Fülszöveg:

Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Mona egy fiatal lány sötét múlttal és kilátástalan jövővel. Nem is meglepő – legfeljebb váratlan –, hogy a stricije egyszer csak eladja egy plasztikai sebésznek, aki egyik napról a másikra átszabja őt valaki teljesen mássá.
Angie Mitchell egy híres hollywoodi Sense/Net sztár különleges képességgel. Bár sokan szeretnék édes tudatlanságban tartani, Angie hamarosan mégis rájön, hogy kicsoda valójában, és miért nincs szüksége deckre, hogy rácsatlakozzon a cybertérre.
Eközben egy rejtélyes entitás emberrablást szervez a mátrixban, és a terve megvalósításához szüksége van Monára, Angie-re és az egész emberiségre. Az ármány mögött pedig lesben áll a Jakuza, a japán alvilág rettegett szervezete, akinek vezetői könyörtelenül manipulálnak bárkit és bármit céljuk elérésében.

Szerintem: 

Fülszöveg:

A zombik eltűnőben vannak. Ez akár jó dolognak is tűnhet, hiszen a zombik megeszik az emberek agyát. Jack Sullivan, a hétköznapi embergyerek viszont gyanút fog. Folyton egy kísérteties sikolyt hall, ami mintha magához hívná a zombikat – de hová, és milyen (feltehetőleg sötét) célból?

Jack három legjobb barátjával (talán már csak ők maradtak egyedüli emberként a földön) és szörnykedvencével, Roverrel együtt kell, hogy a végére járjon ennek. Menet közben sokkal több mindennel találják szemben magukat, mint amire befizettek volna: beleértve egy óriási Gigaférget, egy szörnytörzshellyé vált pizzériát, egy világokat elpusztító ősi gonoszt, meg egy tök menő hangrendszert. Vajon Jack rájön, hogy miért tűnnek el a zombik… mielőtt a barátaira kerülne a sor?

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Agatha Christie-t (1890-1976) az egész világ ismeri. Több mint száz regényt, elbeszélést, színdarabot és rádiójátékot írt. Könyveit milliárdos példányszámban olvassák a világ összes nyelvén – ő a világirodalom legolvasottabb szerzője. Az Életem (An Autobiography) 1977-ben, az írónő halála után egy évvel jelent meg, s bepillantást nyújt elképesztően színes és fordulatokban gazdag magánéletébe a kisgyermekkortól a házasságokon és a háborúkon keresztül az alkotói mindennapokig, valamint a második férjjel, Max Mallowannel közösen folytatott extrém kalandtúrákig, azaz a régészeti expedíciókig. Szinte személyes ismeretségbe kerülhetünk e zsenivel – egy olyan mű révén, amely játszódjék akár az „unalmas” viktoriánus Angliában vagy a titokzatos, ismeretlen Keleten, legalább annyira lebilincselő, mint a szerző legizgalmasabb regényei.

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Néha a farkas, a hős, és a nagymama az, akivel vigyáznod kell…

Petúnia hercegnőt elrabolták! Bár… a baleset szó jobban illene a történtekre. Oliver, a vesztfálini erdők farkasai néven elhíresült tolvajbanda feje, nem szándékosan tette. Most pedig kénytelen lesz helyrehozni a dolgokat. Színt vall a király előtt, és elviszi a hercegnőt a nagyhercegné birtokára.

Ám Petúnia távolról sincs biztonságban. Gyerekként a tizenegy nővérével együtt megátkozták őket, és emiatt szüntelenül táncolni kényszerülnek a Kőbezárt király éjféli bálján. Petúniát újfent baljós álmok üldözik, és nem lehet biztos abban, hogy valóban csupán rémálmokról van szó. Amikor a nővéreivel egy alaposan előkészített csapdába esnek, ki más menthetné meg őket, mint egy jóképű erdőlakó?

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Bábuk ​vagytok mind. Titokban mozgatlak. Csodálatos nézni, ahogy elégtek… Isten hozott a pokoli előadáson!
Egy kegyetlen, de zseniálisan okos gyilkos élve égeti el áldozatait Anglia ősi emlékköveinél. Sosem hagy nyomot maga után, így a rendőrség tehetetlen. Aztán a harmadik áldozat maradványain megtalálják a gyilkos rejtélyes üzenetét.
A rendőrség furcsa párt állít az ügyre: Washington Poe briliáns agyú nyomozó, de cinikus, sötét alak. A férfi néhány éve maga kérte a felfüggesztését az állományból. Tilly Bradshaw a rendőrség legjobb kódfejtője. A lány kivételes tehetségű, emberkerülő matekzseni.
Három elképesztő intelligencia harca kezdődik. Vajon kié lesz a végjáték? Főleg ha a gyilkos a kezdetektől fogva ennek a különleges nyomozópárosnak szánta az előadást.

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Az még csak hagyján, hogy ezernyi szobájában gépemberek százai járnak föl-alá, pörögnek, zakatolnak, táncolnak a mindenhova bekúszó köd szivárványszínű ragyogásában, vagy hogy az óriási villa játékkészítő tulajdonosának magányra ítélt feleségét senki nem láthatta már húsz esztendeje. Ám időnként sűrű feketeség szüremkedik ki az ablakok résein át, s ölt rémisztő alakot – hogy aztán újabb és újabb haláleset adjon okot a találgatásoknak: vajon milyen szörnyű titkot rejtenek az erdőn túli palota termei? Vagy egyenesen: miféle szörnyeteget?
Irène és Ismaël 1937 augusztusának végén a normandiai partvidék kék-öbölbeli idilljében, szerelmi egymásra találásuk hajnalán még csak nem is sejtik, miféle borzalmakat tartogat számukra a nyár utolsó teliholdjának éjszakája, amikor nyomozni kezdenek egy feltételezett gyilkosság tettese után, s behatolnak a zseniális játékgyáros-feltaláló labirintusszerű, árnyakkal teli birodalmába.

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Sandro ​Veronesi új regényének főszereplője Marco Carrera, a kolibri. Az élete teli van kétségekkel, végzetes véletlenekkel, kegyetlen veszteségekkel és örök szerelmekkel. De ő sosem zuhan a mélybe: szüntelen, állhatatos szárnycsapásokkal próbál helyben maradni, és amikor ez nem lehetséges, megállítani a zuhanást – mert túlélni nem azt jelenti, hogy kevésbé élni. Körülötte Veronesi felejthetetlen karaktereket épít, amelyek tökéletes regénystruktúrát alkotnak. Egy egész kis világ az idő tengerében, a hetvenes évek elejétől a komor közeljövőig, amikor feltűnik Marco Carrera kitartásának gyümölcse: egy kislány, akit, Miraijinnek hívnak, és ő lesz az Új Ember. Nagyhatású regény az élet megrázó erejéről, elvarázsol és megindít.

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Szövevényes ​bűntény Róma fényűző poklában…

Öt évvel a Sant'Ambrogio zárdában történtek után…
Schillingfürst hercegnő támogatásával Blanca Riva, azaz új nevén Christina Rivera a húgaival együtt egy lányiskolát hoz létre. A Sorores nevet viselő iskola árvák, meggyalázottak, kitaszítottak menedéke lesz.
Marco Fiore magánnyomozó irodát nyit, és az évek során egyre több sikeres bűnügyet old meg. Egy nap bekopogtat hozzá egy kétségbeesett nő, és a segítségét kéri eltűnt férje ügyében. A szálak egy hírhedt báróhoz és egy úri szajhához vezetnek… Ugyanebben az időben az egyik, Christina által megmentett gyermek apját brutálisan meggyilkolják.
Vajon mi köze az eltűnt férj és a meggyilkolt apa esetének egymáshoz?
Marco és Christina újra együtt nyomoz. Lehetséges, hogy nem csak a két bűntény szálai fonódnak össze?

Szerintem: 

Fülszöveg: 

 A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közlésére, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva – az éjszaka kellős közepén – ötlött fel benne a végleges cím. „Kiugrottam az ágyból – írja Thackeray –, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam: Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!” A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a „toll- és ceruzavázlatok” laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körkép-regény alakult, a humoros, szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett.
Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr a legszorosabban Thackeray nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének – talán, mert átérezzük a mű „örök érvényű” mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: „Ó hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?…”

De ezzel nem vagyok túl elégedett, úgyhogy legyen itt valami a cselekményről is: a fiatal Amelia éppen elhagyja a lánynevelő intézetet. Bájos, mindenki által szeretett ifjú hölgy, aki készen áll hazatérni és majd férjhez menni. A vele egykorú, okos, de jelentéktelen családból származó Becky is vele távozik. Állást kapott, de előtte kis időt eltölt barátnője családjánál. Mindkét lány bekerül az élet játszmáiba: Becky gazdag férjet akar fogni és ügyködik is ezen, míg Emmy gyerekkori ideálja, George felesége akar lenni.

Szerintem: