Talán ez a leghíresebb Nicholas Sparks regényből készült film, pedig van pár.
Az első nagy szerelmet ketten sosem feledték, és mielőtt a nő férjhez menne, még látnia kell egykori kedvesét. Hogy kapcsolódik ez egy idős férfihoz, aki egy naplót olvas fel az öregek otthonában? Szívszaggatóan.
A film korrekt, és Noah - Ryan Gosling volt. Kell több? Szerelmünk lapjai.
Szerelemért küzdő, időugró, végzettel dacoló.
Arthur élete látszólag érdemben halad előre: már gyakornok orvosként, mindig akad egy helyes lány is, akivel eltöltheti az idejét. De sem igazi elhivatottsága, sem szerelme sincs. Így amikor az apja különös örökséget ad át, elfogadja. Megörököli a családi világítótornyot, ahol van egy lefalazott ajtó és szoba. Tilos bemenni! Arthur 
unalmában és kíváncsiságában kitöri, bemegy és elájul. Hónapokkal később találja magát New Yorkban, közel egy év kiesett neki, míg mindenki más eltűntnek hitte. Mire Arthur feleszmélne, megint köddé válik és közel egy évet ugrik előre újra. Mi történik vele? Az apja nem tud válaszokat adni, de szóba kerül a nagyapja, akivel ugyanez történt. Arthur hozzá indul válaszokért, miközben mindig a közelében van egy Lisa nevű lány is, aki kezdettől szimpatikus. De mire elég egy-egy nap?
Most megint bajban leszek. Ez a történet olyan, amit hittem valamilyennek. Még elméleteim is voltak, mi lesz a vége, mindennek mi a magyarázata. Aztán jött a vége és dőlt minden. Erre nem gondoltam, és átértelmezett mindent. Még keresem is a szavakat, hogy milyen gyomros volt a vége. Mert az volt.
Mivel nem akarok spoiler jelet kitenni, nézzünk inkább más összetevőket! Mióta egy barátnőm felhívta arra a figyelmem, hogy Musso mennyit foglalkozik az ételekkel, minden regényében észreveszem, hogy mennyire fontos elem a gasztronómia. Itt is többször megkapjuk, hogy mit és hol esznek, az első igazi randi is egy vacsora, amit Arthur készit Lisának. Most talán nem volt annyira szagos-ízes, de itt is jelen van az ételvilág. Nem volt annyira sok, hogy zavarjon, de feltűnik.
Mi ennek a regénynek a zsánere? Ez sem egyszerű kérdés. Az időutazás miatt lehetne a sci-fit is feszegetni, egy ponton kísérletet tesznek arra is, hogy megértsék, mi történik és megtörjék a kört. De nem tudományos, nem is megy ebbe bele, csak van egy misztikus eleme az évenkénti egy napokkal, amiket Arthur megélhet.
A megoldás, mit nem lövök le, meg nagyon posztmodern. Musso nem először jelenít meg író karaktert, és nem először van szó arról, mit jelent írni, milyen viszonyban van szerző a művével. Nagyon ült a vége, szíven ütött és nekem emberivé tette a történetet. Hogyan dolgozod fel a feldolgozhatatlant?
Még reményt is kaptunk, Musso abban is jó. Ha nem is ír teljes happy endet, most sem, ezek nem érfelvágós vég. Az van benne, hogy szenvednek és fájnia kell, de lehet még jobb. Hihető, hogy a Lisa vázolta úton eljön valamiképpen a boldogabb vég.
Végül, aminek olvastam a kötetet. Ez egy szerelmes regény. Nagyon hamar az lesz a lényeg, hogy Arthur Lisa mellett akar lenni. Családot akar, szerelmet, egy közös életet. Csak éppen az extrém helyzet miatt ez nehézségekbe ütközik. Egy olyan helyzet, amikor a két ember nagyon szereti egymást, de adja magát, a kérdés, hogy elég-e a szerelem?
Szimpatikus a páros, jól illenek egymáshoz és Musso igyekezett nem feltűnően csodálatos embereket alkotni. Lisa tehetséges, gyönyörű, de nagyon rossz döntéseket is képes meghozni. Damian, vagy mi a neve és társai. Arthur démonjait pedig akkor ismerhetjük meg igazán, amikor már ismerjük a regény csavarját. Onnantól az ő története szívtörő.
A csavar nekem annyira eladta, hogy most azon sem húzom fel magam, hogy nekem ezek az eső látásra szerelmek mennyire nem szimpatikusak. Arthur már akkor Lisa nyomában van, amikor még csak egyszer látta és semmit nem tud róla. Egyszerűen nincs idejük igazán ismerkedni, megélni egy kapcsolat szakaszait.
Bár távoli a hasonlóság, de nem tudok szabadulni tőle: nekem hasonló élmény volt, mint Az időutazó felesége. Mindkettő romantikus, fájdalmas, de van bennük szépség is.
Musso: Most! – Mint romantikus: 70% a csavar és az egy napok kiemelése különlegessé teszi, megható sztori.
Szubjektíven: 75% lekötött a rejtély, kedveltem a párost és a vége… azt még emésztem.
Néha kell az élettől egy-két pofon ahhoz, hogy értékelni és becsülni tudjuk a fontos dolgokat. Lehet ez kisebb vagy nagyobb saller, a lényegen nem változtat. (Farkas: Szerelem az étlapon)
Legyőzni legyőzhetnek, de fel nem falhatnak! (Garamvölgyi: Bérgyilkos Budapesten)
Valamennyiünknek, minden egyes napon rengeteg lehetőségünk van kimondani az igazán fontos dolgokat, és sosem mondjuk ki őket. Mind azt hisszük, hogy lesz egy holnap, de nem mindig jön el az a holnap. (Taylor: Nem semmi lány)
Minden óra sebet ejt, az utolsó megöl. (Sager: Akarsz velem játszani?)
Miközben Nettles még mindig feszülten méregette a zsoldosokat, Nebraska nem foglalkozott velük, csak feljebb rántotta a vállán a hátizsák pántját, és rágyújtott.
Odabólintott Rorynak.
– Van valamilyen jótanácsod?
– Van – felelte a kisfiú. – A dohányzás árt az egészségnek.
Nebraska a szemét forgatta.
– Úgy értem, a Ragadozóval kapcsolatban. Hogy öljük meg?
Rory faarccal válaszolt.
– Szoktasd rá a cigire! (Golden & Morris: A Ragadozó)
– A szeretetnél nincs erősebb. Szerintem ez lehetne a mi titkos csodafegyverünk.
– Az enyém te vagy. (On Sai: A két herceg)
– Egyébként meg szánalmasan gyengén ütsz.
– Nem is! Csak a maga… hasa… izmos! (Fróna: Fegyverek Háza)
A romantikusok szerelmes történetnek neveznék–a cinikusok tragédiának. Számomra egy kicsit mind a kettő, és bármit is gondolunk, amikor életünk végén visszatekintünk az eltelt időre, mindez nem változtat a tényen, hogy ez a történet kitöltötte életem nagy részét, és meghatározta életem folyását. (Sparks: Szerelmünk lapjai)
Minden csak játék, Em. Akár tudod, akár nem. Vagyis néha egy hazugság sokkal több egy hazugságnál. Néha csak így lehet győzni. (Sager: Akarsz velem játszani?)
– Roppant idegesítő egy délibáb vagy.
– Máskor is szoktál rólam fantáziálni?
– Úgy, hogy félmeztelen vagy? Soha. Leginkább egy nehéz zongora alatt képzellek el, ami valahonnan nagyon magasról esett rád. (Farkas: Szerelem az étlapon)
Úgy éreztem, egyenruha esetén az emberek az uniformist látják és nem az egyént. (Springer: A halálos virágcsokor esete)
Ne gyomorgörccsel gyertek be dolgozni, hanem várakozással! Milyen új feladatokkal kell szembesülnünk a mai nap, és azt hogyan kell megoldani? Ez a lényeg, gyerekek! (Garamvölgyi: Bérgyilkos Budapesten)
Nyomozós, álruhás, szabadságért rejtőző.
Enola próbálja felmérni, mennyit tudhat már róla a bátyja, Sherlock. Nem meri a vállalkozását sem folytatni, hátha Watson révén a fivére már Ivy énje nyomában jár. Viszont tétlen sem maradhat: dr. Watson eltűnt. A lánynak szimpatikus volt az orvos és segíteni akar a nyomozásban is. Új álcát ölt: megszületik a csinos Violet, aki
látogatást tesz mrs. Watson otthonában. A lány ott felfigyel egy különös virágcsokorra: csupa olyan növénnyel van tele, melyek virágnyelven rosszat jelentenek. Egy kihallgatott beszélgetésből tudja, hogy a bátyja ezen a nyomon nem fog elindulni – férfiként nincs érzéke az ilyesmihez. Így Enola ezen a nyomon halad, és egy kis szerencsével a gyanúsítottra is ráakad. Követés, kémkedés, némi következtetés, és a halálos virágcsokor esete is megoldódik.
Nehezemre esik elvonatkoztatni attól, hogy ezeket a történeteket ne kezeljem teljesen krimiként. Nem azok, hanem nyomozással feldobott gyerekkönyvek. Nem véletlen, hogy nem Sherlock Holmes alakját élesztette újjá Springer, hanem a húgának adott kalandokat.
Ez a harmadik rész, és önálló ügye van Enolának. Vagyis, az átívelés minimális. A nyomozásnak nincs köze a korábban történtekhez, mindössze a lány helyzete érthetőbb, ha olvastuk az előzményeket – de a fontos dolgokat Springer menet közben szépen összefoglalja, így nincs kizárva, hogy előismeret nélkül ne lenne élvezhető.
Mennyire jó a krimi? Eddig ez volt a legérdekesebb és a legjobban megírt Enola Holmes-regény. Viszonylag gyorsan már elkezdődik a nyomozás, nincsen sok fölösleges kör és Enola logikusan halad előre. Igen, most is szerencséje van. Pont azt a címet nézi ki magának Sherlock asztalán, ami majd a megoldást hozza. Jókor hall meg dolgokat. Kényelmes így, de nem szabad elfelejteni, ez gyerekkönyv.
Sűrűn is mondogatom magamnak, mert sok következtetés annyira jön magától, annyira egyértelműnek tűnik, hogy irritált, amikor Enola nem jön rá azonnal, hanem rajzolgat és gondolkozik, míg neki is sikerül megvilágosodni. (Azt inkább hagyjuk, az mennyire tud zavaró lenni, amikor sokadszor el van ismételve, hogy mivel a Holmes-fivérek agglegények, nagyon távol állnak tőlük a női dolgok és le is nézik a nőket.)
A nők helyzetét különben egyre nyíltabb témaként kezeli a szerző. Eddig is benne volt, hogy Enola nem akarja feladni a szabadságát, és maga akar dönteni az életéről. Benne volt, hogy a férfiak uralta világban mennyire kevés lehetősége van lányként. De most a nyomozás kapcsán is ilyen témát feszeget. Látjuk, milyen könnyen ment, hogy egy nőt elmegyógyintézetbe küldjenek. Nem kellett őrültnek sem lennie: a férjének valami nem tetszett, egy orvos megírta a beutalót – aki természetesen férfi volt – és már kész is. Könnyű eljutni abba az irányba, hogy ma már ilyesmit nem lehet, de még mindig nincs egyenlőség a nemek között. Springer egyértelműen lányoknak ír, mert most is benne a kötetben: merni kell a saját utat járni, attól függetlenül, hogy a társadalom mit akar lenyomni a torkon. Nem lesz változás, ha nem harcolja ki magának a változásra vágyó.
Azért érdekel, mennyi olyan témát tud még kitalálni Springer, amire azt lehet mondani, túl női, hogy Sherlock Holmes megértse. Mert a világnyelv használata már a harmadik kötetbe került bele – azért remélem, nem sütés-főzés jön. Mondjuk, abban Enola sem szakértő.
Tetszett, ahogy a testvéri kötelékeket árnyalja a Holmes és a nyomozás tárgyát képező családban. Tetszett a humora. Enola karakterét is bírom. Ez egy jó rész volt!
Springer: A halálos virágcsokor esete – Mint gyerekkönyv: 85% vagány hősnő, kalandos cselekmény, modern üzenet kosztümösben.
Szubjektíven: 70% a krimi része felnőtt fejjel túl egyszerű, de eddig ez a legjobb Enola-ügy.
5: Sandrel: A csodák könyve – Thelma két dologra koncentrálva élte az életét: a munkájára és a fiára, akit egyedül neve. Amikor azonban Louis-t baleset éri és kómába esik, a fia bakancslistáját követve Thelma sok mindent újraértékel és felfedez. Ráébred, mik az igazán
fontos dolgok az életében, anyaként és nőként, és meg tud változni.
4: Barreau: Piciny csodák kávézója – Nelly kedves, romantikus, de bátortalan lány. A rég kiszemelt férfinak sem meri elmondani, mit érez iránta. Amikor a férfi mással jön össze, valami el is törik a lányban. A nagyanyja 
múltját követve Velencébe indul, és nem csak a családi múltat fedezi fel, de a saját erejét és a szerelmet is.
3: Mezei: Mint a homokszemek – csajos regény némi krimivel megbolondítva. Alex pár éve még sikerember volt: munkamániás fejes, akire nagy jövő várt. Ám egy család meggyilkolása, egy támadás ellene, és minden megváltozott. Most egy kis cégnél lapul, míg tévedésből ki kell mennie egy bankhoz. A riasztás
ismétlődik, és Alex nyomozni kezd, miközben egy férfi is színre lép, és Alex próbál nyitni mások felé.
2: Szaszkó: Késő március – életközépválság, de egy nőnél, akinek látszólag mindene megvan. A szerelme, aki máig rajong érte, világhírű rocksztár. Anna azonban nem akar a férfin lógó zenészbarátnő lenni, és azzal is 
szembe kell néznie, van-e jövőjük, ha Anna nem akar szülni – kérdés az is, egyáltalán lehet-e gyereke. Kezdeni akar valamit magával, de a fotózás nem elégíti ki. És van egy elnyomott trauma is, ami mérgezni kezdi az életét…
1: Caplin: Egy csésze kávé Koppenhágában – Kate ki van akadva. Nem elég, hogy szerelem helyett csalódás várt rá, a férfi még a kinevezést is lenyúlta előle. A lány meg utazhat pár újságíróval Koppenhágába, ahol az új ügyfél a hygge életérzést akarja átadni és reklámoztatni. Ha mindez nem lenne elég, az egyik újságíró annyira ellenszenves és az agyára megy, hogy arra szavai sincsenek. A közös kalandok, a hygge és Koppenhága, a jó társaság azonban mindenkire jótékony hatással lesz, és a résztvevők megújulva térhetnek haza.
Táboros, eltűnést felderíteni akaró, múlttal szembenéző.
Emma a húszas éveiben járó festő, aki éppen az első kiállítását tartja. Erdőt fest, mindent elnyelő fákat. Csak a legjobb barátja tudja, hogy mindig ugyanazt a gyerekkori traumát festi – a három lányt, akik eltűntek egy közös 
táborozás alkalmával. A portréik, melyekre ráfesti a fákat, növényeket, indákat. A tábor egykori vezetője, a gazdag Franny is eljön, és egy ajánlatot is tesz: 15 év után újra megnyitja a tábort, és szeretné, ha Emma tanítana a lányoknak festést. A nő elfogadja az ajánlatot némi dilemma után, de nem tud ellenállni a lehetőségnek, hogy az eltűnt szobatársnői nyomába eredjen 15 évvel később. A helyszín, a régi ismerősök visszahozzák az emlékeket, Emma bőszen kutakodik és dőlnek a hazugságok.
Riley Sager is azon szerzők közé tartozik már, akiknek megveszem úgy a könyvét, hogy a fülszöveget se olvasom el. Ezzel a kötettel eddig 3-ból 3 az arány. Az Akarsz velem játszani is egy izgalmas, letehetetlen thriller, amit valósággal faltam.
A történet kezdetén már adott a rejtély: mi történt a három lánnyal? Ugyanakkor a kiemelt hősnő, Emma is őrzi a maga titkát. Kezdetektől tudjuk, hogy ő sem mondott el dolgokat, és az olvasók, előttünk elől is vannak titkai. Utalások vannak, hogy hazudott és elhallgatott dolgokat – de hogy mit, és ez hogyan tesz hozzá az eltűnések megoldásához? Ahhoz olvasni kell, figyelni, és kis részenként egyre több mindent tudunk meg.
Olvastatja a kettő idősík. A jelenben Emma visszamegy a táborba, szembesül sok-sok régi ismerőssel, emlékkel. Párhuzamosan kibontja, hogy mi is történt pontosan a múltban, mit tett és mit látott Emma 13 évesen. A kettő a nagy leleplezésre ér össze, nem egy meglepetést tartogatva. Sager még azzal is tudja fokozni a hangulatot, hogy Emma messze nem mindentudó. Az elbeszélőben ösztönösen bízunk, de Emma téved – így még jobban meglepődhetünk, amikor Emma is rádöbben, mennyi minden volt más, mint aminek ő látta.
Emma idegállapota beránt és érzelmileg a történetben tart. Nagy nyomás alatt van, és különben is tele van bűntudattal. Egyszerre erős és törékeny, egyszerre lehet együttérezni vele, míg más dolgai miatt csóváltam a fejem. Összetett figura, aki inkább jó, mint rossz alak – de azért ennél árnyaltabb a kép. Megvannak a bűnei, a vágyai, hibái és nagy tettei is.
Sok-sok szereplő jól kidolgozott, és a regény értelmesen is mozgatja őket. Kiemelkedik Vivian, aki az a méhkirálynő, akit egyszerre imádsz és gyűlölsz. Egyszerre áldozat és bűnös, egyszerre zseniális és gyerekes. Bár Emma a tényleges főszereplő, Vivian minden eredője.
A regény szereplőivel kapcsolatban talán csak egy olyan dolog van, ami idegesített. Theo és Emma kettőse. Szerelmi szálnak túlzás lenne hívni, de egyik síkon hihetetlenebb a vonzalmuk, mint a másikon. Egy 19 évesnek mi tetszene egy 13 éves lányon? A jelenben: Emma olyan poklot szabadított annak idején a családra, hogy hihetetlen, hogy Theo olyan könnyen megbocsátana. (Chet reakciója sokkal hihetőbb volt, minden téren.)
A lányok közti dinamika viszont izgalmas és hihető mindegyik csapatban. A méhkirálynő Vivian és udvartartása, ahogy a kiskamasz Emma a bűvkörébe kerül. A túlélők és a módok, ahogy igyekeztek túllépni a traumán. Az új kamaszok, és annak a jelensége, hogy van, ami soha nem változik. Az emberi viselkedés ugyanazokat a mintákat produkálja akkor és most.
Sager sok rudat tart a tűzben, és végig vezet minket, mondhatni vakon. Amikor mindenre fény derül, akkor pörgött vissza az agyamba, hogy igen, ott volt. Akár ki is lehetett volna találni, de engem most sikerült más vágányon tartania a szerzőnek, és meglepett a végjáték. Ez már ritka élmény, így külön is élveztem, hogy most megvolt.
Azt a majdnem szerelmi szálat leszámítva abszolút szerettem: a karaktereit, a cselekményt és a fordulatait is. Ahogy már írtam, 3-ból 3 regény tetszett eddig a szerzőtől. Jöhet a negyedik!
Sager: Akarsz velem játszani? - Mint thriller: 95% feszültséggel teli, fordulatos. Egyaránt működik a kamasz- és felnőtt szint.
Szubjektíven: 90% meglepett a vége. Bár végig ott voltak a darabkák, logikus. Csak Theo…
Június
21. Springer: A balkezes kisasszony esete - gyerekkönyv 4
22. Barker: Szíve helyén sötétség - thriller 4,5
23. Taylor: Nem semmi lány - humoros 3,5
24. On Sai: A két herceg - YA fantasy 4
25. Farkas: Szerelem az étlapon - 4
26. Sparks: Szerelmünk lapjai - romantikus 3,5
Garamvölgyi: Bérgyilkos Budapesten - krimi: 4
27. Fróna: Fegyverek Háza - YA fantasy 3,5
Golden & Morris: A Ragadozó - akció 4
Túl az első hőségriadón, remélem, voltak jó olvasmányaitok a héten!
Családot mentő, harcos, űrlényes.
Quinn McKenna mesterlövész, elit katona. Egy kolumbiai küldetésen egy drogbáróval kellene végeznie, amikor egy űrhajó csapódik be mellettük. Abból egy lény kerül elő, ami mindennel pillanatok alatt végez. McKenna felméri, nem csak a lény ellen áll vesztésre, de a sereg is tenni fog azért, hogy senkinek ne mondhassa el mit látott. 
Biztosítékként a lény karpántját és sisakját a postafiókjába küldi. A sereg valóban eltussolna mindent, és McKenna őrültek házába kerülne. A lény azonban kitör a laborból, mészárlást rendez, és az őrültnek nyilvánított katonákkal és egy tudóssal kiegészülve McKenna a nyomába ered. Jó oka van rá: a csomag a fiánál kötött ki, aki már el is kezdte feltörni a rendszerét. A lény, és egy még veszélyesebb ragadozó már érkezik, hogy Rory McKenna intellektusával fejlessze magát. A Dilisek és McKenna ezt azonban nem hagyják, bármin is kell átverekedniük magukat.
Filmből regényt írni nem lehet hálás feladat. Alapvetően ragaszkodni kell ahhoz, ami a moziba belekerült, miközben mégiscsak hozzá kell tenni dolgokat. Azt mi értelme lenne elolvasni, ami pontosan ugyanaz, mint a mozi? Akkor a forgatókönyvet kell kiadni és pont. A jó film alapján készült regény értelmesen tudja bővíteni a filmen látottakat.
Ez a kötet már csak azért is érdekes, mert ez a Predator-film elég megosztóra sikerült. A keménymag, akik már Arnolddal a dzsungelben szörnyetegre vadásztak képzeletben, rosszul viselték a változtatásokat és a franchise új irányát. Ugyan úgy volt megírva, hogy akár új filmek is követhessék, túl sokaknak nem tetszett és nem is lett új rész.
A regény így két szék között találhatta magát: a filmhez hűnek lenni és mégsem, hogyan lehetne? Nem is próbálkoztak ezzel az írók, hanem a film alapján írták meg a regényt. Nincs plusz jelenet, plusz értelmezés, még a szereplőkről se tudunk meg többet, mint a filmből.
Ez a történet így az adrenalin kedvelőknek kedvez. Alapvetően keveredik benne akció, sci-fi és horror. A magam részéről leginkább az akció része kötött le, és így jó szórakozásnak találtam. Egy részébe sem gondoltam bele jobban, csak haladtam az eseményekkel. Hiszen az bőven van, egy nagy hajsza az egész regény, amelyben menekülnek és vadásznak, közben mókás beszólásokkal enyhítik a feszültséget. Mondjuk, én mindig is szerettem az olyan akciófilmeket és regényeket, amelyekben voltak idézhető egysorosok.
A sci-fi rész is könnyen felfogható, és nem a tudományos, a szórakoztató vonalon mozog. A Ragadozó mitológiáján nem változtattak, ugyanúgy egy űrlény/vadász. Az új elem, hogy gyűjti a DNS-t a nagy ellenfelekből és azokkal fejleszti magát. Tudományos alap nulla, de egy ilyen történetben nem is vártam. Többre értékeltem a ragadozó kutyáját, aki egy súlyos sérülést követően az emberekhez kezd hűséges lenni, mintha nem is szörny kutya lenne.
A horrort pedig az adja, hogy a Predator nagyon brutálisan szétkapja az embereket. Van itt lefejezés, derékban kettévágás és kilógó belek, meg hasonlók. A magam részéről a pszichés ijesztés jobban hat rám, így ez a hentelés nem emelte meg a vérnyomáson, de ebbe a kötetbe ez illett. Példázza, mennyire esélytelen egy ember egy Ragadozóval szemben.
A karakterek sablonosak és egyszerűek. Nem is nagyon hihetőek, de ismétlem magam: nem is várta ezt senkit. Akciós szórakoztatás, könnyen elítélhető vagy megszerethető szereplőkkel.
Tanulságot se kell keresni benne. Predator jön, gyilkos, az emberek meg próbálnak túlélni. Azt lehetne fejtegetni Rory kapcsán, hogy ki a jövő embere: az okos vagy a harcos, de minek?
Nem tartozom a Predator kemény maghoz, nekem megvolt ezzel a történettel a szórakozásom.
Golden & Morris: A Ragadozó - Mint akció: 70% kalandos, pörgeti az eseményeket, próbál humort is belevinni. De nem okos.
Szubjektíven: 75% a harcos részek elég szemléletesek, és kikapcsolódni ok, szórakoztató.
Jack egy autóbalesetben elvesztette a szüleit szinte babaként, és a pincérnői fizetéséből a nagynénje neveli. Minden évben elviszi a temetőbe, ahol a húga sírját gyönyörű rendbe tartják, viszont a fiúnak azt is végig kell 
hallgatnia, hogy az apja milyen rongy ember volt. A nénje őt okolja a testvére haláláért.
Jack egy napon elkóborol, és egy padon felfigyel egy vele egyidős, csodaszép lányra. Stella elbeszélget vele, és Jack miatta kezd visszajárni a temetőbe. A lányt mindig fehér öltönyösök kísérik, fehér autóval hozzák-viszik.
Egy alkalommal a nevelőnője kényszeríti a lányt, hogy az elmaradhatatlan kesztyűje nélkül fogja meg a virágot, amit Jack hozott neki. Mire a kocsihoz érnek, a virág porrá lett a lány kezében. Majd Jack életére is törnek, és Stella többet nem jelentkezik. Jack sérülés nélkül megússza az autóbalesetet, a barátja nem is hisz a szemének.
A nagynénje súlyosan megbetegszik, de a fiú minden hónapban pénzt talál otthon egy borítékban, így fent tudnak maradni. Ő is az étteremben kezd dolgozni, összejön egy helyi helyes lánnyal, de nem szabadul a múlttól. Nem szerelmes, a különleges személy a számára továbbra is Stella.
A nénje meghal, és egy helyi összetűzésben a barátnője meghal. Jack így a nyomok után veti magát, keresi a szülei régi barátait és a gyerekeiket. Rájön, hogy megölték őket. Stella szülei is az ő szüleinek a barátai voltak, de megölték őket és elvitték a lányukat. Felszívódik.
Közben Stella is megszökik, majd David is követi. Egymást hajkurásszák. Jack számára is összeáll a kép: a
szüleik részt vettek egy egyetemi kísérletben, és a gyerekeik erővel születtek. Stella megöl bármit, amihez hozzáér. Ha időnként nem teszi, ő hal bele. A kormány bérgyilkosnak használta Daviddel együtt, akinek minden kimondott szava parancs.
David Stellát akarja, és elültetett egy parancsot is a fejében. Amikor mind együtt vannak, fel kell hívnia és David lecsap az agymosott ügynökökkel. Az egyik alany lánya állítja le: elveszi David hangját, aki némán már erőtlen.
Stella és Jack együtt maradnak, kiegyensúlyozzák egymást. Mellette Jacknek nem kell innia, Stellának életet lopnia. Két gyerekük lesz.
A végén pedig ott egy jelentés, amiből megtudjuk, hogy a kormány megont elindítja a kísérletet.