Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Musso: Az írók titkos élete

2020. június 24. - BBerni86

Nyomozós, irodalmi, bosszút álló, rajongói.

Nathan Fawles berobbant az irodalmi életbe – három regényt írt, kritikusok és az olvasók is rajongtak érte. Pályája csúcsán, 35 évesen azonban bejelentette, hogy többet nem ír, elvonul a világtól. Kiköltözött egy szigetre, és évek múlva is foglalkoztatja a rejtély régebbi és új rajongóit: miért tette? Rafa fiatal írópalánta, aki azért vállal állást a 6_24az_irok_titkos_elete.jpgszigeten, hogy megfejthesse a titkot és saját pályakezdéséhez ötleteket kapjon példaképétől. A szigeten ekkor felbukkan egy csinos, fiatal újságírónő is, Mathilde, aki a kutyája megtalálójaként szintén kapcsolatba lép a férfival. Őt is a múlt érdekli, de annak egy másik szelete: egy gyilkosság évekkel korábban, amiért szerinte nem a megfelelő ember ül. Nathan Rafa segítségét kéri, hogy utánajárjon a lánynak, cserébe segítene neki a regényével. Miközben a szereplők egyre veszélyesebb játszmákba bonyolódnak, lassan kiderül, mi és miért történt évekkel korábban.

Eddig azt vettem észre, Musso szélsőséges érzelmeket képes kiváltani. Van, aki nagyon rajong érte, mások viszont totálisan ki vannak akadva tőle. Van ismerősöm ilyen is, olyan is. Magamon azt vettem észre, regénye válogatja, melyik benyomás erősebb – egyik regényét szeretem, a másikat rühellem.

Az írók titkos élete szerencsére a tetszetős történetei között van. Még akkor is, ha már aludtam rá párat, és azért annyira nem vagyok tőle elvarázsolva, mint közvetlenül az olvasás után. Pontosan rá tudok mutatni, mi tetszett benne és mi nem.

Bár a posztmodern vonásokat nem díjazom általában, ez egy erőteljesen önbeidéző kötet. Musso nem csak saját személyét helyezi bele a történetbe, de magát a regényt is, amit az egyik szereplő akar megírni. Ezen felül az egyik főszereplő sikeres író, és a legtöbb szereplőnek köze van az íráshoz, irodalomhoz. Tulajdonképpen az újságíró is ír. Rafa ebből akar megélni. Áthatja az egészet az irodalom szellemisége és Musso bőven tett bele véleményt és idézhető sorokat művészetről, irodalomról, alkotásról. Több szemszögből is – mást mond a kiábrándult író, mást a pályakezdő lelkes. Kicsit mi magunk is eldönthetjük, kivel értünk egyet és megtalálhatjuk a nekünk tetsző aforizmákat erre vonatkozóan.

Hangulata van annak, hogy a cselekmény egy szigeten játszódik. A szereplők körül ott a Földközi-tenger, ami hangulatában és vizuálisan is végigkíséri a történetet. Egyszerre válik valami csodaszép látványelemmé, amire a szereplők is kinézhetnek, elpihenhetnek, miközben börtönbe is zár. A szigetről nincs menekvés, nincs hova futni. Ott a tenger és bezár.

Az atmoszféra tehát megvan, amiben egyszerre kap helyet szépség és fenyegetettség. Ehhez hozzájön a szöveg varázsa, amiben bőven volt jó idéznivaló.

De, akkor nézzük, mi az, amit az első lelkesedés köde nélkül már sérelmezek. A megoldás, ahova minden kifut. Tudom, aki sokat olvas/filmet néz, belefut abba, hogy egyes megoldások egyeznek más történetek csavarjaival. Már Shakespeare is másoktól vette az ötletet, amit aztán kidolgozott és halhatatlanná tett. De most annyira eszembe jutott a Q ügyosztály első esete és a Szemekbe zárt titkok, hogy az már zavaró. Eleve, irritált, hogy a semmiből jött a múlt magyarázata, nyom nélkül, ráadásul ennyire ismerős is volt máshonnan.

A másik gondom, Rafa sorsa. Amikor olvastam, el sem akartam hinni. Ok, Nathan szimpatikus volt, a regénybe írt Mussóval értek abban egyet, hogy tudok örülni annak, ha jut neki egy happy end, de Rafa sorsa olyan… lelombozó és váratlan. Ha ez akart lenni a meglepetés, amire nem számítottam, nem örültem neki.

De erről ennyit, mert belelovalom magam, és mérges leszek, pedig inkább jó élményem volt.

Ami tehát nagyon olvastatta velem: az atmoszférája, a tenger kettőssége és a sok irodalomra utalás. Amit viszont nem szerettem: a krimi zárlata, a semmiből jött megoldás és magyarázat.

 

Musso: Az írók titkos élete - Mint krimi: 70% hangulatos és sok tekintetben modern regény, de a megoldása légből kapott.

Szubjektíven: 80% élveztem a nagyon irodalmi témát, és sok hangzatos idézete vitt magával.

Idézzünk!

Lehet, hogy az igazság létfontosságú, de szeretet nélkül elviselhetetlen. (McCarten: A két pápa)

 

A nagy szerelem tisztítótűz. Az összes hülyeséged a lángok martalékává lesz, és jobb emberré válsz általa. (Watt: Igazán szerelem)

 

Itt vagyok. Csak éppen igyekszem feldobni magam valamivel. Az én drága uramnak volt ez a módszere, amikor bajunk történt. „Dobd fel magad!”- mondta mindig. „Gondolj valami vidám dologra!” Úgyhogy most éppen elképzeltem, ahogy hozzákötözöm azt az aljas K.K.-t a dzsipemhez, és keresztülhajtok vele a tüskebokrokon. Nincs ember, aki elviszi szárazon, hogy kezet mert emelni az unokámra, bárki legyen is az. Erről gondoskodom, amíg csak élek. Tüzet okádok, és úgy odapörkölök neki, hogy lángra kap a segge. (Attar: A Serengeti köde)

 

Mint minden egyes új nap, ez is olyan, mint egy üres naplóoldal, ami csak arra vár, hogy megtöltsem valamivel. (Hossfeld: Csaknem fiúmentes nyár)

 

De most eszmélek rá, hogy a művész nem elégedhet meg pusztán a művészettel. Hiába is tagadja, természetes vágy él benne az elismerés után. (Christie: Tíz kicsi néger)

 

Egyetlen hely sincs a világon, ahová egy magánember elrejtőzhetne. Nincs menedék, nincsenek biztos pontok. Senki sincs, aki segítene. Feláldozható gyalogok vagyunk a kormány és a gazdaság megalomán sakkjátszmájában. És én belefáradtam, hogy ide-oda tologassanak. (Dick: Fizetség; IN: Lenn a sivár Földön)

 

– Bébi? – hördülök fel. Előrehajol, összefűzi meglepően elegáns ujjait.
– Nem tetszik a megszólítás? Akkor válassz magadnak másikat! A barátnőm vagy! – emlékeztet csúfondáros hanglejtéssel.
– Ennyire imádom a kisbabákat?
– Micsoda? – hőköl hátra. – Nem. Rendben, mit szólnál, mondjuk… – gondolkodást színlel, aztán összecsapja a kezét – ahhoz, hogy öreglány?
– Remek – villantom rá a legművibb mosolyom. – Én meg úgy hívlak majd… hogy Kúró Rudi. (Watt: Igazán szerelem)

 

Néha rátalál az ember egy szivárványra ami betölti a szívét. Talán soha nem érheti el, és nem lehet az övé, de annyi színt és oly sok csodát hoz az életébe, amit soha nem fog meg bánni. (Attar: A Serengeti köde)

 

A testünk begyógyul és beheged. A testünk úgy épül fel, hogy a jóvátétel ott csörgedezik az ereinkben. Nem a hibáinkból és bukásainkból vagyunk összerakva. Minden reggel újjáépülünk. A múltad nem határozhatja meg a jelenedet, Leora. A hibáid nem kísérhetnek el örökre, mert mindenki kap esélyt a jóvátételre. (Broadway: Ink)

 

A pszichológusnak nincsenek ilyen biztos kapaszkodói. Nem tud belenyúlni egy ember elméjébe, hogy átrendezze a dolgokat. Nem kereshetek lyukakat az ujjbegyemmel, és nem tudom varrásokkal meg kapcsokkal helyrehozni a sérüléseket. Pedig pontosan ez a munkám: lyukakat tömök be, elfedem a repedéseket, helyreállítok és kompenzálok. Nekem szavakkal, ötletekkel és gondolatokkal kell megjavítanom, ami elromlott. (Robotham: Fulladás)

 

– Csak óvatosan, bébi! Még a végén komplexusom lesz.
– Már van. Egomániának hívják. (Watt: Igazán szerelem)

Attar: A Serengeti köde

Romantikus, gyászoló, gyermekeket megmentő.

Politikai támadás volt – a beszéd egy plázában lett volna, és a cél az volt, hogy végezzenek a jelölttel, nem számítanak a civil áldozatok. A fiatal tanárnő, Rodel azért utazik Afrikába, hogy a plázában elhunyt nővére utolsó küldetését befejezze. A nő meg akart menteni 3 albínó gyereket, akiknek a testrészeit a mágusok előszeretettel 6_23a_serengeti_kode.jpghasználják a szertartásaikon. Azt tanácsolják Rónak, forduljon segítségért a kávéültetvényes Jack Wardenhez. Jack pont olyan, mintha Ro valamelyik szeretett romantikus regényéből lépett volna elő. Magas, erős, észvesztő kék szemekkel és fájdalommal a szívében. A férfi is elvesztett valakit a támadásban: a kislányát. A gyász megbénítja, de ez a küldetés és Ro valamit elkezd visszaadni neki. Miközben a gyerekek életéért a sajátjukat kockáztatják az afrikai vadonban, gyerekrablókkal hadakoznak, együtt a gyászt is képesek feldolgozni. De van-e jövője egy olyan szerelemnek, mely egy afrikai ültetvényes és egy angol tanárnő közt szövődik, akik mindketten rajonganak az otthonukért?

Vannak ellenérzéseim a romantikus regények ellen. Simán az, hogy két szép (mert a legtöbb ilyen regényben kifejezetten jól néz ki a hős és a hősnő is) ember összejön, nekem nem elég a szórakozáshoz. Pláne, hogy ismétlődnek a konfliktusok és a cselekményszálak. Mégsem adom fel a próbálkozást, és olvasok ilyen regényeket is, mert időnként rábukkanok egy-egy olyan történetre, mint ez a regény.

A Serengeti köde vérbeli romantikus regény, így aki ezt a zsánert szereti, nem fog csalódni. Benne van minden, ami elvárás. Van egy szép nő, aki nem is tudja magáról, milyen szép. Meg egy jó pasi, aki már megszokta, hogy megnézik maguknak a nők. Találkoznak, hamar vonzódni kezdenek egymáshoz, és a zsáner sémáját követve jön a boldog egymásra találás, majd szétmennek, hogy izgulhassunk, jut-e nekik happy end. Természetesen az egyik tesz egy nagy gesztust, és onnantól kezdve minden halad a séma szerint… Nagy érzelmek, heves szenvedélyek, ami egy romantikus regényben elvárás.

Csakhogy ez a regény két dologgal többet tud ennél: a hősöket egy kalandos történetben hozza össze, így a cselekményszerető olvasók is megkapják a maguk drog adagját e kötettől. Lesz itt üldözés-menekülés a szavannán keresztül, egy nagy vonatos jelenet és betekintést nyerünk a bennszülöttek faluiba is. Izgalmas, romantika nélkül is.

Másrészt, ez egy gyásztörténet is. Mindkét szereplő nagyon szenved és keresi a helyét abban a világban, ahol a számára legfontosabbat elvették tőlük. Jack annyira meg van zuhanva, hogy a történet elején az a csoda, hogy képes reggelente felkelni és elkezdeni a napot. Attar meg tudta írni úgy a férfi mély fájdalmát, hogy olvasóként átéreztem annak a mély tragédiáját.

Gördülékeny, könnyű olvasni, és vannak szép leírások is benne – noha a leírások általában nem kötnek le, itt érdeklődve olvastam, hogyan néz ki a Serengeti. Azért egy szafarihoz nem kaptam kedvet, de regényben egzotikus és rabul ejtőnek találtam.

Hogy azért ne csak azt emeljem ki, ami tetszett, a végére túlságosan előtérbe kerül a románc. Ugyan megszerettem mindkét főhőst, és nagyon drukkoltam, hogy jó véget érjen a történet, már kicsit sok volt, amit összehoztak a végére. Amennyire meg volt pl. Jack zuhanva Lily halála után, annyira magasan van a történet végén.

Az erotika is egy fokkal több volt a végére, mint ami jól esett. Az utolsó fejezeteknél úgy éreztem, mintha csak az lenne, hogy a jövőt tervezik és vízszintesben akrobatikáznak.

Ha nagyon akarom, a rasszizmus kérdéskörét is elő lehetne rángatni, de nem akarom. Az azért érdekes volt, hogy Afrikában a fehér Jack a kisebbségben élő.

Előítéletekkel telve álltam neki, de egy olyan regényre leltem, amit még újra is lehet olvasni.

 

Attar: A Serengeti köde - Mint romantikus: 100% értelmes és drámai a cselekménye, sok érzelemmel, értékkel.

Szubjektíven: 90% a végére már kicsit sok volt a boldogság. Bár ilyen lenne minden románc!

The other site

Közel a horizonthoz

Jessica Koch saját első, nagy és tragikus szerelmének történetét írta meg Közel a horizonthoz címmel. Sikerkönyv lett, ami filmre is adaptálva lett.

Szép színészek, sok romantika - nekem azért hiányzott a dráma és a fájdalom, mert ebben a történetben abból is sok volt. De inkább csak a regényben.

5 regény, amit el kell olvasnod

Novellák vol.2.

r5_38.jpg5: Szívek dallama - 4 kisregény/novella négy magyar kortárs tollából. Közös pont bennük az ünnep, de ezen felül mind más-más világ. Az egyikben egy távkapcsolat azon perceit látjuk, amikor a pár végre együtt lehet, és az elválás ellenére tudják, hogy összetartoznak. Egy másikban egy karácsonyi bevásárlás közben kis románc mellett dől el, hogyan halad tovább egy fiatal élete. De múltbeli traumát feldolgozó, és az anya lányának elmesélt családi történet is akad benne.

4: Képtelen történetek, másvilági mesék - különleges egy történet ez, amiben novellák és r4_48.jpgképregény keveredik. A keret a képregény - valami idegen és gonosz kerül a Földre, ami végez azokkal, akik kézbe veszik. A novellák pedig azok a sztorik, amelyek halálba kergetik a szereplőket. Kis Lovecraft, sok horror és egyediség.

r3_59.jpg3: Veszélyes amazonok - egy újabb izgalmas gyűjtemény, melybe ismert fantasy szerzők küldtek darabokat, melybe a címbeli harcias hölgyek szerepelnek. Simán, a novellákért is olvasható, de kiegészítő kötetnek is működik, hiszen sokan ismert és szeretett világiakat bővítették egy-egy történettel. Csak, hogy a nagyobbak közül említsek párat: Outlander, Trónok harca, Dresden-akták. Sokféle történet és hős, sok kaland és sok stílus.

2: Láthatatlan bolygók - az egyik legismertebb kínai író Ken Liu, aki ebben a r2_59.jpggyűjteményben arra vállalkozott, hogy több kínai írót megismertet a világgal. Sci-fi, fantasy, disztópikus történetek r1_58.jpgválogatása ez, melyek mind kínaiak témában is, nem csak szerzőben. Ugyanakkor megvannak azok a vonásai is, amelyekért élvezetes lehet egy amerikai vagy európai olvasónak is. Több díjnyertes darab van benne, és sok-sok ötlet.

1: Árulkodó nyomok - Jeffrey Archer, aki regények mellett emlékezetes novellákat is alkot. Ez az egyik ilyen kötete - van neki pár. Van benne humor és krimi, mint pl. a nyomozó esetében, akinek meg kell oldania az ország legbékésebb kisvárosában történt első gyilkossági ügyet. Gyanúsított éppenséggel akad bőven - mindenki kész magára vállalni a tettet, de ki az igazi elkövető? De kapunk fontos föntést meghozó bankárt, és a szerelemért mindenre kész hőst is. Változatos, szórakoztató - olvasni való!

Dick: Lenn a sivár Földön

Jövőbeli, időutazásos, robotos, emberi.

A tehetséges mérnök 2 évet vesztett el az életéből: nem tudja, min és hol dolgozott. A fizetés mesés, de cserébe fel kellett adnia az emlékeit. Le is döbben, amikor a pénz helyett pár kacatot kap, amit ő maga kért. Lassan összeáll a kép, ahogy a kis tárgyak megmentik az életét. (Fizetség) Vadász volt, a legjobb a maga területén. Most komoly feladatot kap: a múltba kell visszamennie, és egy világvallás megalakulását megakadályoznia az alapító 6_22lenn_a_sivar_foldon.jpglikvidálásával. Ehhez csak a férfi koponyája nyújt útmutatást. (A koponya) Az emberiség elbukott, a Földet űrlények uralják, akik jóindulatból az embereknek is juttatnak adományokat. A felnőttek ezt arra használják, hogy játékbabáikkal olyan életet játszanak el, amilyen az övék volt egy más időszakban. (Pisze Pat idejében) Egy időutazónak meg kellene ihletnie egy nagy szerzőt, helyette létrejön egy új irányzat – az ellenmúzsáké. (Kétbalkezes Orfeusz)

A sci-fi a nehezebb szórakoztató zsánerek közé tartozik, nem olyan könnyű befogadni, mint egy romantikus, kaland vagy akár fantasy regényt. Sok lehetőség van benne – lehet akcióközpontú, mint Scalzi, Kloos vagy Brown regényeiben. Mutathat új világokat és az emberiség izgalmas fejlődési irányait, mint Butler. Lehetnek benne robotok, időutazás, disztópiák. Szólhat felnőtteknek, fiataloknak.

Philip K. Dick egy olyan szerző, akit már életében is nagyra tartottak a zsánerben, és a halála óta eltelt közel 40 évben sem csökkent a népszerűsége. Máig adják ki újra és újra a regényeit és novelláit, sorra készülnek belőlük a feldolgozások.

Ebben a történetben kettő olyan is akad, ami mellé filmcímet is tudok írni. A Fizetség volt az alapja a John Woo-filmnek, ami A felejtés bére címmel ment nálunk. Azt is le merem írni, hogy kifejezetten ez a történet volt az, ami miatt vártam ennek a kötetnek az újra megjelenését, mert a korábbi kiadásról lemaradtam. Nem is csalódtam – a novella még izgalmasabb és érdekesebb, mint a film volt. Nekem ez tetszett jobban – kiemelve a végén az időbe belenyúló kampót, az nagyon kész volt.

A koponya, nem megfilmesítés miatt – de az alapötlete visszaköszön több sci-fi akciófilmben is, amikor egyfajta oidipuszi nyomozás végeredményeképpen hősünk azzal szembesül, akár ténylegesen is, hogy saját magának lett a célpontja (Will Smith, Bruce Willis is játszott már ilyen karaktert, csak hogy pár példát említsek).

A kötet nagyjára jellemző, hogy mozgalmas és izgalmas történetek szerepelnek benne. Azért, vannak benne olyanok is, amelyek nem nagyon tudtam mit kezdeni. Rögtön a kezdés, mely Dick egyik első eladott novellája volt. Ruug. Éljenek a kutyák, a legjobb barátaink, ezt tudjuk. De a történet vége – jól értem, most az egyik emberi szereplő hulláját gyűjtötték be?

A változatosság a kötet egyik fő jellemzője. Több, klasszikus sci-fi téma is felmerül, írt rá történetet Dick. Az emberiség fejlődése, és a küzdelem, hogy ne haljon ki a homo sapiens. (Ha vicces akarnék lenni, azt írnám, itt van Dick verziója az X-Menre.) Disztópiák, világvégék. Időutazás. Szerettem benne, hogy miközben ezek szórakoztató történetek, azért bőven adnak gondolkoznivaló témát is. Megállítható-e az emberiség genetikai fejlődése? Mi okozzuk a saját pusztulásunkat? Van-e végzet, és az megkerülhető-e? Az különösen érdekes, hogy erre különféle válaszok vannak az egyes történetekben. Az egyikben az idő önmagába ér véget, és aminek meg kell történnie, megtörténik. Másban a hős képes változást elérni.

Gördülékeny, stílusos, és nem kell belepusztulni a megértésbe. Vannak olyan mozzanatok benne, amelyek nagyon emberiek, attól függetlenül, milyen a környezet.

Van a kötetben humor – az Orfeusz nagy kedvencem. Van benne horror – pl. a Kolónia.

Nagyon megérte beszerezni és elolvasni, biztosan leveszem még a polcról.

 

Dick: Lenn a sivár Földön - Mint sci-fi: 95% jövővíziók, kalandok, akció és gondolkodtatás – mindez olvasmányosan.

Szubjektíven: 90% a legtöbb novella tetszett –plusz imádtam, mennyire sokszínű a kötet.

Várható heti megjelenések

  • 21. Század Kiadó: Szőlőskert Provence-ban - női, családregény
    • Airport, Hungary - ismeretterjesztő (bővített kiadás lesz)
    • Turista from Hungary - ismeretterjesztő (bővített kiadás lesz)
  • Park: Az Elátkozott torony - történelmi, ismeretterjesztő
  • Ciceró: Szabadesés - fantasy
  • Maxim: Riverdale A kezdet - YA
    • Bajos lagzi - humoros, női
  • Menő: Semmi pánik! - ifjúsági
  • General Press: Szégyen - krimi

Visszanéz7ő

25. hét

Június

15. Des Cars: Ferenc József és Sisi - ismeretterjesztő 5

16. Moore: A Bánat Tengere - sci-fi 3,5

17. Watt: Igazán szerelem - new adult 4

18. Robotham: Fulladás - krimi 4

19. Christie: Tíz kicsi néger - krimi 5

20. McCarten: A két pápa - dokumentumregény 3

      Broadway: Ink - YA disztópia 3

21. Hossfeld: Csaknem fiúmentes nyár - ifjúsági 3,5

      Allen: Az első fagy - családregény 5

Lassan hagyomány lesz, hogy arról panaszkodom, mennyire rossz ez a nyári idő. Most is - kint szinte szélvihar van, újabb hétvége, amikor ki se tudtam tenni a lábam a házból. Vigasztaljam magam azzal, hogy olvasok? Lehet.

Tovább

Allen: Az első fagy

Waverley család 2.

Családi, szerelmes, problémákkal szembenéző.

Téli időszak van, a Waverley-kert almafája lepihenve készül virágozni. A feszültség a család nőtagjaiban is gyülekezik, amelyet a párjaik igyekeznek átvészelni. Sydney nagyon szeretne gyermeket szülni a férjének, akin látja, nagyapja halála óta boldogtalan, és sokat segíteni neki egy saját fiú, akinek átadhatná a tudását. Ám hiába 6_21az_elso_fagy.jpgpróbálkozik, nem akar sikerülni a teherbe esés, és a be nem avatott férj nem is érti, mi a baja a feleségének. Közben a lányával is nehezen találja a szót. Bay 15 éves és szerelmes – csak éppen egy olyan fiúba, akinek a családja nincs jóban velük. A képessége révén a lány érezheti, hogy összetartoznak, ha túl sok minden áll közéjük. Claire pedig a saját lánya és származása miatt aggódik: őt meghatározza, hogy Waverley-lány, aki az ételekkel művel csodákat. Egy zsaroló azonban felveti, hogy nem is ebbe a családba született. Lehet, hogy Mariah ezért nem rendelkezik semmilyen képességgel, noha itt született és nevelkedett?

Sarah Addison Allen különleges hangulatot és világot teremtett meg a Waverley testvérek előző kötetében. Egy kisvárost, amely teljesen normálisnak tűnik, de a felszín alatt mágia áramlik, mely mindenkire hatással van. Bascom olyan hely, ahol családi örökségként adja át egyik generáció a másiknak, hogy mindig megtartják a szavukat. Hogy erősebbek, mint a környezetükben bárki. A Waverley-lányok még ezen felül is különlegesek, hiszen minden sarj más képességet birtokol.

Annyira egyedi és különleges volt ez a világ, és annyira le is zárta a szerző hősei életét, hogy nem tudtam elképzelni, hogyan lehet ennek második részt írni. Az egyik titok, az idő. Évekkel járunk előrébb, és így úgy kezdhet új szálakat a szerző, hogy a régiek már lezárultak, nem kell őket feleslegesen visszafejteni. Így bekapcsolódni is könnyebb, hiszen tulajdonképpen új problémákkal és történettel haladunk tovább.

A másik titok, hogy a kiemelt szereplő megváltozik. Ebben a kötetben már nem Sidney és Claire a főszereplők – ugyan fontos szerepük van, és komoly női témák merülnek fel általuk (önazonosság tudat, családhoz tartozás, anyaság) – de színre lép a kamasz Bay. Aki színes egyéniség, nagyon szerethető lány, és aki kamaszregényes színezetet hoz a történetbe. Az ő problémái között van specifikus: mivel mágikus Waverley ő is, mindenről és mindenkiről tudja, hol van a helye, a kortársai tartják tőle a távolságot. Egy kényszerű magány veszi körül, és az anyja nem érti meg. Bay szereti az erejét, míg az anyja legszívesebben normális lenne. Ezzel már áttérünk a normalitásba, hiszen anyának és lányának kell megtalálnia a módot, ahogy beszélni tudnak egymással és segíteni egymást.

Valamint, van egy nagyon halvány szerelmi szál is. Bay tudja, ki az, akinek mellette lenne a helye. De a családjaiknak története van: az anyja első és nagy szerelme ennek a fiúnak az apja volt, és ez a két család rég nem keveredik egymással. Azért nem modern Rómeó és Júlia lesz ez, mert Josh is kamasz, aki keresi a helyét a világban, és nem boldog azzal, amit az apja rá akar kényszeríteni. Bay és a családja neki segít abban, hogy ki merje mondani, milyen ő és mit akar kezdeni az életével. Itt is inkább az önazonosság kérdése a hangsúlyos, nem pedig az a finoman megírt, halovány vonzalom, ami a fiatalok között kialakul.

Szívesen időzöm a szereplőknél, hiszen ez a kötet tele van valóban szerethető figurákkal, akik mégsem mesehősök, a mágikus realizmus ellenére sem. De érdemes azt is megnézni, hogy milyen konfliktusok mozgatják a cselekményt. Ez kicsit vázolja azt is, hogy ki milyen női élethelyzettel kell, hogy szembenézzen. Kicsit mindenki viaskodik saját magával. Sidney teherbe akar esni, de a teste valamiért nem engedi ezt neki. Ettől egyre kétségbeesettebb, és ez elkezdi a feszültséget növelni a családjában. Aztán, ott van a fiatal alkalmazottja, aki teljesen alkalmatlan a munkára, de Sidney segíti, mert a nő kisfiát sajnálja, és maga is gyerekre vágyik. Ez nekem, olvasóként inkább volt konfliktus, mert a nő nem bánta, hogy kihasználják, annyira segíteni akart. Engem viszont dühített, ahogy a jó szándékát viszonozták. Végül, Sidney és Bay. Ez inkább kommunikációs probléma: mindketten másként élik meg a képességüket, és képtelenek őszintén beszélni egymással. Anya és lánya tipikus élethelyzet, csak itt mágiával bonyolódik. Az különösen szép, ahogy ezt a szerző a végére fel tudja oldani.

Claire egyrérszt szintén magával viaskodik. Tudja, mit szeret csinálni, és mit jelentenek neki a gyökerei. De egy feltűnő alak ezt a gyökeret kérdőjelezi meg, és okoz feszültséget Claire világában és kettejük között is. A másik, itt is kommunikációs és generációs probléma. Az ő lánya is más, mint ő. Így szenved attól, hogy nem találja vele a hangot, és nem tudják megbeszélni, mi bántja az asszony. Ennek a feloldása már kevésbé parádés, de hát ebben a sztoriban Bay a főhősnő.

Akinél szintén megvan a belső konfliktus - ő elfogadja magát, de a környezete őt nem. Így van egy konfliktus közte és a világ között, amit a lány meglepően jól kezel. Kicsit ehhez kapcsolódik a Bay - Josh konfliktus, hiszen Bay szerelmes, Josh azonban tartja a távolságot, és ő is küszködik magával. Az anya-lánya kapcsot pedig fentebb már említettem.

Visszatérő probléma tehát az anya-lánya kapcsolat és az önmagunk elfogadása. Mindez annyira nőies látásmóddal megírva, hogy korosztálytól függetlenül érdemes elolvasni.

A regény különleges hangulatához nem csak az kell, hogy a mágia hogyan van rejtve a mindennapokban. Az is, ahogy ezt a szerző megírta. Sejtelmes, csendes és meleg hangulata van az egész könyvnek, amibe szerettem elmerülni. A hétköznapi és a csoda itt egy halmazba kerülnek, és annyira különleges légkört alkotnak meg, annyira át tudja ezt adni a szerző, hogy ez az egyik kedvenc mágikus realizmust megvalósító regényem.

Bár nem szokásom hosszan elidőzni a könyv külalakján - abban hiszek inkább, hogy a belbecs fontosabb a küllemnél - de tény, hogy egy szép borító is kedvet tud csinálni az olvasáshoz. A Könyvmolyképző jó ebben, de most tényleg kitettek magukért. A borítóképben is benne van az a hangulat, ami a regényben. Ezen felül annak kis részletek is feltűnhetnek, aki már ismeri ezt a világot, vagy olvasás után döbben rá az ember: a téli tematika nyilvánvaló, de érdemes megnézni az almákat! Azok a kis különös almák, amelyeket a regény misztikus fája növeszt. És hány van belőle? 3! Ahány fontos női karakter van a könyvben. Az ilyen kis részletek miatt még a borító is emlékezetes, nem csak a regény tartalma.

A szerző tehát megcsinálta: remek folytatást írt egy remek regényhez. Olvasnám tovább is!

 

Allen: Az első fagy – Mint családregény: 90% több generációhoz illő női regény, különleges mágikus színezettel.

Szubjektíven: 95% szerettem a szereplőit, és imádom, ahogy a mágia megszínezi a napokat.

Hossfeld: Csaknem fiúmentes nyár

Kamaszos, munkát vállaló, nyári.

Bori előtt ott az egész nyár, és nem tudja, hogyan fogja túlélni. Idén nincs tervben családi nyaralás, és Fülöp egy cserediák programmal kint van az Államokban. Az eltérő időzóna miatt még beszélni sem egyszerű egymással. A lány így azt találja ki, hogy a nyárra állást vállal, gyűjtöget, és talán összejön annyi, hogy meglátogathassa a barátját. Egy fagyizóban kap meg kiszolgálói állást, amit még meg is szeret, és a plusz pénz is jól jön. Közben a 6_21csaknem_fiumentes_nyar.jpgbarátnői szerelmi élete ezerrel pörög, és Bori a biztos tanácsadó: az egyik már szeretne komolyabb szintre lépni a kapcsolatában, és nem tudja mire vélni, hogy a barátja nem ugrik a lehetőségre, hogy le akar feküdni vele. A másik a barátja exe miatt szorong. Közben feltűnik egy visszajáró diós fagyit vevő srác, aki miatt Bori elhatározása is meginog, hogy kitart Fülöp mellett, akit nagyon vár haza.

Ilyesmibe is ritkán futok bele. A szerző német, de a történet nem Németországban játszódik. A helyszín Magyarország, Budapest, nyáron. A szereplői magyarok. Honnan jött ez a szerzőnek? Pláne, hogy semmit nem tett bele, amitől ez magyar regény lehetne. Annyi, hogy a szereplőinek magyar neve van, és semmi több. Még csak az sem derül ki, hogy melyik park fagyizójában dolgozik Bori.

Elkeseredni ezen nem fogok, bár magamban azért jókat mosolyogtam olyanokon, hogy ebben a regényben már euró van nálunk. Szegény forintnak már leáldozott… Vagy ez a nem túl távoli jövőben játszódik, csak ez nekem kimaradt?

De ok, nem ezen viccelődöm a továbbiakban. Igazából teljesen mindegy a helyszín. Ez egy annyira általános kamasztörténet, hogy a helyszín lehetne japán, amerikai, angol vagy akár kenyai is, akkor is működne.

A főszereplő Bori, ő az, akin keresztól a regény történéseit értékelhetjük és megélhetjük. Ha csak a konkrét eseménysort nézem, akkor nagyon nincs miről írni. Meghallgatja a barátait, tanácsokat ad, vagy elég annyi is, hogy figyel rájuk. Eljár munkába. Ha tud, beszél Fülöppel. Ennyi történik. Az igazi események inkább a fejében zajlanak. Hogyan éli meg a helyzetet, mit érez, hogyan hoz döntéseket. Kamaszregény, karakterközpontú. Ami kevés a tényleges cselekményben, az a hősnő belső világában fokozottan pótlódik.

Ami kamaszregényben ok, de nekem nem tetszett, hogy a kis ügyeiket milyen életbevágónak élik meg a szereplők. Mintha minden meghatározná az egész életüket, és olyan nagyon fontos lenne. Pedig, nem olyan nagy dolgok ezek, csak nekik. Az ilyesmiről mindig az érettségi jut eszembe. Mennyire tartottam tőle, milyen nagy dolognak tűnt. Aztán egyetem, harmadévben az első szigorlatom után már csak nevetni tudtam olyanokon, hogy érettségi. Mi az? Akkor, 18 évesen nagy próbatétel, de a későbbiek fényében olyan jelentéktelennek tűnik. Valahogy így voltam azokkal a döntésekkel és élethelyzetekkel, amikkel ebben a történetben küszködnek a szereplők.

A hangulata viszont tényleg nyári, könnyed és kellemes. Abszolút jól és könnyen olvasható, minden kihívás nélkül. Itt nem kell attól félni, hogy nem bírjuk tartani a tempót, vagy nem értjük meg az eseményeket.

A szereplők mind szerethetőek, és emberközeliek. Nincsenek negatív figurák, csak kamaszok, akik a maguk kis ügyeivel foglalkoznak. Valami jobban megy nekik, valami kevésbé. Bori a fő karakter, hozzá képest mindenki haloványabb, de azért egy-egy mellékalaknak sikerül nyomot hagynia a lány mellett.

Van egy előző kötet is, amiről eddig nem tudtam. Nem olvastam, de nem is hiányzott. Ez a kis nyári történet tökéletesen érthető volt előzmények nélkül is.

 

Hossfeld: Csaknem fiúmentes nyár - Mint ifjúsági: 60% érzelmi oldalról megfogott kamaszregény, nyári olvasmánynak elmegy.

Szubjektíven: 55% némettől magyar környezet, furcsa. Kellemes, de elég tartalmatlan kötet.

süti beállítások módosítása
Mobil