Összeálltak a Fumax karácsonyi megjelenései is. Némelyik kötet csak a kiadótól szerezhető be, úgyhogy igény esetén ott keressétek!

- Hill: Kulcs a zárját - képregény pár testvérről, akik egy rejtélyes házba kerülnek, amelynek a kulcsai nem sima szobákat nyitnak. Dimenziókat. Hill a horror történeteivel szerzett hírnevet, lehet sejteni, hogy ez sem egy könnyed mese.

- Millar & Romita Jr: Kics-Ass - a magyarra forsított címet egyszerűen nem vagyok hajlandó használni. A képregény, ami a film apaja is volt. Hőse egy srác, aki kitalálja, hogy álarcos hős lesz. Csak éppen elég szerencsétlen szegényem, nem egy Peter Parker. Így a nagy akciók végén inkább ő köt ki a kórházba. Ám kapcsolatba kerül igazi maszkos hősökkel, és velük az igazi veszély is az életébe lép.

- Malerman: Madarak a dobozban - egyszer már kiadta a kiadó, de mivel kijön a film Sandra Bullockkal, egy filmes borítós kiadás is érkezik. Hogy annak is kívánatos legyen, akinek már megvan, ebbe került plusz novella is. Amúgy egy olyan világban játszódik, ahol ha meglátod a lényeket, halott vagy. És egy anyának útra kell kelnie két gyerekkel, le a folyón bekötött szemmel... Nekem nagy kedvencem volt, újra is fogom olvasni.

- Lawrence: Szürke nővér - a sorozat második részében tovább folytatódik a kolostor története, ahol árva lányokból tökéletes gyilkosokat faragnak. És a valaha élt legveszélyesebb lány kalandjai ebből a sorozatból ismerhetőek meg.

- Ryan: A hamu birodalma - ez a trilógia zárlata. Fantasy. Egy olyan világból, ahol léteznek még sárkányok. És vannak emberek, akiknek a szervezet képes feldolgozni a sárkányok vérét, amitől kis időre csodás képességekre tesznek szert. Jön a háború, mert van egy mindegyiknél veszélyesebb sárkány, akinek megvan az ereje és hatalma, hogy mindenért megfizessen az emberiségnek, hacsak pár hős nem tudja megállítani.

Házasságos, titkos, cselvetős.

Látszólag Paul és Mia Strom a tökéletes pár. A férfi jóképű, karizmatikus, vezető beosztásban. A felesége szép, gazdag családból származik, és csodás anya lett, aki otthon maradt a karrierjét feladva a két kisfiukkal. Most egy közös hétvégét terveznek: a fiuk bébiszitterre bízva, ők pedig a vidéki villa felé veszik az irányt. De a látszat gyakran csal: a legszebb napnak tervezett kiránduláson mindkét félnek megvannak a maga tervei a másikkal. Mert Paul és Mia is titkokat őriznek, amelyek most sorra ki kell, hogy derüljenek. Egymás elszólásait figyelik, egyre feszültebb a helyzet, és mire a villába érnek, már nyilvánvaló, hogy valaminek történnie kell. Azt még ők sem tudják, mi történik a leleplezést követően: véget ér a házasságuk, vagy akár egymás életére is törnek?

A divat irányzatok közül az egyik legjobban most a femi-thrillerek mennek a könyvpiacon. Tudjátok, ezek azok, amelyekben van egy jobb sorsra érdemes nő, aki gyakran észre sem veszi, hogy egy szerette mennyire kihasználja – legyen az a férje, apja vagy akár a testvére. (Vagy észreveszi, de nem tud kitörni a helyzetből.) Sajnos, nagyon sok egy kaptafára készül, ami miatt én már elkezdtem unni őket. De mivel szeretem alapvetően a zsánert, egyet-egyet elolvasok, és akadok olyan kötetekre, mint ez is.

A legszebb nap a bizonyíték, miért olvasom még őket, ha összességében unom a zsánert. Mert még akadnak jó ötletek, jó kötetek, amiket még mindig tudok élvezni.

A cselekmény rafináltan építkezik. Ha csak a szereplők jelenjében megtett dolgait nézem, akkor tulajdonképpen alig csinálnak valamit. Lemennek a villába, és beszélgetnek. Ennyi. Nem tűnik izgalmasnak, pedig nagyon is az. Mert ez az egész egy játszma. Érzed a szövegből, hogy mindketten akarnak valamit, mindkettőnek van valami hátsó szándéka, és mindkettőnek megvan a maga története. De az írónő csak lassan fedi fel a lapjait – kik ők, miket tettek és most mit fognak tenni. Ez olyan feszültséget szül, ami falatja a fejezeteket.

Tetszett az elbeszélő mód is. A narrátor Paul, és Rouda remekül használja ki a karakterét félrevezetésre. Valamilyennek tűnik a férfi, mert valamilyennek látszani akar. És mivel ő a narrátor, saját maga által ismerjük meg a képet, amit elhitet magáról. A rendes férj, sikeres férfi, szerető édesapa. De aztán hullani kezdenek a rétegek, és okosan végbemegy az átalakulás. Először csak mi is gyanakodhatunk, ahogy Mia egyre több mindent felfed, ahogy Paul is egyre több mindent, a nyers igazságot is elmondja az olvasónak magáról.

Kifejezetten tetszett az a rész, amikor Paul szinte szembefordul velünk, és azt mondja, már rájöhettünk ki ő, akkor nem játszik tovább. És az igazi személyisége kezdi kommentálni az eseményeket. Igen, olyan volt, mintha lebomlana a negyedik fal, és Paul hozzánk szólna.

Az idősíkok szépen egymásra épülnek, a karakterek működnek és érdekesek. Mondjuk, általában szívesen olvasok szociopatákról, és Rouda eredeti ötletet talált arra, hogy jobban megértesse ezeket a karaktereket.

Jó a regény stílusa is. Olvasmányos, korrekt, könnyen olvasható és szórakoztató. Könnyed annak ellenére, hogy egy-egy ponton milyen komoly témákat feszeget.

Kellemes meglepetés volt, nekem kifejezetten tetszett. Okos könyv.

Rouda: A legszebb nap - Mint thriller: 90% rafinált az elbeszélés, gondosan felépített a csavar, és jók a karakterek.

Szubjektíven: 95% femi-thriller, kicsit másként. Ilyen ötletekkel még szeretem a zsánert.

A Maxim továbbra is hoz méh ki új regényeket:

- Morpurgo: Flamingó fiú - történelmi köntösbe ágyazott regény, ami erősen a sírós és megható kategóriába esik. A hpse egy autista kisfiú a II. világháború alatt, akinek van egy képessége. Ösztönösen ráérez, mire van szüksége az állatoknak, és meg tudja őket gyógyítani. Majd őt kérik meg, hogy segítsen a flamingókon.

- Bracken: Sötét örökség - olyan nagyon nem názegettem miről szól. A Sötét elmék kijött filmen, hát az írónő gyorsan írt egy folytatást a trilógiájának, amiből kiderült, hogy áll a világ és a megismert szereplők élete pár évvel később.

Mindenért, amiért érdemes meghalni, élni is érdemes. (Falconer: Az elpusztíthatatlan Kitty O’Kane)

Pedigrés sárga kölyökkutyából azonosíthatatlan sárga korccsá nőttem ki magam. Úgy néztem ki, mint egy angóramacska és egy láda citrom keveréke, ám gazdasszonyom sosem fogott gyanút. Meg volt győződve, hogy ama két kutyakölyök, kiket Noé fölhajtott a bárkájára, oldalági felmenőim voltak. Egy ízben csak rendőri segédlettel lehetett visszatartani, hogy be ne nevezzen a szibériai vérebek Madison Square Gardenben rendezett nagydíjára. (O. Henry: Egy sárga kutya emlékiratai; In: A legszebb kutyatörténetek)

Szerintem valahol mindenki álarcot visel. Ki kevesebbet takar el magából, ki többet. (Hackett: Isten gépei)

Szeretem az óceánt. Vad, szabad, és nem is próbál úgy tenni, mintha megszelídíthető lenne. (Eszes: Rókatündér)

Atyámtól az orromat örököltem – és talán egy csipetnyi zsenialitást. Anyámtól pedig a gyakorlatias világszemléletet, mely nélkül minden zseni félszárnyú madár csupán. (Kipling: Tim, a kincskereső; In: A legszebb kutyatörténetek)

Önelégült harmincasok. Negyvenesek. Ötvenesek. Hatvanasok. Hetvenesek. Nem. Ők már nem önelégültek. ők már halottak. Akkor is. ha még nem vették észre. Anyám lenn, a földben változott földdé. Vannak, akik ezt már a föld felszínén megtették. (Santorino: A keresztapa örökében)

• Maga szerint meddig lesz távol a felügyelő? – kérdezte Wiggins.
• Több óráig, legalább – felelte Mrs. Jeffries. Gondoskodott róla, hogy minden asztalnál ülő csészéjében legyen tea, mielőtt magának is töltött. – Fel kell vennie a személyzet vallomásait, és meg kell várnia, míg az orvos szakértő a helyszínre ér.
• Akkor reméljük, hogy az öreg dr. Porter lesz az – jegyezte meg Smythe. – Még az is órákba telik neki, hogy megállapítsa, hogy az áldozat él-e egyáltalán. (Brightwell: Mrs. Jeffries főzni kezd)

Minden ott volt a kártyalapokban, nem de? Az ember talán képes arra, hogy megváltoztassa a világot, de arra nem, hogy megváltoztassa a lapokat. (Falconer: Az elpusztíthatatlan Kitty O’Kane)

Kémkedős, tiltott szerelmes, ármányos.

Már évek teltek el, mióta Dominyika verébként azt a feladatot kapta, hogy szedje ki egy kém nevét az amerikai ügynökből, Nate-ből. Évek teltek el, és a nő felért a kémszakma csúcsára. Putyin szakmailag és személyesen is vonzódik hozzá, a Kreml felső köreiben mozoghat. És már évek teltek el, hogy Dominyika igazából az amerikaiaknak dolgozik, és Nate az egyetlen igaz szerelem az életében, a szakmáért bármit is kelljen tennie mással. A helyzetük azonban egyre reménytelenebb: szakmailag nagyon helytelen a kettejük közti szenvedélyes kapcsolat, Nate sokat gyötrődik is miatta, de képtelenek ellenállni egymásnak. Egy, az oroszoknak dolgozó vakond az amerikai felső vezetés közelébe kerül, és léte veszélyezteti Dominyikát is. Valakinek buknia kell, ki lesz az ügyesebb kém?

A Vörös veréb első részében még volt ötlet ebben az egészben. De az is lehet, hogy csak jobban szeretem a történetek kezdetét, mint a végjátékot. A kiképzés, a szereplők megismerkedése, az első kalandok, az atmoszféra megteremtése. Akkor még megvolt az újdonság varázsa. Most kicsit úgy éreztem, hogy ez már nem az én regényem. Ez egy rutinos kémregény, ami nem az én zsánerem. Annak nagyon jó, de nem tetszik nekem – sokkal jobban érdekeltek a szereplők belső konfliktusai, mint a kémes játszmák.

Pedig a cselekmény már a kémes játszmákról, a politikai titkokról és lavírozásról szól. Hogyan kommunikál egy kettős ügynök? Milyen bonyolult játszmákat kell kidolgozni, hogy úgy tudjon fontos információkat átadni, hogy ne bukjon le? Vannak itt olyan fedett, többlépcsős hadműveletek, hogy aki a klasszikus, kémes regényekre gerjed, most elégedetten nyalhatja meg a szája szélét, regényére talált. Beszervezés, kimentés, vallatás, tényleg, minden, ami a zsánerben csak lehet, itt megvan.

Engem jobban érdekeltek azonban az emberi részek. Dominyika és Nate kapcsolata, egyáltalán az, ahogy mindezzel szembenéznek és próbálnak túlélni. Főleg Nate, talán nem véletlen, hogy ő, mert a szerző is férfi, szemszöge az érdekesebb, aki komoly belső válsággal is küzd. Dominyika erősebb, megingathatatlanabb figura. Nate viszont gyötrődik, és kétségei vannak. Talán a romantikusabb is ő. Érdekes is, hogy a belső vívódásai ellenére hogyan tud mégis jó ügynök lenni – mert hiába a gyötrődés, megteszi, amit kell.

Valahol ez egy reménytelen szerelmi történet is, pedig nagyon szurkoltam a szereplőknek. Nem könnyű. Mert olyan akadályok vannak köztük, amit lehetetlen leküzdeni, ahogy Nate érzi is. Dominyika szinte rezzenéstelenül viseli, ahogy a testét is használnia kell a kémkedésért, Nate meg azért lép be viszonyokba, hogy éket verjen maguk közé, de ez se működik. És attól igazán tragikus ez az egész, hogy ami köztük van, az igazi és erős. A legnagyobb áldozatra is képesek miatta. És még sincs jövőjük, az egész pusztulásra van ítélve. És mivel engem ők jobban érdekeltek, mint a kémkedés, én tragikusan éltem meg, hogy miközben egyik oldalon feljutnak a csúcsra, és tulajdonképpen nyernek, ami emberként és személyként tenné őket boldoggá, ott teljes a bukás és a tragédia.

Ami regényként, cselekményvezetésben nagyon üt, és működik, de nem szerettem.

Ez e helyzet: kémregénynek remek, csak nem szeretem a zsánert. Bocs.

Matthews: A Kreml jelöltje – Mint kémregény: 75% a zsánere elemeiből építkezik, miközben hőseit is árnyalja.

Szubjektíven: 45% karakterek, konfliktusaik jobban érdekeltek, mint a kémszál. Jaj, a vége!

Vagy inkább nem, mert agybajt kapsz, hogy nem olvashatod végig, mert nem adják ki a folytatást magyarul? Mindenesetre ezek szerethető, jó sztorik, aminek egyre csak várjuk az új részeit... Mert persze mindnek olyan a vége, hogy kapard a falat a folytatásért...

5: Caine: Morganville-i vámpírok - egy ifjúsági, vámpíros, természetfeletti szerelmes sorozat, ami félbeszakadt, két rész után. Morganville különleges város, mert itt a természetfeletti is létezik. Hősnőnk ide érkezik egyetemre, ami nem indul könnyen a számára: csodagyerekként évekkel fiatalabb a többieknél, és törékeny is. Miután a kollégiumba a méhkirálynő rászáll, egy különös kis csapathoz költözik be az Üvegház nevű különös épületbe. A lakótársai között akad egy házhoz kötött félig szellem, félig vámpír srác, egy darkos kinézetű lány, meg egy szívtipró, aki megdobogtatja a szívét. Akaratukon kívül keverednek bele a halhatatlanok játszmáiba, és nagyon hamar nem az lesz a legnagyobb kérdés, hogy sikerül egy féléves vizsga. Már az élet a tét.

4: Mead: Vérvonalak - a Vámpírakadémia szerzett annyi rajongót, hogy a kiadó megpróbálkozott a sorozat mellékszereplőjének saját sorozatával is. Ez viszont nem jött be, így a 6 részből egy jelenhetett meg - noha szerintem páran elolvastuk volna Sidney történetét is szívesen, főleg, ha mellékszerepeltek a Vámpírakadémia hősei. Miután Lissa királynő lett, a húgát életben kell tartani, mert a Dragomir családból csak akkor lehet királynő, ha nem Lissa az egyetlen Dragomir. Így a lány folyamatos életveszélyben van, hiszen az ő megölése lenne Lissa trónfosztásának leggyorsabb módja. Sidney szegődik védelméül, aki így tanulmányozhatja a lélek felett hatalommal bíró vámpírokat is, és a kötést, ami a hercegnőt is életben tartja. Középiskolai balhék, természetfeletti problémák, és persze szerelmi szál is akad.

3: Rossi: Végtelen ég alatt - ifjúsági disztópia, trilógia, aminek az első része jelent meg. A jövő világában játszódik, amikor a Földet a felmelegedés és természeti katasztrófák szinte teljesen lakhatatlanná tették. Hősnőnk egy modern nagyváros lakója, annak minden technikai csodájával. De amikor egy tűz miatt kint reked, kénytelen annak a kívül élő fiúnak a segítségét kérni, aki mélyen megveti a városiakat. Míg ők egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a kint világa is feltárul. Ahol az embereknek kifejlődött egy különleges érzéke, pl. a saséhoz mérhető látás, vagy a kutyáénál is jobb szaglás, ahol nem csak a mindennapi életben maradásért kell küzdeni, de a rájuk támadó városiakkal és emberrablókkal is fel kell venni a harcot. Mindkét fiatal múltjában akad családi tragédia, amit talán együtt könnyebben megoldhatnak.

2: Davidson: Egy haláli szingli meséi - angolul nagyon sok része van, nekünk meg jutott belőle egy rész. Pedig ez humoros volt, ötletes, és volt benne ötlet is. A történet szerint adott egy helyes, nagyszájú lány, aki arra ébred, hogy vámpír lett. Azonnal az események sűrűjében találja magát, mert persze a vámpírlétről fogalma sincs, de egy ősi jóslat szerint ezeréves uralma lesz királynőként a királya oldalán. Amely címre akad bőven jelentkező, és az egyiküknél nagyszájúbb, idegesítőbb vámpírt hősnőnk el sem tud képzelni. Vicces jelenetek a vámpírlétről, de a játszmák miatt ármányok és kalandok is vannak, és ez a szerelmi románc nyálas helyett humoros. Szerintem egy jobb címmel és főleg, egy ütősebb borítóval nagyobb sikere lett volna, mert tartalmában nagyon jófajta.

1: Randall: Hyperversum - amiért legjobban fáj a szívem. Egy történelmi, de modern sorozat, megcsavart időutazós szállal. Mivel eredetileg olasz, ezt még angolul se tudom elolvasni... De inkább a cselekményről mesélek: van pár fiatal, akik rá vannak kattanva egy Hyperversum nevű játékra. Nagy történelmi csatákat játszhatnak újra, teljesen hitelesen és életszerűen. A főszereplő mostohatestvér páros igazi megszállott, az idősebb, Ian ráadásul történésznek készül, és a játék korából írja a doktoriját. Baráti társasággal ülnek le játszani, amikor lecsap a villám. Beléjük. Mire magukhoz térnek, ismeretlen helyen vannak. Döbbenten fedezik fel, hogy a játék korszakába kerültek vissza, egyenesen a középkorba. Miközben próbálják megkeresni egymást, hazajutni, valahogy életben is kellene maradniuk. A helyzetet nehezíteni kezdi, amikor Ian egy politikai játszmába is belekeveredik, és élete szerelmét pont abban a hercegnőben fedezi fel, akiről egy miniatúrát már a jelenben is tanulmányozott. Van benne háború, mindenféle ármányok és kalandok, nem nyálas szerelmi szál. És egy olyan befejezés, hogy komolyan gondolkodtam azon, hogy a sorozat második része kedvéért olaszul kellene tanulnom.

Nyomozós, baráti társaságos, étkezési gondos.

Mrs. Jeffries nagyon nem örül annak, hogy egyre többen rájönnek arra, hogy gazdája, Witherspoon felügyelő nem egyedül oldja meg a gyilkossági ügyeket. A férfi tudtán kívül a szolgái nyomozgatnak, és ügyesen elé csempészik a nyomokat és tanúkat. Egy előkelő özvegy is ráébredt az igazságra, és a csapat segítségét kéri. Barátnője, Minerva helyes kis vénlány, csak van egy gondja. Kleptomániás, aki a barátoktól mindenféle fényes csecsebecsét lop el, majd csempészik vissza a házakba. De most lebukott, és a környék réme, az üzletember Barrett zsarolni kezdte. A csapat vállalja, hogy visszaszerzik a Barrett megszerezte bizonyítékot, egy üvegmadarat. De arra nem számítanak, hogy valaki végzett a férfival. Witherspoon kapja az esetet, és a cselédség is nyomozni kezd – még akkor is, ha a szabadságon levő szakácsnő hiányában az ehetetlen ételekkel is meg kell küzdeniük.

Állandó szívfájdalmaimnak az egyike, hogy nem szeretem, ahogy sok sorozatot kiadnak nálunk. Az egy dolog, ha a sorozat kinti előrehaladtával nálunk nem az első kötettel kezdenek. De legalább sorban lennének kiadva a részek! De nem, a magyar könyvkiadásba simán benne van az összevisszaság, vagy több kötet kihagyása is.

A Mrs. Jeffries ugyan nem tartozik a kedvenceim közé, de ennek se tetszik a kiadása. Ez a 3. magyarul megjelenő rész, ami a teljes sorozat 7. része. És nem sorban jött az 5-6-7, hanem egyes részek kihagyva, összevissza!

Próbálom azzal vigasztalni magam, hogy ezek a történetek tökéletesen érthetőek így is. Minden részben külön eseten dolgoznak, és Brightwell annyi információt elhelyez és annyi karaktert minden részben vázol, hogy tényleg lehessen így olvasni – egyik kötetet olvasva, a másik mintha nem is létezne. Ugyan észrevehető, hogy utalnak korábbi kötetekre és megoldott esetekre, de ezek nem a cselekmény szerves részét képezik, nem kellenek a cselekmény megértéséhez, csak a részek közti kohéziót teremtik meg.

A jelen kötet egy tipikus Mrs. Jeffries regény. Sok tekintetben Agatha Christie szelleme hagyta rajta a nyomát. A kosztümös hangulat, a nyomozások abszolút a kihallgatásokon, alibiken és indítékokon fordulnak meg. Ezt éppen egy indíték segít majd megoldani, és egy igazán közismert krimis tétel: Kövesd a pénzt!

A regénynek igazából az adja a varázsát, ahogy a korszak megjelenik benne. Ahogy megmutatja, milyen más volt abban az időben úrnak vagy szolgálónak lenni. Az a társadalmi hierarchia és viszonyok, az egésznek a hangulata, amit ma már csak elképzelni tudunk.

Mókás helyzeteket is beletesz az írónő, én a jelen kötetben kifejezetten élveztem, ahogy mindenki megpróbálkozik a sütéssel-főzéssel, de egyre ehetetlenebb ételek kerülnek az asztalra, és mindenki szenved tőle, még a felügyelő is. Így krimi is, de hihető életkép is, amit könnyű befogadni.

A karakterek pár vonással, de erősen jellemzettek, és nagyon jó a csoportdinamika, ahogy mindenkinek megvan a maga feladata.

Brightwell stílusa is gördülékeny, ha az angolszász merevség kicsit meg is van benne.

Laza kriminek szeretem ezt a szériát, csak érteném, miért így van kiadva… össze-vissza.

Brightwell: Mrs. Jeffries főzni kezd – Mint krimi: 70% hagyományos stílusú, beszélgetéseken alapul, hangulatos a környezete.

Szubjektíven: 60% kicsit több izgalmat nem bántam volna, de Christie pótléknak jó.

- Mafi: Ne hazudj - a trilógia folytatódik a Gabónál. Eddig egy érdekes, más szempontú ifjúsági disztópia volt, enge érdekel, merre megy tovább a cselekmény.

- Tasnádi - Jeli: Kettős: játék - ifjúsági. A szerzők az Időfutárral nálam már bizonyítottak, érdeklődve várom ezt a sztorit is. Tilos az Á könyv.

- Lyon: Pszichonapló - horror az MPB Hungary Kft-től.

- Az utolsó namsara - Maxim ifjúsági fantasy.

- Ink - Maxim ifjúsági fantasy.

- Könyvmolyosok:

• Az Olimposz vére - az új Percy Jackson regény!
• Magisztérium 5.
• A sivatag hercegnője - ugyan Cselenyáktól az Arany János regény folytatásának jobban örültem volna, de ez a történelmi ifjósági se lesz rossz.
• Ross Poldark - a sorozat után végre olvashatjuk az eredeti regényt is.
• A hajnal tornya - az Üvegtrón 6. része.
• Fellegszálló - YA
• Outlander 5.