Fülszöveg:
Az ifjú zsoldos, Viv nem egészen így képzelte a katonalétet, amikor beállt Rackam Rétisasai közé.
Legalábbis azt semmiképp sem tervezte, hogy egy hatalmas nekromanta levadászása közben olyan szörnyű sérülést szenved, hogy egy gyógyító kezére adják a világ legunalmasabb kisvárosában, Borongóban, olyan messzire az izgalmaktól és társaitól, hogy már-már attól fél, soha nem jönnek vissza érte.
Mivel ütheti el idejét egy lenyomorodott ork harcos?
Álmában sem hitte volna, hogy a sors egy viharvert könyvesboltba vezeti – azt pedig főleg elképzelni sem tudta volna, hogy a mocskosszájú tulaj és az ódon kötetek milyen változások magját ültetik majd el a lelkében.
Minden nyugalom ellenére a kaland azonban nem kerüli el. Egy rejtélyes, szürke idegen, egy izgága gnóm, egy nem várt szerelem és egynél jóval több csontváz sokkal eseménydúsabbá teszi Borongót, mint Viv valaha hitte volna.
Szerintem:
Baldree előző kötete a kávézót nyitó orkkal annyira tetszett tavaly, hogy azért féltem kicsit, hogy ez a történet vajon felér-e ahhoz. Pláne azért is, mert a szerző eltért a szokott móditól, és nem folytatást írt, hanem