Fülszöveg:
„Miként Edgar Allan Poe művészete és irodalmi értéke sokáig fejtörést okozott a nyugati művészettörténészeknek, úgy kellett a japán olvasóknak is elmélyednie Izumi Kjóka (1873-1939) kifinomult alkotásainak megértésében. Olyan szerző volt ő, kinek az irodalomtörténeti szerepét és hatását méltatlanul alábecsülik. Írásai feltevésekből fakadnak, s ebben nagyon is eltér azon alapoktól, ahonnan Poe merített a nyirkos sivárságot árasztó alkotásai megírásához, ám mégis kiterjeszthetjük a gótikus kifejezést e kultúrákon átívelő dimenzióra, s indokolt mindkét íróra vonatkoztatni. Kjóka osztozik azon a dekadens romanticizmuson, melyen Poe is, és e hasonlóság arra késztet minket, hogy átgondoljuk, hogyan is lehetséges, hogy mindkettejüket a kísérteties és hátborzongató művek íróiként ismerik el.”
Szerintem:
Ha a horror és klasszikus egymás mellé kerül, nekem