Fülszöveg:
A Japán tündérmesék című kötetünk 21 japán és egy kínai eredetű mesét tartalmaz, mely a japán népmesekincs legjavából válogat: a 712-ből fennmaradt Kodzsiki krónikában és a X. századi Taketori monogatari gyűjteményben már említett történetek mellett a XIX. század végén lejegyzett, szájhagyomány útján fennmaradt mesék egyaránt szerepelnek itt. A szórakoztató és tanulságos történetek kitűnő keresztmetszetét adják a tőlünk oly távoli nép gondolkodásának, kultúrájának – néha humorának – és emberi értékeinek egyaránt. Számos mesében szerepel Rjúdzsin, a tengerek sárkánykirálya, és még több történetből ismerjük meg a japán ember bensőséges viszonyát a tengerrel és annak élőlényeivel. Természetesen az állatos mesék sem hiányoznak, így szerepel Shiro, a kutya és gazdájának megható története mellett a japán néphagyományban oly nagy szerepet játszó, intelligens ám gonosz tanuki (japán nyestkutya) is. Ám egy mesekönyv sem lehet teljes óriások nélkül. Így került egy másik ikonikus mese a gyűjteménybe: Rasomon emberevő óriása – a történet a mai japán kultúrában is eleven, Kuroszava Akira 1950-ben forgatott filmet a misztikus és hátborzongató történetből A vihar kapujában (Rashōmon) címmel.
Szerintem:
A Népek meséi sorozatban olvastam már japán meséket, és volt is olyan történet, amely ebben és abban a kiadványban is benne volt. Ilyen az is, amiből a borító grafikája készült.
Viszont, van egy hatalmas különbség, ami