Fülszöveg:
Századokkal a Titánok pusztítása után két mindenre elszánt kalandor rója az Ural pusztaságát, hogy elégtételt vegyen sorsáért…
„Vajon akkor maradok erős, ha végrehajtom, amit elterveztem? Tényleg számít még ez a nyomorult bosszú, vagy csak azért űzöm, hogy tovább hazudhassak?”
Yuko folytatja a hajszát Vajk oldalán a gyűlölt zsoldosvezér után, noha cserébe el kell hallgatnia társa előtt az igazságot nővéréről. Ha kísértő bűntudata nem lenne elég, a lány újabb vetélytárssal kénytelen szembenézni Vajk csábítójaként. Nina, a cserfes fruska könnyedén zavarba ejti Yukót a praktikáival, ám tetteinek mozgatórugóit sűrű homály övezi.
Vajkot nyomasztja a kétség, meddig játszhatja még a hőst. Csak annyiban biztos, hogy Bagoáz vérebei már a nyomukban csaholnak. A rettegett nomád klánvezér, Törzsfőnök hamarosan beéri őket.
Vajon társával karöltve képesek lesznek túllépni a múltjukon, hogy végre egymásnak élhessenek? Létezhet számukra közös jövő?
Szerintem:
Attól függően, melyik felemnek engedem meg, hogy olvassa a könyvet, más a