Kamaszos, szerelmes, trónért harcolós, mágikus.

Mytica hosszú ideje egy királyságban forr össze, Gaius király elfoglalt mindent és zsarnoki úrrá nőtte ki magát. Az ősköveket keresi, hogy ezzel minden ura lehessen, egy isten. E játszmában gyermekeit is bábokként rángatja: Magnus herceget eljegyzi Cleo hercegnővel, aki gyűlöli az országát elfoglaló fiút. Arról nem is beszélve, hogy Magnus szíve még mindig a lányé, akit a szülei örökbe fogadtak. Lucia a mágia után mély álomba merült, ahol egyre közelebb került az Őrzőkhöz. Már ő is tudja, a jóslat szerint neki kell megmentenie a mágiát. Cleo a lázadókkal szövetkezik titkon, Jonas el is bűvölődik a lánytól. Egyre jobban keresi az alkalmat, amikor bosszút állhat a királyon és a lordon, aki végzett a családjával. Ahogy a játszma zajlik, váratlan szövetségek köttetnek, és sokan az életük adják, akiknek élet járna.

Sokáig haragudtam, amiért az első részt úgy akarták eladni, hogy a GoT verziója kamaszoknak. Ha nem olvasom ezt a borítón, sokkal jobban tetszett volna. De ezzel rakták rá egy olyan plusz elvárást, aminek szinte lehetetlen megfelelni. Az első rész nem is ütötte meg azt a szintet, csak halvány árnyék lett a GoT mögött.

De most itt a folytatás, és megtörtént az, ami ritkán szokott. Sokat erősödött a történet! Már látszik, miért a GoT volt a példa az első résznél is. Megjöttek a játszmák, az áldozatok, igazságtalanságok, mágia, csak kamaszokra szabva, nem korhatárosan.

A cselekmény sokat javult, és nagyon fordulatos is lett. A mágiát háttérbe szorították, és a címnek megfelelően a lázadók ügyei és a királyság stabilitási kísérletei voltak kiemelve. Így aztán volt benne kardpárbaj, kierőszakolt esküvő, merénylet, politikai ármánykodás, többek között. Nem engedett unatkozni.

A különféle részeket ráadásul a kiemelt szereplők közül valakinek a fókuszából követhetjük végig. Közben az elbeszélő beenged az adott szereplő érzéseibe, gondolataiba is, így jó lehetőség van a karakterek árnyalására is. Nagy kedvencem Magnus herceg, aki egyszerre jó és rossz is. Pontosabban, a jelleme nemes és példaértékű. De nem cselekedhet annak megfelelően, kívülről akár gonosznak is tűnhet, mert van egy olyan apja, mint Gaius. Aki a 7 éves fiát anno fegyelmezésből súlyosan megvágta, aki most is iszonyatosan viselkedik. És most Magnus elkezd eljutni arra a pontra, hogy annak lássa az apját, ami. Hogy olyan útra lépjen, aminek a végén nagy és jó király lehessen belőle.

Még a magánéleti szálak is érdekesen alakulnak. Nem kamaszosan szerelmes történet, de azért vannak szerelmi szálak. (Így nekem pont meg is felelt.) Roppant kíváncsi is vagyok, hogy Cleo és Magnus kényszerházassága nem válik-e majd valami többé. Gondolom, már kitaláltátok, ki a kedvenc szereplőm. Észrevettem, megint ő a példa…

A világát most annyira nem bővíti, a mágia is kevesebb, de így is színesedik a kép. Mozognak a szereplők a sakktáblán, és nagyon éreztem, hogy Rhodes valamit előkészít.

Tetszett, ahogy a sorozatban gondolkodik és szerkeszt. Felvezetett az első részben, most kalandos és érdekes, miközben halad a következő epikus események felé. Ebből következik az is, hogy ezt jobb nem most elkezdeni, hanem haladni sorba a részekkel.

Kifejezetten tetszett, és várom a folytatást!

Lázadók tavasza - Mint YA fantasy: 90% fordulatos, a karakterek, a cselekmény és a világépítés is kipipálva.

Szubjektíven: 85% az eseményei sodróak, sok karakterrel nagyon egyet tudok érteni. A vég…

A kóbor csivavák állítólag falkákba tömörülnek, és megölik, majd felfalják gyengébb társaikat. Megesküdtem volna, hogy Harry egy ilyen alomból szabadult, miután felzabálta a klán többi tagját. (Baker: Mézeshetek Harryvel)

• Várj! Gondolkodtunk.
• Ehh! Hát, az biztosan merőben új élményt nyújtott nektek. (Gaiman: Death – Halál)

• Nézd a jó oldalát. Ha egy lány találkozik az anyáddal és nem lép le azonnal, akkor tudod majd, hogy gyűrűt kell húznod az ujjára.
• Dehogy – mondta Quan, kifelé kísérve Michaelt. – Akkor az lesz, hogy már nem egy, hanem kettő ördögűzésre szoruló nő lesz otthon. (Hoang: A szerelem egyenlete)

Ha tízszer belém mártod a kést, ne hivatkozz önvédelemre! (Baker: Mézeshetek Harryvel)

Egy történet értékéből mit sem von le, ha szomorú. Ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes belevágni. (Tápai: A befejezetlen történetek antikváriuma - in: Születés)

• Hogy vannak a fiúk? – kérdezem. Három van neki.
• Remekül – feleli, és összeroppantja a kezemet. – A legidősebb már idáig ér nekem – Monk a vállára mutat.
• Küldje el kosárlabdázni.
• Megtenném, csakhogy az anyja koordinációs érzékét örökölte.
• Nem tudja elkapni a labdát?
• Még a náthát se. (Robotham: Altató)

• Anyám bálra hívott bennünket – mondta Raphael.

Elena kést húzott elő a Raphaeltől kapott, vajpuha bőr alkartokok egyikéből.

• Ha nem haragszol, most kiszúrom a saját szemem… és ha már itt tartok, ki is belezem magam. (Singh: Angyalháború)

Előre tudtam, hogy az öreg több okból sem fog szimpatizálni velem. Legfőképpen azért nem, mert teljesen méltatlannak fog tartani a lánya kezére. De jó társaságban voltam.

• Ha Vilmos herceggel állítanék be, apám őt is arról faggatná, miből akar eltartani engem – sóhajtozott Tami, ami gyakran előfordult, ha a drága jó atyja került szóba. (Baker: Mézeshetek Harryvel)

Hemingway azt mondta, elegendő hihetővé tenni a hazugságainkat, hogy az életünkből regény legyen. Ami Armstrongot illeti, neki az eredeti verziónál jobban tetszett a hamisítvány. (Brunel: Rejtett előny)

Az írás a belső kastély, a titkos rejtekek, a legszebb, ahol a lét végtelen megnyilvánulásait járta be kacagva, mezítláb futkosva, meg-megállva, hogy megsimogassa az ott megbúvó gyönyörű kincseket. (Redondo: Mindezt neked adom)

Szerelmes, kapcsolatos, jobbá válós, apóssal háborús.

Todd nem egy főnyeremény, és ezt tudja is magáról. Az életben két dolog érdekli: a nők, meg a bárok. Az a szerencséje, hogy jó géneket örökölt, jó a dumája, és jól is keres. De neki a nők csak jönnek és mennek. Míg meg nem pillantja Tamit. Aki tökéletes, és a férfi érte bármire kész lenne. Csodaként éli meg, hogy a lány viszonozza az érzéseit. Egy baj akad: Tami apja. Harry, aki mániásan védi a lányát, és első látásra eldöntötte, hogy Todd nem érdemli őt meg, és el akarja üldözni. A két férfi vetélkedése ellenére a boldog pár az esküvőre készül – míg egy tragédia mindent össze nem zúz. A nászútra Todd kénytelen Harry társaságában utazni, akivel legszívesebben megfojtanák egymást. Gyászolnak, gyógyulnak, és békét kötnek.

A kritikák nagyon szerették, és rajta van azon a listán is, amit nagyon meg akarnak filmesíteni. Todd karakterére már megy a vetélkedés – érdekel is, kinél fog kikötni a szerep. Mindezek ellenére tartottam is kicsit a könyvtől. Úgy vettem meg, hogy valamiért thrillernek hittem. De nagyon nem az. Minden félelmem felesleges volt, mert ennél jobb dramedy rég akadt a kezembe. Le se tudtam tenni, úgy faltam a sorokat!

Képes arra, hogy az egyik percben nevessek rajta, a másikban meg szipogva kutatom a zsebemben a zsebkendőt. Hatalmas utazásra visz, amiben annyi minden van: egy szép szerelmi történet, egy nagy tragédia, komikus elemek, egy pokoli nyaralás, gyász és harag, továbblépés. Szerelmes regény, is. Dráma is. Komédia is.

Megvan benne az a kettősség, hogy korrekt cselekménye van, mindig történik valami, miközben a szereplők lelkét sem lehetne jobban megnyitni felénk. És mindkettőt nagyon érdekesen, beleélősen tudta Baker megírni! Nem lehet unatkozni, csak nevetni, sírni, reménykedni, izgulni.

Rengeteget ad a narráció. Todd szemszögéből van elbeszélve a történet, és már az elején beszippantott. Ok, elég nyers a figura modora, de nagyon stílusos! Nem véletlenül ilyen, és észre lehet venni a fejlődést a nyelvezetében is, amit a karakter a cselekmény alatt változik. Amihez hozzájön Todd egyedi humora, nagyon ironikus, de nálam nagyon bejött.

Ha már humor – amit Harry és Todd ebben a kötetben művelnek, az nagyon készen van. Szerette valaki az Apádra ütök filmeket? Ez még sokkal durvább. Komolyan, néha csak döbbentem bámultam a sorokat, hogy ilyen aztán nincs! Ugyanakkor nagyon hiteles is az egész, és a humor át tud menni érzelembe, tartalomba.

Bart Baker férfiként bátran férfiak érzelmeiről írt, és roppant hiteles az egész. A lányát féltő apa a maga bogaraival, a jó útra tért gazfickó, ahogy átélik és túlélik, ami velük történik. Egy pillanatra nem éreztem úgy, hogy ez mese lenne, vagy csak kitalált.

A szereplők nagyon életszerűek, hitelesek és karakteresek is. Ugyan elsősorban Todd és Harry viszi a prímet, de Baker gyönyörű alakot rajzolt Tami személyében is. Az olvasó megértheti, miért szerette annyira ez a két férfi.

Nem rág a szánkba semmit, nem mond ki konklúziókat, de nagyon jól rámutat a gyász folyamataira, az emberek közti kapcsolatokra, és az életről is vannak benne szentenciák.

Nagyon-nagyon tetszett, én csak ajánlani tudom bárkinek!

Mézeshetek Harryvel - Mint dramedy: 100% tartalmas, de szórakoztató. Nyers, de őszinte és mély. Karakteres.

Szubjektíven: 95% egyszer könnyeztem, egyszer nevettem, de letenni nem bírtam! Tetszett!

Kamaszos, illatokkal befolyásoló, jövőt építős.

Mimosa sorsa már a születése előtt eldőlt: anyja az utolsó aromatőr a világon, és a lánya fogja átvenni a helyét. Így már kislányként is a különleges szaglására kellett hagyatkoznia, és mindent megtanulnia az illatokról, növényekről. Mim azonban más életről álmodik: nehezen kiharcolja, hogy középiskolába járhasson az otthoni feladatai mellett. Már csak egy szabályt kellene betartania tudni: nem lehet szerelmes. Egy ősük átka miatt az aromatőr, aki a szívét adja, elveszti a szaglását. Mikor Mim tévedésből a matematika tanár megrendelésére készült szerelmi parfümöt az iskola sztárfocistájának anyjára szórja ki, az anyjától is eltitkolva kell ellenanyagot készítenie. Ehhez Court segítségét kell kérnie, ami sajátos veszélyt hordoz: a fiú nem csak istenien néz ki, de kedves és okos is. Mim annyira tudná szeretni, de nem szabad!

Kezdek szomjazni egy eredeti, érdekes ifjúsági regényre! Valahogy úgy érzem, hogy szinte mind egy kaptafára készül, és kezdek beléjük unni! Tényleg kellene már egy, ami felráz annyira, hogy megint a zsánerre tapadjak.

Stacy Lee regénye nem érte el ezt a hatást. Inkább az a kategória, amiből 12 egy tucat. Nem a rossz, csak az átlagba tartozó. És nekem most ezek unalmasak.

A szerelem illata egy jó ötlettel rendelkezik. Az illatokkal. Már szinte a varázslattal hozza egy szintre, ahogy az embereket illatokkal befolyásolja az anya – lánya páros. Igaz, az ifjúsági zsánerbe illik, hogy a tudásuk a szerelmi varázslatokra korlátozzák. Olvasta valaki Réti László Parfümőrét? Ott egy sokkal izgalmasabb, érdekesebb kép bontakozik ki az orrokról. Hogy a szimpátia elnyerését illatokkal hogyan lehet akár az üzleti szférában is hasznosítani. De ez kamaszkönyv, szóba se kerül ilyesmi.

Annak is folyamata van, amíg lebomlik az aromatőrök körüli fantasy köd. Annyira úgy van megírva, mintha annyira különleges lenne, amit csinálnak, hogy az túlzás. Az alapja az, ami valóban létezik, és amin a parfüm ipar alapul. Engem ez zavart, noha azon jókat szórakoztam, amikor Mim illatokról mesél vagy keveri őket.

Erről jut eszembe, tudjátok, milyen illata van a szerelemnek? Karamella, Stacy Lee szerint.

Amint ez a köd eloszlik, marad a szimpla szerelmi sztori, ami nekem már nagyon kevés. Tulajdonképpen Court és Mim első látásra egymásba szeretnek, csak egyik se tehet semmit, mert Mim nem szabad, hogy szerelmes legyen. De, összedolgoznak, és egyre nehezebben állnak ellen az érzéseiknek.

Majd szépen belecsúszunk a klisés történetvezetésbe: már azon a ponton vannak, hogy boldogok is lehetnének, amikor Mim ostobaságból mindennek véget vet. De jön a megvilágosodás, a nagy gesztus és a még nagyobb happy end. Unom…

Tudom, bocs. Úgy tűnik, számomra e regény kulcsszava a beleunás.

Pedig az is díjazható benne, hogy igyekszik némi értéket is átadni. Az önmegvalósítás fontosságáról, a kommunikáció hatalmáról. Még abból is ki lehetne hozni némi tanulságot, hogy nem mesékben kell élni, és varázslatokban, átkokban hinni, hanem a sarkunkra állni és saját szerencsénk kovácsának lenni.

Más hangulatomban talán jobban tetszett volna, de most nagyon tipikusnak éreztem.

A szerelem illata - Mint ifjúsági: 55% van egy érdekes felvetése, de különben tipikusan kamaszos szerelmes.

Szubjektíven: 50% a parfüm- és illatrész megfogott, de a románc nagyon olyan, mint másé is.

Ahogy már megszokhattuk, már most látszik, hogy lesznek csúszó megjelenések, de beestek nem várt kötetek is. Íme:

- Anna éppen hazudik (dramedy, vagy thriller, de jónak tűnik a sztori, kicsit idézi bennem a Tökéletes párt)

- A hódító királyné (történelmi romantikus, avagy Hódító Vilmos, mint férj és a trónra áhítozó herceg)

- Invictus Az idő gyermeke (sci-fi YA hibrid, esetleg kis kalanddal)

Ha lesznek még, hét közben fogom jelezni!

Addig is jó olvasást mindenkinek!

Gyerekrablós, családi gondos, médiumos, vademberes.

Finley mindig zűrös lánynak számított, és a helyzete most sem lett könnyebb, hogy egyetemre jár, és elszakadt otthonról. Hangokat hall, olyan embereket lát, akiket más nem. Próbálja kizárni ezeket, a barátjával és tetoválásokkal, de már kezdenek felülkerekedni rajta a látomások. Így a nagyanyjához fordul segítségért, akitől az anyja mindig tiltotta, aki a kisvárosuk ismert médiuma. Hollows környékén nagyon megszaporodtak a gyerekrablások – Merri lányának is itt veszett nyoma, míg férjét és fiát meglőtték. Az asszony most visszatér a helyszínre, magánnyomozót bérel, aki rendszeresen Finley nagyanyjával dolgozik össze. Most Finley szegődik mellé, és ahogy egyre jobban beleássa magát az ügybe, úgy kerül közelebb egy szörnyű titokhoz és saját képességei megértéséhez.

Tudom, nem kellene már a címről másra asszociálnom, de nem tudom megállni. Nektek mi jut eszetekbe róla? Nekem egyből a Szellemekkel suttogó. Mi több, még a cselekménybe is bele tudtam látni, noha én azt a tévésorozatot nem is néztem, csak a pilot epizódját láttam. Az alapján azonban annyit le tudok szűrni, hogy ez a regény több krimit tartalmaz, mint a tévés.

Korrekt regény lett Lisa Unger munkája, valami azonban hiányzott. Nem tudott igazán megfogni, nem éreztem úgy, hogy torkon ragad. Pedig brutális dolgok derülnek ki benne, és mégsem sikerült azt a történetbe beleveszős varázst elérni, amit azért sajnálok. Marad egy gondosan kitalált történet pár jellegzetes karakterrel.

A cselekmény elsősorban Finley útkereséséből áll össze, aminek szerves részét képezi a nyomozás. Amit nem is tudom, mennyire lehet nyomozásnak nevezni. Finley a képessége révén elég jól belelát az emberekre, a szellemek is vezetgetik, és a tárgyak megérintésétől látomásai is lesznek. Igen, beszélget emberekkel, de ez nem olyan kihallgatás, mint amit egy profi vezetne. Több benne a misztikus hatás, mint a krimi.

Mellékágon, feldobva a szerkezetet és a cselekményt, más karakter története is elkezd kibomlani, a mindentudó elbeszélő megjeleníti a többiek világát is. Az elrabolt gyerek, Finley szerelme, vagy éppen a lányát kereső anya – érzelmeket és színeket kapnak. Miközben a dolgaik változatosabbá teszik a cselekményt, ilyenkor jellemzi őket a szerző.

Igyekszik olyan karaktereket teremteni, akik gyarlók, de szerethetőek. Merri férje például nagyon csalfa, a kislányát is akkor rabolták el, amikor ő a szeretőjével telefonált. De most rádöbben, mennyit jelent neki igazán a családja, és képes lesz az életét megváltoztató döntéseket hozni.

Akinek viszont nincs mentség, a gyerekrablók. Unger nem megy bele a brutális részletekbe, eléggé ködösíti, mit kellett a lányoknak túlélni, de a borzalmak sejtelme azért megvan. Talán az volt a bele nem élésem oka, hogy itt túl nagy a homály. Minimálisan kapunk motivációt, múltat, de mindez kevés és nem is lehet pontosan tudni a végén sem, miket is tettek. A vérfagyasztás, az ijesztés, amit ebből ki lehetett volna hozni, nekem hiányzott.

A regény hangulata, az írónő stílusa se igazán nyerte el a tetszésem. Baljós, de nagyon érzelmi oldalról közelítve. Már szinte nyavalygós szenvedős, amitől a falnak megyek.

Korrekt, de többet vártam. Lassabb, merengős misztikus krimi.

Halottakkal suttogó - Mint krimi: 75% a természetfeletti paneleket jól keveri, akadnak emlékezetes szereplők is.

Szubjektíven: 70% érdekes, lekötött, de a feszültséget kevesellettem. Nem éltem bele magam.

Szerelembe esős, kapcsolatot tanulós.

Stella nagyon sikeres a munkájában, jól keres és szereti is, amit csinál. Sokkal jobban kiismeri magát a számok és képletek között, mint az emberek között. Asperger szindrómája volt, de sok mindent meg tudott tanulni, beilleszkedett. Az anyja azonban egyre jobban zargatja, hogy unokát szeretne. De Stella nem boldogul a férfiakkal. Egy nőcsábász munkatársa adja a tippet, legyen jó a szexben, akkor lesz párja is. Stella ehhez a kérdéshez is tudományosan áll hozzá. Tudja, hogy rossz az ágyban – akkor kell egy tanár! Bérel egy escort fiút a neten. Michael, akit a családja pénzügyi helyzete kényszerít a testéből pénzt csinálni, le is döbben a nő láttán. Fiatal, helyes, nem kellene így férfit fognia. A lány gátlásai bekapcsolnak egy olyan ösztönt, amiről már azt hitte, nincs meg benne. Míg elvileg szigorú szabályok kötik a kapcsolatuk, egyre jobban megnyílnak egymásnak, és kezdenek szerelembe is esni.

Elég kettős érzelmeim vannak a regénnyel kapcsolatban. Egyrészt, benne van az a nyálas szerelembe esős románc, amitől a falnak tudnék futni. Ugyanakkor olyan meglátásai és nézőpontja van, ami más, elgondolkoztató. És a hangulatában sokszor nem a románc a vezető, amit szintén tudtam díjazni.

Mert a szerelmi szál mellett, ami nagyon tipikus és kiszámítható, vannak más színek a történetben. Van abban valami abszurd, és furcsán vicces, ahogy Stella botladozik a párkapcsolat terén. Ha nincs is kifejezetten komikus elem, nem a szerelmes és szentimentális az uralkodó hangulat. Vidámabb, humorosabb. A végére ugyan nagyon elmegy a nyálas irányba, de az csak a vége.

Sajnos, a beletett dráma is a nyálas eleme lett a végére. Michael helyzete drámai. Ahogy erőn felül teljesít a családért, de semmi nem elég. Hatalmas áldozatokat hoz, miközben elég mélyen meg is sebezték. És mi a megoldás? Amitől nagyon nyálregényes lesz ez a vonal – a szerelem. Stella kell, hogy Michael meghozzon olyan döntéseket, melyeket korábban is megtehetett volna.

Stella betegsége meglepően nem lett hangsúlyos. Csak kicsit más tőle, mint bárki más. Láttam már sorozatban enyhe Asperger szindrómás szereplőt, és ő sokkal terheltebb volt, mint itt Stella. Ha nagyon leszűkítem, tulajdonképpen az érintés fóbia az egyetlen, amitől a nő más. Ezt is negatívumként éltem meg. (Mondanom se kell, neki is a szerelem lesz a megoldás. Persze, még az agyat is helyrehozza…)

A szex is eléggé központi téma, de megmarad a lazán erotikus kategórián belül. Nem arról szól, hogyan tanítja ágybeli trükkökre Michael Stellát. Nem is tudom, talán 3-4 ágyjelenet...

Ami viszont érdekes benne, és jó tapasztalat volt, egy másfajta gondolkodás. Sokkal előítélet-mentes, jobb szemlélet, mint ami a hétköznapokban jellemző. Stella tényleg képes különbséget tenni ember és munka között. Amíg másnak eszébe nem jutna komolyan kezdeni egy escorttal, Stella az embert látja mögötte, és meg is leli a boldogságot.

A karakterek keverékei az érdekesnek és a mesebelinek. Mert ha az egy-egy gondjuk leszámoljuk, akkor romantikus regény kompatibilis álompárról van szó.

Ezt elolvastam, érdekesnek is találtam, bár a románc nem a zsánerem. Ez más is mellette.

A szerelem egyenlete - Mint romantikus: 80% komédiával fűszerezett; mesebeli, de érdekessé tett figurákkal.

Szubjektíven: 60% egy-egy ponton nekem már túlzottan szerelmes, de vannak jó ötletei.

Múlt héten lehetett jó könyveket találni. És mire számítsunk a héten? Íme:

- Wild Cards 19. (sci-fi és kaland, várom, de hogy tényleg jön-e... Libri kötet)

- Visszatérő végzet (Mogul thriller, és ez is jó ideje csúszik)

- Egy közeli ismerős (21. század Kiadó thrillere)

- A vadállat (Alexandra, urban fantasy, erős romantikus vonallal)

- Londonban bármi megtörténhet (Menő, ifjúsági, és szintén egy ideje csúsztatják)

- Sötét zóna (21. század Kiadó, thriller)

- Jones kezében a világ (sci-fi, Agave)

Nekem igazából kettőre fáj a fogam, a két új 21. század thrillerre. De egyelőre nem reménykedem, hogy mindkettő meg is jelenik. Főleg a Dean R. Koontz regény izgatja a fantáziám, az előző története nagyon bejött. ÉS ezt most nagyon dicséri a kritika.

A héten könnyen választottam, miről mesélek spoileresen, mert volt egy, ami nagy meglepetés volt és nagyon szerettem is:

John Marrs: A tökéletes pár

A regény lineárisan halad előre az időben, és egymással párhuzamosan, külön fejezetekben meséli el 5 főszereplőjének történetét. Hogy követhetőbb legyek, én kiemelem a fő karaktereket, és egyszerre mondom el a történetük, elejétől a végéig. Ez durván 1 év története, minden esetben. Mindegyikben ugyanott van egy nagyobb ugrás, de ezt észre fogjátok venni a történetekből is.

1. Mandy : 37 éves, elvált. A férje elhagyta a megtalált DNS párja kedvéért, ő pedig magányos, nagyon szeretne családot. Azt reméli, az ő DNS párja lehet a válasz a kérdésekre, lehet még anya és boldog feleség. A rendszer ki is dobja neki Richard nevét: 12 évvel fiatalabb, élettel teli, sportos fiatalember. Mire Mandy összeszedi a bátorságát, hogy kapcsolatba lépjen vele, késő. Egy balesetben meghalt. A megemlékezésre azért elmegy, legalább tudni akarja, mit vesztett el. Amikor Richard nővére rájön, ki ő, barátságos lesz. Az anyjának is bemutatja, aki szinte azonnal lányaként kezeli. Annyira összebarátkoznak pár hét alatt, hogy az asszony felajánl egy lehetőséget a családra. Richard 17 évesen rákos lett, és a kemó előtt spermabankba járt, ha egyszer gyereket szeretne, lehessen saját. Talán Richard már nincs életben, de gyerekük még lehet. Mandy elfogadja a lehetőséget. Saját családja kiakad, így Richard anyjához költözik. Már alig egy hónap vissza a szülésig, amikor neten keresztül Richard barátai után kutat. A barátnőjéhez el is megy, akitől döbbenetes dolgokat tud meg: Richard nem akarta megtalálni a DNS párját. Habzsolta az életet, a nőket is, és senkihez nem tudott hű lenni. Amikor a baleset érte, az anyja nem tudott beletörődni az elvesztésébe. Levetette a fia DNS mintáját, és a nevében regisztrált a párkeresésre. Az volt a cél, hogy a megtalált nő kihordja Richard gyerekét. Aki ráadásul nem is halott, agyhalott kómásként hever egy klinikán. A baba kell nekik. Mandy menekülne, de rahtakapják. Dulakodnak, elesik, beveri a fejét. Mire a kórházban magához tér, a megindított szülés után Richard anyja már ellopta a kisfiát. A rendőrséggel rátalálnak pár nappal később. Azt hitte, a gyerek képes lehet visszahozni az apját a kómából. Mandy visszakapja a fiát, akit bevisz ő is Richardhoz. Amikor mellé teszi a babát, Richard megfogja a fia kezét.

2. Christopher: kíváncsiságból kerestette a DNS párját. Bár elég elfoglalt, éppen London legnagyobb sorozatgyilkosává akar válni. Már kitalálta a szisztémát, és a páradik áldozatnál tart. Mégis elmegy a randira. Amy, döbbenet, de tetszik neki. Valamit érez mellette. Az csak fokozza az izgalmat, amikor kiderül, a nő rendőr. És nagyon illik hozzá. Nem akar játszani sem: DNS társak, passzolnak, a szikra megvan - kezdjenek is bele! Már aznap este szinte össze is költöznek, nagyon összepasszolnak. Christopher nagyon élvezi, hogy a nőn keresztül az utána folyó nyomozást is figyelheti, és azt is mókásnak tartja, hogy apróbb gesztusokkal bevonja. Például abba az étterembe viszi vacsorázni, ahol a következő áldozata dolgozik. De ahogy telnek a hónapok, Christopher változásokat érez magában. Már untatja a gyilkolás, túl sok idejét elveszi, amit a lánnyal is tölthetne. Érezni kezd, változni, ami eleinte megrémiszti, de aztán üdvözli a változást. Ha végzett 30 nővel, vége lesz. Azzal övé lesz a legtöbbet gyilkolt, megoldatlan sorozatgyilkos ügy az országban. Utána letelepszik, szerelmes lesz, családot alapít Amy oldalán. Éppen a 30. áldozattal végezne, amikor Amy rajtaüt. Megkötözve ébred, és Amy számonkéri. Miért? Elmesél mindent, szerelmet vall, és a lehetséges jövőikről is mesél neki. Lehetnek átlagos pár, vagy akár folytathatják együtt is, ami a lánynak jobban fekszik. Amy szíve majd megszakad, de nem engedheti el. Christopher pszichopata, ki tudja, mikor kezdené újra. Nem leleplezi, nem feladja. Megöli a férfit, hiába szereti ő is. De úgy állítja be, mintha ő lett volna a sorozatgyilkos utolsó áldozata.

3. Jade: szegény lány, aki mindenért nagyon megdolgozott. A párját fél éve találta meg, Kevin már a legjobb barátja a leveleik által. Sajnos, személyesen nem találkozhatnak, a fiú ausztrál, a lány angol. Nincs pénze elmenni hozzá. A barátnői beszélik rá: mi tartja itt? Így Jade lenullázza a számláit, és elindul meglepni a fiút. Ott kidobják a házból, nem is érti, mi történhetett. Majd mégis behívják. Egy Kevinre nagyon hasonlító, valamivel idősebb fiatalember akarta elijeszteni. Marc, Kevin bátyja. Mert kiderül, nem véletlenül nem akart még skype kapcsolatot sem a fiú. Kevin halálos beteg, végstádiumú rákos, már csak pár hete van vissza. Jade nem menekül el, ha ennyi idejük van, ennyit tölt vele. De már az első találkozás elég, hogy rájöjjön, valami baj van. Nem szerelmes Kevinbe. A legjobb barátja, de nem több. A vele folyton szemét Marc viszont döbbenetesen vonzza. Amikor rájön, hogy Marc azért ilyen vele, mert neki is tetszik a lány, egy csókot engednek elcsattanni. De nem lehet több köztük, Kevin belepusztulna. Megkéri Jade kezét, aki igent mond neki. Összeházasodnak, a fiú két nappal később békésen örökre elalszik. Jade és Marc gyászolnak is, vonzódnak is, egy este egy ágyban kötnek ki. Marc és Kevin anyja rajtakapja őket, rettenetesen kiakad. Ahogy nekik esik, Marc elszólja magát. Nem az öccse DNS párját csábította el - Jade mindig is az övé volt. Együtt keresték az öccsével, aki a halála előtt még tudni akarta, volt-e neki igazi. Neki nem volt, Marcnak igen. Nem akarta összetörni az öccse álmát, így kicserélte az eredményeket. Kevin kapta meg Jade adatait, és a lány levelei annyira visszaadták az életkedvét, hogy nem volt szíve bárkinek is szólni. De akkor Jade beállított, és minden sokkal nehezebb lett. Poklian vonzódtak - de ellökte magától a lányt, amennyire csak tudta, az öccse kedvéért. De Jade az övé, szereti és viszont. A lány a vallomástól kiakad és megsértődik: hónapokig szemétnek érezte magát, mert Marcba szeretett bele Kevin helyett, és Marc hagyta gyötrődni. Elrohan. A fiúk anyja megy utána, és gondolkoztatja el. Itt van neki az igazi. Eldobja? Más kapna egy ilyen lehetőségért két kézzel. Jade is képes lesz megbocsátani, marad Marc mellett és együtt csinálják a túrát végig, ami Kevin álma is volt.

4. Nick: stabil kapcsolatban él Sallyvel, akit feleségül is akar venni. Nem érdekli a DNS pár, boldog így. Sally beszéli rá, csinálják meg mégis a tesztet. Sally nem kap találatot, de Nick igen. Egy Alexander nevű fiatalembert. Nick ledöbben: soha nem vonzották a férfiak. De Sally annyit rágja a fülét, hajlandó titokban meglesni a férfit. Alexander masszőr, bejelentkezik hozzá álnéven. A fizikai vonzalom fejbe csapja Nicket. Ugyan hazamegy Sallyhez, és azt mondja, nem jelent ez semmit, de valami veszélyesen vonzza a férfi felé. Akit újra megkeres, tisztázza a helyzetet, és elkezdenek barátkozni. Lelki társak, nagyon passzolnak, és annak ellenére, hogy se Nick, se Alex nem vonzódott eddig soha férfihoz, egymásért megvesznek. Mindketten robbantják a kapcsolatuk, és együtt akarják folytatni. Nick már éppen költözne Ausztráliába a férfival, amikor Sally keresi. Terhes, tőle. Jöjjön vissza! Nick szíve beleszakad, de a nőt és a babát választja. A szülés korábban megindul, Sally nem éli túl. Ráadásul a baba láthatóan nem lehetett Nicktől: Nick, Sally is betegesen fehérek, a baba színesbőrű. Amikor a barátok jönnek látogatóba, feltűnik neki, milyen rideg egy baráti, indiai származású házaspár. Félrevonja a férfit, aki be is vallja: ő és a felesége nem DNS pár, csak mindenkinek azt hazudják. Megcsináltatták a tesztet, az ő párja Sally volt, aki véletlenül pont a neje munkatársnője volt. Találkoztak, és mivel a két nő barátnő volt, elkezdtek összejárni. Viszonyuk is lett. Mindketten készek voltak szakítani az élettársukkal, és együtt lenni. Csak Sally azt találta ki, megkeresi Nick DNS párját, és akkor nem ő lesz a rossz, aki szakít másért. Be is jött a terv. Csak éppen a férfi neje terhes lett, így nem hagyta el a nőt. Amikor kiderült, hogy Sally is terhes, Nick után kapott. Nem tudta, melyik férfi lehet az apa, de a DNS párja a feleségét választotta helyette, így Nick lett visszarángatva. Neki nem kell a fia, a felesége már tud mindent, megbocsát, de a feltétel az, hogy nem is láthatja Sally fiát. Nick úgyis meg akarja tartani. Szereti, ha nem is a vére. A babával megy Alex után, aki így is nagyon boldog, hogy együtt lehetnek.

5. Ellie: elfoglalt, sikeres üzletasszony. A gén megtalálója, amin a DNS pár működik. Most a milliárdos vállalatot vezeti, ami keresi a párokat. De magányos, így ő is beadja a kérvényt, és társként megkapja Tim-et, aki teljesen átlagembernek tűnik. De a szikra megvan, és ha nem is érzi magát a nő olyan szerelmesnek, amit a többiek leírtak, a férfi megnevetteti, figyelmes, fokozatosan beleszeret. Igent mond a lánykérésre is. De egyszer meglátja, hazugságon kapja, és titkon lenyomoztatja. Tim szélhámos. Az igazi neve Matthew, aki nem is a DNS párja, csak annak adta ki magát. Számon kéri, és ő be is vallja: a szülei voltak az egyik első alanyok, akiken a tesztet a beleegyezésük ellenére Ellie elvégezte. Anno a kukákból is összelopkodta a DNS mintákat, hogy bővítse az állományát. Az apjának talált is DNS párt, aki elhagyta érte a feleségét. Aki beleroppant, iszákos és beteg asszony lett belőle. Így a fia leckét akart adni Ellie-nek. Informatikus, betört a rendszerébe. Összepárosította az alteregóját a nővel, és játszott neki, hogy beleszeressen. Közben korrumpálta a rendszert: amióta együtt vannak, a program fertőzött. Véletlenszerűen összecserél párokat, így a másfél év alatt közel 1 millió hamis találat született. És lesz még rosszabb is, Matthew minden mocskot a felszínre hozott, amit az elején Ellie tett, hogy beinduljon a cége. A nő kiakad, a férfinak támad, aki bele is hal az esetbe. Ellie tárgyalás elé néz, a DNS pár vállalat elvesztette a bizalmat. Ellie el is határozza, ha a bíróság nem a neki tetsző ítéletet hozza, véget vet az egésznek.

Meglepő volt, okos és végig jól szórakoztam. A legtöbb esetben szerettem a végkifejleteket is. Ha igazságos vagyok, akkor mindenki megkapta, ami járt neki. Tudom is utálni érte magam, hogy egyeseknek gonoszabb, másoknak jobb véget szerettem volna. Nekem nagyon fájt Christopher halála - jobban díjaztam volna, ha megjavul Amy mellett vagy a nő lesz párja a bűnben is. Nick és a baba is zavarja az agyam - én túl jó embernek érzem ahhoz a férfit, hogy igazinak elfogadjam. Tulajdonképpen Sally kihasználta, rá akarta erőszakolni a félrelépéséből születendő gyerekét, ha ezzel el is választotta az igaz szerelmétől. És Nick képes lesz megtartani a babát? Nekem az lett volna reális, ha csúnyán mondva hagyja a kórházba, vigye akinek kell. Gonosz vagyok, tudom. De akkor is! A többiek sorsával ki voltam egyezve.

Tetszett a formátum, a sztorik is, tényleg csak Christophert sajnálom...

A szerző különben angolul több kötetet is kiadott, úgyhogy még akár olvashatunk tőle mást is tőle. Bizakodom, én kézbe vennék más John Marrs regényt is! (Különben cuki a kutyusa, nem igaz?)

Támadásos, kisvárosi, emberrablásos, családi.

Pár hónapja meggyilkoltak egy fiatal lányt. Négyen várnak gyilkossági váddal a tárgyalásra. Köztük Katie, aki rossz helyen volt rossz időben. Látta, mi történik, ő hívta a mentőket, a lánnyal maradt, de amikor megjött a mentő, elszaladt. A tárgyalásig már csak pár nap van, elszabadulnak az indulatok. Egy este három lányt is megtámadnak: az egyiket festékkel öntik le, a másiknak levágják a haját, a harmadiknak félmeztelenül kell hazamennie, és támadójuk üzenete: hallgassatok! Jess rosszabbul jár, őt elrabolják. Barátját, Caydent úgy összeverik, hogy kórházba kerül. Jess nagynénje, a rendőr Eden minden követ megmozgat, míg a közösség is összefog a lány keresésére. Közben a gyilkossági ügyet is emészti mindenki – vagy lehet, hogy nem is ahhoz van köze a történteknek?

A jelző, ami leginkább beugrik erről a krimiről, hogy korrekt. Érdekes volt, elolvastam, még tetszett is, de csak a felejthető kategóriát képviseli. Hiányzik belőle nekem valami, ami emlékezetessé tenné. Vagy egy nagyobb botrány, több izgalom – talán furcsán hangzik, de a realitása, a hétköznapisága az, aminél többet szerettem volna kapni. (Igen, tudom: nem lehet minden krimiben egy zseniális pszichopata, akkor bele is unnánk.)

Több szemszögből van elbeszélve, ráadásul több cselekményszálon is halad. Jó a szerkesztés, jól követhetőek az események, és megvan köztük a kellő logika is. Az események folyamatosan haladnak előre, változatosan. Az egyik szereplő halálra váltan menekülni próbál az elrablójától, a másik kihallgatásokat vezet, a harmadik kint van az utcákon és nyomokra vadászik. Vagyis, sokféle, érdekes, és bármely szálon haladva történni fog valami.

Ugyanakkor a karakterekre is koncentrál. Mindig szempont az is, hogy éli meg az eseményeket a szereplő, mit érez a tettei közben vagy miatt. Ezzel tudja árnyalni is őket, és kis flashback elemekkel a múltjuk is képbe hozni. Annyit nem szerepel Jess szemszöge, hogy thrillerré tegye a regényt, de az ő részei egy kis ilyen színezetet is hoznak a történetbe.

Nincsenek kifejezetten gonosz figurák. Miközben értékelem, hogy nem elemi gonosz van, hanem emberek döntésekkel és következményekkel, kicsit ez a problémám is. Nincs olyan, akit egyértelműen el lehetne ítélni. Elég nehéz úgy drukkolni valaki ellen, hogy az indokait és motivációit megismerve inkább sajnálni kezdem. A pozitív szereplők viszont sokkal jobbak, mint amennyire a rosszak gonoszak.

Valamint, az egésznek van egy olyan hétköznapi bűn érzete. Érdekesen van megírva, de maga az eset nem olyan érdekes. Igaz, van olyan szerző, aki a kisebb bűnből is letehetetlen sztorit kanyarít, de Sherratt nem olyan. Ahhoz nem elég olvasmányos a stílusa. Nem üt eléggé a csavar. Korábban is utal rá, nem nagyon vezet félre, nem lep meg.

Bár krimi, a szórakoztatás a cél, mellette lehetne valami mondanivalója is. Ebben ilyesmit nem találtam, bár, bele tudnék magyarázni ezt-azt. Hogy senkit nem szabad megítélni, amíg nem jártunk a cipőjében. A szülő – gyerek kapcsolat erőssége. De ahogy említettem is, ezek inkább belemagyarázások.

Különben sorozat kompatibilis a regény – ezekkel a szereplőkkel simán elképzelhető egy folytatás is, csak más esettel. El is olvasnám, de ha nem lesz, se fog fájni a hiánya.

A lányok a szomszédból - Mint krimi: 75% korrekt, több nézőpontból elmesélt, cselekményközpontú krimi érzésekkel.

Szubjektíven: 70% a meglepetés hiányzott. Nem döbbent meg, nem lep meg, csak elmegy.