Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Gabaldon: A lángoló kereszt 1.

Outlander 5.

2018. december 27. - BBerni86

Háborúra készülős, gazdálkodós, házasságos.

Látszólag minden rendben van a Fraser családban. Jamie és Claire még mindig rajongva szeretik egymást, miközben a településüket is okosan vezetik. Claire igyekszik a modern kor vívmányait a korra alkalmazva életeket menteni, és ápolni a betegeket. A tudása a jövőről is hasznos, hiszen Jamie ennek szellemében elkezdheti tervezni, mi lenne mindenkinek a legjobb az elkövetkezendő háborúban. Roger és Brianna esküvőre készülnek, szerelmesek és boldogok egymással. De a felszín alatt sok feszültség vár kitörésre: Claire már előre aggódik, a_langolo_kereszt.jpghogy a függetlenségi háború milyen áldozatokkal jár majd a családjának. Kényes helyzetben vannak, és akadnak rosszakaróik. Roger és Brianna szépen megvannak, de a felszín alatt ott a kérdés, hogy a fiuknak valóban Roger-e az apja.

A regényeknek alapvetően háromféle építkezése van: a karakterközpontú, melyben az a fontos, hogy a szereplők mit éreznek, hogyan alakul a jellemük. Belülről is látjuk az eseményeket. Az ifjúsági irodalom nagyja ilyen. A cselekményközpontúban pörögnek az események, izgalmasak, egy száguldás a történet – kalandregények és akciótörténetek leggyakrabban. És vannak világépítők is, melyben nem csak hangulatot, de egy egész más kort, világot, civilizációt megismerünk.

Már az ötödik kötetnél tart az Outlander sorozat, de még mindig meglep, milyen atmoszférát tud teremteni Diana Gabaldon. Történelmi regény is, romantikus regény is, de valahogy most sem ezeket éreztem a kötet kulcsszavainak. Ez történelem alulnézetből, ahol sokkal fontosabbak a mindennapok, mint a nagy történelmi fordulópontok.

Talán ezért is, hiába közel 800 oldal a kötet (és ez még csak az első része az ötös történetnek), alig történik benne valami jelentős esemény. A kötet első harmada például egyetlen nap krónikája, amiben tulajdonképpen annyi lényeges történik, hogy Roger és Brianna összeházasodnak végre.

De minden más, a kis részletek széles tablót festenek arról, milyen lehetett akkoriban élni. Amikor olyan volt az egészségügyi ellátás, hogy csoda, hogy valaki túlélte, ha megbetegedett.  Amikor komoly veszélyt jelentett a nőkre a szülés – sajnálatomra Gabaldon ezt a témát rettenetesen kivesézni. Brianna esetében mondjuk némi létjogosultságát éreztem, de Claire? Könyörgöm, már nagymama, akit elért a menopauza! Ennek ellenére komolyan arról beszélget a férjével, hogy védekezzenek szex közben, mert veszélyes lenne még egy terhesség? Amúgy is heppem a szereplők kora. Claire 30 körüli, amikor szült. Már a lánya is huszonéves. Vagyis, bőven 50 fölött van. Értem, Gabaldon szereti a hőseit, és még mindig élvezettel ecseteli milyen lángoló még mindig Jamie és Claire szerelme, de azért ne menjen már le röhejesbe!

Sajna ugyanilyen rögeszméje, hogy ki Jemmy apja. Ahhoz képest, hogy nagyon úgy van megírva, hogy Roger csak örüljön, hogy nevelheti, Gabaldon megszállottja a témának.

Kényelmes regény, sok leírással, de ezek az erősségei. A kor, a mindennapok, a szereplői lelki fejlődése és vívódásaik. De nekem akkor is lassan haladnak az események!

Nyilván, aki szereti, olvassa. Új érdeklődők: ezt bizony az elején kell kezdeni, nem most!

 

Gabaldon: A lángoló kereszt 1. – Mint történelmi romantikus: 70% hangulatos, a karaktereket helyezi előtérbe, részletes.

Szubjektíven: 40% nekem túl lassan haladnak benne az események. Atmoszférában erős.

Meghitt pillanatok

Ünnepi antológia

Szerelmes, kamaszos, megbocsátós, erőt gyűjtős, ünnepi.

Tominak rég tetszik az új lány, Orsi. Az egyetlen reménye, hogy ő húzza az osztály mikuláson. De nem így lesz, kénytelen bevonni a lányt húzó Nórit is a műveletbe. Tomi hangos könyvet szeretne adni a lánynak, de a nagyon várt kötet úgy még nem létezik. Így a kis csapat maga áll neki felvenni. (Osztálykarácsony) Flórának rég tetszik a bátyja legjobb barátja, és karácsonyra bátor mer lenni. Egy csókot kér, és amikor megkapja, mindketten szembe meghitt_pillanatok.jpgkell, hogy nézzenek azzal, mit jelentenek igazán a másiknak. (Bakancslista) Zalán volt a legjobb barátja. De Zalán meghalt, és képtelen kimenni a sírjához. Lassan a temetőig eljut, de megakad egy padnál, ahol egy idős úr várakozik. Beszélgetni kezdenek, és Anna lassan készen áll odamenni a fiú sírjához. (Az idő minden sebet…)

Húsz novella van benne, és mivel legalább 18 tetszett is, nehezen választottam, melyikekből idézzek oda fel. Végül sorsoltam, csak kinyitottam a kötetet, és arról írtam, ahol kinyílt. Sokat elmond, hogy most kattog az agyam, hogy melyik helyett melyik kerülhetett volna oda röviden. Amiben a mogorva lány nekiáll karácsonykor a szomszéd macskáját keresni? Amiben a szomszéd fiú és lány minden évben elsuttognak egymásnak egy titkot? Amiben a tolószékbe került lány új reményt kap? Tényleg, sok jó történet van benne, ne is válogassunk, olvassátok el őket!

Abszolút egy YA kötet lett a Meghitt pillanatok. A kiadó adott már ki egy hasonló novellás kötetet, de abban fantasy és sci-fi történetek is voltak, ez viszont a mindennapokra fókuszál. Olyan kamaszok a főszereplők, akik akár ismerősök is lehetnének az utcáról. Ok, talán egy kivétel akad. Eszes Rita a Rókatündér után ebbe a kötetbe is egy japán történettel szerepel, de most nincs varázs és mitológia, egy elrendezett házasság karácsonykor igazivá válása a témája. Mert az ünnepek közös pont mindben, legyen az apropó boldog vagy szomorú.

Ami nekem tetszett is. Miért kellene mindnek boldognak és felhőtlennek lenni? Az élet sem olyan, karácsonykor sem. Bajok és nehézségek vannak, de tudnunk kell továbblépni, erőt és reményt találni, amire a karácsony jó időszak. Rácz-Stefán Tibor, Tóth Eszter és Misz Anna történetei nekem pont ilyen reményt és erőt adóak voltak, amelyek után még egy kis napfényt is éreztem az arcomon – pedig megsúgom, odakint szürke az ég, durván fúj a szél, és a Nap elbújt valamerre.

Mivel YA kötet, természetesen sok a szerelmes történet is. Változó, melyik mennyire lett édes és túlzó. Nekem van, amelyik túlzottan is szerelem központú, ha most kicsit elnézőbb is vagyok a kamaszos nagy lángolásokkal és a túl tökéletesre megírt novella álomfiúkkal.

De talán fontosabb, hogy jó hangulata van a történeteknek, tényleg pozitív a hangjuk és az ünnep több színét is megmutatják. (Bár elég sokban van iskolás ajándékozás.) Sok szerethető hős van bennük, és nem egy olyan történet, aminek akár a folytatását is szívesen kézbe venné az ember, ha befejezett is minden novella.

Egy akad, ami másik regényhez kapcsolódik, Benina története, de szerintem az is érti, aki a regényt nem olvasta. Megállnak a lábukon.

Szerettem, hogy ismertebb és ismeretlenebb szerzők is szerepelnek. A kötetet is szerettem.

 

Meghitt pillanatok – Mint YA: 80% változatos, és nem mind a karácsonyra van kihegyezve. Hangulatos, ifjúsági.

Szubjektíven: 75% vannak benne szépek és meghatóak, de némelyik már túl sok is nekem.

The other site

A Grincs

Dr. Seuss gyermekmeséi ma is élnek, és közbe magyarul is megjelenik egy-egy kötete.. Éppen ünnepek előtt jött ki a Grincs is, nem véletlenül: az Illumination Stúdió tüneményes és bájos mesét készített belőle. Én is akarok egy saját Max kutyust! (Na jó, Fred is elférne az istállóban...)

Az óriás lelke

Svájci népmesék

Tündéres, próbatételes, szerencsét próbálós, szerelmes.

Egy szegény embernek olyan sok gyereke született, hogy a legkisebbnek már nevet se találtak. Így lett Tredesin, vagyis Kis Tizenhármas.  Felnőve szép, okos, jó zenész fiú lett belőle, aki Franciaországba indult szerencsét próbálni. A király fel is fogadta, nagyon megszerette a királylány is. Mikor a király annak ígérte a lánya kezét, aki visszahozza a török által ellopott fehér lovát, Tredesin is elindult szerencsét próbálni. (Tredesin) Egy fiút az apja elígért egy idegennek, aki el is ment a fiúért. Egy kastély rabja lett, ahol csak néha nyílt az ablak, ahonnan három elrabolt lányra látott rá. Mindannyian az óriás foglyai, akit csak egy szarka tojásával lehet megölni. A fiú kiszökik, az_orias_lelke.jpgés elindul a tojásért. Miután állattá tudott válni, megküzd egy sárkánnyal, megszerzi a tojást, visszatér az óriással is megküzdeni. (Az óriás lelke) Egy kisördög sok bosszúságot okoz a szüleinek, így felküldik a földre, hogy hozza el annak a lelkét, akit ide küldenének. Nagy lendülettel bele is kezd a munkába: asszony küldené csalfa férjét a pokolra, dologtalan gyerekét a szülő, vadász a lusta kutyáját. De amint az ördög elvinné a pokolba kívántat, összefognak ellene és elkergetik. Meg is fogadja a kisördög, aki ember pokolra jut, szörnyen megfizet még ezért. (A kisördög)

Volt egy könyvsorozat, a Népek meséi. Minden kötet más-más nép meséit gyűjtötte össze. Ma már sajnos nem kaphatóak, így amikor antikváriumba vagy neten egyre-egyre ráakadok, eléggé tudok neki örülni. A legújabb szerzeményem a svájci kötet: Az óriás lelke volt. Mesét meg mindig jó olvasni, karácsonykor is.

Először is, nekem nagyon tetszett, hogy ezekben a történetekben tényleg érzem, hogy svájci mesékről van szó. Vannak olyan mesék, amik kis különbséggel, de ugyanúgy megvannak a német vagy éppen a szomszédos országaink népmese kincsében is. A svájci kötetben sok olyannal találkoztam, ami nálunk nem mesélt mese, mondhatni, jellegzetesen más.

Meg is figyeltem, hogy vannak visszatérő motívumok a mesében. Például, elég sok svájci mesében a legkisebb fiú tolvajnak tanul ki, és amikor hazatér, keresztapja, aki egyik mesében maga a király, másikban a környék gazdag embere, próbára akarja tenni, és halállal fenyegeti, ha elbukik. Három dolgot kell ellopnia. De visszatérő elem az is, amikor egy szegény pásztor, vagy gazdag herceg, tündérbe szeret bele. El is nyeri feleségnek, de a nő ígéretet tetet le vele: sose hívja rossz tündérnek. Amikor az asszony évekkel később tündéri mágiájával megmenti a férje termését, általában a rossz időtől, a férje megfeledkezve az ígéretéről, leszidja. Későn jön rá, mit tett és már nincs bocsánat. Annyira durva végek is vannak, hogy a férfi öngyilkos lesz idővel, a fiaiból banditák lesznek, a lányaiból meg örömlányok.

Különben is igaz a történetekre, hogy nem egyszer durva véget érnek a szereplők. De ennél rosszabbak, amikor Adam Sandler filmbe illő trágárságokat művelnek. Azokkal nagyon nem voltam kibékülve.

Tömör, lényegre törő mesék ezek, de nagyon változatosak. A cselekménybeli sokszínűség kárpótol azért, mert a stílus nem olyan mesélős.

Egy-egy klasszikus mese saját változata is előkerül, általában más véggel, mint az ismert.

Végül: ha gyereknek keresünk esti mesét, olvassunk előre! Mert ez nem a Grimm mesék!

 

Az óriás lelke – Mint mesekönyv: 75% változatos, érdekes, mesés. A motívumok szépen megfigyelhetők.

Szubjektíven: 70% elég sok tetszett benne, de nem egy volt, ami meséhez képest trágár.

The other site

A Diótörő és a négy birodalom

Idén sem maradhatunk klasszikus élőszereplőssé tétele nélkül a Disney stúdiótól. Az idei a Diótörő, aminek az eredetije ETA Hoffman meséje volt. Ugyan a Diseny film szinte semmit nem vett át a klasszikusból, szemkápráztató film született - a tartalmáról sajnos nem tudok ilyen kedvesen nyilatkozni.

Idézzünk!

A háborgó tenger is veszélyesnek tűnik a felszínen, a mélyben mégis a legnagyobb nyugalomban úszkálnak a halak. (Bodor: A tél menyasszonya)

 

De legfőképpen arra emlékeztet, ahogyan az élet elinalhat – és a távolságra, ameddig képes vagy elvonszolni magad ahhoz, hogy belekapaszkodhass. (Weaver: Holtvadászat)

 

Azt kellett volna éreznie, hogy megcsalták, becsapták. A vágya, hogy mindannyian együtt legyenek… erre egyikük nem jön el. De nem volt csalódott, inkább megkönnyebbült – mert úgy érezte, tudja jól, hogy mi az, amit nem bír elviselni a fia. A köteléket. Ugyanazt a köteléket, amiből ő maga is kitépte magát. Vincent nem jött oda tegnap a börtönhöz. Oda sem. És Britt-Marie tulajdonképpen örült, hogy legkisebb fia úgy látszik, tudtára ébredt annak, hogy egy kötelék akár hurokká is válhat – és ha ezt tudja, akkor tudja azt is, hogyan kell vele bánni, hogyan lehet vele szembeszállni. (Roslund – Thunberg: A kötelék)

 

Álmodhatunk egy kapcsolatról és benne lehetünk a kapcsolatban, de nem lehetünk egyszerre az álmodó és a szerető. (Aciman: Nyolc fehér éjszaka)

 

Az egyik legsúlyosabb kollektív emberi betegség az az elképzelés, hogy nem vagyunk elegek. (Swan: Hajnal előtti árnyak)

 

Ha már a házasságról esett szó; Charlie Gilbert miatt mama naponta megnézi az elesettekről szóló híreket. Kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy az a fiú majd megkéri a kezem, amikor visszatér, bár én inkább abban reménykedem, hogy szerelembe esik egy szép francia lánnyal, és megfeledkezik a rajongásáról irántam. (Gaynor & Webb: Az utolsó karácsony Párizsban)

 

  • És mi volt benne?
  • A szakdolgozatban?
  • Igen.
  • Papír. (Aciman: Nyolc fehér éjszaka)

Gaynor & Webb: Az utolsó karácsony Párizsban

Szerelmes, háborús, levelezős.

Kitört az első világháború, és az angol ifjak hadba vonulnak. Azzal a hittel mennek, hogy karácsonyra otthon is lesznek. Tom is bevonul, oldalán legjobb barátjával, Will-lel. Willnek van egy cserfes húga, Evelyn, a barátainak Evie, aki a bátyja nem éppen levélírói erőssége miatt Tomnak kezd el írni, híreket kérve. A két fiatal levelezni kezd, és miközben Tom a fronton bizonyít, Evie otthon igyekszik hasznossá tenni magát. Mindent megírnak egymásnak, és szoros barátság, majd szerelem bontakozik ki közöttük. Közel 50 évvel később Tom Párizsba tart az_utolso_karacsony_parizsban.jpgkarácsonyra, nála van Evie utolsó levele, melyet még nem mert elolvasni. Miközben megelevenedik az újraolvasott levelekből a múlt, Tom felkészül a végső elszámolásra.

Karácsonyi olvasmány, annak ellenére, hogy az első világháború a tágabb értelemben vett témája. Érdekes mix, de akadnak ilyen történetek. Nekem éppen a fegyverszünet karácsonykor ugrik be, az talán még karácsonyosabb, mint ez a kötet.

Amiben fontos a karácsony, Evie nagyon szereti ezt az ünnepet és minden évben kiemelt fontosságú a leveleiben, vagy éppen a történt események miatt a cselekményben. A zárlat is karácsonykor játszódik, ráadásul Párizsban.

Igen, nekem ez is pontot ér. Mondhatjuk, jobban élveztem a téli Párizs leírását, mint különben a háborús cselekményt és a kibomló szerelmes szálat.

De karácsonyi olvasmány attól is, amit a regény ünnepel. Az egymáshoz tartozást, a szeretetet, a szerelmet, a jóért való kiállást. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy hiába váltják a leveleket a háború 4 évén keresztül, hiába akad a cselekményben néha annak egy-egy borzalmát felvillantó kocka, ez egy nagyon pozitív és jó hangulatú regény. Egyszerűen nem kapnak súlyt a borzalmak, alig is van belőle, és soha nem az a lényeg. Nem súlytalan benne a halál és a sérülés, de majdnem. Bármi is lesz, valahogy érzi az olvasó, hogy a végkifejlett jó lesz és minden nehézség csak azért van, hogy a jó dolgokat jobban lehessen értékelni.

Nekem pont ez volt az egyik bosszantó elem is. Ez egy kellemes regény, aminek alig van cselekménye. A két főhős levelezik. Ott zajlik köröttük a háború, és ennek nem éreztem a súlyát! Akkor sem, amikor fontos szereplő hal meg.

Bajban vagyok azzal is, ha össze kellene foglalnom, kivel mi történt. Nagyon gyakran éreztem úgy, hogy igazából a semmiről levelezik ez a két ember. Kellemes, gyorsan tudtam olvasni is, de soha nem éreztem úgy, hogy halad bármerre is a cselekmény.

Ami minimális konfliktus akad benne, az meg gyomorforgatóan romantikus regényes. Van egy megszülető szerelem, egy nagy veszekedés és egy nagy gesztussal a békülés, ami után jöhet a jól megérdemelt happy end. Minden szálon ott volt a romantika tipikus megoldása: pl. aki meghal, arról kiderül, hogy a halála után a szerelme megszülte a gyerekét, akiben a családja vigaszt lelhet.

Szerethető szereplői vannak, és mégis bosszantottak. Evie annyira jót akar, jó lélek, és nekem nagyon nem hiteles, ahogy a háború alatt él és olyan könnyednek tűnik. Mese habbal.

Azoknak íródott, akik romantikára vágynak háborúban és karácsonykor is.

 

Gaynor & Webb: Az utolsó karácsony Párizsban - Mint romantikus: 65% az alapötlet jó, érdekes a szerkezet, de a cselekmény kevés, felszínes.

Szubjektíven: 40% túl sok minden bosszantott benne. A giccs, a romantikus zsánerek.

Bodor: A tél menyasszonya

Királylányos, átkot megtörős, téli.

Egy királyságban két királylány született. A nagyobb különös teremtés, hiszen nem volt szíve. Kedves, szép a_tel_menyasszonya.jpghangú lánnyá nőtt fel, de a húgán kívül más nem barátkozott vele, hiszen furcsának tartották sápadtságát, világos haját, ahogy a hideg nincs rá hatással. Egy napon három asszony érkezik, és a Tél jussát követeli a királytól, a kisebb lányát. Zelka hercegnő a szeretett húga helyére áll, és ő indul el a Tél országába, hiszen rá nincs hatással a hideg, és megmenti így a húgát. A kastélyba érve egy helytől tiltják csak el: a Jégvirág toronytól. Zelka mégis bemerészkedik, és téli állatok figyelmeztetése mellett egyre magasabbra halad, miközben elvarázsolt lányokat ment meg. Mire a csúcsra ér, megérti, ő lehet az, aki megmenti a Telet is az átoktól, és vele a világukat is.

Gyerekkoromba a klasszikus, szép meséket mesélték nekünk. Az eredeti formában, hogyan szúrta meg az ujját Csipkerózsika, hogyan indult el a király vagy a szegény asszony legkisebb fia szerencsét próbálni. Aztán, a Föld fordult párat a Nap körül, és már más meséket kapnak a gyerekek. Tudom szeretni a Disney meséket is, és van a szívemben hely bőven hely az újraírt meséknek is. De most a kezembe akadt egy, ami visszaidézte a régi, gyerekkori meséket.

A tél menyasszonya egy klasszikus tündérmese, amiben nem a legkisebb királyfi, hanem a királylány lesz az átoktörő megmentő. Ehhez a jósága éppen elegendő fegyver lesz. Vannak benne aranyos állatok – a sarki róka a kedvencem, madárból még a mesei elvarázsolt is túl sok a fóbiámnak – egy kis szerelmi szál és varázslat is.

A cselekménye szépen megidézi a népmeséket. A hősnek próbákat kell kiállnia, hogy a végén övé legyen a jutalom. Nincs túlírva, egyik kaland követi a másikat. Amennyi leírás van benne, az éppen ahhoz elégséges, hogy el lehessen képzelni a helyszíneket és a szereplőket, nem terheli meg a legkisebb meseolvasókat sem.

Valahol mosolygósnak találom, hogy olyan szöveggel láttam reklámozva, hogy ha tetszett a Jégvarázs, ez is fog. Most azt tudom erre reagálni, a Jégvarázshoz csak annyi köze van, hogy mind a két mese télen játszódik. Amúgy semmi közös pont nincsen. Jó, mindkét királylány szőke, de többet tényleg nem találok!

Ellenben, van egy görög mitológiai történet. Amelyben az Alvilág ura, Hádész beleszeretett a Föld istennőjének lányába. Elrabolta, és erre az emberek világa örök télbe borult, hiszen a lányát siratta az anyja. Így végül alku született: a lány fél évet az anyjával tölt a felszínen, fél évet az Alvilágban a férjével. Mikor az anyjával van, jön a tavasz és a nyár. Mikor hazamegy, elindul az ősz és jön a tél. Szerintem sokkal inkább ez a történet van e mese mögött, mint a Jégvarázs. Csak kicsit hozzákevertek egy kis magyar népmeséket. De értem én. A Jégvarázst több gyerek ismeri, mint Hádész és Perszephoné történetét. Utólag is bocs, Percy Jackson olvasók, tudom, ti Hádész történetével is tisztában vagytok!

Ez egy szép mese, amit attól függetlenül jó volt olvasni, hogy milyen gyökereket fedeztem fel a cselekmény mögött. Szimpatikus hősei vannak, és nagyon mesés a mondanivalója is: a jó elnyeri jutalmát, és a happy end elérhető.

Hangulatos a kötet a szöveget kísérő rajzokkal, kislányoknak nyerő ajándék karácsonyra!

 

Bodor: A tél menyasszonya - Mint mese: 85% eredeti, de ismerős ötlet is, szerethető szereplőkkel, szép kivitelben.

Szubjektíven: 90% aranyos, és kifejezetten tetszett, ahogy a mitológiai alapokat használta.

süti beállítások módosítása