Jövőbeli, háborús bűnös, emberséges.

Rex egy dolgot akar: jó kutya lenni. Ha a gazdi elégedett vele, Rex is boldog. Csak éppen Rex nem átlagos kutya, hanem egy hadállat. Félig robot, félig kutya, genetikailag megváltoztatott példány. Két és fél méter magas, fegyverekkel felszerelve. Ő a falkájának vezére, akik a rossz embereket ölik a gazda parancsára. Intelligens, érzékeli, hogy valami nincs rendben. Mi van, ha a gazdi nem jó ember, és amiket kér, azok sem helyesek? Csapatának legokosabb tagja, Brumi lassan rávezeti, mi a helyes és a helytelen. Amikor a falka esélyt kap, hogy maga döntsön a sorsáról, nekik kell bizonyítani, hogy többek, mint agyatlan gyilkoló gépek. Menekülésük, kiállásuk, a tetteik döntenek a fajuk sorsáról.

Adrian Tchaikovsky újabb olyan kötete, mely egyszerre nagyon szórakoztató és nagyon elgondolkoztató. Letehetetlen, pörgeti az ember agyát, és még az után is elmélkedsz felette, hogy letetted, mert végig értél az oldalakon. Kifejezetten tetszett, nem is tudok mibe belekötni – igaz, nem is akarok.

A történet nagyon kreatív és több zsáner ötvözésére biztosít lehetőséget. Van benne egy nagyon erős sci-fi szál, hiszen a főszereplők félig állatok, félig gépek. Kérdés is, minek kell őket tekinteni: élőlények vagy robotok? Érző lények jogokkal vagy ugyanolyan tulajdonok, mint egy kenyérpirító? Egy olyan technika, ami akár meg is valósulhat a közeljövőben. Egy olyan világ képe benne, mely szintén nem tűnik, sajnos, lehetetlen jövőképnek. Amikor a nagyvállalatok a profit érdekében titkon magánhadseregeket bérelnek, és népirtásba fognak. Mit számít az élet, ha zöldhasú a tét?

Komoly dráma, amin ezek az állatok, elsősorban Rex átmennek. Az öntudatra ébredés, a felelősség kérdése. Eljutni oda, hogy ne csak vakon teljesítsék a parancsokat, hanem mérlegeljenek. Etika szerint, és kiálljanak a helyes dolgok mellett. Magukért is úgy küzdjenek, hogy azzal a társadalom részei is lehessenek. Van tárgyalótermi része is a kötetnek, újabb zsánerrel bővítve a listát.

Akcióregény is, hiszen konkrétan és izgalmasan leírja a hadállatok bevetéseit. Pörgős, jól megkoreografált, valósággal filmre kívánkozik. A szerző kreativitását mutatja, hogy mennyire sokféle hadállatot kitalált, milyen egyedi a karakterük és a harcbeli képességeik is. Nagyon megvett Raj ötlete, szimpatizáltam Brumival és Rexszel. Mind mások, mind harcosok, és egyre többé válnak.

Hosszan lehetne fejtegetni azt is, milyen romlott az emberiség. Mert ez az a faj, amely végtelen kreativitást mutat saját fajtársainak kínzásában és gyilkolásában. Mennyire kell rossznak lenni a fajunknak, hogy még egy félig gép kutya is előbb átlátja, mi a helyes és a helytelen, mint az ember?

De a regény mégse töri össze az olvasó lelkét, mert van remény. Az emberek között is vannak jók, a jövőbeli fejlődés lehetséges, nem csak a technikában, de a természetben is. Ez is kellett, hogy ennyire hatásos legyen a könyv. Megcsap, de mutat arra is példát, hogy kellene létezni.

A komolyabb témái közben is kifejezetten olvasmányos, olvasóbarát kötet.

Olyan könyv, amit érdemes beszerezni, és nem csak polcra tenni, de olvasni is!

Tchaikovsky: Hadállat - Mint sci-fi: 100% elgondolkoztató, kalandos és izgalmas, jó szövegezéssel és karakterekkel.

Szubjektíven: 100% intelligens, de szórakoztató is. Le se tudtam tenni, nagyon tetszett!

– Hogy a pokolba vágtad meg a fenekedet, miközben a kezedet vagy a térdedet meg nem? 
– Tehetséges mestere vagyok az ügyetlenségnek. Szólíts senseinek – vág vissza Charlotte, mire George kuncogni kezd. (Toler: Lélekvesztők)

A mondás úgy tartja, hogy itt e földön azok a legszomorúbb dolgok, melyek elmúltak anélkül, hogy lettek volna. (Johannsen: A birodalmi kalóz)

– De olyan alacsony vagyok! 
– Napóleon is alacsony volt. 
– Napóleon egy szörnyeteg volt – mutatok rá. 
– De azért sikeres, nem igaz? (Mafi: Ne hazudj)

Az öngyilkosság önző. Óriási arculcsapás bárkinek, aki meghalt, pedig élni akart. (Toler: Lélekvesztők)

– Sziget. Nehéz onnan elszökni – mormolta Ascher. 
– A szökéshez feltétlen kell egy Pénteket szereznie, mint Robinson – figyelmeztette őt a parancsnok. 
Ascher kinézett az ajtó elé. 
– Ott megy egy jókötésű, fekete fickó! (Johannsen: A birodalmi kalóz)

Azt akarja tudni, hogy voltunk rá képesek? Majd akkor gondolkodjon el rajta, ha elveszítette a családját, az életét, a házát, a mindenét! Egyszerűen nem volt más választásunk. Régen, ha kockáztatnom kellett, közben az járt a fejemben, mit szól majd az anyám, hogyan befolyásolja a jövőmet, mi lesz velem egy év múlva? De ha nincs mit veszítenie az embernek, bármibe belevág, és képességeihez mérten a legjobbat nyújtja. Nincs veszélyesebb egy embernél, akinek nincs mit vesztenie. (Gaál: Vértestvérek)

• Nem hiszem el, hogy ez a fickó még egy zacskó chipset sem tart itthon.

Az asztalnál ülő férfi felnézett a pasziánszozásból.

• Talán egészségesen él.
• Ezzel meg mi a fenét akarsz mondani? – vicsorgott Duser. A férfi vállat vont.
• A chips tele van rossz dolgokkal.
• Pedro, én egész életemben chipset ettem. Harmincöt éves vagyok, és kockahasam van. (Flynn: Harmadik lehetőség)

 A szépségétől egy férfi elkezd azon morfondírozni, hogy talán nem is olyan vészes jövőkép, ha az emberrel végeznek álmában. (Mafi: Ne hazudj)

Amikor leérsz a gödör aljára, jusson eszedbe, hogy az egyetlen út felfelé vezet. (Toler: Lélekvesztők)

Egy testőr nem gondolkodik, egyedül csak egy jól irányzott fejlövéssel tudsz változást előidézni az agyában. (Gaál: Testvérek)

– A nyomorultak! – sziszegett a rádiós tiszt és kézfejét az ablak felé fordítva mutató, valamint középső ujját felmutatta. Személyes üzenete a németeknek. A kapitány szorongatott helyzetük ellenére elnevette magát, látva tisztje nem lankadó harci kedvét. (Johannsen: A birodalmi kalóz)

– Várjon csak, most látom, hogy van itt egy lemondásunk, az utolsó pillanatban, úgyhogy tudunk önnek szobát adni. Még jobb is, mint az előző, mert ez egy nászutas lakosztály. 
– Tényleg? És ki az, aki az utolsó pillanatban lemond egy nászutas lakosztályt? 
– Valaki, akinek valószínűleg sokkal rosszabb napja volt, mint önnek, signora. (Pellegrino: Egy év Velencében)

 Lehet, hogy össze vagy törve, de én is. Ez még nem jelenti azt, hogy kevesebbet érünk, csupán azt, hogy valakit olyan nagyon és olyan szenvedéllyel szerettünk, hogy elveszteni őt olyan érzés, mintha magunkból veszítettünk volna el egy részt. (Toler: Lélekvesztők)

Mert az étel nagy kaland: ha egy helyet alaposan meg akarunk ismerni, nemcsak a hagyományokat és a szertartásokat kell nézni, hozzátartoznak az ízek és illatok is. (Pellegrino: Egy év Velencében) 

Furcsa, ha hosszabb ideig figyelünk egy utcát, rájövünk, nem is annyira arctalan a tömeg, mint hinnénk, vannak emberek, akikkel mindig szembetalálkozunk, újra meg újra. (Gaál: Testvérek)

Csak enyhe túlzás lenne azt állítani, hogy az életcélom a saját gondolataim és emlékeim kicselezése. (Mafi: Ne hazudj)

Férjet elvesztős, nyomozós, női.

Diane egy hírhedt maffiózó ellen tanúskodik, tudja, hogy veszélyes. Ám döbbenetére nem őt éri baj: a férje hal meg, és a nő nem képes beletörődni a tragédia értelmetlenségében. Tudja, hogy valaki más áll Richard halála mögött. Nyomozni kezd. Kelly mélyről indult az életbe. Egy fekete cseléd és gazdag, fehér gazdájának fattyaként csak az anyjára számíthatott, aki egyre rosszabb férfiak mellé sodródott. Az egyik a kamaszlányt is megrontotta. A könyvmoly lány élete kilátástalannak tűnt, míg az egyik tanárnője tippet nem adott neki: gyönyörűnek született, használja! Kelly az egyik leghíresebb modell lett a világon, és egy félénk tudósnak hála nőként is boldog lett. Ám a férje most halott. Miért? Kelly nyomozni kezd, és összetalálkozik Diane-nel. Rájönnek, a férjeiknek ugyanazért kellett meghalnia. Most ők is veszélybe kerülnek, de nem érdekli őket. Befejezik a férjeik munkáját, akik le akartak leplezni egy titkos összeesküvést.

Sidney Sheldon könyvei sok tekintetben emlékeztetnek Mary Higgins Clark munkásságára. Mindketten olyan sztorikat írnak, melyekben akad krimi, szerelmi szál és a gazdagok és szépek világába is betekintést nyerhetünk. Könnyed, nyári olvasmányok, amiken gyorsan végig lehet érni.

Ilyen ez a kötet is, talán kicsit kisebb is a bulvár faktor, mint amit a szerzőtől megszoktam. Nem is strandkönyvnek sorolom be, ez krimi. Annak a nőiesebb ágából, de attól még egy gyilkosságokat és összeesküvést leleplező történetről van szó.

Amiért bajban vagyok vele, hogy tényleg csak egy röpke és feledhető olvasmányélmény volt, ami nem hagyott bennem mély nyomokat. Így nem is tudom sem túlzottan dicsérni, sem szétszedni a hibáit. Elolvastam, amíg tartott jó volt, de amint letettem, már nem gyakorolt rám hatást. Ütött már meg Sheldon jobban és szórakoztatott is ennél sokkal jobban.

A regénynek két rétege van. Egyrészt, van a jelen, amiben a két erős, jellemes nő összefog és rájönnek együtt, mi került a férjük életébe. Sheldon igyekszik modern problémát behozni. Anélkül, hogy spoiler jelet ki kellene tennem, annyit árulok csak el, hogy az időjáráshoz és a globális felmelegedéshez van köze a dolognak. De mivel Diana és Kelly is amatőr nyomozók, nem kell semmi komolyat várni tőlük. Elég nagy szerencséjük is van, nem egy emlékezetes a regény ilyen szála.

Másrészt, a magánéleti vonalon ott van a bulvár faktor, amit már emlegettem. Minden szereplőnek megvan a maga mocskos vagy éppen megható, kedves története. Kelly felemelkedése, a rossz gyerekkor. Diana és Richard idilli szerelme. Jellemző, hogy a bulvárosabb, mocskosabb vonal fogott meg engem jobban, így sokkal izgalmasabbnak találtam a regény gonoszának múltját és mocskos húzásait. Nem mondom el, melyik szereplő az, de annyit ide írok, hogy az aljasság csúcsa, amit a saját testvérével művelt. Az még kegyetlenebb, mint amit a két nő férje és munkatársaik kaptak tőle.

Az tetszett, ahogy flashback elemekkel beteszi a magánélet és múlt ilyen jeleneteit, a legtöbbször ezek jobban olvastatták a könyvet velem.

Nem rossz, nem jó, csak átlagos. A krimi vonal bár lett volna erősebb…

Sheldon: Félsz a sötétben? - Mint női krimi: 65% erős női hősei vannak, a cselekmény fordulatos, könnyed nyári krimi.

Szubjektíven: 50% elvoltam vele, de mély benyomásokat nem keltett. Olvasom, felejtem.

5: Grey: Az apartman – a házaspárt megtámadták az otthonukban, nagyon törékenyek lelkileg. Egy utazással akarnak segíteni magukon, és kapnak egy remek párizsi ajánlatot. Elutaznak, de a lakással valami nem stimmel. Mire észbe kapnak, már az életük a tét. A nyaralás rémálommá változik.

4: Herbert: Patkányok – mintha a semmiből érkeztek volna. Nagyobbak és gyilkosabbak, mint az átlagos patkányok. Elég egyszer emberbe kóstolniuk, hogy rájöjjenek, az ember is élelem számukra. A várost elözönlik a nagy, intelligens és gyilkos emlősök, nem kímélve sem gyereket, sem felnőttet. Vajon sikerül kiirtani őket, vagy új állat kerül a tápláléklánc tetejére?

3: King: Christine – Arnie kamaszsrác, akinek sikerül megvennie álmai kocsiját, amit elkezd felújítani. Közben szerelmes lesz. De a barátok, a szeretett lány azzal szembesülnek, hogy a fiú kifordul magából, és csak az autó érdekli. Ami féltékeny természet – rejtélyes gyilkosságok kezdődnek, és mind kötődnek a Christine nevű kocsihoz.

2: Malerman: Madarak a dobozban – Malorie véletlenül esett teherbe, éppen akkor, amikor a világ kifordult a sarkaiból. Valami van az utcákon, amit elég meglátni, hogy gyilkossá és öngyilkossá légy. Egy kis közösségbe lel otthonra, ahol próbálják kitalálni, hogyan éljék túl és mi van odakint. De a tragédia elkerülhetetlen. Évekkel később a nő útra kel a gyerekeivel, vakon le a folyón, hogy jobb élete lehessen a kicsiknek.

1: Cutter: A falka – van egy kis sziget, ahova a helyi cserkészparancsnok minden évben leviszi a fiúkat kempingezni. Idén azonban egy beteg emberbe botlanak, és mire észbe kapnak, a fertőzés terjedni kezd. A betegen őrült éhség lesz úrrá, és elveszti az eszét. A külvilágtól elzárva, a menekülés lehetősége nélkül a gyerekeknek szembe kell nézniük az őrülettel és túlélni, vagy elpusztítani egymást.

Bérgyilkosos, korrupt embereket leleplezős, túszt kiszabadítós.

Mitch Rapp a szakma legjobbja, a kormány bérgyilkosa, aki minden helyzetből kivágja magát. Ám most szerelmes, nősülni akar és családot alapítani, az utolsó bevetésére indul Németországba. Egy fegyverkereskedő a célpont, aki terroristákkal üzletel. Ám a háttércsapatét lefizették, vele is végezni akarnak. Mitch túléli, és elindul haza kideríteni, ki árulta el és miért. Ha rátalál, nem lesz kellemes a bánásmód, amit tartogat az árulónak. Miközben a központban Kennedy igyekszik megfejteni mi történt, és védeni a helyét, mint jelölt a CIA élére. Az ármányok egyre jobban gyűrűznek, Mitch menyasszonya is komoly bajba keveredik, de őt sem kell félteni, ahogy a szerelmét sem.

Ez is olyan sorozat, amelynél komolyan irritál, hogy nem adtak ki magyarul minden részt. Így olyan lyukak vannak az előismereteimben, amelyeket nem tudok betömni. Olvastam a sorozat, időrendben első két kötetét, a harmadik nincs magyarul, és naná, hogy a 4. rész tele van olyan utalásokkal, melyek a 3-ra vonatkoznak. Már eleve az, hogy abban ismeri meg Mitch Annát, aki most a menyasszonya, a leendő felesége…

Az már a személyes kínom, hogy voltam annyira magammal kiszúró, hogy előrenéztem, mi vár a karakterekre. Maradjunk annyiban, elvette attól a kedvem, hogy nagyon belemerüljek a sztoriba és megszeressem a karaktereit. Túl sok tragédia vár még rájuk…

De ebben a részben még pozitívnak tűnik a jövő. Mitch tele van tervekkel, és azokkal kell leszámolnia, akik elárulták, és ezzel elvennék tőle ezt a jövőt. Mitch vonala korrekt akcióregény, amiben álcázás, menekülés, embervadászat, nyomozás, túsz kiszabadítása váltja egymást. (Mondjuk, a nyomozást ne krimi szinten értsétek – inkább a bevetésekre került a súly, nem arra, hogyan lettek meg hozzá az információk.)

De a regény egy jelentős része egy más fronton játszódik. Irene Kennedy körül, aki esélyes arra, hogy a CIA feje legyen. Nem mindenkinek tetszik a felemelkedése, ezért a cégen belül egy rafinált puccs van készülőben.

A szálak természetesen összeérnek, és a maga módján jó mindkettő. A céges ármányok és manipulációk sokkal lassabbak, kényelmesebbek, mint Mitch szála. Kevésbé is kötöttek le, de megértem, hogy ezeket nem lehetett úgy pörgetni, mint a fizikai akciókat. Egy-egy tervnek több idő kell, hogy rendesen feltáruljon.

Mitch és Anna jó páros, de megmérgezi a hangulatom, hogy tudom, mi vár rájuk 3 kötettel később. Mitch remek katona, minden téren kiemelkedő. Nagyon okos, remek fizikai állapotban van, jóképű is, naná. A szakma csúcsán van, de roppant zavar, hogy a skandináv krimik hőseihez hasonlóan annyi tragédia van mögötte, és tudom, hogy még előtte is. Ok, nem várok mindig happy endet, de az már túlzás, amit ennek az embernek el kell vesztenie ebben a sorozatban.

A mellékszereplők kevésbé maradtak meg az agyamban. Irene Kennedy is inkább a filmből van előttem, mint a regényből, noha ő az egyik legfontosabb mellékszereplő, de amennyit szerepel, akár társfőszereplőnek is nevezhetném.

Akció és hatalmi ármányok – az egyik jobban tetszett, mint a másik. Kétarcú könyv.

Flynn: Harmadik lehetőség – Mint akcióregény: 65% erős a politikai része, néhol a főszereplőt is háttérbe szorítva.

Szubjektíven: 50% a karaktert bírom, de ezt a sok politikai ármányt kevésbé. Elmegy.

- Holt lelkek - az új Marsons-regény a General Presstől. Thriller.

- Keresés - az Álomgyár folytatja az Aranykör sorozatot, krimi.

- Gazdátlan csillagok - Agave sci-fi, fülszöveg alapján ígéretes.

- Arlidge: Erdő mélyén - Helen Grace visszatér a Gabóval.

Július

8. Crowley: 1453 - dokumentumregény 5/4

9. Child: Megérte meghalni - akció 5/5

10. Hill: Kulcs a zárját 2. - képregény 5/5

11. Johannsen: A birodalmi kalóz - történelmi 5/4,5

12. Róbert: Szívből, színből, igazán - ifjúsági 5/4

13. Mafi: Ne hazudj - disztópia 5/3,5

      Toler: Lélekvesztők - romantikus 5/5

14. Pellegrino: Egy év Velencében - női 5/3

      Gaál: TestVérek - akció 5/5

Ez volt a heti adag.

Bosszúállós, átveréses, milliárdosok játszmáit leleplező.

Rékát beviszik a rendőrségre, bilincsben. Egyesek hősnek, mások veszélyes terroristának látják a kamaszlányt. Még középiskolában lenne a helye, de bankot rabolt, szembeszállt egy korrupt milliárdos réteggel. A kihallgató rendőrtiszt sem biztos benne, hogy a jó oldalra állt azzal, hogy ide juttatja. Réka pedig lassan mesélni kezd: hogy lett a testvéreiből és belőle igazságosztó. Hogyan jött haza látogatóba francia idegenlégióban megkeményedett bátyja, hogyan gyilkolták meg a szüleiket, akartak végezni velük is és veszett oda az egész életük. De ők nem hagyták annyiban, mindenért fizetni kell. A katona, a pszichológiai zseni, az informatikai szakember báty, a szépséges unokanővér és Réka – ők szembe mertek szállni a hatalmasokkal, és most nekik is fizetni kell. De hol az igazság?

Küzdök, melyik felem engedjem a billentyűzet elé, hogy írjon nektek. Az egyik lelkes, és rajongva mesélne nektek egy izgalmas akcióregényről. A másik cinikus és fáradt. A világba megcsömörlött, amely minden, csak nem jó és igazságos. Melyiket szeretnétek?

Mivel mindkettőt ez a regény hívta most életre, attól tartok, megkapjátok mindkettőt.

A TestVérek egy több zsánert ötvöző, rafinált könyv. Kapunk bőven izgalmakat és akciót. Egy bosszúhadjárat milliónyi lépése, amelyben lesz kémkedős beépülés, verekedős és lövöldözős jelenetek, kiképzés, bankrablás és pszichés manipulációk. Ami szem-szájnak ingere. Van egy minimális szerelmi szála is, van benne dráma is. Változatos, pörgős.

Olvastatja a szerkezete is. Az elején látjuk Rékát a rendőrségen, tudjuk, hogy végződött a nagy kaland. Ám pont egy olyan ponton, ahol még semmi nem végleges. Így egyszerre van meg annak az izgalma, hogy jutottak ide, hogy siklott ki így minden zsenialitás ellenére a terv, valamint, tényleg ez a vég? Gaál nem spórol a csavarral, nagyon passzol az elbeszélés módjához is, ahogy beveti őket.

Tetszett, ahogy egyensúlyba hozza a tragédiákat és a diadalokat. Volt, akit nagyon tudtam sajnálni, mert bizony ezek a szereplők sokat vesztenek. Nem mindenki éli meg a végét. Vannak, akiket brutálisan bántalmaznak. Lesz, akit nagyon csúnyán elárulnak. Ugyanakkor elérnek valami olyat, ami az elején elképzelhetetlennek tűnt. Nagy sikerek is társulnak a veszteségek mellé. Hol örültem, hol szenvedtem a karakterekkel.

A karakterekben abszolút benne vannak a kedvenceim. A zseniális figurák mindig vonzottak. Itt a három báty megtestesíti ezt a kívánalmam: a profi és legyőzhetetlennek tűnő katona. Az informatikai zseni, akinek szinte nincs lehetetlen a monitor előtt. Végül, a kedvencem. Ben – még az is tetszett, ahogy a régies Benedek menőbb formát kap becenévként. Ő kissé szociopata, úgy látja az embereket, mint egy nagy játszmát. Veszélyes, zseniális, nagy manipulátor. Vannak terheik, emberi gyarlóságaik, de csapatként erősítik egymást.

De: ez a regény annyira sötét képet fest a világról, benne Magyarországról, hogy az ember legszívesebben disszidálna. Minden eladó, és el is adják. A jó emberek csak szívnak, nincs senki és semmi, ami igazságot tehetne. Roppant életkedv gyilkos, mert el is hiszem neki, hogy ez több kitalációnál. Ez a világ ennyire romlott és korrupt.

Annyira olvasnám tovább, annyi még a nyitott kérdés… Annyira kellene hozzá egy folytatás!

Gaál: TestVérek - Mint akcióregény: 85% meglepő fordulatok, akciók és pszichés átverések, szimpatikus hősök.

Szubjektíven: 80% kedvenc szereplőtípusok, pipa. Izgalom és meglepetés, pipa. De a vége…

Várost felfedezős, életet átértékelős, női.

Kat szerette az életét: folyton úton lenni, új helyeket felfedezni, jó tévéműsorokat készíteni. Ám, ahogy nőnek a születésnapi tortán a számok, felmerül benne, hogy nem hagy-e ki valami fontosat az életből. Volt ő már igazán szerelmes? Milyen lehet összeköltözni valakivel, szeretni és szeretve lenni? Amikor megismeri az olasz Massimót, készen áll valami tőle egészen szokatlanba vágni. Elköltözni a férfihoz Velencébe, letelepedni és felfedezni a várost, egy párkapcsolatot. Írna egy könyvet, és 1 év alatt megfejtené, erre van-e szüksége. Ahogy felfedezi Velence helyieknek feltáruló arcát, a helyi konyhát, szerez új barátokat is. Ám nem lehet nem észrevenni, hogy a szerelmi élete nem a tervek szerint alakul. Vajon benne van a hiba, helyre lehet hozni mindent?

Most nagyon csajos leszek, és kijelentem, itt bizony a borító fogott meg. Van pár város, amelyeknek a képe elegendő, hogy olvasni kezdjek. (Az első Musso kötetet azért vettem kézbe, mert párizsi utcarészlet volt az elején.) Nem Velence van a listám élén, de látjátok ezt a képet? Lehet ennek ellenállni? Velence, olasz ételek, nyár…

Bár a könyv tartalma negyed ennyire sem volt rám hatással. Abba a sorba illeszkedik, melyekben egy romantikus elemekkel is operáló, önfelfedezős, női világ tárul fel. Receptekkel. Lassan saját zsánert is kellene találni az olyan női, romantikus történeteknek, melyeket receptekkel is bővítenek. Meglepően sok ilyen van…

Az önfelfedezés és a romantika felállásból ebben a kötetben az önfelfedezés és változtatás lesz a domináns. Mégis, volt hiányérzetem. A zsáner legnagyobb sikere az Eat Pray Love, ami személyes volt, belülről szólt hozzánk – ez a szólt hozzánk lesz a fontos. Mert hozzám az Egy év Velencében egy szót sem szólt. Olyan szinten hidegen hagyott, hogy jobban szerettem kézbe venni és nézegetni a borítót, mint a regényt olvasni.

Nem éreztem a magaménak Kat dilemmáját és a döntéseit sem. Olyan agyament, ahogy belekezd egy kapcsolatba és azonnal összeköltözéssel, miközben a saját érzelmeiben sem biztos. Nem hittem el, hogy ők egy szerelmes pár és ilyen villám tempóban azok. A nő kitalálja, hogy ideje lenne már kapcsolatban élnie, erre jön Massimo, szinte rendelésre? Mintha a nőnek nem is az lenne a lényeg kivel, hanem hogy összeköltözzenek.

Az is tudott irritálni, ahogy éli a kényelmes kis életét, és helyenként megakad, hogy mi a baj. Bár, az is lehet, hogy az nem fér a fejembe, ha valaki egy áloméletet él, akkor miért nem tud boldog lenni benne.

A cselekmény minimális, ez lelkizős könyv. Mivel Kat gyakran irritált, nehezemre esett együttérezni vele és beleélni magam az életébe. A mellékszereplők között találtam színesebb, szimpatikusabb karaktereket.

A kötet miliője az, ami még tetszett. Az olasz konyha, életérzések. Az a velencei dilemma, hogy a turistákból élnek, de lassan már csak egy kísértetváros lesznek így, igazi, helyi emberek nélkül. (A receptekről meg annyit, hogy díjaznám, ha egyszer olyan könyvet írnának hasonlót, amiben olyan receptek vannak, amiket otthon és könnyen meg lehet csinálni.)

Nem az én világom ez a regény, félre is teszem hamar.

Pellegrino: Egy év Velencében - Mint női: 65% önfelfedezés, színes karakterek, receptek és Velence. Cselekmény kevesebb.

Szubjektíven: 30% a legnagyobb baj, hogy hidegen hagy. A helyszín, az olasz miliő bejött.