Terroristás, nyomozós, gépet mentős, emberi drámás.

Két utasszállító egy időben indul San Francisco felé. A reptéren dolgozó Bernice az egyik gép anyagai között nyugtalanító képeslapra bukkan. A felirat alapján lehet, hogy valaki terrorcselekményre készül a fedélzeten: a Golden Gate megsemmisítését tűzte ki célul a géppel és az utasokkal együtt. A főnöke azonban másként értelmezi a lapot, és nem akar tenni semmit. Bernice lelkiismerete nem engedi, hogy annyiban hagyja az esetet. A főnököt megkerülve a biztonsági szolgálathoz fordul, akik megkezdik a nyomozást. A gépet beazonosítják, és igyekeznek a merénylő személyére is rálelni, de megoszlanak a vélemények. Közben a gépen emberi sorsok érnek fordulóponthoz: Joel házasodni készül, ideje lenne a szüleit is beavatnia, hogy homoszexuális. Nancy a férjének készül elmesélni, hogy babát vár. Hétköznapi emberek, akik a nap végére hősök, vagy holtak lesznek.

A terrorizmus sajnos már annyira a mindennapok része, hogy egyre másra születnek róla a regények és filmek. Már nem csak a távolabbi múltban vannak híres túszejtős, merénylős esetek, hanem a jelenben is. Már ott tartunk, hogy női romantikus bestseller szerzők is ilyen események köré építik a történetüket.

Danielle Steel abszolút nem thrillerszerző. Távol áll tőle a krimi, az erőszak világa. Most mégis írt egy ilyen könyvet. Ha már egy ennyire a szerelmes regényeiről ismert szerző is szükségét érzi, hogy a terrorizmusról beszéljen, bele se akarok gondolni, mi vár ránk az elkövetkező évtizedekben.

Igaz, Steel nem hazudtolja meg önmagát. Ugyan nem egy hagyományos értelemben Steel regény A helyzet magaslatán, megvannak azok a stílusjegyek, amelyek az írónőre jellemzőek. Most sem cselekményközpontú regényt írt, amiben az izgalomé lenne a főszerep. Számára a karakterek fontosak a történetben, őket hozza közel.

Megismerhetjük a gép személyzetét, a földi személyzetet és az utasokat is. Köztük sok olyan történet van, ami tipikusan Steel történet. Az utaskísérő Nancy, aki jó 10 éve próbálkozik a férjével a családalapítással, és most végre összejött. Amikor már folyamatban van az örökbefogadás is. Joel, a másik utaskísérő, aki rálelt élete szerelmére, akivel összekötné az életét, de konzervatív szüleinek képtelen elmondani, hogy férfit szeret. A pilóta, Helen, akinek háborús hős férje szolgálat közben esett el, és most egyedül neveli három gyermekük. Az Amerikába költöző fiatal arab házaspár, akik egyetemre akarnak itt járni, de még küzdenek a kulturális különbségekkel és az előítéletekkel. Sok szereplő van, mindenkire nem is jut sok ideje a szerzőnek, de ez adja a regény dinamikáját. Ha a jelenben, a reptéri merénylettel nem is nagyon haladnak, az mozgásban tartja a történetet, hogy melyik szereplőnek mi történt az életében.

Jellemző különben, hogy mindenkinek az életében vannak nagy tragédiák. Steel imádja özveggyé tenni a regénye hősnőit, ezt a sorsot adta Helennek is, aki a regény abszolút hőse.

Steel szárazabb, realistább stílusa ehhez a zsánerhez még illik is. Nincsenek nagy szenvedélyek, de a nyomozásnak jól áll a tárgyilagosság.

Egyszer érdekes volt ilyen könyvet is olvasni tőle. Más is, de Steel is.

Steel: A helyzet magaslatán - Mint thriller: 60% karakterközpontú, romantikus szálakkal, Steel stílusa jól megy a zsánerhez.

Szubjektíven: 65% megszerettem a hősnőt, a téma is aktuális. Ha romantikusabb is a körítés.

5: Bussi: Fekete vízililiomok - Giverny, Monet városa. Ahol él egy kislány, aki imád festeni. Egy tanárnő, akinek szépsége mindenkit megigéz. Egy idős nő, aki mindenki titkát ismeri. Gyilkosság történik, egy rendőrnyomozó érkezik és a hely varázsa rabul ejti. Míg lassan megfejti a rejtélyt, szembe kell néznie azzal, hogy talán nem is akarja megoldani az ügyet. Mert itt évtizedek története olvad össze, és áll össze egyetlen borzalmas képpé.

4: Fitzek: A terápia - adott egy pszichiáter, akit komoly trauma ér. Az egyetlen lánya nyomtalanul eltűnik. A férfi szinte vidékre menekül, ahol egy különös nő keresi fel. Annát víziók gyötrik, egy olyan lány eltűnéséről, mint a férfi lánya. A beteg és a pszichiáter közt játszma indul a kezelések alatt, és a terápia nem várt eredménnyel zárul.

3: Hayder: A bábu - egy pszichiátriai osztályon különös események zajlanak. A betegek szenvednek és halnak. Mindig, ha elmegy az áram, valami borzalom történik. Egyre többen suttognak arról, hogy szellem kísérti a helyet. Nyomozás indul, a nyomok az egyik frissen elbocsátott beteghez vezetnek. Ahogy a nyomozók egyre mélyebbre ásnak a múltban, egy évtizedek óta tartó rettenet nyomaira bukkannak.

2: Giebel: Csak egy árnyék - a nő élete remek volt. Szerelem, karrier, ész és külső is megadott neki. Ám valaki a nyomában jár. Egy zaklató, akit rajta kívül senki nem észlel. Ő érzi, hogy veszélyben van, de lassan már senki nem hisz neki. Egy tragikus múltú rendőrt leszámítva, aki a védelmezője lesz. Vajon megmenthetik egymást, vagy az árnyék elől nincs menekvés?

1: Paris: Összeomlás - Cass késő éjjel, zuhogó esőben hajtott haza. Az úton valaki megállt, csak állt az autóval. Cass megállt, de nem kértek segítséget. Elhajtott. Majd kiderül, aki abban a kocsiban ült, meggyilkolták. Cass lelkiismerete egyre gyötrőbb, ráadásul valaki zaklatni is kezdi. A nő egyre feledékenyebb, lassan már maga sem tudja, mi valóság és mi képzelet. Bízhat még valakiben? Legalább magában? Vagy már elkerülhetetlen a teljes összeomlás?

Kalandos, szerelmes, kosztümös, titkos küldetéses.

Vannak családok, akik hagyományosan egyik lánygyermeküket a hazának adják. E lányok látszólag egy zárdában növekednek, de nem vallásosságra nevelik őket. Nyelvekre, stratégiára, tudományra és harcra tanítják őket, hogy a képességeiket majd az ország védelmére használhassák. Anna is ilyen gyermek volt, már szépséges fiatal nő. Izabella királyné hívatja az udvarába, ahol a kis király dajkája, egyben védelmezője lesz, amikor a török Buda alatt magához hívatja az egész királyi udvart. Később is a lány képességeit akarják bevetni, amikor az osztrákokkal folytatott titkos levelezést kellene megsemmisíteni. Anna a török udvarba kerül, ahol a szerelem lehet az egyetlen, ami letéríti az útjáról.

Nem tűnik kérdésesnek, mi volt a regény ihletője. Amikor megjelent, nálunk akkor tombolt a Szulejmán sorozatláz. Az írónőnek is kijött egy kötete, melyben azt mutatta be, milyen ember volt igazán a török szultán és az ő hírhedt asszonya, Hürrem.

Ez a regény azonban a romantikus kalandregényekkel karöltve mutatja be a történelmi korszakot, így tanulságos és szórakoztató is tud lenni egyszerre. Az a veszély sem fenyeget senkit, aki a sorozatot nem bírta, hogy annak valamiféle verzióját olvassa. Ez egy saját történet, magyar hősnővel, akinek csak keresztezi az útja a török sorozat hőseiét.

Az alapötletét nagyon szerettem. Most divatosak az erős női hősök, és Anna nagyon megfelel ennek a kritériumnak. Szellemileg, testben és lélekben is határozott, erős nő, aki céltudatosan halad a célja felé. Olyan regényre bőven akadni, amikor egy férfi kémkedik és hajt végre kockázatos megbízásokat, de itt most egy nő végzi mindezt. Pedig, ő a szívét is nehezebben győzi egyes helyzetekben, mint tenné egy férfi. De pont ettől izgalmas a regény!

Ugyanis Anna egy ponton ráébred, nem lehet egyszerre a korona hű szolgálója és szerelmes asszony. Választania kell, hogy a szerelem vagy a haza. A döntés súlyét érzékelteti a regény, de nem válik kesergős érzelmessé. A helyén vannak benne az érzelmek.

Az egész kötetre igaz, hogy a szereplők érzelmi életét is megkapjuk, de közben a szerző pörgeti az eseményeket is. Így a karakterközpontú és a cselekményrajongó olvasók is megkapják a maguk adagját.

A nők különben az izgalmasabb karakterek. Anna a hősnő, minden értelemben. Hürrem a kevés jelenetében is emlékezetes egyéniség, keménykezű és kegyetlen, akiről érezni, hogyan tarthatta meg a hatalmát eddig, és fogja megőrizni a következőkben is. Izabella, a magyar királyné a kakukktojás. Egy fiatal nő, aki könnyedségre, szórakozásra és szerelemre vágyik, ehelyett helyt kellene állnia egy történelmi pillanatban. Vele nem is tudtam együttérezni: gyász helyett szeretőt tart, akin kegyetlenül megtorolja azt, ami a saját bűne is. Élveteg, nyavalygós figura, akinek azonban a kalandjai és mindennapjai ellenpontozzák Anna jellemét.

A férfiak szinte csak díszek mellettük. Demir azért érdekes, mert Anna szereti. Szaniszló azért érdekes, mert Izabella az ágyában tartja. Pár vonással jellemzettek, karizmatikusak, de nem olyan alakítói a cselekménynek, mint a nők.

Szórakoztató, kalandos regény, végig. Jól keveri a történelmi tényeket és a románcot.

Egy kötete még van, hamarosan mesélek arról is!

R. Kelényi: Szulejmán és a magyar udvarhölgy - Mint történelmi romantikus: 85% kalandos, eseménydús. Tények és kalandok keveréke.

Szubjektíven: 80% elszórakoztatott, megszerettem a hősnőt. Történelem és mese is egyben.

• Keserédes nyár - ifjúsági a Mórától.
• Egy nyár New Yorkban - kosztümös, romantikus az IPC-től.
• Korra legendája - 2. kötet - képregény, Szukits.
• A Vörös Vadász - Alexandra thriller.
• A lány a toronyban - meseregény az Alexandrától.
• Királyi Játék - történelmi a Libritől.
• Az erdő - Rutherfurd történelmi regénye az Alexandrától.
• A név nélküli lány - romantikus, dráma az Alexandrától.
• Hűtőkamra - thriller a 21. Századtól.
• Csaknem fiúmentes nyár - ifjúsági a Manó Könyvektől.
• Júdás - dokumentumregény a Libritől.
• Ők is boldogan éltek? - mesekönyv a Cser Kiadótól.
• Hajdan varázslói 2. - mesekönyv a Digitanart gondozásában.
• 48 másképp - novellák a Mórától.
• A villa, a boszorkány és a sárkány - ifjúsági az Európa Kiadótól.
• Lány a koporsóban - thriller a Kossuth Kiadótól.
• Tizenhárom - Álomgyár, thriller, tárgyalótermi.
• Utolsó lehelet - krimi a Libritől.
• újrakiadást kap az Agavétől Az éhezők viadala 3 kötete.

Szeptember

23. Kósun: Battle Royale - disztópia 5/5

24. Child: Az ügy - krimi 5/5

25. Az év legjobb sci-fi és fantasynovellái 2019. 5/4,5

26. Kepler: Nyúlvadász - skandináv krimi 5/5

27. Wilde: Dorian Gray arcképe - szépirodalom 5/4,5

28. Baráth: Első tánc - romantikus 5/2,5

      Dahl: Fiú a küszöbön - thriller 5/5

29. Scott: Szélhámos játszma - erotikus 5/2

      Gucci: Gucci - dokumentum regény 5/1,5

Már csak egy nap, és október.

Családos, divatvállalatos, viszályos.

Guccio olasz fiatalember volt, aki valami újba akart vágni. Hátrahagyva szülőföldjét Angliába ment, ahol hotelekben dolgozott. Az előkelő angolok stílusát és gondjait látva, hazatérve kigondolta a saját vállalkozását. Látta, mennyit szenvedtek a rossz bőröndökkel a vendégek – ő egy olyan bőráruval foglalkozó üzletet álmodott meg, ahol a minőség kulcsszó. Egyre bővülő családját képes volt így eltartani, és a gyerekek is az üzletbe nőttek vele. A legidősebb fiú, Aldo egyszerre rendelkezett üzleti érzékkel és csalhatatlan stílusérzékkel. Az ő irányítása alatt a Gucci nagyvállalattá, világvéggé nőtte ki magát. Angol nőt vett el, 3 fiút nevelt fel, de szenvedélyes természete rendszeresen más nőkhöz is elsodorta. Az egyik a titkárnője volt, Bruna, aki élete nagy szerelme lett, és aki egy lányt szült neki. Élete végére azonban szembe kellett néznie több váddal, a családja árulásával.

A sikeremberek történetei lekötnek. Nagyon tetszett a Steve Jobs kötet, a Kossuth sikeres nőkről készült sorozatát is nagyon élvezem. Művészek, vagy akár üzletemberek – technika, szórakoztató ipar vagy divat. Ha sikeres volt, a története érdekes. Anno gazdaságtanon még a fejembe is verték, hogy sikeremberek életútjának tanulmányozása komoly forrásanyag.

A divatban és illatok terén Chanel és Yves Saint-Laurent fan vagyok, de a téma érdekel, így szívesen olvasok más márkák létrehozóiról is. Bár a Versace-család jobban érdekelt volna, a Gucci is érdekesnek tűnt. Szintén olasz világmárka, szintén bőven volt botrány családon belül.

A kötetet ráadásul egy bennfentes jegyzi, Aldo törvénytelen lánya, Patricia. De az üzletbe ő is be lett vonva, és elég közelről végigélhette a családi botrányokat is. Az egyik tulajdonképpen ő maga volt: a Gucci család fejének szerelem gyereke.

Lehetett volna ez jó könyv, ha máshol vannak a hangsúlyok. Az elején még úgy tűnt, valóban családi krónika lesz. Lekötött, amikor arról mesélt, hogy alapította meg a céget a nagyapa, hogyan alakult a házassága az asszonnyal, akit elvett annak ellenére, hogy lányanya volt – ezzel nem is kicsit törve meg a kor szokásait. Még az is lekötött, amikor Aldo első sikereiről írt, és utalt a Gucci sikertermékeire.

Megjegyzem: itt képeket is szívesen vettem volna. Annyira nem vagyok képben, hogy tudjam, melyik táskáról, sálról van éppen szó. Szerencsére a Google a barátom…

De aztán jön Bruna, és innentől kezdve ez már nem dokumentumregény vagy családi krónika. Innentől kezdve úgy éreztem, hogy ez a valóság mese verziója, mellyel Patricia Gucci a saját eredetét és életét szórja be vastagon csillámporral. Annyira elfogult, hogy közben gúnyosan felnevettem olvasás közben.

Olyan hatalmas szerelmet ír le a szülei között, mintha ez egy égben elrendeltetett, tökéletes szerelem és kapcsolat lett volna. Bocs, de nem tudom nem cinikusan olvasni, hogy a környék szépe, egy hamvas 18 éves szenvedélyesen beleszeret egy ötvenes férfiba. Akinek 3 felnőtt fia van, unokái. Mintha az nem is számított volna, hogy milliárdos volt…

Gúnyosan kacarásztam is, amikor az apja szeretőit eldugva említi Patricia…

Innentől érdektelenné vált számomra a kötet. Magáról, meg a szülei szerelméről ódázik.

Kár érte, jól indult. De a cég és a botrányok helyett romantikus ponyvává silányult.

Gucci: Gucci - Mint dokumentumregény: 40% a magánéletre koncentrál, kevés a gazdasági/vállalati rész.

Szubjektíven: 20% úgy éreztem, ez csak a szennyes mosdatása. Mese a valóság helyett.

Félreértéseket tisztázó, párkapcsolattal próbálkozós, viszonyos.

A műsor ugyan véget ért, de Ariel nem akarja elengedni az életéből Borát. Hiába tudja, hogy a teniszező karrierjére kellene összpontosítania, a lány mellett végre boldog. Bora más, mint a pénzére hajtó cicababák és az ágyban is nagy az összhang közöttük. Így nem is kis pofonként éri, amikor a lány helyett csak egysoros búcsúüzenetet talál a lakásban. Rohan utána, és szembesülnie kell azzal, hogy ha maga mellett akarja tartani őt, jobban be kell engednie az életébe. Mesélnie kell a családjáról, a testvéréről. Kell neki annyira a lány, hogy megtegye. Közben kirobban köröttük egy bulvár botrány: az elvileg kikapcsolt kamera gyakorlatban mégis ment, így lett egy szexvideójuk. Bora családja sem könnyíti meg az életüket: legyen szó a nagyanyák csörtéjéről vagy a matekzseni báty szerencsejáték szisztémáiról.

Gyötrődtem azon, el akarom-e olvasni egyáltalán ezt a regényt. Akinek az erotikus-romantikus zsáner bejön, remekül el lesz vele, én nem igazán tartozom ebbe a kategóriába. Viszont, van egy olyan heppem, hogy nehezen hagyok félbe sorozatokat. Képes vagyok végigszenvedni valamit csak azért, mert egyszer régen elkezdtem. Még akkor is, ha utálom az egészet. A Szélhámos első részét olvastam, most ne tudjam meg, mi lesz a vége?

A fülszöveg egy kis krimit is beígért, hiszen valaki Bora nyomában jár. Arra hamar rájöttem, hogy ez annyira gyenge vonal benne, hogy észre se venném, ha nem lenne. Kb. olyan szinten van, mint amikor a szürke50 harmadik részében Ana kapott egy zaklatót. Abszolút nem ez a lényeg, csak benne van, hogy 1-2 fejezetre legyen cselekményszál is.

Az egész köteten éreztem az erőlködést, hogy ne csak egy erotikus, tartalmatlan nyálregény legyen. Ezért a minimális krimi szál, ezért van erőltetve Bora infantilis családja is. Ott nagyon érzem, hogy komédia akar lenni, ahol a lökött családtagokon nevetni kellene. Hogy Bora apja vezető genetikus, de a család annyira szégyelli, amivel foglalkozik, hogy a saját lánya inkább bűvésznek hazudta. Nyomorult még egy trükköt is tanult, hogy hitelesebb legyen a mese. Nem viccesnek éreztem ezt, hanem idegesített.

Ez valahogy igaz az egész kötetre. Az agyamra ment a cselekmény is, meg a szereplők is. Akármennyire is ragozgatjuk, ez végső soron egy erotikus regény, amiben Bora és Ariel legjobban az ágyban, vagy a konyhapulton érti meg egymást egy szál semmiben. Azért nem olyan anatómiai részletességű a szex, hogy belepiruljak, de van benne bőven ilyen jelenet. Nem volt hihető számomra, hogy a kapcsolatuk igazán több lenne ennél. Ariel esetében még csak értem, miért tartja maga mellett Borát. Csinos, és nem egy aranyásó. Tud vele beszélgetni is. Ha azonban Borát nézem, ő mit tud felmutatni, miért van Ariel mellett? Jól néz ki, vonzódik hozzá, szexuálisan összepasszolnak. Erről az oldalról nagyon nem látom, hogy a vágy mögött van érzelem is. De az ilyen regényekkel ez rendszeresen problémám: annyira összemossák a vágyat és a szeretetet, hogy egyként kezelik őket. Pedig nem az.

De vissza a szereplőkhöz! Bora a hősnő, én meg rühelltem a csajt. Ő van beállítva a nagy feminista hősnőnek, aki az álompasit is képes faképnél hagyni, közben meg rengeteget nyavalyog. Azzal lehet tökéletesen az idegeimre menni, neki össze is jött.

Át kell nevelnem magam, ne akarjak mindent befejezni. Mert ezekkel csak szenvedek.

Scott: Szélhámos játszma – Mint erotikus: 50% a szenvedély benne van végig, de a cselekmény szimpla és nem vicces.

Szubjektíven: 10% nem szeretem a hősnőt, a hőst se nagyon és a történet is idegesít.

A középkorú Wille eszkortot rendel magához. Azonban saját tervei vannak: elkapja a lányt, azt élvezi, ha megerőszakolhatja. Ám mielőtt bánthatná a nőt, maszkos férfi érkezik, és agyonlövi. A rendőrség kiszáll, és a sokkos nőből akarnak minél többet kiszedni. Wille ugyanis nem akárki volt, a svéd kormány tagja, miniszterelnök.

A rendőrség hamar arra a következtetésre jut, hogy egy lecsukott terrorista kezdett megtorló akcióba és zavargások keltésébe. A közelébe akarnak férkőzni, amihez Linna lenne a megfelelő személy. Elengednék neki a letöltendő büntetése hátralevő részét, ha segít nekik. Ő azzal a feltétellel megy bele, hogy semmilyen információt nem tartanak vissza tőle. Nehezen, de beleegyeznek. A véleményére azonban nem kíváncsiak: hiába mondja az elejétől, hogy nem politikai merénylet volt, Wille magán- és előéletében kell a gyilkost keresni, nem hallgatnak rá. Inkább kiküldik, hogy a terrorista üzenetét elvihesse, és lecsaphassanak a mozgásba lépő emberekre.

Valóban működésbe lépett egy terv, de nem gyilkosságokra. A férfi a családját akarta becsempészni az országba, és nem gyilkosságokat tervezett. A rendőrség mindent titkosít, megoldottnak hiszik a dolgokat, Linna sem kap semmit.

Akkor viszont visszajönnek hozzá, amikor újabb gyilkosság történik, és ők is belátják, a férfinak volt igaza. Azonnal szabadlábra helyezik, civil segítőként az állását is visszakapja. Kamaszkori szerelme, aki a börtönben felvette vele a kapcsolatot, úgy tűnt, megint összejönnek, viszont kiakad. Ő nem akar rendőrrel járni. Linna személyiségének ez azonban szerves a része, nem tudja feladni, a nőért sem.

Az előkerült áldozatok között keresik az összefüggést, és értelmezik a kis verset, amit a gyilkostól hallottak. Aki magára Nyúlvadászként tekint, aki levadássza a nyulakat. Az egyik férfit úgy vágta össze, hogy még jobban nyúlra emlékeztessen a tetem.

Linna jön rá, hogy ők mind egy középiskolába jártak. Egy elit, bentlakásos iskolába, ahol a gazdag és befolyásos fiúk saját klubot is alakítottak, a Nyúlüregben tartva a gyűléseiket. Ahogy nyomoz, egyre több borzalomra bukkan rá. Saga utazik ki az egyik áldozathoz. Grace csoportos erőszakot szenvedett el tőlük, ráadásul majdnem halálra verték. Hazamenekült, és komoly balesetről hazudott, az igazat nem mondta el. Az erőszakot elkövetők, akiket a Nyúlvadász sorra elkap.

A még túlélő klubtagok egy vadászatra gyűlnek össze, ahol a híres séf, Rex sütne. Ő annak idején szeretett volna klubtag lenni, de nagyon csúnyán elbántak vele, a barátnője bánta az esetet. Most a fiával van itt, akit szeretne férfiasabbnak látni.

A vadászaton azonban ők válnak célponttá. DJ, igazából a gyilkos, nem a vadászuk. Az anyjáért és minden áldozatukért jött elégtételt venni.

Erre már Linna rájött, hogy Grace szült egy fiút az erőszakot követően. A nő meg volt róla győződve, hogy akkori barátja, Rex adta a fiuk kezére, és ő is megerőszakolta. A fiának biztosan ő az apja, DNS teszttel bizonyította. Saga jön rá, hogy Rex nem is volt ott, a klubtagok bezárták máshol, nem tudta, mit tettek a barátnőjével. Neki azt adták be, Wille elcsábította tőle Grace-t. A baba már korábban megfogant.

A rendőrök kénytelenek lelőni DJ-t, hogy az ártatlanokat megmentsék tőle. Rex a temetésre elutazott a középiskolai szerelméhez, együtt temették el a fiuk, akiről Rex nem is tudott. A még élő fiával megerősíti a kapcsolatát, neki képes lesz elmondani, mennyire szereti. Alkalmi barátnője pedig közli vele, hogy gyerekük lesz.

Linna barátnője is átgondolja a félelmeit, és már nem bánja, hogy a szerelme rendőr. Mikor ezt neki is elmondaná, észreveszi, hogy egy férfi jár a nyomában.

Elhagyott gyerekes, női ármányos, fenyegetett.

Cecilia Wilborg álomszerű életet él, és mindenre kész is, hogy ezt megtartsa. Egy előkelő környéken ő fogta meg a legjobb partit, akinek szült két szép kislányt is. A munkáját szereti, otthon dada segíti, imádja, hogy az egész környék őt irigyli. Így nem is kicsit veszi zokon, amikor az uszodában felejtett idegen kisfiút neki kellene hazafuvarozni szívességből. Mivel nincs otthon senki, magával viszi, és azt tervezi, másnap leadja az iskolában, legyen a tanárok gondja. De nem mennek a gyerekért, a rendőrség visszajut hozzá, és nincsenek jó válaszai. A kisfiúnak otthon kell, és a férje van olyan birka, hogy megengedi, maradhat náluk. Cecilia minden erejével igyekszik észre sem venni a fiút, de egy ponton áttörik a gát. Előkerül a fiút gondozó Anni holtteste, és a múlt is kezd felszínre kerülni. Cecilia minden hazugságot bevet, hogy megtartsa az életét, de túl sok titok és bűn van elrejtve az életében.

Most még kicsit emésztem ezt a történetet. Nem a megrázó a legjobb szó rá, de eléggé odacsapott. Néha jön egy-egy olyan szereplő, akinek olyan bűnei vannak, hogy legszívesebben bezárnám valahova nagyon messze és eldobnám a kulcsot.

E regény központi hősnője, Cecilia is ilyen. Ugyan egy-egy fejezetre átveszi a szót a címbeli fiú, Tobias, de az nagyon minimális a nő fejezetei mellett. Cecilia közel van ahhoz, amit betegnek lehet mondani. Szenvedés, hogy jó tulajdonságot találjak benne. Elsősorban képmutató és hazug, a végletekig. Mindene megvan, de semmi nem elég neki. A látszatért él: fontos, hogy gazdag legyen. Fontos, hogy irigyeljék a férje, a vagyona, a családja, a háza miatt. Ez határozza meg: semmi más nem érdekli, csak ezek.

Már a regény elején szembesülünk vele, mennyire más az igazi személye, mint amit mutat magából a világnak. Látszólag ő a csinos, gazdag üzletember neje, aki félállásban még dolgozik is, mellette csodás anya és házigazda. Látszólag imádja a férjét, a lányait, a munkáját. Valójában meg azt éreztem, hogy csak azt imádja, hogy mások ezért irigylik.

Így is vitt magával a regény. Az a kettősség, amit játszott, és amilyen igazából volt a nő, olvastatta velem a fejezeteket. A manipuláció, ahogy a sok árulását leplezte, már szinte gonosz zsenivé tették. Túl sok mindent úszott meg, mindig is. A krimis szál, kik a fiú szülei, miért hagyták magára, csak még érdekesebbé tette a helyzetet.

Majd jön egy hatalmas csavar, és a regény második felében Cecilia hazugságai sorra lelepleződnek. Sok az olvasónak is új, hiszen korábban csak utalt arra a nő, mennyi bűne van. Most sorra derülnek ki a dolgok, és fokozatosan újraértelmezik a kis Tobias történetét is. Nagyon tudtam drukkolni, hogy Cecilia bukjon csak le. Hogy ne tudja újabb hazugságokkal fedezni magát, mert gyomorforgató, amit végigcsinált. Egyszerűen ilyen embernek, legalább regényben, ne jöjjön össze a happy end! Azt persze nem árulom el, hogy mire fut ki a cselekmény…

Vitt magával a narráció. Az, hogy Cecilia és néha Tobias szólal meg, stílusos lett. Ez a nő olyan figura, akit szerettem utálni. A megnyilvánulásai is pont illenek ebbe a képbe. A valódi arcának tükre, egy számító dög, aki nagyon egyedien és egoistán látta a világot.

Csavaros, üdítően gonosz regény ez, amelynek a fordulatai nem egyszer megleptek.

Dahl: Fiú a küszöbön - Mint thriller: 80% fordulatos, lélektanilag jól felépített. Üdítő, hogy antihős a főszereplő.

Szubjektíven: 85% imádtam gyűlölni Ceciliát. Dahl endszeresen meglepett: lehet jobban is.

Szakmát választós, párkapcsolatos, felnőtté válós.

Zoey tehetséges, de félénk lány, akinek minden vágya, hogy musical színésznő legyen belőle. A mindent eldöntő iskolai év előtt a szeretteitől különleges születésnapi ajándékot kap: egy hetet Párizsban. A repülőn egy kellemes férfi mellett kap helyet, majd a város is elnyeri a tetszését. Ám a hotel előtt azzal szembesül, kirabolták, és semmi pénze nincs. A gépen megismert Owen siet a megmentésére. A férfi ugyan 14 évvel idősebb, de nagyon megnyerő, és Zoey életében először merész akar lenni. Belemegy egy viszonyba a vakáció alatt. Élményekkel telve megy haza, de az iskolában nagy meglepetés vár rá: új dráma tanár érkezett. Owen. Zoey nagyon hamar egy reménytelen viszonyban találja magát, hiszen kiderül, hogy Owen nős és a felesége az új tánctanár. Szerencsére az igazgató, Sean, mindig ott van a számára támasznak – talán valami többnek is?

Rendszeres problémám a romantikus regényekkel és filmekkel, hogy van egy biztos sémájuk, amitől nem térnek el. Szavaljuk együtt: megismerkedés – vonzalom – nagy szerelem – félreértés és szakítás – szívfájdalom – nagy gesztus – még nagyobb boldogság. Így örülnöm kellene, hogy végre találtam egy regényt, amely nem ebben a cselekményvázban mozog. Mégse vagyok boldog: nem tetszett a könyv, hiába más!

Az alaphelyzet kedvemre való volt: Párizs! A kedvenc városom. A hősnő musical színésznő akar lenni. Ha erre nem is vágyom, a musicaleket szeretem, így ez a vonal is ígéretesnek tűnt. Aztán nagyon hamar csalódnom kellett minden előzetes várakozásban. Párizs? Lehetnének akárhol máshol a világban. Nem is tudjuk meg, merre jártak, mit csináltak. A város csak azért kell, hogy indokolja a nyaralás alatti viszonyt. Fontosabb az ágytorna és a szerelembe esés, mint a környezet.

Az iskola? Alig kaptam információt, mit tanul a lány és milyen órákra jár. Van vizsgaelőadás is, de azzal is alig foglalkozott a szerző. Az iskolai évben is egy vezető szál van: a szerelmi gyötrődés. Itt már gyötrődés, mert a valóság minden álmot összetör. Mit is lehetne kezdeni egy férfival, akihez elemien vonzódik, de akiről egyre nyilvánvalóbb, hogy nem válik el? Kifejezetten szánalmasnak éreztem, amikor Zoey már szakítani akar, de Owen mindig elcsábítja egy pásztorórára, Zoey pedig mindig kijelenti, ez volt az utolsó.

Sean vonalon se jobb a helyzet. Az egy megbízhatóbb, kevésbé szenvedélyes kapcsolat. Ám ott is szembe kell nézni azzal, hogy 15 évnyi korkülönbség elég, hogy mást akarjanak az élettől. Máshol tartanak a karrierben és az élettervekben is. Plusz, Owen árnya is visszatérő elem lesz.

Vagyis, itt a szerelem nem egy mesebeli csoda, ami minden akadályt legyőz. Ez a szemlélet még tetszett is nekem, de annyira csak a szerelemről szól a regény, hogy nekem túl sok volt. Talán nem a sémákat követi, de tömény és kifejezetten romantikus az egész.

A szereplők sem nőttek hozzám. Zoey naivitása sokszor megnevettetett, de összességében inkább idegesített a lány, minthogy drukkoljak neki.

A regény stílusa csajos, de a szerelmi tematika egyeduralma nekem közel taszítóvá tette.

Maradok a szerző krimisebb történeteinél, ez nagyon nem az én fogamra való volt.

Baráth: Első tánc - Mint romantikus: 60% eltér a sémáktól, miközben használja is őket. Csajos, és nem mese.

Szubjektíven: 20% túl sok volt benne a szerelmi gyötrődés, a vége ellenére nem tetszett.