Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Borbás: Kék Macska

2018. november 30. - BBerni86

Kosztümös, szerelmes, mulatós, korképes.

Fiatal lány érkezik faluról Budapestre a XX. század hajnalán. Egy barátnő hívta fel, egy grófi család szakácsnője lehetne. Ám a barátnő távozása miatt Eliza sem maradhat, utcára teszik. A lányt megtámadják, kirabolják, csak egy jóságos jégszállító közbelépésének köszönheti, hogy nagyobb baja nem esik. Az öreg ajánlja be őt a Kék Macskába is, a pesti élet egy hírhedt mulatójába. A lány a konyhában jól érzi magát, ügyes, így Dobos is felfigyel rá, aki a cukrászatába kisegítőként felveszi. Egy véletlennek köszönhetően Eliza összefut a katonatiszt Madarassy András gróffal, akinek az anyja olyan csúnyán elbánt a lánnyal. A két fiatal között feltámad a vonzalom, bár társadalmi helyzetük annyira más, hogy még maguknak sem vallhatják be, mit éreznek. Közben akek_macska.jpg mulatóban botrányok kezdődnek és halnak el, szerelmi afférok zajlanak, míg a pincében sötét titok lappang.

A kosztümös, történelmi környezet különösen alkalmas arra, hogy egy romantikus mesét szőjenek bele. Egy egész zsáner épül az ilyen történelminek mondott románcokra, melyekben a történelem igazából csak díszlet, melybe egy romantikus lánymesét/vágyálmot helyeznek el az alkotók. A hős lovag, a szépséges és erényes leányzó, akik lehetnek éppen a viktoriánus Anglia lakói, középkorba élő szerelmespár, de akár ókori környezetben is működik a recept. Nem is kell meglepődni, hogy inkább a románcok, mint a történelmi regények rajongói olvassák ezeket.

Borbás Edina is inkább a romantikus vonalon mozog, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az eddig megjelent két romantikus regénye, amely ugyan napjainkba volt helyezve, de szerelmi ügyekkel és botrányokkal operált végig.

A Kék Macska viszont kapott egy kis csavart, ami miatt mégis több tud lenni egy romantikus lányregénynél. Egyrészt, kiragad életképeket a pesti éjszakai életből, és van olyan a hangulatuk, hogy hitelesnek is éreztem őket. (Jó, a szadomazó bűnbarlang azért nem is kicsit különös ebben a környezetben, de ki tudja, milyen perverziói voltak más akkor is azoknak, akiknek mindenre megvolt a pénzük.) Mindenféle mulattatásból megélő lány, akik között a rutinos, hódító díva ugyanúgy helyet kapott, mint a sikerre áhítozó fiatalabb, aki még nem számolt le minden romantikus illúzióval a pénz és pártfogók ellenében. És attól lesz a környezet hitelesen történelmi, hogy Borbás ide helyez olyan alakokat, és botrányokat, melyek valóban a kor sajátjai. Kicsit fellebbenti a leplet arról, milyen alakok is voltak irodalmunk klasszikusai. Jó mókának is tartottam, hogy a keresztnevükön emlegetett írókra előbb rá tudok-e ismerni, mint ahogy végső poénként a szerző is felfedi a személyazonosságuk. Volt sikerélményem, de meglepetés is.

A bulvárosabb oldalnak jó ellenpont a lánymese, aminek Eliza és András a főszereplői. Mindketten erényes, önmagukhoz hű személyek, így a románc kimerül ki nem mondott érzésekben, lopott pillantásokban, de szimpatikusak mindketten, és lehet nekik drukkolni. Még valahogy az a mesebeli happy end se akadt a torkomon, ami mindent lehetővé tesz majd nekik a történet végére.

Ha némelyik szál furán is, de jól zártan véget érnek, és kaptunk egy hangulatos mesét.

 

Borbás: Kék Macska - Mint történelmi romantikus: 75% az alap egy romantikus mese, de feldobja korhangulat.

Szubjektíven: 70% bár egyes szálai furcsák nekem, összességében elszórakoztatott.

Mire várunk?

Higson: Felnőttek nélkül

mire_4.jpgSzerző: Charlie Higson - én még nem olvastam tőle, de magyarul is kapható már egy sorozatának két kötete. Azokban az ifjú James Bond kap kalandokat, még kamaszként, 007 előtt.

Cím: Felnőttek nélkül

Műfaj: ifjúsági disztópia

Tartalom: kicsit fordított Sötét elmék. Ebben is van egy világméretű vírus, csak itt nem a gyerekek esnek áldozatul. Hanem minden 14 éven felüli. Aki túléli, szörnnyé válik. A gyerekek csapatokba verődnek, szervezik maguk, igyekeznek túlélni. Egy ilyen kis közösség van a középpontba, ahova egy új fiú érkezik, egy új és biztonságosabb otthon ígéretével. Csak éppen el kell odáig jutni, az utakon, ahol a szörny felnőttek leselkednek rájuk...

Várható megjelenés: 2019 év eleje

Miért várós?

- Már megy ki a divatból, de én szeretem az ifjúsági disztópiákat.

- Ha sikeres lesz, jó pár rész vár még kiadásra. A sorozat 7 részes.

- Az angol borítók tetszenek, hangulatosak. Tudom, csajos és felszínes indok, de ez van.

- A gyerekek világa a felnőttek ellenében olyan téma, amit szoktam szeretni a zsánerben. A Battleground Zero és a Gone első kötete - több sajna nem jött ki magyarul - is tetszett.

Connelly: Fekete jég

Harry Bosch 2.

Drogos, családi titkos, alvilágos, nyomozós.

Harry Bosch a Los Angeles-i gyilkossági osztály egyik legeredményesebb, de nem a legkönnyebb nyomozója. Neki az igazság számít, se politika, se a törvény, se a felettesei nem tudnak hatni rá. Így amikor egy rendőrtársa öngyilkos lesz, Bosch az egyetlen, aki nem akarja gyorsan zárni az ügyet, meg akarja érteni a miérteket. Egy fekete_jeg.jpgmásik kolléga nyugdíjba készül, és Harry kapja a megoldatlan eseteit. Miközben Cal ügyén is dolgozik, ezeknek az eseteknek is nekiáll, és nem várt összefüggéseket fedez fel. Cal múltjában lappang egy titok, és valahogy minden kapcsolódik egy új droghoz, a fekete jéghez, mely Mexikón keresztül áramlik az Államokba. Mivel Bosch kötődni kezd Cal özvegyéhez, akkor is végigviszi az ügyet, amikor mindenki le akarja állítani, és Mexikóban szembenéz a kendőzetlen valósággal.

Kinek kell még Harry Bosch nyomozót bemutatnom? Mivel már magyarul is tucatnyi regény hőse, és a könyvekből készült Netflix sorozat is elérhető nálunk, szerintem a krimi rajongók pontosan tudják, kicsoda Michael Connelly hőse.

Aki mégsem, neki remek lehetőség, hogy a Könyvmolyképző a sorozat elejétől adja ki a szerző köteteit. Még én is örülök ennek, pedig talán egy kivétellel olvastam a már magyarul megjelent Connelly regényeket. De a sorozat első részei most jelennek meg először, így a régi olvasóknak is újak lesznek ezek a történetek. A Fekete jég a második rész, de nyugodtan elmenne első résznek is.

Van egy érdekes ügy, amiben több szálon halad a nyomozás, de Connelly a végére mindent szépen összefüggésbe hoz. Logikusan, összeillően, és jó érzést hagyva az olvasóban. Egy régi vágású, de nagyon tisztességes krimi ez, amiben életszagúnak tűnik a rendőri munka, ha Harry módszerei némelykor nem is éppen mintaszerűek.

Jó tempója van a könyvnek, miközben nem is rohanósak az események. Mindent van ideje kibontani a szerzőnek, de nem hagyja leülni az eseményeket. Akciósnak azért nem mondanám, de a krimi vonala folyamatosan épül és halad előre, egy-egy váratlan, vagy éppen nagyon logikusan illeszkedő elemmel bővülve.

Nagyon meghatározó a regény atmoszférája is. Engem nagyon a noir filmek hangulatára emlékeztetett, de akár egy modern western is lehetne rendőrös környezetben. Ahogy a történet meg van írva, amilyenek a szereplők jellemei, maga a főhőse is illeszkedik abba a stílusba. Harry magányos farkas, nagyon erős erkölcsi kódexszel, sok sötétséggel a múltjában. Jó ember, de van benne egy nagyon erős él is. Mint regényhős kiváló, de az életben nem lehet könnyű a barátjának lenni. Okos, fegyelmezett, és végtelenül hideg. De pont ettől olyan izgalmas figura, vannak megfejtésre váró rétegei a személyiségének.

Mivel utólag olvasom a sorozat elejét, nekem az is plusz élmény volt, ahogy a később kibomló szálaknak már itt elveti a magjait Connelly. A Haller-szál kezdete már itt van! Ha a filmeknél érték az univerzumépítés, akkor ugyanezért Connelly is kaphatna pacsit. Nagyon kreatív abban, hogy hozzon erős és önálló történettel is bíró karaktereket Harry világába.

Talán nem ez a legemlékezetesebb Bosch történet, de már nagyon jól látszik belőle, milyen Harry Bosch és a nyomozásai. Connelly azért is jó, mert tartja a szintet.

 

Connelly: Fekete jég – Mint krimi: 75% erős jellemű főhős, jól összeálló történet, hard krimi, már szinte noir.

Szubjektíven: 70% nekem fura az elejét a vége ismeretében olvasni, ettől függetlenül bírom.

Szemrevaló

Megmaradt Alice-nek

Lisa Genova komoly, elgondolkodtató regényekkel jelent meg nálunk, melyekben van egy betegség, sok szenvedés, de mégis arról szólnak, hogy az életet érdemes élni, és minden citromból lehet limonádét facsarni. A legismertebb regénye a Megmaradt Alice-nek, melyből jól sikerült film is készült. Benne van a regény szíve, és Julianne Moore megérdemelten kapott díjakat a címszerepért.

Csurgó – Kalapos – Mészöly – Miklya Luzsányi – Molnár – Sohonyai – Turbuly: Plázafoglyok

Kamaszos, félelmekkel szembenéző, horroros kalandos pláza-menekülőakciós.

Hét fiatal egy átlagos napon moziba megy. Néhányan ismerik egymást, mások nem, de aznap összefonódik a sorsuk. Mimi egy osztálytársnőjét csalta magával, akit meg akar kérni, legyen a modellje. Áron az ideálját követi: legalább távolról csodálhassa a lányt, aki az öccsének ígért egy filmes délutánt, amire Kristóf egy barátja is plazafoglyok.jpgelkísérte őket. Bori vidékről szökött fel, és egy sorsfordító találka előtt időhúzásként ült be a filmre. A mozinak vége, de ők mégsem távozhatnak. Valami történt, és foglyok lettek. A pláza foglyai, akik most csak egymásra számíthatnak. Harcolniuk kell, rejtvényt fejteni, megismerni egymást, barátkozni, szerelembe esni, és még akkor sincs garancia, hogy bárki is élve távozhat innen.

Most azon pörög az agyam, volt-e idén olyan regény, ami annyira meglepett, mint a Plázafoglyok. Teljesen más volt, mint amit vártam, és most egyszerre lenne kedvem tőle sírni, mosolyogni, de még üvölteni is. Ami hatalmas dicséret. Tudjátok, mi szerintem a jó regény ismérve? Szórakoztat, de közben hat is rám. Ha úgy tetszik, megüt. A Plázafoglyoknak összejött mindkettő: végigfaltam, és a körmeit jó mélyen belém vájta.

A cselekményről bűn lenne bármit is elmondanom előre. Az egyik nagy pozitívuma a regénynek, hogy mennyire meglepőek a fordulatai. Szinte minden fejezetre jut egy olyan meglepetés, hogy néha nem is hittem a szememnek. Végig pörögnek az események, izgalmas és kiszámíthatatlan. Kalandos, meglepően erős képekkel. Rendkívül olvasóbarát.

Amit a szerkesztés is megtámogat. Az egész kötet nagyon olvastatja magát: rövid, gyorsan pörgethető fejezetei a filmes vágások technikáját követve mindig olyan feszült helyzettel érnek véget, hogy azonnal rohansz a következőbe a folytatásért. Nem is hosszú az egész, még egy lustább olvasó is könnyeden barátságot köthet a terjedelmével.

Meglepetés volt nekem a zsáner is. Kamaszos fájdalmas regényt vártam (néha hasonlít), ehhez képest olyan horror képeket kaptam, hogy némelyik a rémálmaimba is beleférne. Madárfóbiám van, és van ebben olyan jelenetsor, ami nekem tiszta horror. De változatosak és ötletesek ebben is a szerzők, szóval, mindenki megtalálhatja benne, ami neki a para.

A karakterekre is igaz: sokfélék, mindenki találhat hőst, akivel azonosulhat. Első pillantásra a kamasz történetek tipikus hősei ők, mint a kívülálló érzékeny okoska, vagy a plázacica. De a kamaszos fájdalmas zsáner elemeivel nagyon gyorsan elmélyülnek, és többek lesznek ennél. Fájdalmas történetek vannak mögöttük, és ezek is sorra feltárulnak. Családon belüli erőszak, elhagyás, a túlzott nyomás alatt fuldokló fiatal is megjelenik. Talán kicsit jobban el is lehetett volna menni ebbe az irányba, jobban kibontani, ki mivel és miért küzd. Néha olyan érzésem volt, hogy nagyon komoly traumák azzal vesztik el a jelentőségük, hogy átrohan rajtuk a cselekmény. Feldobódik egy olyan elem, mint a családját bántalmazó apa, és már ugrunk is tovább? De ez olvasás közbe nem zavart, annyira pörögtek az események és vitt a szöveg. Mivel az egyes szereplőket más-más szerző jegyzi, a szövegük stílusában is más. Nem kell megszeretni mindenkit, nekem is volt, akit nem bírtam kedvelni. De lesz, aki a mienk, nyelvében és karakterében is.

Ha már stílus. A regénynek van humora is, és az valami fergeteges, ahogy a félelmetes részek után képes nevettetni. Sok szerző nagyon mai, tele popkulturális utalással és anglicizmussal. Tetszett a széles merítés, ugyanúgy elfér itt egy Trónok harca, mint egy Arany János vagy Shakespeare utalás. Ami bántotta viszont az érzékenységem, a helyenként túlzásba vitt trágárság. Néhol elfogadom, érzelmileg indokolt, de itt nem egy helyen sokalltam.

És a vége… azért van üvölthetnékem. Durva! Egy olyan csavarral zárulnak az események, hogy kétszer el kellett olvasnom az utolsó fejezeteket, hogy felfogjam és elhiggyem. Hirtelen, gyors ez a zárás, még nem tudtam elengedni a szereplőket és az eseményeket. Talán hiányzik nekem egy levezetés. Iszonyatos feszültség maradt bennem attól, ami a két kedvenc szereplőm közül az egyikkel történt. (Igen, ez valahol jó, megütött a sztori.)

Megyek is, kikiabálom magamból. Ti meg olvassatok!

 

Csurgó – Kalapos – Mészöly – Miklya Luzsányi – Molnár – Sohonyai – Turbuly: Plázafoglyok - Mint ifjúsági horror: 95% meglepő, fordulatos, mélyebb traumákat is érintő, minőségi mix.

Szubjektíven: 90% végig meglepett, de szórakoztatott is, a végét meg még mindig emésztem.

Idézzünk!

Clint a homlokához érintette a kezét, félig-meddig arra számított, láztól ég majd. Felmerült benne egy elborult feleletválasztós kérdéssor.

Hogyan tartsunk ébren minden rabot egy börtönben? Válasszon a következők közül:

  1. Játsszunk Metallicát a börtön hangosbemondó-rendszeréből, végtelenítve.
  2. Adjunk minden rabnak egy kést, és utasítsuk őket, hogy vágják meg magukat, amikor kezdenek álmosak lenni.
  3. Adjunk minden rabnak egy csomó Dexedrint.
  4. A fentiek mindegyike.
  5. Nem fog menni. (King: Csipkerózsikák)

 

Az idő valóban begyógyítja a sebeket, tűnődött. Már csak azért is, mert az idő végül mindnyájunkkal végez. (Scarrow: A Caesarok napja)

 

Mark magával vitte a kutyát, amikor szakítottunk. Igazán meglepett, hogy mennyire hiányzik. A kutyánk, nem a férjem. (Rowley: Hová lettek az eltűntek?)

 

Haladó korban élünk, sir, a kreált dolgok néha éppoly különlegesek, mint a találtak. (Gowar: A hableány és mrs. Hancock)

 

Az éjszakás nővérkék azt suttogják a hátad mögött, hogy vagy kitört rajtad a gerontofília, vagy örökségre pályázol. (Camper: Restart)

 

Mindenki fáradt kicsit az évnek ebben a szakaszában. Rövidek a napok, sok-sok vírus terjeng. Téli álmot kéne aludnunk. (Dawson: Temetetlen múlt)

 

Gyászos dolog ez, tűnődött, gyászos és némileg talán humoros is, hogy a kor egyre távolabb vonszol attól a testtől, amiben a legjobban érezted magad, és hátrahagyatja veled a régi ösztönöket (az ambíciókat nem, hála istennek), ahogy a sütés-főzés szaga is hátramarad jóval a vacsora elfogyasztása után is. (King: Csipkerózsikák)

 

Tudom, hogy túl sokszor mondtam el a történetet, jóllehet egy rendes mese műalkotás, olyasmi, mint egy szobor. A csiszolás az, ami számít, legalább annyira, mint a kő. (Iggulden: A spártai sólyom)

 

Igazából ma se tudjuk, hogy az alvás mire jó, mindenesetre veszélyes dolog. A halálról se tudjuk mire jó, de még veszélyesebb dolog. (Camper: Restart)

Iggulden: A spártai sólyom

Háborús, menekülős, ókori.

Dareiosz király már a 14 éves örökösét, Artaxerxészt kioktatta arra, ha ő meghal, első dolga legyen az öccsével végezni, mielőtt a tehetségesebb katona Kürosz támadna rá. 7 évvel később a király haldoklik, hadvezér fia siet hozzá. Kürosz döbbenten szembesül azzal, hogy apja a halálos ágyból halálra ítélte őt, majd ezt a királlyá váló a_spartai_solyom.jpgbátyja is megerősítette. A fiatalember addig hű volt, szerető testvér, de ez az árulás valamit eltör benne. Az anyja megmenti az életét, és Kürosz vidékre megy. Sereget gyűjt, köztük spártai zsoldosokat, akiket tisztel az erejükért és becsületükért. A döntő csatában Kürosz merész lépésre szánja el magát, és elbukik. A spártaiakra halál várna, de ők úgy döntenek, az ellenséges sereggel a nyomukban, át a sivatagon hazamennek és túlélik a perzsa kalandot.

Conn Iggulden történelmi regényeket ír, és olyan témákat is feldolgoz, amelyek nem a legismertebb történelmi darabkák. A Rózsák háborújának a kezdetei, vagy a mongol birodalom története. A spártai sólyom félig-meddig illeszkedik ebbe a sorba: a tízezrek meneteléséről írt már más is, de messze nem olyan ismert és feldolgozott téma, mint a görög-perzsa háborúk, vagy a pár évvel később birodalmat építő Nagy Sándor élete.

Tetszett a regényben, hogy mennyire elhelyezi a történetét és az eseményeket a történelmi kronológiai szalagon. Pontosan bemutatja, hogyan hatott a görög-perzsa háborúk a perzsa oldalra, hogyan működik a királyi udvar és öröklési rend. Ahogy azt is érzékelteti, mi történt a görög területeken. Időben, és logikailag is elhelyezi a cselekményt, amit könnyen el tudunk helyezni a 300-ak, Marathón és Xerxész hódító hadjárata után.

Úgy tanít sok mindent a történelemről, hogy közben nagyon szórakoztató is. Nekem jobban is tetszett a regény első fele, melyben az Artaxerxész – Kürosz viszony és a perzsa hatalmi játszmák játszották a főszerepet. Hiteles, történelmi hangulata van a cselekménynek és a regénynek is, amiben könnyeden beleférnek olyan epizódok, mint emléket állítani Szókratésznak, vagy közelebb hozni a spártai harcosok legendáját.

A cselekmény alapvetően kalandos, amiben folyamatos harcok kísérik a cselekményt. Iggulden jó érzékkel ír csatajeleneteket is, amelyekben képes látképet festeni az egész csatáról, de ki is emel belőle részleteket, közel hozza hozzánk a háborút is. De amitől ez igazán működni tud, hogy nem csak ezekre figyel oda. A mindennapi életben maradásért a küzdelmek, a súlyos döntések, a magánéleti szálak is gondosan fel vannak építve, ha a regény második felére, a menetelésre előtérbe is kerülnek a hadászati jellegű részek.

A karakterkezelését is szerettem. Érezni a regényből, hogy mennyire foglalkoztatja a szerzőt a gondolat, hogy mekkora lehetőség veszett oda Kürosz halálával. Szimpatikus hőssé formálta őt, akinek a helyét majd Xenophón veszi át sikeresen. Hősökről ír, de nem teszi őket piedesztálra. Emberiek tudnak mellette maradni, kétségekkel és hibákkal.

Amit nekem mondott a könyv, hogy mennyire saját végzetünk kovácsai vagyunk. Ha Dareiosz nem tör a kisebb fiára, és nem ezt hagyja örökül az idősebbnek, lehetett volna ez egy erős és egységes birodalom, háború nélkül. A történelmi tragikum, engem ez fogott meg.

Határozottan tetszett ez a regény, ha a túlzott hadászat a végére nem is az én világom.

 

Iggulden: A spártai sólyom - Mint történelmi: 80% jól felépített, akciódús, de a történelmi hangulat is működik.

Szubjektíven: 75% az eleje, a perzsa udvari intrikák tetszettek, a menekülős kevésbé.

The other site

Grant kapitány

Jules Verne ma egyszerre számít klasszikusnak, és ifjúsági kalandosnak is. Az egyik ismertebb regénye a Grant kapitány gyermekei, melyben egy testvérpár kér segítséget apjuk alkalmazójától, hogy megmentsék a hajóskapitány apjuk. Bejárják a világ nagyját, kalandokat élnek át, szerelem is szövődik. És a Disney filmesítette is, a korszak olyan sztárjával, mint Maurice Chevalier.

5 regény, amit el kell olvasnod

Gamer

Vagyis olyan regények jönnek, amelyben a számítógépes játékok, a virtuális valóság, a gamer lét és világ a téma.

5: Card: Végjáték - egy nagyon kicsit kilóg a sorból, de szerintem itt a helye. Ebben a regényben a zsenir5_5.jpg gyerekeket különleges képzésnek vetik alá, hogy majd ők lehessenek a Földre támadó űrlények elleni seregek vezére. Ender a nagy reménység, akit nagyon meg akarnak törni, tesztelnek, de mindent megnyer, egy zseni. De mi ennek az ára? A gyerekből gyilkost csinálnak, kiskamaszként már elvesztette a teljes gyermekkorát, és nem is sejti, hogy az egész rendszer egy nagy csalásra épül. A Föld megmentésének ki fizeti meg az árát? A döbbenetesen jó benne, hogy nagyon mély kérdéseket vet fel, katonai főiskolákon az Államokban még tananyag is, miközben egy nagyon szórakoztató ifjúsági regény is.

4: Dashner: - Halandóság-elv trilógia - James Dashner az Útvesztő sikerét követően r4_5.jpgezzel a trilógiával próbálta ismételni a sikert. Nekem jobban tetszik az Útvesztő (szigorúan regénybe, a filmeket a végére nagyon elrontották), de ebben is van ötlet. A hőse egy megszállott játékos, aki a virtuális valóságban két barátjával remek eredményeket ér el. A kormány kéri meg őket, hogy eredjenek egy terrorista nyomába, aki ellen csak az ennyire jó játékosoknak van esélye. Ám arra egyikük sem számít, mekkora összeesküvés áll minden mögött. Hogy abban sem lehetnek biztosak, igazi emberek ők, vagy csak a játék generálta figurák. És amire egyikük sincs felkészülve, az a két világ keveredése, ami elkerülhetetlennek látszik.

3: Soes: Restart - Jonas elkezdett egy játékot, és teljesen a megszállottja lesz, hogy minél magasabb rangotr3_5.jpg szerezzen, minél jobb csapattal nyomulhasson. Ami eleinte hobbi, lassan minden percét kitölti. A fiú észre sem veszi, hogy válik a játék az élete legfontosabb elemévé. Az első szerelmét és kapcsolatát, a barátait, a családját, az iskolát, mindent és mindenkit becsap, még saját magát is. Jól van megírva, és annak ellenére szórakoztató, hogy nagyon valóságos és elgondolkoztató. Fiatalos, mai, és valóban figyelmeztet arra, milyen veszélyei vannak a valóságtól való elszakadásnak.

2: Poznanski: Erebos - Nick az Erebos játék megszállottja lesz. A szabályok szigorúak: r2_4.jpgcsak egyszer lehet játszani, ha meghalsz, vége. Egyedül kell játszani, senkinek nem beszélhetsz róla. És nem minden küldetés a játékban van, a gép ad feladatokat, melyeket a valóságban kell végrehajtani. Nick eleinte kalandosnak érzi, de aztán kezd rányílni a szeme, merre tartanak valójában. Gyilkoljon, egy játékért? Van-e mód kiszállni, megállítani az őrületet? Szerencsére társakra lel, és így már szembe tudnak szállni az Erebosszal és a megszállottsággal. Szerettem benne, hogy mindkét téren kalandos. A játék fantasy világa, kalandjai is jók, és a valóságban kibomló történet is lekötött.

1: Cline: Ready Player One - ettől a regénytől vártam, hogy divatossá teszi a virtuális valóságok világát, ahogy ar1_3.jpg disztópiákkal tette az Éhezők viadala. A regény hatalmas siker r1-2_1.jpgkülönben, egy menő Spielberg film készült belőle, és várható a folytatás papíron és mozivásznon is. A történet szerint a világot már annyira tönkretettük, hogy senki nem akar élni benne. Egy kocka felépített egy virtuális valóságot, az Oasis-t, ahol igazán élnek az emberek. Itt járnak iskolába, dolgoznak, léteznek. Ahol semmi sem lehetetlen. A tervező a végrendeletével még nagyobbat alkotott: elrejtett egy húsvéti tojást a játékban. Három kulcs és kapu vezet hozzá. Aki megleli, örököl mindent. Évtizedek óta megy a hajsza, a kamasz Wade is erre tette fel az életét. Mikor az első kulcsot megleli, megindul a hajsza, amiben egy nagyvállalat is harcba száll. Eszméletlen tömény utalásrendszere van a 80-90-es évekre, kalandos, és olyan kérdéseket is felvet, mint az egyén szabadsága, a fantázia hatalma, a világ helyzete, és még sorolhatnám. Nálam nagy kedvenc.

Dawson: Temetetlen múlt

Anya – gyermekes, új életet kezdős, fenyegetett.

Jess 5 éve elkövetett egy hibát. Miután az anyja meghalt, viszonyt kezdett a munkahelyén egy férfival, akiről kiderült, hogy nős. A férfi otthagyta a terhes feleségéért, nem is sejtve, hogy Jess is gyermeket vár. A lány maga sem tudta, otthon hagyott gimnáziumi szerelme, vagy Simon az apa. De Ben feleségül kéri, és a kis Beth apja akar lenni, mit sem tudva Jess viszonyáról. Család lesznek. 5 évvel később Simon pont annak az előkészítőnek lesz az igazgatója, ahova Beth is jár. A lányra nézve azonnal leesik neki, az övé is. A nőt és a lányt is akarja, de temetetlen_mult.jpgmielőtt bármit léphetne, Beth egy játszótéri balesetben meghal és Simon neje, Louise megfenyegeti Jess-t, aki Ben nyugalma érdekében elmegy. 17 évvel később már Ed felesége, és egy helyes 2 éves kisfiú édesanyja. Louise és Simon újbóli feltűnése, az otthoni egyre gyanúsabb események azzal fenyegetnek, hogy újra elveszíti mindenét.

Ha nem is pont a legtipikusabb témában, de egy újabb femi-thriller került a polcokra. A Temetetlen múlt női szemszögű, női témájú, tipikusan femi-thriller. Messze nem azonos az ugyanerre a címre hallgató filmmel, melyben anno Harrison Ford szerepelt.

Ha meg kellene határoznom, miről szól ez a regény, a titkokat emelném ki. Hogy vannak olyan események mindenki életében, melyeket igyekszik maga mögött hagyni, titkok lesznek belőlük. De ezek vámot szednek a létükért: folyamatosan kínozzák azt, aki magában eltemette az eseményeket. És teljesen mindegy, miért kellett a titkot tartani. Még ha azért is őrzi, hogy másnak ne fájjon, akkor neki fáj helyette, és a saját életében tesz olyan dolgokat, melyek a múltból következnek, és amelyek nélkül teljesebb és boldogabb lehetne.

A regényre bontva Jess nagy titka az, hogy Beth apja nagy valószínűséggel Simon volt, és nem Ben, akihez hozzáment, akinek soha nem mondta el, hogy megcsalta. Hagyta, hogy egy más férfi gyerekét szeresse, majd gyászolja. És az, hogy ez a regény nagy titka, nekem nem jött be. Főleg, hogy előttünk nem nagy titok, már az első fejezetekben kiderül előttünk minden, csak azt figyelhetjük késő, ez a titok milyen áron marad titok.

Azért sem voltam oda, hogy a regény nagy első fele egy nagy lelki elemzés. Jess szenved, mert újra látja Simont, akihez még mindig vonzódik. Jess szenved, mert Beth meghal. Jess szenved, mert Louise azzal zsarolja, mindent elmond Bennek. Jess szenved, mert Louise újra felbukkan az életében, és fenyegeti. Jess szenved, mert még mindig bűntudata van, hogy nem vigyázott jobban a kislányára. Jess szenved, és hosszas elemzések, miért. Ahogy a jelenben egyre valósabb a fenyegetettség, valaki tényleg kiszemelte és ellehetetleníti, jobb lesz a cselekmény, de addig nekem eltúlzott a Jess szenved vonal. Dawson elég mesélősen írja ezt a vonalat is, de akkor is sokallom.

Thriller, így fontos lenne egy meglepő csavar is. Nem tudom, ki hogy volt vele, de én pont azt vártam bosszúállónak, akiről kiderült, hogy Jess rossz angyala lett. Azért a tetőponton volt meglepő cselekményszál is, de akkor is, vártam volna valami nagyobb húzást a végére!

Kevés karaktert mutat meg mélyen, cserébe Jess a legkisebb rezdülésig elénk van állítva. Működik így a regény, jobban is tetszett volna, ha a sok fájdalom- és önvád hullám elmarad.

Egyszer el lehetett olvasni, de nem hagyott bennem maradandó nyomokat.

 

Dawson: Temetetlen múlt - Mint thriller: 60% női, nagyon a lelki elemekre koncentrálva. Thriller csak a végére jött.

Szubjektíven: 50% az eleje nekem túl érzelmes, lelki sérüléses. A végső csavarra is ráéreztem.

süti beállítások módosítása