Lesz itt három képtabló. Az egyiken filmjelenet, a másikon könyvborító, a harmadikon szerzők. Össze tudjátok párosítani - hármasítani őket?

Filmek:

Borító:

Szerző:

A megoldás a tovább mögött!

Családi, viszonyos, eltűnős, bosszúállós, leleplezős.

Joe szereti az életét: helyettes tanárként angolt tanít, ő maradt otthon a kisfiával, Williammel, akit imád. Mel, a felesége csinos, sikeres és máig nem érti, mivel érdemelte ki, hogy az övé lett. Ám egy nap hazafelé tartva Will észreveszi az anyja kocsiját, és kéri az apját, köszönjenek rá. Egy hotelbe ment a nő, ahol egy barátnője férjével, Bennel beszélt. Joe próbál eltűnni, de Ben a parkolóban összefut vele. Erőszakosan viselkedik, Joe meglöki, de nem éri rá segíteni az eszméletlen férfinak: a fia asztmás rohamát rohan elhárítani. Ben hazament, Melnek teljesen logikus magyarázata van a történtekre, Joe megnyugszik. Míg Beth neki nem esik egy mobillal és fotókkal: Mel hazudott, viszonya volt Bennel. Aki most eltűnt, és a gyilkossággal Joe-t vádolják. Aki próbál az igazság nyomára bukkanni, nem is sejtve mennyi hazugság rejti el azt előle.

Azonnal kezdem a nagy dicsérettel: 400 oldalas a könyv, de úgy végigértem rajta, hogy fel se tűnt a hossza. Pörgős végig, kedvem lenne a letehetetlen szót is használni rá. Logan nagyon érzi, hogy kell annyira fokozni a feszültséget, hogy a kérdések húzzanak át egyik fejezetből a másikba, akár függő véggel, de nélküle is.

A cselekmény remek. Gyors kezdés után száguld végig az eseményeken. Nincs hosszas felvezetés, és megállás sem. Thriller, annak jellemzőivel, és okosan vannak benne a krimis elemek is. Joe folyamatosan mozgásban van, cselekvő karakter – vele együtt a regény is cselekményközpontú, amit szeretek. És ami jó, hogy Logan okosan is teszi egymás mellé az események. Logikus végig, és a kedvenc csavar típusomat sikerül a végére tenni.

Ami logikus, következik a cselekményből, mégis meglepő. Sokszor éreztem úgy, hogy megértettem mindent, kisebb csavarokat ki is találtam, de a vége így is meglepetés erejével hatott, ami nagyon jó egy thrillerben.

Logan könyve friss, olvasmányos, eredeti. Tetszett, hogy ebben a nők nem úgy szerepelnek, mint gyenge lények, akiket a férfiak kihasználnak, és erről a helyzetről tudósítanak egy thrillerben. Itt a férfi a naiv fél, és nagyon kész, ami a végére kiderül. Itt értem, miért hasonlítgatja a kritika a Holtodiglanhoz. Ilyenkor nem bánom, amikor tényleg van alapja a hasonlításnak.

Logan jó karakterábrázoló is. Elsősorban Joe alakja a jól megrajzolt. Aki olyan ember, akinek az a gyengéje, ami a jósága. Talán naiv kicsit, de hisz az emberekben, a házasságában. Megbocsátó, jó szívvel. Valahol szomorú is, hogy pont ezektől a tulajdonságaitól lesz balek. Ami felveti a kérdést, hogy ezeket lehet-e még jó tulajdonságnak tartani? Csak ezért a kérdésfelvetésért érdemes lett volna elolvasni a könyvet. Szerintem ezek mutatják, hova tart a társadalmunk. Mert milyenek leszünk, ha komolyan azon kell gondolkodnunk, hogy a jóság már nem célravezető a mindennapokban? A pozitív tulajdonságok sebezhetővé tesznek.

De remekül működik Beth és Mel alakja, ahogy Ben is mély benyomást tud tenni rövid jelenlétében. Ők talán kevesebb színnel, de nagyon emberien vannak megrajzolva.

Pörgős, szórakoztató, amiben pipálhatóak a jó thriller kritériumai. Izgalmas cselekmény, meglepő csavar, feszültség, karakteres hős tettei és lelke is. Örülök, hogy a kezembe akadt.

Hazugságok - Mint thriller: 100% fordulatos, logikus, de ütős csavarokkal, eredeti sztori és karakterek.

Szubjektíven: 95% bírtam a főszereplőt, tetszett a stílusa és a csavar is meglepett. Jó lett!

Interjús, szerelmes, ábrándokkal leszámolós.

Bernadette gyönyörű, sikeres fiatal nő, akinek a Férfisuttogó nevű rovatát sokan olvassák. Arról nevezetes, hogy interjúalanyai a legrejtettebb titkaikat is felfedik előtte. Bernadette játszik a férfiakkal, akik észre sem veszik, hogy a nő mennyire megveti őket. Vonzó, de a családjával kegyetlen apja örökre meggyűlöltette vele a férfiakat. Egy kivétel akad, az ügynöke és egyben jó barátja, Tim. Akinél még sincsen esélye, hiszen éppen most jegyezte el barátnőjét, az orvos Elizabethet. Liz próbálja összehozni régi barátjával, Radley Blake-kel, aki egy öntörvényű zseni és milliárdos. A férfinak tetszik is a nő, ahogy abban is biztos, hogy sokkal jobban passzolnának ők együtt, mint Berni és Tim. Míg egy interjút készítenek, a lányt is igyekszik erről meggyőzni, akinek most sok mindennel szembe kell néznie magáról is.

Bevallom, amint elolvastam a regényt, rákerestem a szerzőre. A hátoldalon olvastam, hogy színésznő, de a neve alapján nem tudtam hova tenni. Talulah Riley – rá kellett jönnöm, hogy még emlékszem is rá a Westworld 2. évadjából, csak nem tudtam, mi a színésznő neve. De ennél tettem egy nagyobb felfedezést is. Kétszer ment hozzá, igaz, már kétszer el is vált Elon Musktól. Rá viszont nem kellett rákeresnem.

El is kezdett kattogni az agyam, hogy mennyire önéletrajzi ihletésű a regény. Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat Musk és Blake között. Mindketten idősebbek, mint a nő. Azért Radley Blake és Bernadette között pár évvel kisebb a különbség, mint Talulah és Musk között volt. De mindkét férfi úttörő a saját területén, milliárdos zsenik. Aztán azt legfeljebb az írónő tudja, hogy mennyit merített a volt férjéből Blake alakjához.

Mert romantikus regénynek definiáltam a könyvet, de van benne egy csavar. Ha teljesen romantikus nyálregény lenne, akkor az lenne a zárlat, hogy Bernadette rádöbben, hogy Tim csak egy barát és Radley az igazi, akivel szenvedélyesen össze is gabalyodnak. Eljegyzés, gyerekek, minden, ami a csövön kifér. De itt más van. Nagyobb a nőn a hangsúly, mint a szerelmi életén és kapcsolatain.

Tetszett, hogy itt nem a szerelem adja meg a választ mindenre. Nem javul meg a nő minden baja attól, hogy beleszeret a férfi főszereplőbe. Ezzel a mese nyálregény nézettel szembe megy, és itt azt mondják, hogy a boldogság kulcsa nem a szerelemben lesz. Ha rendbe teszi magát, ha kibékült magával és a múltjával, utána jöhet a szerelem, amibe így már partner és boldog tud lenni. Ez a különbség elég ahhoz, hogy nagyon kiemelje a romantikus regények kínálatából ezt a kötetet.

A karakterek közül Bernadette és Radley az összetettebbek, bár Bernadette igazán mélyen megfogva. Nem egy olyan lány, akire könnyen rásüti az ember, hogy szimpatikus. Mai, sikerember, akinek megvannak a maga mocskos kis húzásai. De Riley a látszatok mögé megy, látjuk mindennek a gyökerét, és az utat is, amit bejárva jobb és boldogabb ember lehet belőle.

Piros pontot érdemel az is, ahogy finoman megbújik a humor a sorok között. Nem egy olyan beszólás volt benne, ami kifejezetten tetszett. Az, ahogy a vámpírokat lecserélték a milliárdos agglegényekre, egy egész zsánerváltás velősen és humorosan megfogalmaz.

Bár elsőre a thrillert kerestem volna, így is jól szórakoztam rajta. Még, ha nem is a zsánerem.

Szerelem két felvonásban - Mint romantikus: 85% a cselekmény tipikusnak tűnik, de vannak eredeti húzásai. Stílusos.

Szubjektíven: 70% bár hiányzott egy kis thriller, lekötött és bejött a finom humora is.

Cím: Öld meg az Atyát

Szerző: Sandrone Dazieri

Történet: Dante gyerekként az Atya foglya volt, 11 évet töltött nála, mire sikerült megszöknie. Most rendőr, aki nem éppen elfogadott megoldásokkal, de zseniálisan dolgozik. Pont akkor kap új társat, amikor eltűnik egy fiú, ahogy annak idején Dante is. Végre visszatért Atya és itt a leszámolás ideje?

Megjelenés: majd csak jövőre, várhatóan tavasszal, a Művelt Nép gondozásában.

Miért várós?

- Nekem bejön a története. Személyes szálak, bűnügy, és érdekel, mégis miért lopott Atya gyerekeket, mert az eddig nem derült ki.

- Férfias történet, most keresem őket a sok női thriller után.

Egyelőre ennyi, jövőre majd folytatjuk!

Sportversenyes, nyomozós, futurisztikus világos.

A hilketa egy feltörekvő sportág, melyben az emberi elmék által vezérelt szrípiók fegyverekkel kaszabolják egymást, a cél a kecske (egy előre kiválasztott játékos) fejének letépése és gólszerzés vele. Az egyetlen olyan sport, melyben a hadenesek előnyt élveznek. A liga most terjeszkedni akar, és befektetőnek igyekszik megnyerni az ingatlanmogul, korábban négyszeres bajnok kosárlabdasztár, Shane támogatását is. Így lehet, hogy az évad egyik legígéretesebb meccsén az FBI ügynök Chris Shane is a páholyban van. Onnan élőben láthatja, ahogy a kecske játékosa a fejletépés után rosszul lesz, majd jönnek a hírek a haláláról is. Társával, Vann ügynökkel azonnal nekilátnak a nyomozásnak, és míg egyre mélyebbre merülnek a profi sport világában, életben is kell maradniuk a merényletek közepette.

John Scalzi nevét érdemes megjegyezni annak, aki szereti a szórakoztató sci-fit. A Vének háborúja az egyik legsikeresebb akció sci-fi sorozat, a Vörösingesek remek paródia, és akkor itt van a krimis vonallal is büszkélkedő Bezárt elmék, ami több szinten is szórakoztató olvasmány, és végre magyarul is mienk lehet a második része.

A történet teljesen kerek és érthető, akkor is, ha nem olvastuk az első részt. A szerző ügyesen belecsempész magyarázó, ismétlő részeket az elejébe, amelyekből az is képbe kerül a regény világával, akinek ez az első Chris Shane olvasmánya. Különben annak se jön rosszul, aki hozzám hasonlóan kipipálta az első részt is korábban, mert szépen visszahozza az emlékeket és felfrissíti a szakszókincset.

Igen, ennek a regénynek annyira komplex a világa, hogy igényelte saját szavak és kifejezések bevezetését is. Scalzi továbbra is dinamikusan mozgásban tartja ezt a kitalált, nem túl távoli jövőképet, amelyben egy betegség miatt félig már megvalósult a Ready Player One digitális világa és az emberi tudatok robottesteket is uralhatnak.

Most pedig ad neki egy újabb színteret és szókincset. Egy kitalált játék körül bonyolódnak az események, mely mégis hiteles tud lenni attól, hogy sok tekintetben felismerhetjük benne a profi sportok mögött levő játszmákat, PR-t, csalásokat. A valóságban nincs hilketa, de itt elhiszem, hogy lehetne. Felírhatjuk a kviddics mellé.

A remek világépítés mellett ez egy remek krimi is. Minden módszer itt van, amit amúgy is szeretek a zsánerben. Az okos, lendületes párbeszédek a kihallgatásokon. A tárgyi bizonyítékok begyűjtése, elemzése és általuk a további irányok. A szrípiók különleges képességei még egy plusz réteget adnak a krimihez, ami már a sci-fi zsánerbe nyúlik át. Kicsit a robotzsarut is idézte fel bennem, csak izomerő helyett több agyat használva.

Az ügyben van bulváros rész, sporthátterű, még maffiás is. De szépen összeáll a végére, logikusan és érthetően. Jó a szerkesztés, jó a történet is.

Szeretem a karaktereket is. Chris Shane továbbra is egy jófiú, okos srác, aki cseppet sem kevesebb attól, hogy ő is egy hadenes. Pozitív a családja, és Leslie Vann is nagy figura, aki humort is csempész a történetbe. Talán páran lehetnének árnyaltabbak, de az okos krimi kárpótol az egyszerűbb, de szerethető karakter kevesebb színéért.

Talán a Vének háborúja még jobban megfog, de szorosan a nyomába jár, bírtam a regényt.

Fejvesztve - Mint sci-fi: 95% krimivel tökéletesen összedolgozott, egyszerre izgalmas és agyalós.

Szubjektíven: 100% a karakterek, a sport, a nyomozás, a világ – minden működik. Tetszett.

Fővárosi, elit, luxus, színfalak mögötti.

A színpad mögötti világ szinte teljesen fekete, hogy a nézők a lehető legkevesebbet vegyék belőle észre. Külön koreográfiája van, ki mikor és hova mehet. Elég egy rossz lépés, hogy az ember a zenekari árokban vagy a reflektorfényben találja magát. Az ország első kifejezetten tévéseknek készült székházát az RTL- Klub mondhatja magáénak. A nyüzsgés itt is állandó, de merőben más, amit az ember otthon a készüléket bekapcsolva lát, és ami a helyszínen történik. A Playboy fotózások hazai szinten is változatosak: volt, akit egy szénaboglyába fotóztak, mást külföldre repítettek. A kért összegek és szerződések is eltérőek: a rekorder Liptai 3 millió fölött kapott, de hazai viszonylatban a másfél millió már jó pénz. Döbbenetes, mennyi gumi ég a reptérre egy-egy leszállást követően – külön osztrák cég foglalkozik a pályák tisztításával is, ilyenkor több tonna gumit kell felszedni.

Kordos Szabolcs leleplező köteteit kifejezetten szeretem. Mutatta már meg nekünk, mi zajlik a luxuséttermekben, hogyan viselkedik a magyar turistaként, reptér és taxisok sem maradtak ki a szórásból. De mivel kezdődött a sorozat? Egy kötettel, melyben olyan helyeket látogatott meg szerzőtársával, ahova az átlag magyar nem juthat be. Főleg a fővárosban.

Tetszett is, ahogy összeállt a kötet dinamikája és vele a szerkezete. Elsősorban olyan helyekre összpontosított, amelyeket mindenki ismer, így-úgy jártunk is bennük, de van egy olyan részük, amely a látogatóknak zárva marad. A Madách Színházba szerintem nem csak én láttam Az operaház fantomját, de esélyem sem volt megnézni, mi történik a háttérben, hogyan valósították meg a Fantom és Christine csókozását. A Parlamentben is jártam már, de az elnöki szobák közelébe se jutottam. Ahogy a metrózás is része a budapesti útjaimnak, de csakis a kijelölt, utasoknak fenntartott részeken fordultam meg.

Itt viszont jönnek a kulisszatitkok, és mivel olyan témák, helyszínek vannak, amit mindenki ismer, könnyen a rabjává is lehet válni a bennfentes történeteknek. Riportszerű, ahogy Kordos és Kecskeméti bejárják ezeket a helyeket, és nem csak azt mesélik el, amit anekdotaként hallottak, hanem kicsit személyes naplók is ezek, természetesen a már emlegetett anekdotákkal és tényadatokkal dúsítva.

Mivel megcseréltem a sorrendet, és Kordos Hungary sorozatának eddigi megjelent köteteit már kivégeztem, most nem tudom nem megjegyezni, hogy pont azt éreztem a kötet gyengéjének, ami egyben az erőssége is. Ebben nem egy témába merül el részletesen, sok mindenről van szó benne. Így sajnos igazán sokat semmiről nem mond, kis kirándulások ezek a Hungary kötetek tartalmához képest. Több helyszín, de egy-egy témáról kevesebbet mond.

A kötet értékét növeli, hogy van fénykép melléklete is. Nem kell nagy oldalszámra gondolni, de ahhoz pontosan elég, hogy 2-3 képpel megvilágítsa azt, amit korábban elolvastunk. Ugyan nekem szimpatikusabb lett volna, ha az adott téma mellett szerepel a hozzáillő kép is, de tördelési szempontból értem, miért ilyen lett a kötet kialakítása.

Kordos stílusát különben bírom, most is lazán végigvitt a különféle témákon. Még kis személyes vonalat is találtam benne, magáról nem nagyon szokott mesélni.

Aki még nem olvasott Kordos kötetet, hajrá! Ez jó bevezető lehet, és tényleg érdekes.

Tilos a belépés - Mint dokumentumregény: 80% sok, és magyar téma, érdekesen, személyesen, de felszínesen.

Szubjektíven: 85% bár régebbi kötet, még mindig döbbenetes, mi zajlik a kulisszák mögött.

Túszejtős, bulváros, életért alkudós, sztáros.

Az Alfie’s Hollywood egyik legmenőbb étterme, ahova a sztárok is csak foglalással tudnak bejutni. JJ, a sztárok mocskos ügyeinek elintézője ide szervez magának munkaebédet, és közben figyeli, legújabb kliense hogyan teljesít. A nyugalmat egy bombával felszerelt, maszkos férfi érkezése töri meg, aki lezárja az éttermet és túszul ejti a bent levőket. JJ szakmája, hogy kényes helyzeteket kezeljen, és most is törni kezdi a fejét, mire játszik a túszszedő. Mert nagyon nem logikus, amit művel: egyeseket könnyen kienged, másokat hidegvérrel agyonlő, és látszólag nem a pénz érdekli. Míg az akciófilmek sztárja a mosdóban rejtőzve az FBI-jal keresi a megoldást, JJ a terroristát igyekszik megismerni, odakint a sajtó egyre durvább módszerekkel ered a szenzáció nyomába.

Okos thriller is, izgalmas is, eredeti is. És amit nagyon élveztem benne, hogy nem a divatos női thriller vonalon halad. Azok annyira uralják most a zsánert, hogy minden más megjelenésnek kifejezetten tudok örülni.

Már ott kezdődik a piros pontok osztása, hogy remek címe van a kötetnek. (Ez egy ötletes fordítás, jól kifejezi az eredeti angolt.) Minél jobban belemélyedünk a történetbe, annál több mindenre utál rá. Cselekmény szinten benne vannak a játékok, mellyel a terrorista életet és halált oszt. Pl. szobor játékkal dönti el, melyik lesz a túsz, akit pár pizzáért cserébe szabadon enged. De egyre durvább játékokat talál ki, és bármikor átírhatja a szabályokat. De gyilkos társas az is, ahogy a túszok, a túszszedő, a rendőrség és a sajtó játszadozik egymással. Nem kevés pszichikai játszma, tényleges tett van benne. Végül, van minden mögött is egy játszma, amit durván kegyetlen lenne elárulni. Olvassátok el!

Nagyon pörög és ötletes a cselekmény. Carol ügyesen szerkeszt, váltogatja a mindentudó elbeszélő fókuszába tett szereplőt, így az eseményeket hol JJ, hol a rejtőzködő Alex, vagy éppen a riporter Rob szemszögéből láthatjuk. Mindegyiküknek megvan a maga feszültsége, halálos helyzete. A játékok, a túlélésért folytatott harc, az FBI segítése, noha tudja, ha a gyilkos észreveszi, neki annyi… Megvan az egyensúly a tényleges tettek, az események és mindezek lelki oldala között. Fontos az is, mit tesznek, és mit éreznek a szereplők.

Fenyegetettség, halálos veszély van, amit át is tud adni a szerző.

Mindezen felül belefér egy kis szemfelnyitás is, hogy az emberi tragédiák mennyire eladóak lettek napjainkra. Van abban valami nagyon beteg, ahogy a sajtó minden eszközzel hajszolja a főcímeket, és etikát félredobva süti a pecsenyéjét. De nem jobbak azok sem, akik most áldozattá váltak. Megvannak a maguk játékai a mocskos szabályaikkal. Alex, aki különben a számomra legszimpatikusabb szereplő, a sztár státuszért megtagadja a szerelmét, az identitását, és hajlandó hazugságban élni. JJ hiéna lett, aki addig halogatta a férjével való beszélgetést, amíg tragédiába fordultak az események. A tragédiájuk kiárusítók, a maguk megtagadók, a mindent megúszók – nem akarom azt sugallni, hogy ezt érdemelték, a halál-játszmát, de kellett nekik egy ébresztő, és van, akinek ez sem volt elég.

Jó a szerző stílusa is, van humora és nagyon tud feszültséget teremteni.

Nekem kifejezetten tetszett, okosan felépített, csavaros és izgalmas regény. Tetszett!

Gyilkos társas - Mint thriller: 90% eredeti alapötlet, jól elhelyezett csavarok és az álomvilág sötét oldala.

Szubjektíven: 85% tetszett az alapötlete, sok szereplőt bírtam, és volt benne irónia is.

Kalandos, rejtvényfejtős, összeesküvős, titkos társaságos.

William élete visszazökkent a normálisba, amibe beletartozik, hogy újra a normál iskolába kell járnia, ahol az egyik tanár kifejezetten rászállt. De ez sem lenne gond, ha a képességei rendben lennének. De néha megszédül, elájul, mintha valami nagyon nem stimmelne a fejében. Egyszer pont a legrosszabb helyen és időben: egy tévés műsorban kellene bizonyítania a kódfejtői képességeit, amikor hirtelen minden elszáll, és el is ájul. Nagyapja gyűjti be a fiút, és kezdődik meg a nyomozás. William érzi, hogy valamit eltitkolnak előle, és egy különös női alak is ezt a gondolatot ülteti el a fejében. Valami készül a Himalájában, amihez Abrahamnek is köze van, és a lurídium se nyugszik békén.

A skandináv irodalom egyre több zsánerben lesz megkerülhetetlen. A skandináv krimikről írtam már éppen eleget, fogok is még, így most koncentráljunk kicsit más zsánerekre. Megvan a maguk humora, ami néha abszurd, máskor dramedy, és nem egyszer fogtam már a fejem egy-egy svéd/norvég/dán könyvön, hogy lehet ezt ép ésszel feldolgozni? Hogy a Semmit bevitték kötelező olvasmánynak, az nem semmi. Nálunk maximum irodalom fakultáción adnám a 17-18 évesek kezébe.

És vannak sikeres skandináv gyerekkönyvek is. Az egyiket éppen az a Jo Nesbo jegyzi, akinek a krimijeit igyekszem lelkesen ajánlgatni nektek. De most nem Nesbo, hanem a norvég Bobbie Peers William Wenton sorozatának második része akadt a kezembe.

Az első részt nagyon szerettem, volt benne eredeti ötlet, sok kaland és az egészben volt valami friss. Sokkal jobban emlékeztetett a da Vinci kódra, mint a Harry Potterre, ami korunk gyerekkönyveire nagyon rányomta a bélyegét.

A Kriptoportál sajnos nem tetszett annyira, mint a sorozat nyitánya. Abban elvarrták a szálakat, így most újra kellett nyitni az ügyet, és úgy kellett valami rejtélyt belevinni, hogy már ismerjük a világot, a szereplőket és William képességeit is. Éreztem is, hogy nem ez az igazi kaland, a fontos regény, csak annak az előkészülete.

Pontosabban, itt behoz a szerző pár új szálat és rejtélyt, de a válaszokkal adós marad. Előkészít egy újabb nagy csatát, a regény világának bővítését, de majd csak a harmadik részre. Sajnos sok szerző használja a trilógiája középső részét átkötésre, egyfajta tölteléknek, és most is sajnos ezt tapasztaltam.

Ami menti a képet, hogy mindezt kalandokba csomagolja. Ha az eseményekre nem is lesz nagy hatása, de egyik rádöbbenéstől a másikig izgalmak közepette jut el William. Visszatérnek a régi barátok, és nyomozgatnak együtt. Ugyan karakter- és gyerekszinten is maradtak bennem kérdések, de ezek is a harmadik részre vannak tartogatva.

Pörgős, könnyen olvasható a kötet, kifejezetten kiskamasz barát módon. Kevés a leírás, ami van, az is lényegretörő. Sok a cselekmény, amiket William szemszögéből belülről, érzelmekkel is dúsít a szerző. Mivel a célkorosztály még a kiskamasz, a szerelmi szálak hiányoznak, de nem is kellettek bele. Rajzok ugyan nincsenek benne, de egy fejezet sem olyan hosszú, hogy elvegye a kis olvasók életkedvét.

Nekem kicsit csalódás, az első rész után többet vártam, da majd talán a harmadik.

Kriptoportál - Mint gyerekkönyv: 70% szimpatikus hős, kalandos cselekmény, jó előkészítés továbbiakhoz.

Szubjektíven: 50% az első részben több ötletet éreztem, ez mintha csak átkötne két részt.

• Nem alszom anya és Marc házában. Mihez kezdenék Vakarccsal? Amúgy Marc szerintem allergiás mindkettőnkre.
• Berakjuk egy kennelbe.

Bárcsak Marcra mondaná ezt, de nincs akkora szerencsém. (Elkeles: Tönkretett tinikor)

20 kérdés volt, és 40 volt a maximális pontszám. Én 38-at értem el, ami azt jelenti, hogy summa cum laude végzetem volna, ha az egyetemen szociopatának tanulok. (Scottoline: Minden órában négyszer)

• Tudod, milyen halálosan cuki vagy?
• Tudod, hogy Inisfael császárával beszélsz?

Vitt elkomorodott.

• Tudom, és iszonyú büszke vagyok rád. Apád is az lenne.
• Apám demokrata volt, szerintem kitagadna. (Walden: Eshtar)

Egy internetes szolgáltatást igénybe venni olyan, mintha egy idegen városban megkérnél egy taxisofőrt, hogy vigyen el egy jó szállodába. Legjobb esetben ezt is fogja tenni. A második legjobb esetben elvisz egy olyan szállodába, amit ő jónak tart, csak sajnos neki egész mások az elképzelései, mint neked. A legtöbb esetben pedig az unokatestvére szállodájába fog elvinni. (Elsberg: Zero)

Az élet nem választásokból áll – vágott közbe Holland. – Hanem üzletkötésekből. Némelyik előnyös, mások hátrányosak, de mindennek ára van. (Schwab: A fényigéző)

A posztmodern szerint a világ sokféleképpen értelmezhető, és az összes változat egyaránt érvényes – ami egy üdítő hozzáállás, azonban számos rejtett veszélyt hordoz. (Sparrow: Géniuszteszt)

• Nem hisz az esernyőkben?

Jane azt felelte:

• Az ázottpatkány-külső annyira jól áll nekem.
• Ha bármelyik ázott patkány fele olyan csinos lenne, mint maga, elvenném feleségül. (Koontz: Sötét zóna)

Te nem vagy hős, Tom, én pedig nem vagyok hősnő. Talán az is lehet, hogy nem fogunk boldogan élni, amíg meg nem halunk. De túléltük ezt az egészet és egymásra találtunk. Élni fogunk, mert élnünk adatott. (Reeve: Ragadozó városok)

Keveseknek adatik meg, hogy számszerűsítsék, mennyire szereti őket az apjuk. De nekem megadatott. A munka negyvenöt percbe telt volna, de apa három és fél órát töltött el vele. Az apám 366 százalékkal jobban szeret engem, mint bármi mást a világon. Jó tudni. (Weir: Artemis)