Politikai harcos, nyomozós, világválságot kezelős, űrbeli, felemelkedős.
Az univerzum közepén ott van az Üresség. Évszázadok óta tanulmányozzák népek tucatjai, igyekeznek megérteni, de nincs igazi eredmény. Míg el nem jött az Álmodó, aki közvetíteni tudta a többiek felé, mi történik odabent. Ahol egy saját kultúra alakult ki, mentális képességekkel bíró emberekkel, akik középkori fejlettségi szinten élnek. Egy mitikus hőssel a középpontban, akit csak Vízenjárónak neveznek. Ami az űr felfedezése után sokaknak vonzó életforma lenne – meg is indul a készülődés egy expedícióra, hogy bejussanak az Ürességbe. 
Sokan akadályoznák ezt meg: félő, ezzel elindítanának egy folyamatot, az Üresség terjedni kezdene, és a kint maradt világokat bekebelezné és elpusztítaná. Miközben egyesek az első Álmodó nyomába erednek, mások politikai viszályokat szerveznek, sokan keresik a második Álmodót, aki most kezdi el felfedezni az erejét, bár még nem ébredt tudtára a tetteinek.
Ez volt az első Peter F. Hamilton regény, amit olvastam. Ahogy most nézegettem neten, kinek hogyan tetszett, ért egy meglepetés. Ugyan önálló ciklus indul ezzel a történettel, vannak kapcsolódási pontjai, közös szereplői a szerző egy másik sorozatával. Ugyan ez olvasás közben nem okozott hiányérzetet bennem, ha most nem olvasok erről, fel sem tűnik, mégis a kisördög felélénkült a vállamon: kimaradtam valamiből? Most nem érzem úgy, és annyira nem is ragadott el a történet, hogy ezért belekezdjek azokba a másik történetekbe is.
Azért sem, mert a regénynek ahhoz a feléhez kapcsolódnak, amely kevésbé tetszett. Az Álmodó Üresség ugyanis két színtéren, vagy inkább két világban és zsánerben játszódik. A jelentősebb része, amiből a kapcsolódási pontok is vannak komoly társadalmi és űropera. Egy olyan jövőbeli világ képével, ahol már értelmes civilizációk osztoznak az univerzumon, és bonyolult politikai rendszerekben kell lavíroznia a szereplőknek.
Le a kalappal a szerző előtt, ahogy megtölti ezt a világot. Sokszínű, érdekes, csak nagyon távol áll tőlem. Az ennyire távoli sci-fi, sok szereplővel, társadalmi és politikai kérdések tömkelegével kívül esik a komfort zónámon, ha közben igyekszem is ebben az irányban tágítani az érdeklődési körömet.
A számomra izgalmasabb és tetszetősebb fele a történetnek egy fantasy világban játszódik. Kicsit középkori, van benne egyfajta mágia – vagy hívjam inkább emberfeletti képességnek? Az Avatar világához tudnám hasonlítani, amikor már Korra volt az avatár. Ezt a történetet viszont nagyon élveztem. Adott egy vidéki, de tehetséges fiatalember, aki mindent elveszített és fel kell építenie magát újra, miközben megváltoztatja a körötte levő világot is. A Vízenjáró legendája bontakozik ki, harcokkal, kalandokkal. Ebben is van társadalomrajz és szociális, politikai játszmák, de egy sokkal mesésebb és nekem szórakoztatóbb környezetben.
De a regénybe belefért egy szinte bulváros rész is. Araminta, egy frissen elvált fiatalasszony fedezi fel a szexuális szabadságát egy mellékszálon. Sokáig nem is értettem, hogy kapcsolódik ez a nagy egészhez, de kialakult.
Sokféle világ, sokféle szereplő, és minden összeáll a történet végére. Hamilton ügyes mesélő, aki remekül kezelte a történet szálait. Ugyan az űropera nem a zsánerem, de a többi része tetszett annyira, hogy várjam a hamarosan megjelenő folytatást.
Hamilton: Álmodó Üresség - Mint sci-fi: 75% nagy fantáziával, alaposan felfestett világ, komoly témákkal és mesebetéttel.
Szubjektíven: 60% a fantasy betétet imádtam. Az űropera nem tudott megfogni, noha alapos.
drága halott helyére lépni, ha Judd tudja is, hogy amíg a páciense a nő, nem közeledhet felé. Beéri azzal, hogy heti háromszor az üléseken mellette lehet. Ám most minden megváltozik: brutálisan meggyilkolják a férfi egyik betegét, majd a titkárnőjét is. A nyomozást vezető rendőr máig haragszik a férfira, amiért a társa gyilkosát elmegyógyintézetbe küldte villamosszék helyett. Judd a gyanúsítottak között találja magát, és rádöbben, ha életben akar maradni és nem börtönbe kerülni, magának kell a gyilkos nyomába erednie.
5: Gallay-Nagy: Poison of Love – Natalie megszállott Poison of Love rajongó. A zenekar énekese, Adrian álmai megtestesítője. Történetesen a lány apja egy őrült tudós, aki felfedezte az időgépet és menekülniük kell. A lány választhatja ki, hova menjenek. Naná, hogy oda, amikor Adrian is tizenéves, és a lány egy osztályba járhat vele. Még nem sejti, egy más Natalie mennyit dolgozik azon, hogy legalább egy világban legyen nekik happy 
end…
dimenzióban ér Földet. Itt ő már 5 éve halott, vadásznak rá, csak egy újabb ugrás segítene, de itt azt senki nem akarja engedni.
más dimenziók történetébe is belekontárkodnak mágiával.
igyekszik felderíteni. Most egy olyan gyilkos nyomában jár, aki úgy gyilkol, ahogy Shannon is látta a világ végén. Dimenziókon át jár a nyomában, míg a vég megállíthatatlanul és végzetesen közeledik az emberiség felé.
kellene lennie, a férfinak Dublinban, mégis: New Yorkban vannak, a Central Parkban. Ki hozta őket ide és milyen célból? A sorozatgyilkos tette, aki egyszer már tönkretette Alice életét? Miközben az alkalmi ismerősök nyomozni kezdenek, Alice lassan rádöbben, hogy talán senkiben sem bízhat meg. Gabrielben sem, aki látszólag lelkesen segítene neki. De még saját magában sem.
az apja miatt van kiakadva. Bruno szereti a különös ötleteket, és most is felötlik benne egy: a tökéletes gyilkosságé. Mi lenne, ha ők megölnék a másik életét megkeserítő személyt? Nincs indíték, a másiknak meg lesz alibije. Guy örül, amikor magára hagyhatja a férfit. Neje, Miriam azonban kellemetlen meglepetéssel szolgál: terhes, de a házas szeretője nem válik el miatta. Miriam Guy mellett maradna, hogy neve legyen a gyereknek. Guy kész visszafogadni, noha így le kell mondania a szerelméről és az álmai állásáról is. Már megkezdi az eljárást is, amikor Bruno megfojtja az asszonyt. Guy sejti, hogy ő volt, de nem akarja igazán elhinni. Míg Bruno zsarolni nem kezdi: most ő jön!
nemet. Doe azonban lassan otthonra lel mellette, és ahogy King megnyílik előtte, kiderül, neki is súlyos sebeket kell cipelnie. A két törött ember talán egymásban megtalálhatja azt, ami a boldogsághoz szükséges. Bár lehet, hogy Doe elfeledett múltja mindent veszélybe sodor, amint lehull a lepel a titokról.