. Most komolyan, atombombát dobtak az időn keresztül Atlantiszra? Azért az ehhez hasonló húzásokat emésztenem kell még kicsit.
Ami viszont színtiszta kaland benne, az pazarul sikerült. Izgalmas, sötét és fanyar, miközben letehetetlen és változatos is. Több mellékszereplővel, akik között akadnak kifejezetten emlékezetesek is, akár visszatérő szereplők, akár teljesen újak.
A vége miatt kicsit keserédes a hangulatom, miközben poén is, hogy így van vége. Azt hiszem, az a zárszó, ezt még emésztenem kell kicsit.
Gemmell: Vérkő – Mint fantasy: 80% western, sci-fi elemekkel feldobott, karakteres szereplőkkel, keserédesen.
Szubjektíven: 75% a dimenziókapukkal még nem békültem meg, de a többi tetszett. Stílusos.
Július
13. Abbott: Fogd a kezem - thriller 3,5
14. Petes: Új-Hunnia 2039 - disztópia 3,5
15. Moore: Az éjszaka fénye - történelmi 4
16. Scalzi: Az utolsó emperátor - sci-fi 4
17. Tóth: Édesvízi mediterrán - családregény 3
18. Szabó: Álommeló - new adult 2
Ragan: Holtsúly - krimi 2,5
19. Greaves: Megmentők - dokumentumregény 2
Bálint: Adj esélyt! - családregény 4
Ezzel zártuk a hetet.