Fülszöveg: 

Japán az 1600-as évek vége felé. A határok lezárva, a császár túszként él saját palotájában, a hatalom valódi gyakorlója a sógun. Az árva Szorana mindent, amit tud, az őt befogadó nindzsáktól tanult, ám mivel hófehér külsejével feltűnő jelenség, talán sosem válhat a láthatatlanság mesterévé. Ő azonban még ennél is többről álmodik: a szamurájok kasztjához szeretne tartozni, és valami fontosat tenni jelentéktelen életében.

Renmu alakváltó nyestkutya. Egy megkeseredett varázstanuki, aki megtanulta, hogy az emberekkel pusztán üzleti kapcsolatokat ápoljon: mellettük él, de sosem velük. Napról napra éli az életét, kergeti a gyönyöröket, és semmit nem akar kevésbé, mint valami jelentős dolog részesévé válni.

Egy küldetés, egy találkozás, egy alku – és elindul a kaland, amely mindkettejük életét fenekestől felforgatja. Miközben halálos szörnyek elől menekülnek, szenvedélyes és tiltott vonzalom alakul a két számkivetett között – azonban senki és semmi nem az, akinek vagy aminek eleinte látszik.

Szerintem: 

Az első benyomásomat a borító adta. Az

Fülszöveg: 

Elspeth Spindle biztonságra vágyik a kísérteties, ködös királyságban, ahol él. Ám ehhez a puszta szerencsénél többre van szüksége… A Lidérc – ahogyan Elspeth hívja – egy szeszélyes, ősi szellem, aki a fejében lakozik. Védelmezi a lányt, és megőrzi a titkait. Azonban mindennek megvan az ára, a varázserőnek különösen. Amikor Elspeth az erdőben összetalálkozik egy rejtélyes útonállóval, az élete drámai fordulatot vesz. Csatlakozik egy csoporthoz, amelynek célja, hogy megtisztítsák Blundert a sötét mágiától, amihez össze kell gyűjteniük a Gondviselés tizenkét kártyáját. És hogy ki az útonálló? A király unokaöccse, Blunder legveszélyesebb embereinek parancsnoka, a magas, sötét hajú és piszkosul jóképű Ravyn Yew, a felségáruló. A tét egyre nő, akárcsak Elspeth és Ravyn egymás iránt érzett vonzalma. A lánynak pedig lassan szembe kell néznie a legsötétebb titkával: a Lidérc egyre nagyobb befolyást szerez az elméje felett, és talán nem is lesz képes megállítani őt…

Szerintem: 

Ez kicsit az a kategória, amit elolvastam, de szívesebben olvastam volna sötétebb, inkább horror, mint ifjúsági romantikus történetnek. Az esélyét látom benne, hogy

Fülszöveg: 

Lou boldog házasságban él, és egy elragadó kisgyermek édesanyja. Ugyanakkor egy sorozatgyilkos áldozata is. Egy kormányzati program keretében nemrég életre keltették,
visszatérhetett gyászoló családjához. Hálás, amiért kaphatott egy második esélyt.

Az új Lou visszajut régi életének megszokott kerékvágásába, és közben szoros kapcsolatba kerül a többi áldozatul esett nővel. Ám eközben rájön, hogy a halálával kapcsolatosan még mindig sok a nyugtalanító, megválaszolatlan kérdés. Nem tudja, mi történt vele pontosan, ahogy azt sem, hogy valójában mennyire bízhat meg a körülötte élőkben.

Így hát nem elég, hogy gondoskodik gyermekéről, szereti a férjét, és dolgozik, most még saját halálának körülményeire is fényt kell derítenie, feltéve, ha nem akar újra meghalni.

Szerintem: 

Van egy laza sci-fi és thriller kerete, de különben nagyon is

Fülszöveg: 

Mit ​tennél, ha az őrangyalod szárnyak nélkül, a seregből jönne hozzád az imádni való kutyájával?

Beck!
Ha ezt olvasod, bla, bla, bla. Tudod, hogy megy ez az utolsó levél dolog. Te kijutottál. Én nem. Szállj le a bűntudatvonatról, mert tudom, ha bármi esélyed lett volna rá, hogy megments, megtetted volna. Egy dolgot kérek tőled: hagyd ott a sereget, és vonszold le a segged Telluride-ba! A húgom, Ella egyedül neveli az ikreket. Túlságosan független, és nem fogja könnyen elfogadni a segítségedet, de nemrég vesztette el a nagymamánkat, a szüleinket és most engem. Ez túl sok ahhoz, hogy valaki egyedül bírja. Nem igazságos. Itt a csavar, valami más is megpróbálja szétszakítani a családját. Szüksége lesz a segítségedre. Szóval, én már nem lehetek Ella mellett. Nem segíthetem át a nehézségein. De te megteheted. Szóval könyörgöm, ha a legjobb barátom vagy, menj, és gondoskodj a húgomról, a családomról. Kérlek, ne kényszerítsd, hogy egyedül küzdjön mindezzel.
Ryan

Szerintem: 

Valahol nagyon szomorú ez a regény. Azt hiszem, én pont azokat bírtam volna, szerettem meg, akik

Fülszöveg: 

Doszpot Péter, a BRFK valaha volt legfiatalabb gyilkossági főzsaruja épp egy budai villához száguld: egy húszéves lány megölését jelentették. Az utóbbi hónapok brutális alvilági leszámolásai után egy számukra hétköznapi eset kinyomozása vár rájuk. Csakhogy a gyilkost minden erőfeszítésük ellenére sem sikerül azonosítani.

Egy évvel később egy véletlen találkozás egy tihanyi étteremben ismét lendületbe hozza az eseményeket, de eközben Budapesten már egy újfajta félelem tartja rettegésben az embereket: egy sorozatgyilkos mészárol le gyanútlan boltosokat kegyetlenül, gyakran fillérekért.

Miközben Doszpot és csapata versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza az újabb gyilkosságokat, a fiatal lány megölése sem hagyja nyugodni, ráadásul az ügyben egyre nyugtalanítóbb részletekre derül fény.

Szerintem: 

Nehéz lenne megmondani, mi sikerült legjobban ebben a regényben. A felépítés, a

Fülszöveg: 

München, ​1908. A Randlkofer család éli mindennapi életét; Therese a Diener utcai csemegeüzletet irányítja az immár jobbkezévé előlépett Lotte segítségével. Hermann és a családja a Goldach-birtokon élvezi a vidéki élet örömeit, Elsára pedig egy orosz férfi személyében rátalál a szerelem. Therese nagy álma valósul meg, amikor 1912 novemberében végre átadják a felújított és kibővített Dallmayrt, különlegességek és ínyencségek valódi tárházát felvonultatva.

Azonban a nemzetközi politikai helyzet egyre fokozódó feszültsége Németországra is rányomja a bélyegét. Kitör az első világháború, a hadra fogható férfiakat besorozzák, még a tartalékosokat is – Therese legnagyobb bánatára. Hadijog lép érvénybe, ami elöl a Dallmayr sem menekülhet, át kell állnia a hadiipar ellátására. Az éhezés és az állandó nélkülözés miatt a családok a túlélésért, a katonák pedig a lövészárkokban harcolnak, miközben egy új ellenséggel, az egyre terjedő spanyolnáthával is szembe kell nézniük.

Ezekben a vérzivataros időkben az idősödő Therese Randlkofer, az egykor kiváló üzletasszony minden erejével próbálja megmenteni a családi vállalkozást, azonban a történelem sokkal több mindent felülír, mint azt valaha gondolta.

Szerintem: 

A Dallmayr cég és vele az alapító család meséje ezzel a kötettel valami egészen más irányba lépett el. Az a helyzet, hogy ezzel a kedvenc

Fülszöveg: 

Eric Marshall fényes jövő előtt álló fiatal férfi, egy vagyonos család sarja, aki – azért, hogy szívességet tegyen egy barátjának – helyettes tanári állást vállal a Prince Edward-sziget egy kisvárosában, Lindseyben.
Nem számít túl sok izgalomra, arra meg különösen nem, hogy az élete éppen ezen a helyen változik meg gyökeresen. Pedig pontosan ez történik vele, amikor az egyik sétája során egy titokzatos, régi gyümölcsöskertre bukkan, ahonnan elbűvölő hegedűszó hallatszik.
Ezen a varázslatos helyen ismerkedik meg egy tragikus sorsú, szép és különleges lánnyal, Kilmenyvel, s ez a találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek során rég eltemetett titkok látnak napvilágot, s amelyek alaposan megbolygatják a békés kisváros nyugalmát.

Szerintem: 

A legjobban azzal jellemezhetném ezt a regényt, hogy kellemesen nosztalgikus volt. Ehhez hozzátenném, hogy

Fülszöveg: 

Mikor a nagymamája jelentős összeget hagy rá, Viki rögtön tudja, mit kezdjen vele: kiélvezi a szabadságot, és egy évet külföldön tölt cserediákként. Letörve szülei ellenállását beleveti magát a kalandba, és hamarosan a francia kisvárosban, Saint-Brieuc-ben találja magát, a zajos Lavalette család otthonában, gyerekek, macskák, egy oldtimer-rajongó papa és egy művész mama társaságában. Viki lassanként magára talál az új életében, házibulik, tengerparti séták, kis és nagy barátságok, szerelmek forgatagában. Végre azt érzi, hogy él. Csakhogy előbb-utóbb vissza kell térni a saját életébe…

Szerintem: 

Aminek az a baja, hogy nagyon is el tudom képzelni róla, hogy élménybeszámoló. Vagyis, a regényességet hiányolom belőle, de nagyon.

A főszereplőnk Viki, egy

Fülszöveg: 

Létezik egy különleges fotóstúdió, ahol előbb-utóbb mindenki megfordul. Ez a hely ugyanis a túlvilág felé vezető út első állomása, ahol egy titokzatos férfi, Hiraszaka fogadja az eltávozottakat. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat – minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka kíséretében visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba…

Szerintem: 

Van valami ezekben a japán visszaemlékezős, életet átfogó regényekben. Kávézzanak, régi ételeket kóstoljanak vagy éppen életük filmjét állítsák össze, valahogy szíven talál az egész.

Az elvesztett emlékek lámpásában olyan emberekkel találkozunk, akik

Fülszöveg: 

A neves olasz fantasyszerző, Luca Tarenzi trilógiájának első kötete, amely Dante Isteni színjátékát írja tovább fantáziadús és meglepő módon, abból az ötletből indul ki, hogy a Pokol végletesen zárt világából is lehetséges a kiút. Pier delle Vigne, aki a Pokol hetedik körében az öngyilkosok büntetését szenvedi, és fává változtatva sínylődik, aprólékos tervet eszel ki a menekülésre: egy olyan tervet, amelyben kulcsszerepet kap Vergilius, aki annak idején Dantét kísérte túlvilági útján.
A kárhozottak egy kis csoportja útra kel hát, hogy megküzdjön a legyőzhetetlennek tűnő akadályokkal – nem beszélve a közöttük feszülő ellentétekről.

Szerintem: 

Magasak voltak az elvárásaim, nem kellett volna. Egy borzongató, ijesztve szórakoztató fantasy történetet vártam, helyette kaptam