Fülszöveg: 

Amikor ​beköltöztem az egyetemi kollégiumba, nem gondoltam volna, hogy egy félreértés miatt a fiúk emeletén kapok szobát. Azt meg pláne nem, hogy a szobatársam az első nap belém fut egy szál törülközőben, ami lecsúszik a derekáról, ezzel szemem elé tárva magát anyaszült meztelenül.

Adrian nem igazán kedvel, mivel más az életszemléletünk. Én a jövőre gondolok, ő pedig a mának él. Mindemellett folyamatosan bosszant. Míg mások Pamnek szólítanak, addig neki csak Pam-Pam vagyok, és ezzel az őrületbe kerget! Állandóan azon ügyködik, hogy kilökjön a kényelmes kis komfortzónámból, és olyan dolgokba csaljon bele, amikbe önszántamból sose mennék.

A motorversenyek és a bulik olyan messze állnak tőlem, mint Adriantől a koránkelés. Mégis van valami ellenállhatatlan benne. Ahogy szép lassan feszegeti a határaimat, egyre nehezebb nemet mondanom neki.

Nem szívesen kockáztatnám a céljaimat, vagy azt, hogy megváltoztasson.
Nem hagyhatom, hogy ő nyerjen.

Szerintem: 

New adult romantikus, és nagyon tipikus. Kb. azzal szórakoztattam magam olvasás közben, hogy beazonosítottam, melyik

Fülszöveg: 

Egy becsvágyó családja kényének-kedvének kiszolgáltatott naiv fiatal nőét.
Howard Katalin mindössze tizenkilenc évesen könnyen bízik és lesz szerelmes.
Megérkezik az udvarba. Énekel, táncol. Rabul ejti a király szívét.
De Henrik semmit sem tud Katalin múltjáról, ami egyre gyakrabban kísérti a fiatal nőt. Azok, akik ismerik a titkát, a háttérben várakoznak, szerelmes szavakat suttognak…és zsarolnak.
Henrik ötödik királynéja.
Ez az ő története.

Szerintem:

Bár a Tudor-korszak nagy női regény krónikásának inkább Gregory-t tartom, Weir Tudor Henrik feleségeit bemutató sorozata nem először lep meg kellemesen. Úgy keltette életre Catherine Howard alakját, hogy

Fülszöveg: 

Nasrin ​gazdag katari családba született, és jómódban nevelkedett, ámde sehogy sem tudott megbékélni helyzetével és kiszolgáltatottságával. Miután kiharcolta, hogy férjhez menetel helyett egy angol egyetemre járhasson, „megfertőzte a nyugati kultúra”, és nem tudott többé visszailleszkedni saját világának elvárásaiba. Mielőtt akarata ellenére házasságba kényszerítették volna, Amerikába szökött, és Los Angelesben telepedett le. Nem volt könnyű, de pár év alatt sikerült bekerülnie Hollywood csillogó világába, és ha szupersztár nem is lett belőle, egyre több filmben játszott Nina Wonder művésznéven, és immár főszerepeket is kapott. A szerelemre és a nyugodt életre is rátalált Conrad, a fiatal, ambiciózus rendező mellett, aki élete nagy filmjét készül leforgatni, az Ezeregyéjszaka egyik meséjének átértelmezését, kedvesével a főszerepben – Katarban.
Nasrinnak döntenie kell. Cserbenhagyja-e jótevőjét és eltűri-e, hogy feltörekvő kedvese elveszítse élete álmát, avagy a Délibáb forgatása miatt igent mond a szerepre és hazatér szülőföldjére, ahol, ha felismerik, halálos veszély vár rá.
Vagy egy új szerelem…

Szerintem:

Ahhoz nem is tudok mit szólni, hogy ez a kötet igaz történet alapján készült. Azt lehetne feszegetni, hogy mennyi benne az igazság – de az biztos, ha ez nincs a borítón, én simán elkönyvelem egy eléggé elszállt

Fülszöveg: 

A tizenkét éves Ábelt apja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára. A kenyérkeresővé előlépett fiú egy kutya, egy kecske és egy tyúk társaságában egyedül marad a rengetegben. Félelmét állandó tevékenységgel és a világ dolgain való tűnődéssel győzi le. Ágyúgolyókat talál, fával kereskedik, könyveket vásárol, kiránduló barátokkal komázik. Baj csak akkor történik, amikor egy román kereskedő (Fuszulán) hamis papírok felhasználásával fát lop. A tolvaj elfogására csendőrt (Surgyélán) rendelnek Ábel mellé, s ezzel vége szakad szabad életének. A durva és fölényes rendőrrel szemben minden furfangjára szüksége van, hogy emberi méltóságát és életét megtarthassa. Surgyelán áldozatául esik a tyúk, majd a kecske, és a sasmadárral való küzdelemben Bolha kutya fél szeme is odalesz. Ábel azonban végül is győzedelmeskedik.

Szerintem: 

Ez is egy olyan regény, amit inkább a ’hogyan’ és nem a tartalma ad el.

Mert bizony, az Ábel a rengetegben

Fülszöveg: 

Ann Stilwell nyárra jön New Yorkba, hogy asszisztensként dolgozzon a Metropolitan múzeum kurátora mellett. De aztán úgy alakul, hogy a „Kolostorba” osztják be, ebbe a kerttel körülvett gótikus múzeumba, amelyben középkori gyűjtemény található, és egy csapat kutató, akik a jóslás történetét tanulmányozzák.

Ann mindent megtenne, hogy szabaduljon fájdalmas múltjától, ezért örömest beleássa magát a kutatóknak a jövendőmondás eredetéhez fűződő, extravagáns elméleteibe. Tudományos kíváncsiságnak indul, de hamar megszállottság lesz belőle, amikor Ann felfedez egy 15. századi tarot kártyapaklit. Lehetséges, hogy ez a pakli a jövendőmondás kulcsa?

A Kolostorban veszélyes játék zajlik, amelynek a hatalom, a csábítás és az ambíciók jelölik ki a kereteit. Amikor ez valakinek az életébe kerül, Ann már nem szabadulhat. Megkezdődik a versenyfutás a válaszokért egy olyan világban, amelyről már nem tudhatjuk biztosan, ősi vagy modern.

Szerintem: 

Félre lett pozícionálva ez a regény – csak azt nem tudtam eldönteni, hogy az előzetes elvárásaim vittek félre, vagy tényleg mást sugall a borító és a fülszöveg.

Mert milyen is A kolostor? Leginkább

Fülszöveg: 

Egykor ​négy világ létezett, és úgy simultak egymásra, mint egy könyv lapjai. Mindegyiket átjárta a csodálatos hatalom, miközben egyetlen város kötötte össze őket: London.

A mágia azonban túl gyorsan burjánzott, a világok pedig önvédelemből rákényszerültek, hogy bezárják a kapuikat egymás előtt. Az idők során aztán megritkult azon mágusok száma is, akik még képesek voltak kinyitni ezeket a kapukat.

Napjainkban már csak háromról van tudomásunk: Kell Mareshről Vörös Londonból, Szelina Bardról Szürke Londonból, és Holland Vosijkről Fehér Londonból.

Megjelenik azonban Fehér Londonban egy új mágus, Kosika, és váratlanul elfoglalja a trónt. A fiatal királynő hajlandó vérrel táplálni a városát – még a sajátjával is –, ám ezzel olyan óriási erőt szabadít fel, amely felett nem biztos, hogy képes uralkodni.

Eközben Vörös London királyi családjának életét lázadók fenyegetik, akik a királyság intézményének ledöntésével akarják kiegyenlíteni a hatalmi viszonyokat.

A régi barátok és új ellenségek szövedékében ráadásul felbukkan egy lány, aki egy rejtélyes szerkezet birtokába jut. A lányt Tesnek hívják, és szokatlan képességével az összes világot veszélybe sodorhatja.

Szerintem: 

A mágia árnyalatai nagy kedvencem, a kedvenc könyveim a szerzőtől, pedig több regényét is igencsak szeretem. Így egyszerre örültem is, meg kaptam gyomorfájást is, hogy itt a folytatás. Olyan jó visszamenni ebbe a világba, de előzetesen

Fülszöveg: 

Cristabel és a mostohatestvérei, Flossie és Digby Dorsetben nőnek fel, a Chilcombe-birtokon. Cristabel nevelőszülei nem nagyon foglalkoznak velük: leköti őket a vendégsereg, az alkohol és az összejövetelek. Cristabelt világéletében lenyűgözik a könyvek, a történetek, de érzi, az ő története szabálytalan. A regényekben még csak hasonlót sem talált. Tizenkét éves, amikor Dorsetben, a Chilcombe birtokon partra sodor egy bálnát a tenger. A lány még aznap kitűzi rá a zászlóját: a bálna az övé.

Apránként felnőnek, közeledik a háború kitörése, Flossie, Digby és Cristabel élete nagyon eltérő pályákra kerül. Bevonódnak a konfliktusba, és mindegyiküknek módot kell találnia arra, hogy megírja a saját történetét…

Szerintem: 

Ez a könyv leginkább nyomasztott. A szereplőkkel, a sorsukkal, de még a

Fülszöveg: 

Az ​Arany Birodalom víziója a legsötétebb középkorban hozott reményt az emberiség számára. Egységbe forrasztotta a szétszabdalt Európát, általános jólétet és biztonságot nyújtott. A béke és a szabadság zálogát jelentette.
Kezdetben.
Ám az évszázadok során a ragyogó Birodalom sötét indulatok, ármány és árulás puszta díszletévé korcsosult. A szégyenteljes múlt megtagadása intézményes cenzúrává silányult, az állandó béke tunya unalommá, a szabadság szabadossággá.
Mi vár ebben a romlott színjátékban egy olyan ifjúra, akitől mindenki a megváltást reméli, ám akitől elragadták még a nevét is, hogy rabszolgává legyék? Teste az érzékek selyem és arany börtönének foglya az uralkodónői háremben. Elméjének megrontója ugyanakkor a hatalom igazi birtokosa, a szürke eminenciás, aki a háttérből mozgatja a szálakat, azzal az egyetlen céllal, hogy a fiúból kíméletlen gyilkost, magához méltó utódot faragjon.

Szerintem: 

Ritkán búsulok azon, hogy nem találom el, melyik kiadását lenne érdemes megvenni egy regénynek. Most ebbe a helyzetbe kerültem. A saját kötetem antikvár, Ágenda Kiadótól, lényegesen olcsóbb volt, mint a Delta Vision kiadványa. De arra nem számítottam, hogy

Fülszöveg: 

Michael ​J. Fox megrendítően beszél reményről, félelemről és halandóságról, és arról, hogy ezek milyen visszhangot keltenek az életünkben.

Marty McFly a Vissza a jövőbe című filmből, Alex P. Keaton a Családi kötelékek című sorozatból, Mike Flaherty a Kerge Város-ból – így ismeri az egész világ Michael J. Foxot a számtalan más filmszerepről és olyan tévéműsorok vendégeként való megjelenéséről nem is szólva, mint A férjem védelmében és a Félig üres.

Huszonkilenc évesen fiatalkori Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, így hosszú évek óta küzd a betegség által érintettek szószólójaként, felhívja a világ figyelmét a kórra, és a Michael J. Fox Parkinson Alapítványon keresztül, ami a világ egyik vezető non-profit alapítványaként finanszírozza a Parkinson-kór tudományos kutatásait, igyekszik gyógymódot találni.

Az Előre a jövőbe című könyvében Michael személyes történeteket és megfigyeléseket oszt meg betegségről és egészségről, korosodásról, a család és a barátok erőt adó támogatásáról, és arról, hogy az idő észlelése milyen hatással van arra, ahogy a mulandósághoz viszonyulunk.

Elmélyült és megindító alkotás, amit mindvégig áthat a Michael J. Foxra jellemző humor.

Szerintem: 

Van abban valami érdekes, amikor egy színész nekikezd az élete elmesélésének. Attól függően, mikor, valahogy más az eredmény. Az utóbbi évben több ilyen könyvet olvastam, és néha nem is győztem csodálkozni, miért kellett tollat (gonosz én a vállamon: szellemírót) ragadni. Igen,

Fülszöveg: 

Madár ​tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki – s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat – a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy „az amerikai kultúra” csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke – verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein.

Szerintem: 

Olyan érzékenységgel megírt disztópia, hogy mondhatni szívbe mártja a kést. Hiszen ki máson lehetne legfájdalmasabban megmutatni egy rendszer fájdalmas igazságtalanságait, mint a legártatlanabbakon? Vagyis, a