Emberrablós, szociopatás, ikres, menekülő utat keresős.

Haylee kétségbe esve meséli el az anyjának, hogy eltűnt az ikertestvére. Úgy adja elő, mintha Kaylee levelezett volna a neten egy idegen férfival, és tűnt volna el a találkájukról. A rendőrség megkezdi a nyomozást, míg Haylee titkon nagyon élvezi, hogy egyke lehet. Ráhajt Ryanre, akiben az a legvonzóbb, hogy másnak a barátja volt. Haylee türelmesen várja, hogy a szülei is lemondjanak az ikréről. Eközben Kaylee hiába próbálja elmagyarázni a férfinak, hogy ő nem a testvére. Magával ragadta, bezárta, az anyja ruháit adta neki. Állítja, együtt megbeszélték, hogy házasok lesznek, és gyerekeik lesznek. Kaylee mindent be kell, hogy vessen, Anthony ne érjen hozzá. Reméli, Haylee hamar küldi a megmentőit. De hiába vár…

Már az első kötetnél is gondolkodtam, ez mennyire thriller, mennyire ifjúsági regény. Most kicsit könnyebben eldöntöm, bár megint ez a két zsáner, ami uralja a regényt. Kicsit ez is, kicsit az is, így akár kamaszoknak is érdekes olvasnivaló lehet, és a nagyobbak sem fognak ódzkodni tőle.

Most azonban határozottan nőtt a thriller aránya – áldozat és elkövető szempontjából is megismerjük az eseményeket, és számomra ebben a történetben nem Anthony a legnagyobb elkövető. Hanem Haylee! De előbb.

A történet több elbeszélő nézőpontját váltogatja. Értelemszerűen az ikrekét, akik mindketten nagyon sarkított személyiségek lettek, a dominó két fele. Haylee egyértelműen szociopata, de a pszichopata jelző is játszik. Mások manipulálása, saját maga előtérbe és imádatba helyezése számára a minden. Vajon miért más barátja kell neki? Vajon miért kezd rögtön másokkal, amint megszerezte a srácot? Gátlástalan, manipulatív. Kaylee bántóan az ellentéte – annyira egyértelműnek kellene lennie neki, hogy mit tett vele a testvére! De nem, ő végig azt várja, hogy Haylee lesz majd a megmentője. Ő annyira jó, hogy fel sem merül benne, hogy a testvére így akarta megoldani az anyjuk idegbaját – az ő kiiktatásával.

Kaylee naivitása van akkora hiba, mint az ikre gátlástalansága. Ahogy az anyjuk is van olyan beteg, mint az emberrabló Anthony, aki ugyanúgy nem fogja fel, mit tett, mint a lányok anyja. Egyiküket sem tudom sajnálni, az anyjuknak még rosszabb sorsot is szánnék, mint ami a regényben végül jutott neki.

Kamaszos, ahogy Haylee érvényesíti magát. Olyan, mint egy középiskolás sorozatban a méhkirálynő. Kaylee trükkjei és helyzete a thrilleresebb oldal. De egyik sem szélsőséges, végig visszafogottnak éreztem. Sokkal rosszabb dolgok történhettek volna, nagyon könnyeden. Andrews szerintem nem is akart addig elmenni, nem kőkemény, sokkoló sztorit akart. Lehetett volna az is, de nem – ez a korhatáros változat.

Olvasmányos, van benne leírás is, de pörgeti az eseményeket és a lányok érzelmi helyzeteit is. Mivel most annyira más a kettejük sztorija, kicsit olyan is, mintha egy áráért két történtet kaptunk volna, csak természetesen megvannak a kapcsolódási pontok.

Nem kell kifejezetten tanulságot keresni benne, lehet simán szórakoztató regénynek is olvasni, de azért benne van, hogy a naivitás káros az egészségre.

Akár önállóan is olvasható, de az előző kötettel az igazán jó sztori: kamaszos is, thriller is.

Andrews: Törött tükör – Mint thriller: 75% jó a több elbeszélő, érdekes a történet is, de végig erősen korhatáros.

Szubjektíven: 70% tetszett a két nézőpont, de mintha végig ifjúsági szinten lenne tartva.

- No és a halakat kedveli-e?

A nyakigláb bájgúnár hökkenten ráncolta a homlokát.

- Miért kérdezel ilyet?

- Mer' akár kedveli, akár nem, én mindjárt hozzásegítem, hogy közelebbi ismertségbe keveredjék a Dunában lakozó példányokkal, csak pimaszkodjék itt tovább, maga pápaszemes strigó! (Böszörményi: Szer'usz világ)

Van így az életben. Az ember nem vitatkozhat a felhőkkel, az esővel, a villámlással. Hát ez is ilyesmi volt. Nem rajtuk múlt. (Graham: Ross Poldark)

Az élet új élmények sorozata. (McDonald: Hollóvér)

Barak is vett egyet a lányának, és élcelődve megkérdezte az árustól, hogy van-e olyan babája, amelyik egy boszorkányhoz hasonlít, mert azt megvenné a feleségének. A jóasszony szeme elkerekedett a döbbenettől, és amikor meglátta Barak műkezét, keresztet vetett. (Sansom: Hamis próféciák)

Ezért mennek a nők férjhez, Elizabeth: hogy a belső erejükből adjanak egy kicsit a gyenge férfiaknak. (Oke: Ha eljő a tavasz)

A törvényszéki pszichiáter, akit felkértem, hogy vizsgálja meg, azt mondta, narcisztikus, kórosan hazudozó, szociopata, és ezek még a jobb tulajdonságai. (Pratt: Egy ártatlan ügyfél)

- Ha rajtam múlik, soha nem fog járni senkivel. Ha meg mégis, majd levadászom a srácot.

Leesett az állam.

- Csak viccelek, nyugi. Bújj ide!

Újra a vállához simultam.

- Inkább bérgyilkost küldök rá. (Robinson: El Diablo)

Az emberek öröktől fogva mohó kíváncsiságot táplálnak mások szenvedése iránt. Nézze csak meg az újságok legrongyosabbra olvasott oldalait; mind balesettel, bűntettel, öngyilkossággal, halállal terhesek. (Böszörményi: Szer'usz világ)

A szerelem keserű pirulája. Korábban elképzelhetetlen kétségeket kelt az emberben. El ne kúrd a dolgaidat csak azért, mert félsz a boldogságtól! (McDonald: Hollóvér)

- Ezért a pokol tüzén fogsz égni, fiú. - A férfi szájából megint vér fröccsent.

Elvigyorodtam.

- Hát akkor, bazmeg, foglalj nekem egy helyet! (Robinson: El Diablo)

Érdekes, micsoda alkut tud kötni magával az ember, ha mentséget kell találnia egyébként elfogadhatatlan viselkedésére! (Romig: Kiút a Sötétből)

Az az igazság, Wynn - feleltem -, hogy nagyon keveset álmodoztam az esküvőmről, amíg nem találkoztunk. utána már álmodoztam. Elég sokat. De az esküvő nem érne sokat, ha nem állnál ott mellettem, nem igaz? Tehát, ha választanom kell a cicomák és közted... akkor könnyű megfeledkezni a cicomákról. (Oke: Ha eljő a tavasz...)

Mán csak aztat kellene tudnom, hol lelhető fel az a huszár, és ha megvan, úgy lekapom őtet a lováról, hogy az ellenség antul kezdve hozzám jár majd kiképzésre. (Böszörményi: Szer'usz világ)

Harcos, összeesküvéses, mágikus, veszteséges.

Évek teltek el, mióta Ezabeth feláldozta magát, a mágusok terve működött és egy Mély Királyt megsemmisítettek. Galharrow számára azonban nem jött el a nyugalom: most ő felel a város biztonságáért, és őrzi a Nall-gépezet titkát. A nyugalmat több eset zavarja meg egyszerre: beszámolnak a Kárhozatban történt furcsa eseményekről. Szarkaláb széfjéből elrabolnak egy értékes ereklyét. A Fénylány köré erős szekta épül, a szándékaik kiszámíthatatlanok. Galharrow kénytelen nyomozni, harcolni, miközben ő és barátai is sorra hozzák az áldozatokat. De vannak küzdelmek, melyek túlmutatnak az egyes embereken. Nem születhetnek új istenek, bármit is akar Saravor, a Varró.

Az első kötet elég mély benyomásokat tett, és annyira zárt a története, hogy nem is olyan egyszerű a folytatás. Szerencsére a történet univerzuma nagy, és McDonald nem siet sehova. Hagy időt a karaktereinek, az eseményeknek, amelyeket el akar mesélni.

Sikerül úgy folytatnia a korábbiakat, hogy ne kelljen megerőszakolni a korábban történtek zártságát. Évek teltek el az első kötet eseményei óta, és a világ megváltozott. Nem annyira, hogy újra kelljen alapoznia a szerzőnek a világot, de eléggé, hogy új kalandokba küldhesse a története hőseit.

Változtak a karakterek. Galharrow mindig is tragikus hős volt a kemény harcos maszkja alatt, ezt most sokkal erőteljesebben látjuk, mint korábban. Ezabeth miatt tele van fájdalommal és reménnyel – már eleve az állapot, ahogy egyszerre mondott már le a reményről, és mégis reménykedik a szíve mélyén, megkapó. Látni az embert a gyilkos mögött, akivel együtt lehet érezni. Most a nő miatt tragikus figura, a múlttal egészen megbékélt. Azért arra kíváncsi lennék, kinek az életéért kötött alkut Szarkalábbal…

A korábban rendíthetetlen és kemény harcosnő, Nenn a családalapításon és a szerelmen töri a fejét. Az Éjszárny tagjai is emberibbek, több érzéssel vannak tele, amióta itt tartják fenn a rendet és nem a Kárhozatot járják. Jó ez, mert a mellékszereplőket is sokkal közelebb lehet érezni magunkhoz. És ha valakivel történik valami rossz, ha nagy áldozatot kénytelen hozni, sokkal jobban lehet sajnálni.

A cselekmény több szálon indul el, és McDonald könnyeden lavírozik közöttük. Észre se lehet venni, de már össze is kötötte őket, és a sok kis eseményből egy nagy epikus hálót szőtt, amiben minden kapcsolódik mindennel. Sikerül elérnie, hogy izgalmas és kalandos eseményeket mesél el, zárja a jelen kötet eseményeit, miközben átvezet egy új kalandba is, ami szerintem a sorozat 3. részében fog kiteljesedni.

Azt még nem tudom, az mennyire tetszik, hogy változott a regény stílusa. Annak örülök, hogy kevesebb a bántóan káromkodó, mocskos része. Érezni a szövegen is, hogy szelídebbek a karakterek, mint korábban. Ugyanakkor a fennkölt részek, a mély megállapítások, a lírai mag is kisebb. Egyszerre kaptam is valamit, meg vesztettem is a szövegtől.

Külsőségeiben még mindig nagyon lehet dicsérni a kötetet – mondjuk, az Agave borítói rendszeresen ütősek. Ez is. Nem is annyira a kép, de ez a papír anyag… stílusos.

Tetszett ez a rész, talán jobban az első kötetnél is. Várom a következő kötetet is!

McDonald: Hollóvér – Mint fantasy:85% kalandos, gondosan felépített világ, összetett karakterek. Lassan epikus.

Szubjektíven: 75% egyszerre több és kevesebb a nyelvezete, de a történet összeszedett. Bejött.

5: Murdoch: Ha megtalálsz – Carey a testvérével az erdőben, egy lakókocsiban nőtt fel. Úgy tudta, az apjának nem kellett. Csak az anyját ismerte, akinek az a legkisebb bűne, hogy elhanyagolta a gyerekeit. Mikor rájuk találnak, Carey apja egy új, jobb életre ad esélyt, de ahhoz a lánynak szembe kell néznie azzal, mi történt vele az erdőben.

4: Guillou: Könyörtelenek – egy fiúiskola, ahol a fegyelmezés alapja az erőszak. Erik számára ez nem újdonság, az apja is ugyanilyen nevelési elveket vallott. De egy ponton a fiú eljut oda, hogy más életet akar élni, és elege van abból, hogy csak bántalmazott és bántalmazó lehet.

3: Hoover: Reménytelen – Sky csendes életet élt, míg be nem sétált az életébe egy fiú. Dean a múltjára emlékezteti, amit elfelejtett, de ami most felszínre akar törni. A szerelem legyőzheti a közös múltjuk, mely tele van fájdalommal és bántalmazással? Mert Sky egykor Hope volt, akinek az apja oly sok életet tönkretett.

2: Paris: Zárt ajtók mögött – Jack gazdag és jóképű. Grace kedves és szép. Olyan párnak tűnnek, akikről mese is születhetne. De ami zárt ajtók mögött zajlik ebben a házasságban, az messze nem mese alapanyag. Egy férfi története, aki eleven pokollá teszi a neje életét.

1: Szaszkó: Pennington fivérek – három regényben derült ki, mi minden történt Chris és David gyerekkorában. Egyik történet gyomorforgatóbb, mint a másik. Túl korán elvesztették az apjuk, aki megmenthette volna őket. Maradt nekik az anyjuk, aki megnyomorította az életük. Amikor Chris öngyilkos lesz, David kénytelen elmerülni a történetükbe, és egy régi barátnő talán segíthet abban is, hogy a múlt fájdalmain túl legyen boldogabb jövő. De addig eljutni fájdalmas lesz.

Nyomozós, lázadós, történelmi, családi.

Henrik halott, gyermek fia ül a trónon, aki helyett nagybátyja uralkodik. A kisfiú beteges, és kérdéses, ki az örököse. Mária vagy Erzsébet hercegnő? Matthew Shardlake Erzsébet szolgálatába lépett, aki most egy különös üggyel bízza meg. Távoli Boleyn rokonai között gyilkossági ügy történt. Állítólag John Boleyn megölte Edith nevű feleségét. Szeretné, ha Matthew a helyszínre utazna, és felügyelné a tárgyalást. Ő is él az alkalommal, hiszen itt van Jack Barak is, akitől el kellett szakadnia, mivel a férje súlyos sérüléséért Tamasin máig az idős ügyvédet okolja. Matthew új segédjével, Nicholasszal kezdi meg a vizsgálódást, és beszél Jackkel is. Mielőtt megfejthetnék a gyilkosság mögött álló eseményeket, belecsöppennek Robert Kett lázadásába, aki a parasztoknak is jogokat szeretne.

A Tudor-kor az egyik legtöbbet megjelenő a szórakoztató irodalomban is. Csak éppen nem ez a korszaka az, amiről elárasztanak minket a történetek. A Rózsák háborújának zárlata, VIII. Henrik uralkodása és Erzsébet királysága, ezek szoktak a tipikus ábrázoltak lenni. Ezért is örömteli, hogy most beleshetünk abba az időszakba, amikor a kis Edward ült a trónon.

A regény kettős: egyrészt, egy angolszász hagyományokat követő krimi, és egy történelmi regény is. A krimi kitalált: egy asszony meggyilkolásának a története, aki évekkel korábban elhagyta a férjét és ikreiket, akit évek óta halottnak hittek. A férje újra is nősült. Kinek lehetett oka végezni vele?

Matthew, Nick és Jack emberekkel beszélgetnek, korábbi dokumentumokat tanulmányoznak, és Matthew lesz az, akinek a regény végére összeáll a kép. Az eseményeket lassan mondja el, és egyre jobban háttérbe is szorítja a történelem ezt a szálat. Azért meglepő végkifejlett sül ki belőle. Más zsánerben, esetleg modern korban príma női thrillert lehetett volna írni belőle.

Ezen a vonalon is erőteljes szereplők vannak. A gonosz ikrek, Gerald és Barnabas, John második felesége, Isabella hagyhatnak mélyebb nyomokat az olvasóban. Ők szélsőséges figurák, mintha direkt az lenne a cél, hogy a lehető legnagyobb hatást váltsák ki.

De a regény meghatározó fele a Kett lázadásé. Megmutatja a szereplőit, az emberek indokait és reményeit, akik részt vettek benne. Látjuk gyakorlatban, hogy hozták létre a táboruk és szervezték meg az életüket. Látjuk a történelmi eseményeket, hogyan tárgyaltak velük, majd harcoltak velük. Látjuk mindennek a végkimenetelét, a résztvevők jövőjét.

Plusz, hogy hatott ez a történet többi szereplőjére. Kiemelném, ahogy Nicholas Overton megváltozik a tapasztaltak hatására. Alapból is Sansom nagyon életszerűre írja a karaktereit, de ennek a fiúnak az alakjába sok mindent sikerült beletennie a szerzőnek. A fiatalembert, aki talajt vesztett: kitagadták, mert nem akart érdekből nősülni. Most keresi a helyét a világban, dolgozik, udvarolgat. Nincs mása, csak a neve – már rang és vagyon nélkül. Erre jön ez a lázadás, ami megkérdőjelezi mindazt, amit korábban gondolt. Ő hitte, hogy a nemességnek kell uralkodnia, és jobbak, mint a közemberek. Nem véletlenül kerül válságba azzal, hogy ezt az utolsó hitét veszik el tőle.

Szépirodalmi stílusa nincs a regénynek, de azért tartalmasabb szöveg, mint egy bestseller.

Nekem tanulságos regény volt, megismertem a Tudor-kor egy újabb szeletét.

Sansom: Hamis próféciák – Mint történelmi: 75% realisztikus, tele összetett karakterekkel, kényelmes történetmesélés.

Szubjektíven: 60% a krimi sovány volt, a jog is, de a történelmi tabló sok újat mondott.

- A sötétség vadásza - General Press thriller.

- Szerelembe zárva - Menő Könyvek szerelmes ifjúsági kötete.

- Gondolin bukása - Tolkien történet a Magvető kiadásában.

- A villa - Animus kosztümös krimi - thriller mix. Némi romantikával.

- Elmejáték - az Álomgyár női thrillere.

- Keresés - szintén Álomgyár, az Aranykör 2. kötete.

- Űropera - a Gabo kiadásában egy több díjra jelölt sci-fi.

Május

13. Child: 61 óra - akció-kirimi 5/5

14. Cowell: Így árulj el egy hőst - gyerekkönyv 5/5

15. Romig: A Fény 1-2 - Thriller 5/5

16. Böszörményi: Szer'usz világ - történelmi krimi 5/4

17. Pratt: Egy ártatlan ügyfél - tárgyalótermi krimi 5/5

18. Park: Lélegezz velem - new adult 5/2

      Graham: Ross Poldark - történelmi romantikus 5/4

19. Robinson: El Diablo - erotikus 5/3

      Oke: Ha szólít a szív 1-2 - történelmi romantikus 5/4

Ezzel búcsúzom is a héttől.

Kanadai, vidéken élős, jó emberekkel teli.

Elizabeth jó körülmények között élő gazdag lány volt, aki elvégezte a tanári iskolát. Szeret is tanítani – bár csinos, fiatal nő, nem a férjhez menetelen jár az agya. Amikor féltestvére azért ír neki, mert északon szükség lenne képzett tanárokra, igent mond az ajánlatra. Nem annyira a kalandvágy, mint anyja ki nem mondott kívánsága vezeti, aki így szorosabbra fűzhetné elsőszülöttjével is a szálakat. Ám elég egy tanfelügyelő, aki rosszul veszi, hogy a lány nem akar a felesége lenni, és egy isten háta mögötti községben találja magát, messze a civilizációtól. Szerencsére akad egy jóképű helyi fiatalember, és sok szeretnivaló gyerek, így leküzd olyan akadályokat, mint az egerek vagy a farkasok közelsége. Wynn pedig lassan belátja, hogy Elizabeth az a nő, aki nem retten el akkor sem, ha vele kell tartania az északi küldetésekre a majdnem vadonba. Ahogy azt a lány is bizonyítja, amikor már mrs. Delaney lett belőle.

Nem először jut eszembe, hogy a kanadai írónők történeteiben van valami romlatlan báj, ami egy már letűnt korszakot idéz meg. Annyira romantikus színben, olyan makulátlanul, ami inkább a könyvekben élhetett csak, nem a valóságban. Van olyan sztereotípia, hogy a kanadaiak már a butaság határáig kedvesek és előzékenyek, de az ezekben a történetekben megjelenő közösségek és emberek ezt is számolva túlzásnak tűnnek.

A legismertebb ilyen szerző Lucy Maud Montgomery, akinek többek között az Anne és a Váratlan utazás köszönhető. De az utóbbi években a tévét egy másik írónő története s meghódította: Janette Oke találta ki az északra költöző tanárnő, Elizabeth Thatcher alakját, aki iskolát vezet, és beleszeret egy lovas rendőrbe. A sorozat a When calls the Heart, a könyv első részének a címét kapta.

A sorozat és a regények azonban nem azonosak. Csak a bevezető film dolgozta fel részben a sztorit, a sorozat a regénybeli Elizabeth unokahúgának a története. Más a kettő, de az a romlatlan ártatlanság mindkettőben megvan.

A két kötet más hangnemű. Az első még humoros, és erősen épít arra, hogy a városi lány hogyan boldogul maga a szerényebb körülmények között. A másodikban már feleség, komolyabb és talpra esettebb, nekem hiányzott is az első rész kedves humora.

Az mindkettőből látszik, milyen kihívás lehetett a semmiből egy közösséget, civilizációt építeni. Elizabeth a maga módszereivel végig próbálkozik, a 2. kötetben különösen tetszett, ahogy a helyi asszonyokat igyekszik összefogni, és társas munkákat talál ki, mint a varrókör.

Ami furcsa, a szerelmi szálak kezelése. Itt még jobban látszik az a gyermeki tisztaság, mint az egyéb területeken. A maximum egy csók elcsattanása – azon szabályosan ledöbbentem, amikor friss házasként annak örülnek, hogy lehet saját hálószobájuk. Nagy románc, szenvedély nem is kellene a történetbe, de azért azt érezni akartam, hogy ők szerelmesek házasok, nem egy testvérpár, akik együtt kezdenek új életet! Az összejövésük, a kis félreértések sokkal jobban olvastatták magukat, mint a házas életük.

De mindkettő kellemes, régi típusú lányregény, amely tele van szeretnivaló karakterekkel és olyan értékekkel, melyek kezdenek kimenni a divatból, pedig értékesek.

Oke: Ha szólít a szív – Ha eljő a tavasz - Mint történelmi romantikus: 60% kellemes hangulatú, ártatlan, romantikus, kedves hősökkel.

Szubjektíven: 65% az első rész humorát, visszafogott romantikáját értékeltem, az a jobbik.

Erotikus, érzelmes, megtévesztős, erőszakos.

A Martinez család Kolumbiából érkezett az Államokba, és hamar lettek hírhedtek. A kegyetlen maffiavezér senkinek nem kegyelmezett, két gyermekének is komoly leckéken kellett átesnie. Fia, Alejandro még csak 15 éves, amikor arra megy haza, hogy a testőreik megerőszakolnák a nővérét és annak barátnőjét. A hazatérő apa megadja az első leckét a fiának: gyilkoljon a családért! Alejandro elindul a bűn útján, de a szíve biztonságban van a megmentett lánynál, akit feleségül is venne. De jön egy merénylet, kegyetlen megtorlás, és a lány elmenekül. Ahogy Alejandro azt is megtudja, miért kellett az anyjának meghalnia, valami eltörik benne. El Diablo lesz belőle, a legrettegettebb és kegyetlen alvilági vezér. De idővel az életébe lép egy fiatal lány, Lexi, és a férfi egy elfeledett oldala feléledhet vele.

Gondolkodtam, milyen műfajba sorolnám ezt a könyvet. Az elején van kamaszos fájdalmas része. Ha elég mocskos módon is, de valahol szerelmi történet is. Van benne nem kevés erotika is. Elvileg alvilági, maffia szálak is, de ezek szinte teljesen elhanyagolhatóak. Mivel annyira sok benne a szex, minden zsáner elemében, mondjuk erotikusnak.

A vezető vonulata a szerelem, Alejandro életében mindig ott van egy nő, központi helyen. Ez az elején Sophia, az első nagy szerelem és szívtörés. Majd az unokahúga, akit titkon figyelemmel kísér és mindent megad neki. Végül, a nagy szerelem, Lexi. Mindhárom kapcsolat más, és mindhárom másképpen sebző. A drámai vonalat még le is tudom nyelni, de a Lexi – Alejandro kapcsolat ennél mocskosabb.

Nem fogom a regény legnagyobb meglepetését lelőni, az tényleg sokkoló. A vége felé van, és leesett az állam. Alejandro a saját bevallása szerint elég nagy mocsadék, akkor nagyon egyet is tudtam érteni vele. Vannak tabuk, amelyeket nem szabadna átlépni. A testvérek, vagy a szülő-gyermek szerelmi kapcsolatok nálam abszolút ebbe a kategóriába esnek. Itt azért szerencsére nem erről van szó, de majdnem. Jól meg is undorodtam az egész könyvtől.

Plusz, nagy heppem az életkorok számítgatása. Addig nem tűnt fel, de ott arcul csapott, hogy Alejandro a végére már szinte öreg. Szerintem 50 felett van. Egyáltalán nem ilyen a karaktere, mintha egy erős 30-as lenne. Ezt külön becsapásnak éreztem.

A karakterekben is megvan az a nyers vonzó – taszító erő, amit én inkább taszításként éltem meg. Bűnösek, mocskosak, egyáltalán nem olyan emberek, akik egy regény hősei lehetnének. Nekem nem megy olyan könnyen a megbocsátás, mint a regény rajongóinak. Alejandro egy brutális állatként éli az élete nagyját – nem tudom felmenteni azért, mert annyira szerelmes lesz Lexibe, és titkon mindig megmenti. Nem hiszem el, hogy a végére azt a váltást, a vadállat kikapcsolását valóban meg lehet így tenni.

Lexi már érdekesebb kérdés. Van, amiben nagyon erős, határozott női karakter, és tényleg hősnő. De a szerelemben, ott minden, csak nem felelős személy. Ahogy Alejandro az élete része lesz, ahogy viszonyba bonyolódnak, ott kislányként viselkedik. Egy rajongó, buta kislányként, aki kötődik a megmentőjéhez, ha az bántja is.

Nyelvezetében is mocskos – bár itt ez illik a karakterekhez és a cselekményhez.

Zsánerében nem rossz, de nekem nagyon nem tetszett.

Robinson: El Diablo - Mint erotikus: 70% van benne fordulat, nyers érzelmek és karakterek, vonzóan bűnös.

Szubjektíven: 25% a mocskossága minimálisan vonzott, de rettenetesen utáltam a csavart.