A héten (jún. 17-23.) meséltem erről a sztoriról - ráismertek képről?

A feladat könnyű, a filmes adaptáció képeit gondolom sokan felismeritek már a színészekből :)

Megoldás: Tovább!

Ismert világokat megismertetős, más szempontú, elemző.

A popkultúra tele van mindenki által ismert univerzumokkal, amelyek annyira közszájon forognak, hogy az is tudja, mi az a jedi, aki egy Star Wars filmet se látott még. Ezek a világok közösek abban, hogy a valódi világon alapulnak a viszonyai, így tanulmányozásukkal a mi rendszereink is jobban megismerhetőek. Tóth Csaba és munkatársai a sci-fi univerzumok politológiáját vizsgálják, és ezekkel a valós rendszereket is kapcsolatba hozzák. Az éhezők viadala kapcsán kielemzi a diktatúrák működését, elemzi, Katniss miért állt rá olyan nehezen, hogy a lázadás jelképe legyen. Elemzi, miért bukott el a Köztársaság és emelkedhetett fel a Birodalom a jedik ellenében. Megismerjük, hogy változtatja meg az univerzumot a Fűszer feletti uralom, mi történik a forradalmak után – párhuzamba állítva a Dűne világát a francia forradalommal és Napóleon felemelkedésével.

Hamar le kell szögezni, ehhez a kötethez kétféle előismeret szükségeltetik. Kell, hogy az olvasó ismerje a sokféle sci-fi univerzumot, amelyet elemeznek benne. Hiszen mit érthet egy mélyebb szövegből az, akinek nincs tudása arról, mi volt Panem vagy a Fűszer, pedig ezekre épül az egész érvelési rendszer? Ugyan van arra törekvés, hogy az alaptörténetet elmeséljék, és minimálisan képbe hozzák azt, aki az adott regényt vagy filmet nem ismeri, de ez nem elég ahhoz, hogy valóban meg lehessen érteni az érvrendszert.

Hiszen politikai rendszereket elemeznek ki, és keresnek hozzájuk párhuzamokat a korunkból vagy az emberiség történelméből. Ezért kell a másik előismeret: a politikai alapfogalmaké, és némi történelmi előismeret. Félig szakszöveg, így akinek hozzám hasonlóan nem a politológia fakultáció volt az egyetemi karrierje csúcsa, nem árt, ha van kéznél egy értelmező szótár, de Google is jó barát tud lenni.

Szórakoztatóan tanulunk sokat belőle – olyan művekhez és filmekhez köti a szaktudományt, ami sokakat érdekel. Hiszen, ha csak azt emelem ki, az hány embert érdekelne, hogy a forradalmi rendszereket miért követi gyakran a történelemben egy diktátor megjelenése, kevesen olvasnának lelkesen. De ha azt vizsgáljuk, hogy a Paul forradalma után a fia hogyan emelkedett császári rangra és hozott létre a Fűszerre építve egy az előző rendszernél is keményebb diktatúrát, már több lesz a jelentkező. Majd jöhet is a párhuzam Napóleonnal, így már érdekes ez is. Média és a diktátorok kapcsolata – vagy Katniss és Panem vezetőjének kapcsolata? Innen már csak egy lépés azt vizsgálni, miért nem lázadtak tömegével a németek Hitler ellen.

Amikor ismertem az alapművet, remekül szórakoztam a könyvön. Azt is észrevettem, hogy másként, mélyebben átlátom a történeteket. Az éhezők viadalát hozom sokszor fel, mert ott volt meg ez legerősebben. A fejemben egy kis tini sztori volt, a Battle Royale lányos verziója. De most egy példázatnak látom arra, hogy lehet a médiával uralni tömegeket, és mennyit érnek a jelképek.

A stílusa is olvasmányos, csak ahogy már említettem, ez magasabb szintű szöveg. A köznyelven felül rengeteg a szakkifejezés benne, de ez nem baj. Tanuljunk magyart is!

Van még hasonló kötet, benne jó kis GoT cikkekkel, visszatérünk még rá!

Tóth: A sci-fi politológiája - Mint ismeretterjesztő: 90% előismerettel okos könyv, ami segít elmélyedni és tanulni is.

Szubjektíven: 80% nagyon élveztem, amikor ismertem az alapművet. Különben nehéz.

Cím: You’re next

Szerző: Gregg Hurwitz – az Orphan X sorozat szerzője, mellette más thrillerek jegyzője is.

Műfaj: thriller

Cselekmény: Mike Wingate élete nehezen indult, de már sínen van. Jó állása van, a kormányzónak dolgozik. Szerető felesége, édes kislánya. Ám minden a feje tetejére áll, amikor egy partin különös idegenbe botlik. Az életére törnek, a feleségével majdnem végeznek is. A rendőrséget pedig jobban érdekli Mike és a múltja, mint hogy segítsenek. Mike elrejti a családját, és egykori intézetes haverjával a rejtély nyomába ered. Kik és mit akarnak tőle?

Várható megjelenés: 2011 angolul. Nálunk? Még csak tervbe sincs.

Miért várós?

• Ha egyszer kifogyunk az Orphan X történetekből, ne maradjunk Hurwitz nélkül!
• A fülszöveg alapján nekem bejön a cselekmény.
• Rejtély, összeesküvés, menekülés és nyomozás – csupa jó zsánerelem, ami benne van.
• Az angol borító is korrekt lett, jó a PR szövege.
• Valahol poénnak érzem, hogy ebben is egy nevelőintézetes srácnak kell boldogulnia. Azért kétlem, hogy Mike is olyan nevelést kapott, mint Evan.

Új életet kezdős, munkahelyi, családi.

Sydney a második férjéhez mély szerelemből ment hozzá. Mindkettejüknek az volt a második házassága, és mindketten két lánnyal érkeztek az előző frigyből. Ám Sydney lányai elfogadták a mostohaapjukat, és igazi család tudtak lenni, míg Andrew ikrei az anyjuk hatására kezdettől ellenségesek voltak az asszonnyal és lányaival. 16 év alatt sem javult a helyzet. Amikor Andrew egy balesetben életét veszti, kiderül, nem készített új végrendeletet. A közel 20 éves dokumentum még akkor született, amikor a második feleségét nem is ismerte, így az özvegye semmit nem kap utána. Az öröklő ikrek mindent elvesznek tőle, pillanatok alatt. Sydney idősebb fejjel, 16 év kihagyás után igyekszik visszatalálni a divatiparba, és meggyászolni a férjét, hogy újra nyithassa majd a szívét is.

Rávettem magam, elolvastam, milyen Steel, ha nem ismerek fel a cselekményben egy mesét, vagy nem kosztümös környezetben játszódik a cselekményt. Röviden az eredmény: nekem nem tetsző.

A cselekmény nyálregényes úgy, hogy még szenvedélyes szerelem sincs benne, vagy egy férfi, aki levenné a hősnőt a lábáról. A nagy szerelem halott, a nőnek újra kell kezdeni. Az alaphelyzet kifejezetten éles, és reálisan elképzelhető. Még úgy is, hogy valahol mélyen a mesei örökséget is érzem benne. Csak általában nem a mostoha, akit ki szoktak semmizni, hanem az árván maradó gyerek (Hamupipőke, de Hófehérke is tudna erről mit mesélni).

Ám az, ahogy Sydney élete rendeződik, ahogy ezt az alaphelyzetet leszámítva – nincs benne a végrendeletben – elrendeződik az élete, az határozottan inkább illik a mesékbe, mint a realitások közé. Új állás és karrier, új szerelem, de még a mostohalányok is megfizetnek karmikusan azért, ahogy a nőt bántották, aki őket soha nem.

De nem ez az, ami miatt leginkább idegenkedtem a regénytől. Ha jól van tálalva és előadva, egy mese nagyon jó is tud lenni. Csak éppen Danielle Steel stílusa számomra továbbra is száraz és érzéketlen. Olyan, mintha egy nagyon realista szerző stílusa lenne. Csak éppen Steel nagyon nem olyan történeteket mesél, amelyeknek ez a stílus jól áll. Ha érzelmekről ír, akkor sem mesélős, ténymegállapító. Hogy lehetne ebbe beleélni magunkat? Valakinek biztosan sikerül, hiszen egy bestseller szerző Steel. Én nem tudtam beletenni érzelmeket, benne nem találtam, így nem is szerettem a kötetet.

A karakterek. Egysíkúak. Nem fejlődnek semmit, amilyenek az elején, pontosan olyanok a végén is. Sydney erős, becsületes nő, akinek a nehézségek is csak megerősítést hoznak. A mostohalányai önző dögök voltak és maradtak is. Sydney lányai keveset szerepelnek ahhoz, hogy igazán véleményt lehessen mondani róluk, de különben is csak végszavaznak, a cselekményben nincs jelentősebb szerepük sem. Bár lett volna egy kedvencem, mert Steel talált már ki olyan karaktert, akinek nagyon tudtam drukkolni, de ez nem az a regény. Eleve Sydney a központi karakter, aki sok mindenben távol áll tőlem.

A mesei jellegből fakadóan tanulságot nem is keresek benne, mert az is mesei lenne. A jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik.

Saját strandkönyvnek marad Az ördög Pradát visel és a Kőgazdag barátnő, ez anyámé lesz.

Steel: Kisemmizve - Mint női: 50% valós helyzet, erős női karakter, dinamikusan érkező konfliktusok sora.

Szubjektíven: 30% anyámnak ideális, én nagyon mesének érzem habbal, csak idősebbeknek.

Nyomozós, történelmi, embereket kihasználós, bosszúállós.

1793, Stockholm. Az ország túl van az orosz háborún, a király pompás udvart tart fenn. Ám az utcákon ott a sötétség is: a nyomorultak kihasználása, a gyilkosságok és a korrupció. Egy holttest kerül elő a város tavából: brutálisan megcsonkítva, megvakítva és némítva, minden végtagjától megfosztva. Semmi nincs, amivel lehetne azonosítani, vagy a gyilkosa és kínzója nyomába eredni. A rendőrfőnök az egykori ügyészt, Cecil Wingét kéri, hogy járjon az ügy végére. A férfi haldoklik, de ezzel az üggyel még szembenéz – eljutva az emberi természet mocskos mélyére. Útján találkozik egy megnyomorodott, tönkrement katonával, egy szinte rabszolgasorba taszított lánnyal és egy fiatalemberrel, aki a háború pokla után egy igazi szörnyeteg markába került.

Jó könyvet vártam, történelem és krimi, ez a kombináció szokott nekem tetszeni. De a svéd szerző minden előzetes várakozásomat felülmúlta, és hajlandó vagyok azt leírni, hogy kaptam tőle az 1793-ban egy remek történelmi skandináv krimit.

Ismétlés: mitől skandináv a krimi? 3 fő jellemzőt szeretek felsorolni, nézzük őket erre a regényre vetítve!

1: egyszerre zseniális és nyomorult főhős. Aki a történetben Cecil Winge. Aki már az egyetemen csodagyereknek számított, és a bíróságokon is remekelt. Nem csak az igazságot derítette ki mindig, de a rendszert is igyekezett javítani, ha ezzel ellenségeket is szerzett magának. Ő volt az első, aki a gyanúsítottakat is rendesen meghallgatta, és valóban az igazat kutatta. A magánéletben is sikeres volt – egy helyi szépséget vett el szerelemből. De aztán megbetegedett: tüdőbaj. Hetei vannak csak vissza, elhagyta a feleségét is, hogy ne kelljen végignéznie a halálát. Most magányos, nyomorult és haldoklik. Nagyon jó ember, okos is, és annyira reménytelen a helyzete – komolyan tudtam sajnálni.

2: társadalmi üzenet, korrupció vagy súlyos visszaélések. Aki szegény, azt a rendszer még jobban tönkreteszi. A nincstelen lányokat akár hamis vádakkal is a fonóházakba zárják, ahol éhbérért dolgoztatják őket. A szadista őrök kegyetlenkednek velük, ráadásul enni sem kapnak rendesen. Nyomorult bérük ételre kell költeniük, vagy legyengülnek és dolgozni sem tudnak. Simán hagynának mindenkit éhen veszni a rokka mellett. De az adósoknak sincs jobb világuk: esélyt sem kapnak, szinte eladják őket rabszolgának, és aztán senkit nem érdekel, hogy élnek vagy halnak, arra kényszerítik-e őket, hogy magukat árulják, vagy mér ennél is rosszabb sorsra jutnak. Miközben az urak és vagyonosok dőzsölnek, és élősködnek a szegényeken.

3: komorság, fájdalmak, brutalitás. A fonóházi eseményeken is borzongtam, de amit az egykori sebésztanoncnak kell végigcsinálni… az ő fejezetein szabályosan borzongtam. Az olyan horror, amit az ember Harris Lecter történeteiben várna.

Mindez történelmi környezetben, sok tényanyaggal. A szerző igyekezett minél több forrást bedolgozni, és ezt érezni is a regényen. Nem csak szórakoztató, borzongató, alapos és történelmi tudásunk is tudja növelni.

Ráadásul jó a stílusa is. Falatják magukat a könnyed fejezetek.

Nagyon rákaptam, aki a krimiket, thrillereket, rafinált horrort szereti, ezt érdemes elolvasnia.

Natt och Dag: 1793 - Mint történelmi krimi: 100% skandináv krimis elemek történelemmel, némi horrorral.

Szubjektíven: 95% nagyon jó sztori, borzongtam, izgultam, csak a főhőst sajnálom. Remek!

Ezzel a gondolkodásmóddal egy lépésre voltam attól, hogy olyan legyek, mint Gollam a Gyűrűk urában. A következő az lesz, hogy a saját tükörképemmel fogok vitatkozni. (Frost: Második kísértés)

Lekapom a polcról az Üvöltő szeleket, aztán lerúgom a bakancsomat, és lefekszem az ágyra.

Nem tudom, mi van ebben a regényben, ami miatt olyan sokszor újraolvasom, de mindig azon kapom magam, hogy elmerülők a sötét sztoriban. Pedig elég elcseszett történet - két ember összejön, aztán elszakad egymástól. Tönkreteszik magukat, és mindenki mást is a környezetükben, mert önzők és megátalkodottak, és nem képesek normálisan viselkedni.

Nekem mégis ez a kedvenc történetem. Érezni akarok valamit olvasás közben, és a rózsaszín, nyálas regényeket legszívesebben lehánynám és elégetném. (Todd: Mielőtt)

5. Rengeteg a fura fazon

Még nálam is furábbak. Pedig én egy véres ragtapasszal a párnám alatt alszom. Különösen az egyikük nagyon jól hozta a Charles Mansont.

- Most azt akarja, hogy randizzak vele, vagy hogy csatlakozzak a szektájába, és ártatlan idegeneket szúrjak le? (Seager: Randikatasztrófák)

Cápákkal merülsz - csattant fel a hang kérlelhetetlenül. - Vagy fogat növesztesz, vagy megesznek. (Frost: Második kísértés)

• Egyáltalán minek nekem az edzés? Nem vagyok harcos, és nem is égek a vágytól, hogy harcoljak.
• A kiképzés erősít.
• Az erő számos formájának semmi köze ahhoz, hogy valaki jól tudja-e forgatni a fegyvert, és milyen hatékonyan oltja ki mások életét. (Maas: Szárnyak és pusztulás udvara)

Lassan botorkálok hazafelé, ami momentán olyan vonzó, mint a Bates Motel. (Seager: Randikatasztrófák)

Mivel ismerik a hátteremet, nem fognak férfit ültetni velem szembe. Tízéves koromban hagyott ott az alkoholista apám, két húgommal nőttem fel, és párszor tanújelét adtam, hogy hajlamos vagyok pszichopatának tűnni, amikor egy hatalmát gyakorló apafigurával kerülök szembe. (Morgan: Dühöngő fúriák)

Az alkalmazottak lopnak. Rosa ezt gyakran elfelejtette, minthogy hajlamos volt a legjobbat látni az emberekben, de megtették - és még hogy! Ha nem jegyzettömböket és tollakat, akkor papírtörlőt, édesítőszert, kávéspoharat vagy WC-papírt, vagy fénymásoló tintapatront és nyomtatópapírt, jelölőfilceket vagy radírokat. Egyszer hallott egy srácról, aki egy frissen beindított internetes vállalkozásnál dolgozott az IT-n. Állítólag kigurított tíz ergonomikus széket, mindegyiket megpakolva pár doboz új iMackel, levitte a liften, át az előtéren, és ki egy brooklyni irodaépületből. (Medoff: Ez fájni fog!)

És keskeny mezsgye húzódik szörnyeteg és hős között is. (Gabaldon: A lángoló kereszt 2. kötet)

Ez az élet olyan, mint a tenger. Három hold kelti odakint a dagályt, és ha hagyod, akkor elszakít mindentől és mindenkitől, aki fontos a számodra. (Morgan: Dühöngő fúriák)

Harcos, bosszúállós, önmagával szembenézős.

Takeshi Kovacsnak nincsenek jó napjai. Ugyan a burkolásnak köszönhetően a teste lehet erős és fiatal, az eltelt évek súlya húzza. Elvesztett embereket, akik fontosak voltak neki. Most éppen egy nőt, akit egykor szeretett. Igaz, hogy másnak a felesége lett, másnak szült gyereket, de fontos maradt. Így amikor vallásos férje a burkolás ellenzése miatt a lányuk tudattokjával az övét is tengerbe dobta a vallási vezetőkkel, Takeshi bosszúhadjáratra indul. Mindenkivel végezni akar, akinek köze volt e barbár tetthez. Közben visszahozzák az életbe egy korábban lementett tudatállapotát, így egy 200 évvel ifjabb, hevesebb Takeshi is játszmába kerül. Hiszen a hatalmasok, vallási fanatikusok mind egy feltámadtnak hitt nő után erednek, akinek Takeshi múltjában is volt szerepe. A káosz nő, ő pedig próbál életben maradni közben.

Számomra ez volt a mélypont. Takeshi Kovacs története, az első kötetet leszámítva, nem nekem való, már le is írom.

Készséggel elismerem, hogy sci-finek jó. A technikát és jövőképet tekintve tele van ötlettel, és komplex rendszerekkel. A burkolás, a létezés ilyen formában még mindig nagyon ütős, és még tovább is tudja fokozni Morgan. A tudat különböző pontjai alapján több ÉN létrehozása esetén ki az igazi személy? Egyáltalán, milyen lehet az, amikor egy ilyen világban simán együtt bandázhatsz, vagy éppen harcolhatsz saját magad egy más életszakaszában járó verziójával? A Looper szereplői is tudnának erről mesélni valamennyit, de itt egy sokkal komolyabb, összetettebb rendszer mesél erről.

Ha már emlegettem azt a filmet, itt is valami ilyesmit vártam. Van az öregebb, cinikus Takeshi, meg a fiatal énje, akinek a sok negatív tapasztalat híján még bőven van ambíciója és lelkesedése. Azt hittem, vadásznak majd egymásra, vagy lesz valami komoly drámai harc közöttük. Ehhez képest csak a regény végére kaptam egy érdekesebb jelenetet, különben nem ez a szál vitte az eseményeket.

Az csak hab a tortán, hogy mivel a fülszöveg előzetes olvasása nélkül vágtam bele, nekem fejtörést okozott, hogy a felébresztett, fiatalos Takeshi beköszönése után hogy jutottunk el egy fáradt, öreg verzióhoz. Mire nekem leesett, hogy egy másik Takeshi szemszöge az… mondjuk úgy, ez már megalapozta, hogy nekem ne tetsszen a történet.

Sci-fi szinten komplex a cselekménye és a világa. Megint vannak hatalmat áhítozó cégek, vannak vallási szekták, egész bolygórendszerek és mindenféle emberek, idegen és jövőbeli technikák, civilizációk találkozása… Hiába, nem tud ez nekem tetszeni. Komolyabb, jövőbelibb, mint ami engem szórakoztat.

A karakterek érdekesek, részben a burkolás miatt is, ami szerintem Morgan nagy ötlete ebben a sorozatban. De Takeshi kettőzése miatt is – amikor a reménykedő fiatal és a cinikus öreg beszélgetni kezdenek egymással, simán a csúcspont volt nekem a történetben. Abban annyira benne volt, hogy az ember változik, elveszítjük az ideákat, a világ megrág és kiköp. Amit egy fiatal még el se tud képzelni. Egy személyen belül megmutatta a generációk közti különbségeket, és annyira ezt szerettem volna többet! Takeshi vs. Takeshi.

Nem az én regényem és sorozatom, zsánerem, pedig nagyon igyekszem barátkozni a sci-fivel.

Morgan: Dühöngő fúriák – Mint sci-fi: 80% több idősík, komolyabb jellemű főszereplő, újabb zsánerelemek beépülése.

Szubjektíven: 40% megint sikerült elvesznem, bár most visszataláltam. Mást vártam.

5: Allen: A varázslatos Waverley-kert - két testvér, akik most hazatérnek. A kertbe, ahol finom mágia remeg a lebegőben. A városba, ahol az embereknek különleges képességeik vannak, amelyet mindenki ismer titkon, de amely mégis titok. Szerelmet, boldogságot keresnek, és a kert segítségével rá is lelhetnek.

4: Perkins: Anna és a francia csók - a kamasz Anna gyűlöli, hogy az apja hóbortja miatt bentlakásos iskolába kerül. Ráadásul Párizsban, noha nem beszéli a nyelvet. Pont akkor, amikor a moziban végre lett volna esélye a fiúnál, aki tetszett neki. De szerencsére várnak rá új barátok, és egy fiú is, akibe végzetesebben bele sem lehetne szeretni...

3: Barreau: Párizs mindig jó ötlet - a nő egy kis boltot vezet, és nagyon szeret rajzolni. Most végre a kedvenc mesekönyveinek szerzője felfigyel rá, és a lány készítheti az új mese grafikáját. A férfi amerikai, aki Párizsba költözik. A kirakatban pedig felfedezi a mesét, amit az anyja mondott mindig neki. A boltos kisasszonnyal kezd el kiabálni, nem is sejtve, hogy egy múltbeli titok és szerelem is vár még itt rá.

2: Marrs: A tökéletes pár - a program forradalmi. Elég neki a DNS, és megtalálja, ki az, aki genetikailag a tökéletes párod. Születnek egyedi párosítások: a sorozatgyilkos, akinek egy rendőrnő az igazi. De lehet, hogy néha téved a program? Mert mi van, ha odautazol álmaid fiújához, erre kiderül, hogy elemien vonzódsz, csak nem hozzá, hanem a bátyjához? Szerelem, rejtélyek és titkok.

1: Harmon: Arctalan szerelem - a fiú volt mindaz, amiről a középiskolás lányok ábrándoztak. Tökéletes test, remek sportoló, jó tanuló és nagyon jóképű. A hősnő is őt szerette titkon, de esélye sem volt a sok feltűnő szépség mellett. Ám a fiú bevonul a barátaival, és sebzetten jön haza. Súlyos sérülésekkel, testben és lélekben. A lánynak most lesz egy esélye, hogy bebizonyítsa, az igaz szerelemnek nem számít a külső. Az igaz szerelem képes lehet meggyógyítani a lélek legnagyobb kínjait is.

Fájdalmas, gyógyulós, elrablós.

Logan átlagos, életvidám kamasz volt. 19 évesen komoly fiatalember, aki megjárta a poklot is. Egy éve három férfi elrabolta azzal a céllal, hogy rajta keresztül bosszút álljanak a katona apján. 3 hónapon át módszeresen kínozták, a legkegyetlenebb módokon. Fizikailag, lelkileg is tönkretették, és csak akkor engedték el, amikor már nem maradt semmi a kamaszból, aki egykor volt. 9 hónapba került, mire jobban lett. Kellett hozzá egy lány, Scarlett, aki hasonló borzalmakat élt át, megértette és szerette Logant. Ketten együtt veszik fel a harcot a félelmekkel, rémálmokkal, tönkrement lélekkel. A szerelem képes felemelni, amit eltiportak és bemocskoltak.

Már feltűnt, hogy Francesca H. Nielk történeteiben mindig szembe kell néznem a szereplőkkel együtt egy nagy adag fájdalommal. Olvastam már tőle egy fiúról, akit az apja vert. Ikrekről, akiknek szembe kellett nézni az egyikük halálával. Egy párról, akik a kislányukat vesztették el. De az, ami ebben a kötetben várt, minden előző regényt felülmúlt.

Két részről is.

A regényt, ahogy az elbeszélést is, két részre lehet szedni. Az egyik fele, az 1 évvel korábban történtek krónikája Logan pokoljárása. Leginkább gyilokpornóként tudnék hivatkozni rá. Töményen arról szól, hogy a három férfi milyen módszerekkel kínozza és teszi tönkre Logant. Vannak durva ötleteid kínzásra? Itt rosszabbakat találsz. Az, hogy megvágnak, és magadnak varrod a sebet, csak a kezdet. Törnek a csontok, folyik a vér, mindezt lelki terror mellett éheztetve. Azért az egyért hálás vagyok, hogy legalább a nemi erőszak nincs plasztikusan ábrázolva. Így is borzalmas volt, de annak a leírásától rosszul is lettem volna. Nem is értettem, miért kell ezt a részt ilyen brutálisra írni. Aki ezen eseményeken minimálisan is szórakozni tud, az forduljon pszichiáterhez!

Ok, Logan lelki leépülése remekül le van modellezve, de azért ezt a sok terrort elolvasni, nekem nem érte meg. Iszonyatos.

A 9 hónappal a jelen előtti események, a másik szál a gyógyulás története. Ami nagyon hamar átmegy egy nagy, romantikus történetben. Amiben Logan szerelmes lesz, és erre az érzésre alapozva, a lány támogatásával gyógyulni kezd. Le kell küzdenie rengeteg mindent, sok téren. Szembe kell nézni azzal is, a testével mit tettek, de olyan lelki dolgokig is, mint hogy merjen újra enni – mert még azt is beléverték, hogy nem érdemli meg az ételt. Hányinger kínozza, ahányszor csak nyelnie kell evéskor.

A lelki folyamat ezen a részen is teljesen OK, de számomra túl sok volt a szerelmi rész. Nem tudom elhinni, hogy minden – Logan iszonyatos sok és mély – traumájával le tudnak számolni pusztán azzal, hogy szeretik egymást. Lehet, hogy cinikus vagyok ettől, de az átélt borzalmakhoz képest nem éreztem elég nehéznek a felépülést. Kicsit eltúlzom, de kb. jön Scarlett, szeret és támogat, aztán napfény és happy end.

Plusz, nekem az igazságszolgáltatás hiánya is fájdalmas volt. Értékeltem volna valami visszajelzést, hogy legalább megpróbálják felelősségre vonni a kínzókat.

Eddig ez a kötet tetszett az írónőtől legkevésbé, nekem túl sok volt az erőszak benne.

Nielk: Megsebzett - Mint New Adult: 65% szerelmes is, de sok az erőszak. Több idősíkban elbeszélt, személyes.

Szubjektíven: 30% gyilokpornóként tudtam olvasni. A szerelem mesebeli, az erőszak sok(k).