5: Mészöly: Szabadlábon – Dani 16 éves, sok tekintetben kiváló fiatalember. Aki csak ülve látja, könnyeden leveszi a lábáról. Helyes, zenél, megvan a magához való esze. De Dani mozgásában korlátozott, és megvannak a maga harcai. A családjában is. Az apját soha nem ismerte, de most megkeresi. Találkozni akar vele, ezért bevállal egy nagy kalandot. Elszökik, és külföldre indul családegyesítésre. Mindenféle kalandba keveredik, és az út önismereti túraként is működik. A főhősnek bőven akad gondja, de a regény hangvétele pozitív, küzdelemre sarkaló.

4: Dessen: Tökéletes – Macy jól titkolja, de bizony sérült portéka. A kamasz lány zárkózott és a végletekig maximalista. Tökéletes akar lenni, élete minden területén ezt hajszolja. Ezt látja az anyjából, ilyen a barátja. Nyári munkaként azonban belekeveredik egy káoszos parti szervező cégbe, új embereket ismer meg, és el kell gondolkoznia. Jó úgy, ahogy élni próbált? Jó tökéletesnek lenni? Egy új fiú, sok új barát és Macy gyógyulni kezd. Képes lesz arra is, hogy mindennek a gyökerével is szembenézzen: apja halálával, amiért magát hibáztatja.

3: Fitzpatrick: Életem a szomszédban – Samantha élete tökéletes és a tervek szerint halad. Kissé lesajnálóan néz közbe át ablakából a szomszédba, ahol a Garrett család él. Nagycsalád, megszámlálhatatlan gyerekkel. Egy napon az egyik szomszéd srác, Jase bemászik hozzá. A lány előtt feltárul egy másfajta élet, egy nagy első szerelem, egy szeretettel és élettel teli család mindennapjai. Ő is élni kezd általuk, felismeri saját családja ridegségét és embertelenségét, de egy tragédia mindent összezúzhat és a lány lehetetlen helyzetbe kerül. Kihez legyen hű? Az anyjához, vagy az új barátokhoz és szerelemhez?

2: LaZebnik: Páros randi tesóknak – Chloe irigylésre méltó életet él. Jól tanul, övé az iskola legjobb sráca, Jason is. Ám azt gondosan titkolja, otthon milyen felelősség az övé. Nővére autista, és Chloe igyekszik a gondját viselni. Most éppen azt szeretné, ha barátokat és szerelmet találna. Akad is egy helyes srác, csak egy gond van. Az öccse Chloe osztálytársa, aki mindig képes a lány agyára menni. De ha a testvéreket össze akarják hozni, nekik kell gardedámot játszani, és egyre több időt tölteni egymással. Ahogy Chloe jobban megismeri a fiúkat, és mindazt a küzdelmet, amivel minden nap szembekerülnek, változnak az érzelmei.

1: Marchetta: Jellico Road – duplán is ide kerülhet, és nehezemre is esik írni róla, mert ha jobban belegondolok ebbe a történetbe, elsírom magam. Igen, engem ilyen mélyen megrázott. A jelenben Taylor története bontakozik ki, akit 11 éves korában elhagyott az anyja, egy bentlakásos iskolában nőtt fel. Most ő vezeti az iskola titkos csapatát, akik minden nyáron területfoglalós játékot játszanak a Városiakkal és a Kadétokkal. Taylor nyerni akar, de a Kadétokat az a Jonah vezeti, akire a múlt miatt még mindig dühös, de aki egyben elsőként dobogtatja meg a szívét. Mikor nevelője, Hannah eltűnik, a hátrahagyott naplói alapján a lány nyomozni kezd, és Hannah történetéből a saját családjának múltja is kiderül. Három gyerek története, akik családjukkal autóbalesetet szenvedtek a Jellico Road-on, és a megárvult gyerekek együtt kerültek intézetbe. Akik kitaláltak egy területfoglalós játékot, hogy együtt szórakozhassanak a nyáron kadét és városi barátaikkal. Akik 17-18 évesen olyan tragédiát éltek át, amely összezúzta az életüket, újra.

Internetes kutatásos, valódi véleményes, leleplezős.

Az emberek nem mondanak igazat – a véleményüket az szerint prezentálják, mit akar hallani a kérdező. Okosabbnak, sikeresebbnek, jobbnak akarnak látszani, így hazudnak. Ha a Netflix megkérdezi, milyen filmeket akarsz nézni? Kultúrember vagy, dokumentumfilmek és fekete-fehér, komoly alkotások! Dehogy kis komikus, gagyi sorozatok… Elolvasnál-e olyan könyvet, amiben a férfi szex közben veri a barátnőjét? Dehogy, kikérik maguknak, az perverz! De a könyv mégis 150 millió példányban fogyott. Túlléptek a rasszizmuson, mindenki szereti Obamát! Mégis, most Trump a választott elnök. Mert az emberek hazudnak. Egy felületen azonban őszinték. Amikor keresnek a Google-ban. Onnan lemérhető, ki kicsoda és milyen trendek uralkodnak igazából tömegszinten.

Seth Stephens-Davidowitz egy olyan kijelentésből indul ki, amit a hozzám hasonló pesszimista, az emberek jóságában hinni nem tudó ember ösztönösen érez. Az emberek hazudnak, megtévesztenek. Miért is vallanák be az igazat, ha úgy érzik, az rossz fényt vet rájuk? Pláne, ha olyan kérdésekről van szó, amelyeknek látszólag semmi jelentőségük?

De akkor honnan lehet megtudni az igazat? Erre a szerző elmélete a Big Data. A Google meg tudja mutatni, mire mennyien és milyen földrajzi eloszlásban kerestek rá. Vagyis, ha egy keresés tömeges, azt a program meg tudja mutatni. Nem egy személy keresését, a tömegjelenségeket lehet így kimutatni. A legváltozatosabb témákban.

Stephens-Davidowitz merít is jó pár területről, hogy leleplezze a közkeletű hazugságokat. A politika is színre kerül, hiszen a világ még mindig sokkban van Donald Trump győzelmétől. Az amerikai sorozatokban látom én is, amerikaiként a szerző jobban meg is élte ezt. A Big Data pedig előre jelezte, és magyarázattal is szolgál. Az előzetes felmérésekben az látszik, amit az emberek hazudnak, akár maguknak is. Megyek szavazni, éljen Hillary! De nem mentek, és ez látszott a kereséseiken is. Ahogy az is, hogy a felszín alatt a rasszizmus nagyon is jelen van. Rasszista tartalmakat, vicceket keresnek. De érdekes az is, hogy pl. egy elnöki beszéd alatt miket keresnek meg. Érdekesebb a beszédet mondó ruházata, bőrszíne, mint az, amiről beszél. De ezt senki nem vallja be, csak pötyög a mobilba és keresgél róla.

A szerző azonban kultúráról, házaséletről, szexről és még sok másról is felmérte, mekkora hazugságokat mondunk, és mire keresünk, mi érdekel igazán. Gondolnátok, hogy az egyik leggyakoribb női szexuális tartalmú keresés a plüssökkel való szexről szól?

Amikor leleplez hazugságokat, durva tényeket közöl a szerző, meg voltam fogva. Kevés jót feltételezek a fajomról, de itt akadtak azért bőven meglepetések. Rosszabbak vagyunk, te is és én is, mint bevalljuk. Világszinten meg még rosszabb a helyzet. Mindenki hazudik.

Ezekből trendeket is leképez a szerző, és már szinte szociológia, ahogy az emberiségről ír, mindössze a netes kereséseinkből kiindulva.

De! Sok a módszertan, és a szerző hajlamos elmerülni a részletekbe. Sűrűn belassul a kötet, és esszévé válik egy-egy megosztó témáról, vagy a módszere védelméről. Ezek nekem nem hiányoztak belőle, a leleplezések sokkal jobban olvastatták velem a könyvet.

Dr. House igazsága most is áll, mindenki hazudik. Ez a kötet rányitja a szemed, olvasd!

Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik - Mint ismeretterjesztő: 75% új módszer, logikus és megkapó következtetések, gondolkoztató.

Szubjektíven: 65% érdekes megállapításai vannak, de gyakran túl szakmai, hosszadalmas.

- Fekete nap - Animus skandináv krimije.

- Eltűntek - thriller a Geopentől.

- Rizs - ázsiai, családregényes, történelmi a Kossuth Kiadótól.

- Alma Mahler - történelmi életrajzi, szintén a Kossuthtól.

- Halj meg kétszer - Lettero thriller.

- Szökevények - Jaffa krimi.

- Sötét víz - Libri krimi.

- Kőgazdagok problémái - a guilty pleasure sorozat zárlata a Kossuth Kiadótól.

- A görbe lépcső - 21. Század Kiadó folytatja a Jane Hawk sorozatot.

- Végtelenül - Könyvmolyképző YA fantasy.

- A csali - Könyvmolyképző thriller.

- Egy úr Moszkvában - Könyvmolyképző történelmi.

- Feslett szőke - Harry Bosch regény a Könyvmolyképzőtől.

Közben vegyünk egy nagy levegőt, mert ez a Könyvfesztivál előtti utolsó hét. Ez is elég sok cím, de ami jövő héten lesz... gyűjtsetek rá erőt! :)

Április

8. Butler: Hajnal - sci-fi 5/4

9. Cowell: Hősök kézikönyve a halálos sárkányokhoz - gyerekkönyv 5/4

10. Ross: A királynő felemelkedése - fantasy 5/4

11. R. Kelényi: Mennyei bűnök - történelmi krimi: 5/4

12. Kal Pintér: Atyavilág - szatíra 5/2,5

13. Pollard: Visszatérés a kis francia panzióba - női: 5/4

      Cooke: Az elvadult küldetés - gyerekkönyv 5/4

14. Remender & Craig: Orgyilkos osztály - képregény 5/4

      Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban - történelmi krimi 5/2

15 pipa, jöhet a 16!

Nyomozós, úri házas, kosztümös, merényletes.

Kat Holloway ügyes szakácsnő, aki még 30 sincs, de már elvezet maga egy konyhát. Új állása lord Rankin házában vár rá, ahol megürült a szakácsnői poszt. Gyorsan beilleszkedik, a konyhalánynak kijelölt Ellen szimpatikus is neki. Emlékezteti a kislányára, akinek fattyú származását titkolja, és egy barátnője családjában nevelteti. Rejtély hamar lesz túl sok itt: régi ismerőse, a megnyerő Daniel McAdam úriembernek öltözve a lord vendége. Ellen már másnap hajnalra halott, meggyilkolták. A család szerint egy betörőn üthetett rajta véletlenül, de Kat másra gyanakszik. A lány zsebében különös, rejtélyes üzenet volt. Daniel segítségét kéri az ügyben, aki maga is a ház körül nyomoz. Miközben megakadályoznak egy királynő elleni merényletet, a gyilkost is kézre kerítik.

Jennifer Ashley elsősorban a kosztümös, történelmi környezetben játszódó romantikus regényeiről ismert. Magyarul is több ilyen kötete jelent meg. De, ahogy oly sokan, ő is igyekszik több lábon állni, és tett egy kirándulást a szerelem helyett krimi felé.

Az írónő kedvelőinek nem kell megijedni, jóval kisebb ez az irányváltás, mint amiben én pedig reménykedtem! Ugyan van krimi elem is, de ez továbbra is az a kosztümös, romantikus világ, amit az írónő sikerre vitt már.

Egyrészt, a történelem csak külsőségeiben van jelen. Nincsenek ismert történelmi személyek, nem történik semmi olyasmi, amiről a jövendő is megemlékezne. Mindössze a kor, a társadalmi berendezkedés, a ruházat és a hasonlók az, ami arra utal, hogy nem napjainkban játszódik a történet.

Ashley (vagy a szemfüles fordító) ugyan nyelvében is igyekszik kicsit megjeleníteni, hogy nem mai világban járunk, de ezt is inkább stilisztikában vesszük észre, a szereplők régiesebben és több körülírással fogalmaznak, mint ma tennénk. Eleinte ez furcsa volt, de ha folyamatosan olvassuk a könyvet, nagyon hamar rááll az ember szeme és füle.

A történetben van kis nyomozás, hiszen történik egy gyilkosság és egy merényletet is meg kell akadályozni. De ez mindig csak a második szál. Kat van a középpontban, akinek más dolgok miatt fő inkább a feje. Félti az állását, hiszen lord Rankin már a második napján elbocsátaná, hiszen látta egy emberrel, akivel nem kellett volna. Gyötrődik, mit kezdjen Daniellel. Nyilvánvalóan vonzódnak egymáshoz és flörtölnek, de egy határon nem mennek túl. A kor szelleme miatt is, meg Kat egyszer már megégette magát, és a férfinak túl sok titka van, ami elijeszti a nőt. (A folytatásban azonban minden bizonnyal egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és szerintem a végére Kat mrs. McAdam lesz.) Végül, anyaként is többet aggódik, mint hobbi nyomozóként. Arról már nem is beszélek, hogy helyenként úgy éreztem, a napi ebédről és elkészítéséről többet tudtam meg, mint a bűnügyről.

Kicsit szenvedtem azzal is, hogy nem éreztem közel magamhoz a szereplőket. Aki jobban érdekelt volna, mint pl. James, csak mellékszereplők. Az viszont érdekes volt, hogy milyen merész dolgokat beleírt ebbe a környezetbe az írónő: van pl. egy szegény, de nemes származású lány, aki szeret férfiruhát hordani, és hasonló barátnőjét leszbikusság felé tereli.

Összességében nem az én műfajom, de a romantikus, Ashley olvasóknak tetszeni fog.

Mint történelmi krimi: 40% nagyon kevés a krimi, a románc visszafogott. Alapozó kötet.

Szubjektíven: 20% többet vártam! Lassú a cselekmény, alig krimi, de főzni sokat főznek.

Iskolás, kapcsolatos, gyilkolós, kamaszos.

Marcus élete nem alakul rózsásan. A szüleire rázuhant egy őrült, árván maradt és egy pokoli árvaházba került. Onnan kijutott, de most az utcán próbál túlélni. Míg rá nem talál pár kölyök, akik elviszik a mesterükhöz. Lin ajánl neki egy esélyt: járjon az orgyilkos iskolájába! Ha szerencséje van, nem csak túléli, de esélyt kap arra is, hogy gyilkolással jobbá tegye a világot. Mivel nincs hova mennie, a fiú itt marad. Igyekszik beilleszkedni, kiismerni a klikkeket. Van egy lány, aki megtetszik neki. Egy másiknak ő tetszik meg. Egy feladaton felismeri magában a gyilkost, majd gyilkos túrára indulnak a csapattal, ahol szembe kell néznie az eleven rémálmával is.

A képregények menők lettek, mi sem mutatja jobban, mint a sok film és sorozat, ami képregényekből készül. Megismerhettünk esernyős szupercsapatot, a Marvel uralja a mozivásznakat, és megérkeztek az orgyilkos kamaszok is. Sorozatként, képregényben is.

A Reagan-nemzedék tartalmazza a kezdetet. Hamar el lehet dönteni, hogy bejön-e a stílusa. Azonnal az események közepében találjuk magunkat, ahol a kötetre jellemző narráció és cinikus humor, a véres események és a többé-kevésbé elfojtott kamasz traumák is beköszönnek.

Nézzük is őket sorba! Véres kalandok sora az egész regény. Az iskolában a gyerekek ölni tanulnak, és gyakorlatban is kamatoztatják a képességeiket. Gyakran magánakcióban is, és mind másként reagálnak rá. Vannak olyan gyilkoló gépek, mint Chico. Olyanok, akik képesek ölni, de nem esik jól nekik, mint Saya. Akit erre neveltek, és be is kattant tőle, mint Maria. Olyan, aki képtelen rá: Willie. Marcus érdekesebb eset: sok tekintetben szociopata jellemzőket mutat, de még nem az. Főleg, ha mellé tesszük a kötet igazi pszichopatáját, egykori árvaházi szobatársát… Mennek végezni rossz szülőkkel, ölnek iskolai feladatként, és kirobbannak, halálossá válnak egymás közti ellentétek is. Folyamatosan jelen van a történetben a harc és a gyilkolás.

A narrátor Marcus, akit mindaz, amin keresztülment, megsebzett. Már nincs benne remény, vagy csak nagyon kevés. Cinikus, sötéten látja a világot és időnként el is borul. Ha nagyon belegondolok, inkább tragikus, mint vicces, amiket megfogalmaz. De fekete humorral teszi, ami azért elveszi a mondásainak az élét. Vagy éppen attól van neki? Még az is meglehet. Egyszerre van súlya is, meg jól is hangzik.

Képregényben fontos a grafika is. Elsőre talán furcsa volt nekem a képi világ, de nagyon hamar megszokta a szemem, és már tetszett, amit kitaláltak a sorozatnak. Jellegzetesek a szereplők, a helyszínek – nem szépek, de karakteresek. Van dinamikája a rajzoknak, a harcoknak, az egész történetnek.

Mivel a sorozatot is néztem, pár sorban elmondanám, hogy szépen összecseng a kettő. Konkrét jeleneteket, párbeszédeket és kinézeteket vettek ki a kötetből. Ugyan a sorozat fel van dúsítva, és többet is feldolgoz, mint az első rész, akinek egyik bejön, nagy valószínűséggel a másik formátum is be fog.

Folytatása lesz, érdeklődve várom, az mennyire lesz beteg. Ez eléggé az volt.

Remender: Reagan-nemzedék – Mint képregény: 70% szórakoztató, véres, kellően elborult, hozzá illő rajzokkal.

Szubjektíven: 75% a humora és a narráció tetszett, a rajzok is elmennek, a sztori lehetne több.

Egy pap az 1800-as évek második felében egy római ópiumbarlangba tart. Egy kábulót keres, a 35 éves Marcót. A férfi korábban rendtársa volt, akivel gyakran nyomozott együtt a Szentszék ügyeiben. Ám Marco elvesztett egy tanulót: ördögűzésre mentek, de az állítólag megszállt lány csak gyilkos volt, és végzett Marco segédjével is. A férfi feladta a papi hivatást, és most züllik. Drog, alkohol, nők – felejteni akar minden áron. Az atya igyekszik megmenteni az életét, bár azt tudja, újra pap Marco sosem lesz.

Kijózanítja a férfit, és elmondja, van egy neki való ügye. A Szentszék nem akar nyomozni, de Marco megtehetné. Egy bajor származású özvegy itt vonult zárdába, és borzalmakat tapasztalt. Lady Katharina erős, becsületes nő, akinek Marco ösztönösen segíteni akar.

Az asszony elmeséli, hogy miután másodszor is megözvegyült, keresett egy zárdát, ahova visszavonulhatott. Mindig is vonzotta a hittel teli, elvonult élet. A Sant Ambrogio zárdát ajánlották neki, ahol Maria Luisa nővér fiatal kora ellenére megnyerő vezető volt. Áradt belőle a vonzerő, mindenki rajongott érte, Katharina is. Kifizette a belépési díjat és bevonult. Ám neki kellett németről olaszra fordítani a szemérmetlen, szexuális ajánlatokkal teli leveleket, amiket Maria Luisa kapott. Majd egyik éjjel látta, ahogy idősebb apácák és Maria Luisa megrontanak egy fiatal novíciát, erkölcstelen szexuális tettekre kényszerítve a lányt. Mivel nem hódolt be, Katharinát elkezdték mérgezni. Csak gazdag, befolyásos rokonának köszönheti, hogy élve kijutott. Marco agyát már most azt mozgatja, miért tűri ezt el az egyház, ki az a magasan levő főpap, aki erre engedélyt adott. Már csak egy lányt kell találnia, akit kémként a zárdába küldhet.

Ezen töpreng, amikor felfigyel egy rohanó, nagyon zaklatott kislányra. Hazamegy vele, vérben fagyva talál egy megkéselt férfit, mellette egy összeszabott ruhájú, összevert lány, közel hozzá egy késsel. Ő a kis Leona nővére, Blanca. Marco magával viszi, és a hercegnőnél elrejti őket. Ez a lány lehet a tökéletes kém.

Blanca lassan gyógyul, a hercegnő tanítja, hogy be tudjon majd illeszkedni a zárdában. Közben megismerik a történetét is. Még csak fiatal lány volt, amikor anyja meghalt, és rá maradt két kishúgának a nevelése. Modell lett belőle, aki festésről álmodott és őrizte erényeit, remélve, egyszer jön egy férfi, akivel szeretik egymást és lehet még saját családja.

A háziúr azonban szemet vetett rá, és többször is kifejtette, mit akar tőle. Amikor Nella, a nagyobb húga elvette báli ruhára a lakbérre félretett pénzt, a háziúr ultimátumot adott: fizet, vagy az ágyába megy. Blanca kétségbe esett, de Nella, aki elhagyta őket egy gazdag férfi kitartottjaként, visszaadta a pénzt. A háziúr azonban hiába kapta meg a pénzt, a lányt akarta. Blanca küzdött ellene, de brutálisan összeverte és megerőszakolta a férfi. Mikor végzett, közölte vele, hogy rendszeresen igényt tart a lányra az ágyában. Blanca agya elborult, megragadta a kést és szúrt.

A gyógyuló, okos lány egyre jobban beeszi magát Marco gondolataiba. Siet is a zárdába küldeni, pontosan tudja, hogy nem lehet köztük semmi, csak munkakapcsolat.

Blanca ígéretet kap, hogy vele bármi is lesz, Leona jó helyen lesz. Álcában a zárdába jelentkezik, felveszik, és rögtön első este elviszik beavatásra.

Itt ér véget az első kötet, folytatását is mesélem hamarosan.

Üzletvezetős, szervezős, szerelmes.

Emmy felszámolta a londoni életét, és kész belevágni a francia kalandba. Rupert megbízta a panzió menedzseri feladataival, és már tervei vannak arra is, hogy indítson saját vállalkozást, amely segítene a Loire mentén kirándulóknak szállással, programmal. A szerelmi életében is szép kilátásai vannak: mielőtt hazautazott intézni a dolgokat, kezdtek forrósodni a dolgok közte és Alain között. Most vajon össze is jönnek? Ám a baj nem jár egyedül. A nyakába szakad Glória egy csoportja, amelyről semmi infót nem hagyott a távozó nő. Egy nagy családi esemény lesz, külön kérésekkel, és mindent az utolsó pillanatban, a semmiből kell előteremteni. Egy blogger nagyon rosszat ír róluk, igazságtalanul. Glória visszatérte pedig nem csak a szakmai terveit veszélyeztetik, de az asszonynak a kapcsolatába is sikerül éket vernie. Lesz ebből még boldog, francia élet?

Pollard első kötete, mely elkalauzolta az olvasókat a kis francia panzióba, sikeres lett. Sokan szeretik, jól fogyott – nem is meglepő, hogy az írónő a folytatás mellett döntött. Noha az első kötet zárt minden szálat, most könnyeden folytatódik a történet.

Pozitív meglepetés is, milyen gördülékeny ez a kezdet. Nem erőszakolja meg az előzményeket, nem nyit ki már lezárult eseményeket, hanem halad tovább a szereplők életével. Az elején mindenki reménykedik, építi az életét, hogy aztán jöjjön pár nehézség, amit leküzdve mindenki újra pályára kerülhet. Mindezt olyan természetesen, olyan magától értetődően, hogy fel sem merül az emberben, hogy a rókáról nyúzza a szerző az újabb bőrt.

A kötetnek kellemes a hangulata, nagyon papírra – monitorra –akarom vetni a bájos jelzőt is. Szívmelengető, szerethető, életvidám, napfényes. Ok, azt hiszem, kifogytam a jelzőkből. A lényeg, hogy ezt a kötetet jó volt olvasni. Mert vannak nehézségek, csalódások is benne, de a szereplők kitartanak, pozitívan állnak hozzá a dolgokhoz, és sikeresen átvészelnek mindent. Mert számíthatnak egymásra, mert képesek arra koncentrálni, ami lesz és lehet, nem arra a fájdalomra és nehézségre, amit maguk mögött kell hagyni. Közbe-közbe mindenkinek kell egy ilyen pozitív életerő hullám, jól esik.

Van humora, leginkább helyzetkomikum. A különféle vendégek különféle helyzeteket hoznak, és jókat lehet mosolyogni rajtuk. Ahogy a Thomson család mindig újabb, Glóriával egyeztetett igénnyel áll elő, amiről a kis csapatnak fogalma sem volt. Ahogy Rupert hősiesen ellenáll visszatérő neje ostromának, ha ezt a háta bánja is. Glória, mint a kutya – szegény állat, össze is zavarodik, amikor az ember Glória visszatér, és hirtelen mindenki emlegeti.

A karakterek is bájosak – a többség. Glória nem – ő simán alávaló és csalfa. De a többiek esendőek, kedvesek, igyekvőek. A középpontban Emmy van, de mellette fontos szerepet kap Rupert és Alain is – igaz, Alain szinte nyálregény álompasi tökéletességgel rendelkezik, aki azt is könnyeden megemészti, hogy Emmy egyszer összegabalyodott Ryannel – még az előző regényben. (Fájó pontom volt az előző részben, engem ez jobban piszkál, mint a férfit.)

Próbálom elképzelni, mennyire kell az előző kötet ennek a megértéséhez, de nehezen megy. Szerintem jobb, ha nem a 2. kötettel kezdtek, hiszen az első eseményeiből jön ez a rész.

De ez a jobb rész, ha csak egyet akartok kipróbálni, ezt érdemesebb!

Pollard: Visszatérés a kis francia panzióba – Mint női: 80% hangulatos, kedves szereplőkkel és mókás helyzetekkel, kis drámával.

Szubjektíven: 70% a helyszínét, a humorát, egy-egy szereplőt szerettem, érzelmességet nem.

Állatmentős, titkos küldetéses, gyerekes, tolvajos, varázslatos.

Scarlet McCall visszatér a rendes hétköznapokba, már ami számára átlagosnak számít. Túlélni az iskolát, és segíteni az apjának a lopásoknál. Szenved is attól, hogy az apja még mindig kezdőként kezeli, hiszen a felejtő pornak hála nem tudja, hogy mentette meg legutóbb a lánya, és milyen képességekre tett szert az azték karkötőnek hála. Most egy azték, áldozati tőrt igyekeznek visszaszerezni a készítő leszármazottjának. Scarlet bajt kever, amikor elhozza a tőrt, ráadásul látomásokat is kap. A tőr rossz célt szolgál, és a milliomos Delgado is gonosz célra szánja – egy ritka, fehér jaguárt rabolt el, és akar végezni vele. Scar barátjával, Ethannel önállósítja magát, és elindulnak kimenteni az állatot, megleckéztetni Delgadót. Ha meg szorulna a hurok, Scarlet állati fele előtör…

A gyerekkönyvek között akadnak kifejezetten fiús, de lányos kötetek is. Az Alex Rider könyvek a fiúkat célozzák, míg nem tudom elképzelni, hogy nekik szólnának a kis balettos vagy hercegnős sorozatok. Akadnak azonban olyanok is, ha nem is ezeket érzem többségben, mely mindkét nemnek szórakoztató olvasmány lehet.

A Scarlet akták első blikkre lányosnak tűnne. A főszereplő egy általános iskolás lány, aki képes állatokká is átváltozni. Egy karkötőnek hála. (Ezt, ahogy leírtam, rájöttem, hogy van ennek fiús változata is: a Ben10.) De vissza Scarlet történetéhez. Aki bajlódik az apjával, az iskolában a gonosz osztálytársnőkkel is. Lányos még ez is. A nagy állatszeretet, remélem, unisex, de valami azt súgja, ez is inkább lányos téma.

De! Scarlet tolvaj, mint a családja. Igaz, hogy mások jogos tulajdonát lopják vissza, de törvény szerint ez is bűncselekmény. Ezért is kell annyira titkolni, és vigyázni. A barátja, abszolút nem romantikus értelemben barát: Ethan pedig hacker. Ő is a jó cél érdekében használja a képességeit, és segíti Scarlet ügyeit. Ez már fiúsabb.

Mert a történetnek szerves része, hogyan törnek be ide-oda, vagy milyen trükkökkel hatástalanítják a káros elemeket. Most szigorúan védett birtok, egy illegális divatbemutató is a célpontok között van. Lesz, amikor menekülniük kell. Lopnak autót, hazudnak a családnak. Kalandos, pörgő regény a végeredmény. Még akkor is, ha helyenként lassítja a cselekményt Scarlet nagyon lányos nyavalygása.

Hiszen itt Scarlet és Ethan valóban a koruknak megfelelően, gyerekként viselkednek. Ethan talán felelősségteljesebb, de ők ketten messze nem olyan szuperügynökök, mint a már emlegetett Alex Rider. Ez egyszerre dicséret és panasz. A gyerek olvasóknak sokkal könnyebb így azonosulni velük, hitelesebb, hogy a gyerek gyerekként viselkedik. De annyira rossz felnőtt fejjel azt olvasni, hogy egy 12 éves hogyan idegeskedik, gyötrődik, és olyasmiken aggódik, amin felesleges… Hiába, gyerekkönyv. Nem véletlenül. Nekik még más a nagy traumát okozó döntés, mint az idősebbeknek.

A szereplők és a misztikus vonal nagyon mesések. Jó – rossz ellentétpárba állítható az összes szereplő, nincsenek árnyalatok. Ezért nincsenek is mély jellemek, csak vázlatosak.

De állatszeretetre, a jó melletti kiállásra nevelnek, így az üzenete korrekt.

Vagyis, határozottan gyerekkönyv, de akár fiúk, akár lányok is nyugodtan olvashatják.

Cooke: Az elvadult küldetés – Mint gyerekkönyv: 85% kalandos, humoros, és a gyerekszereplők tényleg gyerekesek.

Szubjektíven: 65% kinőttem már ebből. Scarlet néha túl gyerekes, a kalandok túl mesések.