Fülszöveg: 

A századforduló Párizsában gyermekként magára hagyott Yvette Lenoir kétségbeesetten vágyik arra, hogy kiderítse mágikus származását, és felfedezze elfojtott képességeit. Ám ahhoz, hogy túléljen az utcán, a bátor és leleményes Yvette-nek olyan dolgokat kellett megtennie, ami miatt vérdíjat tűztek a fejére, és szökevénnyé vált. Görcsösen ragaszkodik egy emléktárgyhoz – egy varázsigés könyvhöz –, amelyről úgy tudja, az anyja hagyta rá, akit sohasem ismert. Hogy múltja titkait feltárja, Yvette egy nőbe veti bizalmát, azt remélve, segít neki megfejteni a könyv bűbájos lapjaira vetett misztikus rejtélyeket.

Elena Boureanu a híres borairól ismert Château Renard fehér boszorkánya. Bár belemerült a saját vérvonalának felgöngyölítésébe, amely mérgező árnyékot vet a jövőjére, Elena képtelen hátat fordítani szökésben levő barátjának. Egy furfangos tolvaj, egy bűbájos különlegességeket árusító bolt tulajdonosa és egy elvarázsolt fekete macska kíséretében Elena és Yvette elhatározzák, hogy megfejtik Yvette titokzatos emléktárgyának titkait. De vajon milyen könyörtelen mágiát engednek szabadon ezáltal?

Szerintem: 

Az első kötetet szerettem. Hangulatosan vezette fel a világát, megszerettette a szereplőit. A másodikról

Fülszöveg: 

„Kudarcként ​éltem meg, mikor huszonnyolc évesen visszaköltöztem a szüleim házába, de az érzés pár nap alatt felszívódott, mint pára az ablaküvegről.” Így kezdődik Vojvoda Dániel, egy első látásra akár tipikusnak is mondható 21. századi kiábrándult fiatalember története valahol a budapesti külvárosban elterülő focipálya-komplexum büféjében. Az viszont, hogy mindezek után egy pszichológiai krimi, egy lebilincselő családtörténet, egy történelmi kalandregény bomlik ki a szemünk előtt, korántsem mondható tipikusnak. Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza.

Szerintem: 

Egy-egy alkalommal megesik, hogy nehezemre esik egy

Fülszöveg: 

Két fiatal lány, akiket több mint száz év választ el egymástól, ám a sorsuk egy ütött-kopott naplónak hála, rövid időre mégis összekapcsolódik.
Zelma, a híres építész, Pártos Gyula árván maradt unokahúga, szinte mindennap ott ül Kecskemét főterén, és az épülő Városházát rajzolja. A Millennium évében egy véletlen folytán megismerkedik Ferenczy Idával, Sisi felolvasónőjével, aki vállalkozik rá, hogy modellt ül neki. Beszélgetéseiket a fiatal lány feljegyzi naplójába.
Az egyetemista Kinga, aki éppen a szakdolgozatát írja, és 2022 nyarán nap mint nap elhalad a felújítás alatt lévő Városháza mellett, ugyancsak egy rejtélyes véletlennek köszönhetően szert tesz a réges-régi naplóra, amelyből megismeri és megkedveli Zelmát és Idát. Azt először még nem sejti, hogy a kis könyvecske, valamint néhány szénrajz az ő életére is óriási hatással lesz.

Szerintem: 

Fábián Janka kisregénye abba a vonalba illik, amit

Fülszöveg: 

„SEGÍTSENEK RAJTUNK!” Ezzel az üzenettel a nyakörvén kóborol egy rémült kutya az erdőben. Vajon honnan üldözték el? Kik remélnek megmentést ettől a kétségbeesett lépéstől?
Oliver, a dúsgazdag üzletember vidéki, félreeső házában lábadozik a szívműtéte után feleségével és huszonéves lányával. Váratlanul két rendőr állít be hozzájuk. Az egyenruha azonban csak megtévesztés, és a két álzsaru túszul ejti a családot. Váltságdíjat nem kérnek – de akkor mit akarnak?
Több évvel ezelőtt egy máig megoldatlan, szörnyű kettős gyilkosság történt a környéken. Vajon van összefüggés a két esemény között?

Szerintem: 

A fülszöveg és a cím szépen becsapott. Megvan Kingtől a Bilincsben? Én valami

Fülszöveg: 

Eva ​Traube Abrams, egy fél lábbal már nyugdíjban lévő floridai könyvtáros épp könyveket rak a helyükre, amikor a szeme megakad egy fényképen a New York Timesban. Ledermed; egy olyan könyv szerepel a képen, amit több mint hatvan éve nem látott. Egy olyan könyv, amelyben ráismer az Elveszett nevek könyvére.

A hozzá tartozó cikk arról szól, hogy a nácik Európa szerte kifosztották a könyvtárakat a II. világháború idején – erre Eva is jól emlékszik – és a kutatásról, hogy a köteteket visszajuttassák azokhoz, akiktől réges-rég elvették azokat. A képen szereplő könyv – egy 18. századi vallásos szöveg, amiről azt hitték, hogy elvitték Franciaországból a háború idején – az egyik legérdekesebb eset. Most a berlini Zentral- und Landesbibliothekben található, és tartalmaz valamiféle kódot, de a kutatók nem tudják, honnan került oda, sem azt, hogy mit jelent. Csak Eva tudja a választ, de vajon van ereje visszatérni a régi emlékekhez?

1942-ben, még egyetemistaként, Eva kénytelen volt elmenekülni Párizsból és a Szabad zóna egyik hegyi kisvárosában menedéket találni, ahol elkezd személyi okmányokat hamisítani zsidó gyerekek számára, akik a semleges Svájcba menekülnek. De az emberek eltörlésének ára van, és a titokzatos, jóképű hamisítóval, Rémyvel együtt Eva úgy dönt, hogy ki kell találnia, hogyan őrizze meg azoknak a gyerekeknek a valódi nevét, akik túl kicsik ahhoz, hogy emlékezzenek rá, kicsodák is valójában. Az Elveszett nevek könyvében vezetett feljegyzéseik még fontosabbá válnak, amikor az ellenálló-sejtet, amelynek dolgoznak, elárulják, és Rémynek nyoma veszik.

Szerintem: 

Sok ilyen típusú könyv van, de Harmel előnyére válik, hogy

Fülszöveg: 

A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.

E mesés kalandnak azonban mindenek felett a könyveket évezredeken át óvó ezrek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok. Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.

Szerintem: 

A helyzet az, hogy becsapva érzem magam, de ennek most még örülni is

Fülszöveg: 

Fynn-nek lételeme az órákról való lógás, a szabadidejét cigizéssel és lustálkodással tölti. Így amikor egy váratlan szakítás kimozdítja a komfortzónájából és arra készteti, szedje össze magát és a változatosság kedvéért próbáljon meg csinálni valamit, fogalma sincs, hogyan kezdjen neki.

Ám egy csendes éjjelen felfigyel valakire a dombtetőn: az idegent Nikónak hívják, és imádja a csillagos eget kémlelni. Fynn maga is meglepődik, hogy mennyire felkelti az érdeklődését ez a furcsa srác, és izgatni kezdi, mi lehet olyan érdekes az éjszakai égboltban, amelyet Niko olyannyira kedvel. Lehet, hogy több bennük a közös, mint azt elsőre bármelyikük is hinné?

Szerintem: 

Újfent úgy érzem, kellene a

Fülszöveg: 

A ​World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.

Szerintem: 

Nem mindennapi kezdeményezés eredménye az antológia. A szerkesztők úgy vélték, hogy

Fülszöveg: 

A ​tizenhét éves Vanessa nem hisz a kapcsolatokban – nem akarja összetört szívvel végezni, mint az apja. Így hát, amikor legutóbbi nem-pasija, Harrison Boyd elhívja egy hétvégére a haverjaival és az ő barátnőikkel, világos számára, hogy itt a kaland vége. Másnap kikerül a netre egy videó, amelyen Vanessa hiányos öltözékben Harrisonnal szórakozik, és a lány életén úrrá lesz a káosz.

A barátokból hirtelen ellenségek lesznek, mindenki elítéli Vanessát, ő pedig ki akarja egyenlíteni a számlát. Kai Washington, a rivális iskola focicsapatának tagja, aki most jött át Vanessa iskolájába, szintén bosszút esküdött Harrison ellen. Ők ketten szuper csapatot alkotnak. A bűntársak kiszúrják Harrison kocsiján a kerekeket, feltörik a mobilját, és belopóznak a szülei házának pincéjébe is. De amikor Vanessa Harrison módszerével vág vissza a fiúnak, meglepetés éri: nem tölti el az az elégedettség, amelyre számított.

Vanessa Kaiben társára akadt. Egyre több időt töltenek együtt, újabb és újabb terveket eszelnek ki Harrison tönkretételére, és Vanessa azon kapja magát, hogy nem vigyáz eléggé az érzéseire.

Szerintem: 

Az egy dolog, hogy fiatal a szerző is. De most komolyan, ilyen történetet kell

Fülszöveg: 

Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…

Szerintem: 

A görög mitológiában nem éppen Trója a kedvenc fejezetem. Azon egyszerű oknál fogva, hogy