Bűnügyes, gyilkosos, nyomozós, valódi.
Szita Bence, 11 évet élt. Közel 40 szúrást szenvedett el a teste felületén, az arcát sem kímélték. De még túlélhette volna: orvosi segítség helyett élve eltemették. Miért történt ez? Mert egy féltékeny asszony úgy hitte, a szerelmével lehet, ha a férfinak nem kell a nevelt fiával foglalkoznia. A Fekete Angyal haldoklókat segített át a másvilágra, míg látszólag ápolónőként a szenvedésüket enyhítette. Hat halálért ítélték el, egyes feltételezések 
szerint 30-40 eutanáziát hajtott végre. Magda Marinko halállistával érkezett budapesti tárgyalására: ő nem a jogtól, golyóval várja a fellebbezést. Két gimnazistának elege lett a velük barátkozni akaró osztálytársukból, kicsalták az erdőbe és brutálisan végeztek vele. A gyilkosok köztünk járnak, nyomozók és bírók igyekeznek rendet tartani. De vajon lehet-e?
A krimi és a thriller a szívemhez közel álló műfaj. Annyi borzalmas esetről olvastam már, hogy egészen immunisnak éreztem magam a szörnyűségekre. Olvastam az összes Hannibal Lecter regényt, Carter és Cole kitalálta borzalmas eseteket, és még sorolhatnám. A Fűrész filmek is védőoltásként működnek a zsánerre. És mégis, ezen a köteten kikészültem.
Le kellett tennem többször, és azon elmélkedtem, hogy mennyire érdemli meg a fajunk a létét. Nem nagyon. Értéket jelentünk, ha minden Leonardóra vagy Mozartra ezernyi kegyetlen gyilkos jut? Most nem is kicsit vesztettem el a hitem a fajunkban.
Talán azért is tudott ennyire megrázni ez a kötet, mert ezek az esetek nagyon is igaziak. Még emlékszem, amikor engem is féltettek a szüleim a Bándy Kata ügy idején, mert akkor épp kollégista voltam. Arról is vannak emlékeim, milyen szörnyülködés volt mindenfelé, amikor kiderült, mi lett a kis Szita Bence sorsa. Ezeket külső szemlélőként átéltem, és most részleteiben megismertem a kötetből ezeket az eseteket. Nem tudom úgy kriminek olvasni, mint az amerikai sorozatgyilkosok eseteit. Ted Bundy sose lesz több nekem, mint egy távoli, rémisztő, de szinte mesei alak. Az itt bemutatott gyilkosok kevésbé egzotikusak, de pont ettől ijesztőbbek.
Iszonytató, miért ölnek az emberek, napjainkban is, Magyarországon. Pár ezer forintért fejbe lövik a taxist. A játékadósságok miatt szorongatott kamasz kivégezteti és feldaraboltatja az anyját, hogy megörökölje a lakást. Ez a magyar realitás, és ez iszonyatos.
P. Gál különben profi munkát végez, a tárgyalt eseteket több szemből is megmutatja nekünk. Ismert nyomozók, bírók, kihallgató tisztek, de még az elkövetők is adtak neki interjút, és így áll össze a teljes kép. Az ügyek minden részlete, a nyomozások valósága, nem az, amit a CSI, vagy a Gyilkos elmék el akar hitetni velünk.
Kis teret hagy a saját véleményének, törekszik a tényeket és az interjúalanyait bemutatni, a lehető legobjektívebben. Összeköti a történeteket, ahol valaki olyasmit mesél, amiről más részletesebben beszélt, ott vannak az utalások és oldalszámok a könyvben. Érezni az elkötelezettséget, az igyekezetet az egész köteten.
A betett fotók még igazibbá, velünk élőkké teszik az emberi tragédiákat.
Működik az is, ahogy a mindennapok hőseit ellenpontozza a gyilkosokkal. Megrázó.
Nem volt könnyű olvasmány, megrázott. De nem bánom, hogy végigolvastam.
P. Gál: Gyilkosokkal szemtől szemben – Mint dokumentumregény: 85% interjúk, egy-egy történetet több oldalról, reálisan megmutat.
Szubjektíven: 80% jobban megrázott, mint akármelyik thriller. A valóságtól brutális.
követett el, vagy íjat ragad és beáll az angol seregbe, akik francia földön háborúznak. A fiatalember így a százéves háborúban találja magát, ahol kiderül, nem csak a fegyverhez, de az emberek vezetéséhez is van tehetsége. Míg túlél egy sérülést, új barátokat szerez, a szerelem is rátalál és a harc mesterévé, hadúrrá érik. Jó a történelmi kor bemutatása, a hétköznapok ugyanolyan alaposan meg vannak írva, mint a csatajelenetek. Szimpatikus szereplők, sok romantikus kalandregény elemmel. Magyarul a folytatása is kijött, az már kevésbé parádés, de attól még várós a sorozat 3. része is.
hogy bizonyíthasson az apja és bátyjai oldalán. Ám királyuk elárulja a családot, módszeresen elkezdi kiirtani őket. Sigurd és húga megmenekülnek a vérfürdőből, és az ifjú bosszút fogad. Szinte semmivel és senkivel egy király ellen – őrültnek vagy zseninek kell lenni, hogy valaki ebbe belevágjon. Sigurd pedig 3 köteten át csatázik, ármánykodik, hogy végül apja gyilkosának egyenlő ellenfele lehessen. Kalandos, sok az autentikus viking motívum is benne. Kiemelném még a karaktereit – több emlékezetes figura is feltűnik Sigurd csapatában.
hogy hosszan vitatkozhatnánk, kinek melyik a kedvence. A kedvencem az Excalibur-trilógia, rengetegen vannak oda az Angolszász krónikákért, monumentális a Sharpe-ciklus, emlékezetes a Grál sorozata is, és még hosszan sorolhatnám. A Stonehenge talán kevésbé ismert, így azt nézzük meg kicsit alaposabban! Fivérek története, akik ellenségekké lesznek. De viszályaik közepette nekik köszönhető a Stonehenge felépítése, ami a regény központi elemét adja. Háborúk, szerelmek születnek és hamvadnak el, míg egyre gyűlnek a kövek az angol mezőn. Kalandos, izgalmas, és egy olyan kor rajza, amiről kevesebb regény született. Mondanom se kell, hogy a Stonehenge melletti shopban is polcon van. (Tapasztalatból mondom, jó alaposan átnéztem azt az üzletet.)
láttátok, rendszeresen lemegy a tévében is. Az amerikai polgárháború monumentális rajzát adja James, két család történetén keresztül. Orry Main déli arisztokrata család sarja, aki a West Point Akadémián barátkozik össze az északi, gazdag kereskedő család fiával, George Hazarddal. Szereznek közös ellenséget egy kiképzőjük személyében, és mindketten rátalálnak a nagy szerelemre. A családjaik sorsa is összefonódik: George öccse Orry húgainak hálójába keveredik bele végzetesen. Majd jön a háború, melyben ellentétes oldalon találják magukat. Nagyívű, romantikus kalandregény, ami a filmmel ellentétben nem tartogat sokaknak boldog befejezést. Ha fogalmazhatok így, a regény sokkal kíméletlenebb a szereplőivel, mint a sorozat volt. De aki az egyiket szerette, a másikat is fogja. A csataterek és báltermek világa is hiteles, igazi, klasszikus romantikus hősökkel.
Megénekelte már Londont, New Yorkot, Dublint is. De annyira a 
saját kedvencem felé irányítom a figyelmetek, hogy most a Párizst emelem ki. Amelyben ott lüktet végig a város rajza, többszáz éven keresztül. Beleshetünk Eiffel műhelyébe épp annyira, mint a forradalmi lázban égő, vérben fürdő városba. Láthatjuk, hogyan harcoltak az ellenállók a nácikkal, vagy hogyan mulattak az arisztokraták Versailles árnyékában. Mindezt néhány család történetén keresztül: polgárok, arisztokraták, bűnözők, hősök és mártírok ők. Ajánlom mindenki figyelmébe a kötet elejére betett családfát: nagyon jól segít átlátni a korszakokat és az eseményeket is. (A New York nem kapott ilyet, de annyira szerettem innen, hogy rajzoltam olvasás közben.) Kalandos, sok zsánert kever. Akad benne megható, sírós történet is, de kifejezetten vicces is. Vannak harcosak, akadnak szerelmesek. Az már csak hab a tortán, hogy a borítója is szépséges. Paris, je t’aime! Ha olvastátok, ti is így fogtok érezni.
művészeteket, és az egyik legszentebb a zene. A Föld lakóinak zenéje mondhatni, meghódította az univerzumot. Letöltöttek mindent, ami csak elérhető volt. És most szembesültek vele, hogy a jogdíjak miatt az emberiség lett a világ ura. De egyesek nem akarnak fizetni, és arra játszanak, hogy a Földdel elpusztítják az adósságot is. Nick gyorsan kell, hogy kitaláljon valamit, mielőtt letelik 48 óra, és mindennek vége lesz, nem csak a dalnak.
levő robbanószer belobban, és mindenki a kocsiban ég. Három asszony marad özvegyen: Dolly, Shirley és Linda. Még gyászolni sem hagyják őket békén: Harry minden munkáját lejegyzetelte, és a helyére törekvő maffiózók a jegyzeteket akarják. Dolly felméri, csak egy módon szabadulhat meg tőlük. Ha ő, és a férjével meghaltak özvegyei átveszik a férjeik helyét, és befejezik a rablást a jegyzeteket használva tankönyvként. Titokban készülni kezdenek, miközben a rendőrség nyomoz, a maffia nyomon van, egy nem várt fordulat is átírhatja a terveket.
megidézésével olyan erőt szabadítson a világra, mely ellen se embernek, se dzsinn leszármazottnak nincs ereje küzdeni. Míg Amani a szökésen dolgozik, és új szövetségeket köt, Jin is hazatér, hogy megmenthesse a lányt, aki mindent jelent a számára.
De egy amerikai férfi akar beszélni vele. Van egy elmélete: Kim igazából Sammy Went, akit 28 éve raboltak el a családi házból, megfosztva őt a szüleitől és két idősebb testvérétől. Kim minden sejtje tiltakozik az állítás ellen, tagad. De a férfi lenyúlja a poharat, amiből ivott, és a DNS vizsgálattal nem lehet vitatkozni. A férfi igazából Stuart Went, aki egész életében kereste az elrabolt húgát. És most végre rátalált. De egyikük sem érti, ki és miért vitte el a kislányt. Kim számára a nagy csapás igazából az, amikor a mostohaapján látja, hogy ő tudta. Mert a felesége, akivel felnevelte Kimet, aki aztán megszülte neki Amyt, a halálos ágyán megígértette vele, hogy nem mondja el a lánynak az igazi történetét.
Kim kérdőre vonja a férfit, és kibukik az igazság. Becky nem mehetett el innen, bár tényleg az volt a terve. Miután a bátyja ördögűzést hajtott végre rajta, elvetélt. Becky mindent leszervezett, hogy tovább ne kelljen itt élnie. Patrick volt a szerelme, együtt akartak új életet kezdeni. De a szökés napján Becky meghallotta mrs. Wentet, aki érezte, hogy valami nem stimmel vele. Mióta a legkisebb gyereke, Sammy megszületett, úgy érezte, megszállta a Sátán. Nem tudja a kicsit szeretni. Becky lelkész bátyja beszélte be a nőnek, hogy igazából Sammy van a sátán által megszállva, és ördögűzést kell csinálni. Becky meg akarta menteni innen a kislányt, ő vitte el a szertartás elől. Kim rémálmai sötét alakja, a lelkész, aki 2 évesen bántani akarta. De Becky nem mehetett el - a bátyja elcsípte, erőszakkal itt akarta tartani, és megölte. Mindenkinek azt hazudta, elment, pedig csak elásta a testet. Most Kimet ölné meg, duplán is. Mert be kell fejezni az ördögűzést, és mert nem buktathatja le.
Most visszajött, időben, hogy megmentse a lányát.