Fülszöveg: 

 A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közlésére, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva – az éjszaka kellős közepén – ötlött fel benne a végleges cím. „Kiugrottam az ágyból – írja Thackeray –, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam: Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!” A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a „toll- és ceruzavázlatok” laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körkép-regény alakult, a humoros, szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett.
Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr a legszorosabban Thackeray nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének – talán, mert átérezzük a mű „örök érvényű” mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: „Ó hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?…”

De ezzel nem vagyok túl elégedett, úgyhogy legyen itt valami a cselekményről is: a fiatal Amelia éppen elhagyja a lánynevelő intézetet. Bájos, mindenki által szeretett ifjú hölgy, aki készen áll hazatérni és majd férjhez menni. A vele egykorú, okos, de jelentéktelen családból származó Becky is vele távozik. Állást kapott, de előtte kis időt eltölt barátnője családjánál. Mindkét lány bekerül az élet játszmáiba: Becky gazdag férjet akar fogni és ügyködik is ezen, míg Emmy gyerekkori ideálja, George felesége akar lenni.

Szerintem: 

Fülszöveg:

„Ez ​itt Vere. Kéjsóvár és dekadens. A mézédes méreg földje.”

Damen népének hős harcosa, és Akielos trónjának jogos örököse. Ám amikor féltestvére magához ragadja a hatalmat, Damen fogságba esik, megfosztják az identitásától, és elküldik ágyas rabszolgának az ellenséges ország hercegéhez.

Új gazdája, Laurent herceg gyönyörű, manipulatív és halálos – a verei királyi udvar legrosszabb oldalát testesíti meg. Az ottani életveszélyes politikai cselszövések közepette azonban semmi sem az, aminek látszik. Így amikor Damen a verei trónért folytatott harc kereszttüzében találja magát, kénytelen összefogni Laurent-nal, hogy életben maradjon, és megmentse a hazáját.

Damen számára csak egy szabály létezik: soha, de soha nem szabad felfednie a személyazonosságát. Hiszen pont arra az emberre van szüksége, akinek a legtöbb oka van rá, hogy mindenkinél jobban gyűlölje őt…

Ármány, intrika és bizarr társadalmak.

Szerintem:

Fülszöveg:

Nem ​azért öl, mert élvezi, hanem mert így helyes.

A probléma ott kezdődik, amikor <SPOILER!> Deadpool legyilkolja a Marvel-univerzumot. Ezerszer. De mi indítja ezt a párhuzamos világból származó Wilsont arra, hogy leölje a multiverzum összes jelmezes igazságosztóját és gonosztevőjét? És honnan ered végtelen vérszomja, miért támadja meg gyilkos indulattól fűtve az Ötletverzumot, azaz a legendás irodalmi személyek valóságát? Tudjátok: azt a helyet, ahol szüleink és nagyszüleink kedvenc könyveinek és a mi kötelező olvasmányainknak a főszereplői laknak!

És Deadpool nem ismer tréfát. Nem lassít, nem áll le, amíg egyetlen szuperhős vagy egyetlen klasszikus irodalmi alak is lélegzik szerte a széles multiverzumban.

Hibbant hadjárata során azonban korántsem éri be ennyivel: multiverzális ámokfutása ugyanis egyszerre meglepő, és apokaliptikus irányt vesz, míg végül csak egyvalaki állíthatja meg: a saját univerzumunk közkedvelt Wade Wilsonja, a párhuzamos világok további, kétségbeesett Deadpooljai segítségével. Talán. Elvégre sok jó Deadpool kis helyen is elfér, sok Deadpool sokra megy, valamint sok Deadpool Deadpoolt győz. Vagy épp ellenkezőleg.

Szerintem:

Fülszöveg: 

Tomislav ​Bokšić, más néven Toxic bérgyilkosként dolgozik a new york-i horvát maffiának. 66 tökéletes gyilkosság után hibát követ el, és menekülésre kényszerül – el kell hagynia Amerikát és addigi életét. Mire feleszmél, egy Reykjavikba tartó repülőgépen ül, kölcsönvéve az amerikai tévés prédikátor Friendly atya személyazonosságát. Megérkezése fekete komédiába illő, viccesebbnél viccesebb események lavináját indítja el. Hamarosan világossá válik számára, hogy semmi esélye elhagyni a szigetet, ahol se munkamegbízások, se lőfegyverboltok. Egy sorsszerű találkozásnak köszönhetően nem marad más választása: szembe kell néznie véres múltjával, és gyökeresen megváltoztatni a jövőről alkotott elképzeléseit…

Szerintem: 

Fülszöveg: 

Kalkutta, ​1932 májusának utolsó napjai: minden idők legforróbb hónapjának végén hó hullik a paloták városára. A sűrűn zúduló hópelyhek takarója alá kerülő Bengáli-öböl partján azonban ezt megelőzően egy tüzes, szikrákat hányó, lángoló, elszabadult vonat – ablakaiban sikoltozó gyerekekkel – vágtat át az éjszakai utcákon, egyenesen a St. Patrick’s árvaházat célozva, hogy a tizenhatodik születésnapjukat ünneplő, az életbe kilépni készülő titkos testvériség, az Eljövendők Társaságának tagjait elpusztítsa. A mozdonyt egy tűzdémon irányítja, aki gonoszságával a rettenet magvait ülteti el a városlakók szívében. Ám az árvákat, Bent, Sheere-t, Isobelt, Szirádzsot és a többieket kemény fából faragták, a jövőjük érdekében nyomozni kezdenek titokzatos múltjuk iránt, hogy szembeszállhassanak a lelkükre pályázó sötét árnyékkal.

Szerintem: 

Fülszöveg:

Egy ​rég elfeledett történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában. Ez A méregkeverő patikárius.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól. A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.
Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

Szerintem: 

Fülszöveg:

A renegát sötételf, Drizzt do'Urden, a varázslatos párduccal, Guenhwyvarral az oldalán elhagyja szülőföldjét, Menzoberranzan sötéten tündöklő városát. Múltjának iszonyatos emlékeihez képest Mélysötét föld alatti járatai szinte az otthon békéjével kecsegtetik. A két bujdosó hamarosan a csillagtalan éjszaka leghalálosabb ragadozójává válik. A túlélésért vívott harcukban már alig különböznek a mélység állati és félállati teremtményeitől. Drizztnek rá kell döbbennie, hogy hű társa, a magány az ellenségévé vált, s hogy a lelkiismeretéért vívott háborúja szövetségesek nélkül bukásra ítéltetett. Ám egy drow-nak nem könnyű barátokat találni. Lépten-nyomon a gyűlölet és az előítélet falaiba ütközik, s a mikor már végre úgy érzi, sikerül újra otthonra találnia, kinyúlnak érte sötét örökségének csápjai: vér szerinti családja minden eddiginél kegyetlenebb tervet eszel ki az elpusztítására.

Szerintem: 

Fülszöveg:

Miközben a Parlamentben éjszakai ülés folyik, Vitt Péter miniszter kicsinyke légyottra készül az Astoria szállóban az ellenzék titkárnőjével. Kezdetben minden terv szerint megy. Az elnöki lakosztály elegáns, a pezsgő száraz, a kagyló meleg, Tünde pedig érzéki és szexi bombázó. Atombombázó. Aztán mielőtt elszabadulhatna az orgia, elszabadul a pokol! Miközben a miniszter valami kellemes aláfestő zenét keresgél a rádión, Tünde egy hullát talál az ablakban. Mindketten pánikba esnek. Szinte maguk előtt látják a bulvárlapok szalagcímeit: „Egy hulla társaságában rendezett szexorgiát a miniszter és az ellenzék titkárnője.” Az ilyesmi általában egy karrier végét jelenti. A miniszter azonban nem esik kétségbe. Azonnal hívja titkárát, Galamb Sándort, és ravasz tervet eszel ki, hogyan szabadulhatnának meg észrevétlenül a hullától. A baj csak az, hogy ezen a szédült éjszakán mindenkinek épp az elnöki lakosztályban van valami elintéznivalója.

Szerintem: 

Fülszöveg:

1992 tele, francia Riviéra

Egy fagyos téli éjszakán látszólag mindent megbénít a Riviérára váratlanul lecsapó hóvihar. A humán előkészítő osztály egyik legígéretesebb diákja, a 19 éves Vinca Rockwell titkos szeretőjével megszökik a hó fogságába került kollégiumból.
Soha többé nem látja senki.

2017 tavasza, francia Riviéra

Fanny, Thomas és Maxime, a hajdan elválaszthatatlan barátok a gimi óta nem beszéltek egymással. Az osztálytalálkozójuk most újra összehozza őket. Huszonöt évvel korábban a három jóbarát gyilkosságot követett el, a hullát pedig eltüntették: befalazták a gimnázium épülő tornacsarnokába. A régi tornacsarnokot most lebontják, hogy új épületet emeljenek a helyébe.

Semmi nem állhat az igazság útjába

Szerintem: 

Fülszöveg:

Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen.

Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak – mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő?

Nehéz nap áll Hettikánia Porondmestere előtt, de ő bírja a gyűrődést ennyi év után is: kufircol (majdnem), frappáns interjút ad, nép közé vegyül, eszik, iszik, bohócorrot tesz fel, főtanácsadójával konzultál, kufircol (tényleg) és így tovább. A végére, mi tagadás, kicsit elfárad. Mert hiszen ő is emberből van, még ha különleges anyagból gyúrta is a hettikán történelem.

Szerintem: